Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-20 / 66. szám
Szerda, 1985. március 20. 3 ' Árad a Tisza Várható a hullámtér elöntése Az utóbbi napok csapa- a Tisza alsó szakaszán is dékos, enyhe időjárása kő- elrendelik az első fokú árvetkeztében a Tisza sík- és védelmi készültséget, mely dombvidéki vízgyűjtőjében a felső szakaszok egynémemindenütt elolvadt a hó, s lyikén már érvényben van. megszabadult jégpáncéljától (Erre akkor lesz szükség, ha a folyó is Megtelt a med- a folyó vízszintje Szegednél re — árad a Tisza. másfél méterrel tovább Mint megtudtuk, várható, emelkedik.) hogy néhány napon belül Számításba vették ugyanelönti a hullámtereket. Sze- is azt, hogy a hegyvidéki gednél a rakparti utat. a vízgyűjtőt még hótakaró partfiirdöt, a Sárgát is. Az borítja, s annak olvadása ATIVIZIG osztályvezetője- ezutánra várható. A hullámtól, Török Imre Györgytől téri üdülők tulajdonosainak kapott, tájékoztatás szerint mindenesetre azt ajánlják a a további felmelegedéstől vízügyi szakemberek, hogy cs az esetleges újabb esők- ingóságaikat mielőbb hétül függően valószínű, hogy lyezzék biztonságba. Kun Bélanapok A Kun Béla-napok hagyományos komlói programjának megnyitásával kedden elkezdődött a Magyar Tanácsköztársaság kikiáltásának hatvanhatodik évfordulója tiszteletére rendezett Baranya megyei ünnepségsorozat. A hazai és nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjának nevét viselő komlói gimnázium kezdeményezésére a mecseki bányászvárosban minden tavasszal megemlékeznek a Tanácsköztársaság vezető személyiségéről. Elnökváltás Változás történt a közelmúltban a bordányi. Előre Szakszövetkezet élén. Dr. Masa István, az eddigi elnök Budapestre távozott, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának helyettes osztályvezetője lett. A bordányi tagok Nagy Húszéin Tibort választották helyette elnöknek. Kettejükkel beszélgettünk munkájukról, a mostani váltásról. Dr. Masa István ismert és elismert alakja a megye szövetkezeti mozgalmának. Volt szakszövetkezeti elnök Domaszéken. dolgozott a TESZÖV titkárhelyetteseként, az utóbbi években pedig a bordányi gazdaságot vezette. • • Bt Ösztönző bérezés Az idén először a kisebb kollektívák, a brigádok vezetőit is bevonják a többletteljesítmények után járó bérek, premiumok elosztásába a Tatabányai Szénbányáknál. A vállalat vezetői ugyanis hónapról hónapra jelentős összeget adnak a mozgóbérböl a bányaüzemeknek azzal a feltétellel, hogy annak felosztását bízzák a brigádvezetőkre. A vágathajtó csapatok vezetői például 4 millió forint felett rendelkeznek, s ezt az átlagosnál nagyobb előrehaladási sebességgel doigozó bányászoknak fizethetik ki. Nagyobb önállóságot kaptak a fejtési csapatok vezetői is, ők a végzett munka arányában, a legtöbb szenet termelő társaiknak oszthatnak ki saját hatáskörükben az év során 3,3 millió forintot. Külön jutalomban részesülnek a felszabadulási-kongresszusi munkaversenyben legjobb teljesítményt nyújtó kollektívák. Ebben az évben összesen 73 millió forinttal növelik a béreket a tatabányai üzemekben. Ezzel lehetőség nyílik a differenciáltabb bérezésre, a jobban dolgozók munkájának elismerésére. A föld alatt dolgozók nyolc, a külszínen dolgozók pedig 5 százalékos bérfejlesztésben részesülnek. A vállalat eredményeit legjobban befolyásoló szénfejtök műszakonkénti iránybérét például az eddigi 206 forintról 222 foÉpül cs metró újabb szakasza A terveknek megfelelően tovább épül a főváros egyik legfontosabb tömegközlekedési eszköze, a metró. Az észak-déli vonalon a tavaly novemberi szakaszátadást követően az Árpád-hídtól Újpest felé haladnak tovább a kivitelezők. Az úgynevezett 3/b szakasz 3850 méteres vonalán négy állomás lesz: a Róbert Károly körút utáni első állomás a Forgách utcánál, a második a Gyöngyösi utcánál, a harmadik az Újpesti vasúti megállóhelynél, az ideiglenes végállomás pedig az Árpád út, Bajcsy-Zsilinszky út csomópontjában lesz. Az újabb szakasz forgalombahelyezésének pontos határideje .még nem ismeretes, előzetesen annyi tudható, hogy várhatóan — a pénzügyi lehetőségek alakulása szerint — az évtized végéig átadják a beruházást — táI jékoztattak a Metró Közlekedésfejlesztési és Beruházási Vállalatánál. A kivitelezők az Élmunkás tér és az Árpád-híd közötti szakasz forgalomba he. ljezését követően azonnal . hozzáláttak a metróvonal továbbépítésének előkészületeihez. A tervezőasztalok mellett dolgozók természetesen ennél jóval korábban kezdtek munkához. Elképzeléseik nyomán a .metróalagút a Dózsa György útról már feljön közvetlenül az útpálya, azaz a l'ölkéreg alá, s a most épülő új szakaszon is itt közlekednek majd a szerelvények. Ennek megfelelően az építők első feladata területelőkészítés volt: az alagutak helyét meg kellett I „tisztítaniuk" a közművektől, amelyeket új nyomvonalon építenek ki. A posta kábeleinek, az elektromos, a csatorna-, a víz-, a távfűtő. és a gázvezetékeknek az áthelyezése már tavaly megkezdődött, s ez jelenleg is munkát ad a kivitelezőknek. Másik feladatuk a felszíni közlekedés új ideiglenes pályáinak kialakítása, amit már ugyancsak 1984ben kezdtek el. A területelőkészítéshez tartozik az is, hogy a metróvonal útjába esc épületeket lebontsák. A legnagyobb ilyen terület az Újpesti megállóhely északi oldalán helyezkedik el, ahol mintegy száz lakást kell megszüntetniük. Ez a tennivaló — egyébként két éve kezdtek hozzá — csak lassan halad. Az alagutak tényleges szerkezetépítési munkálataihoz is hozzáláttak a XIII kerületi Árva utca környékén, ahol százméteres szakasz készült el. Az idei feladataik is hasonlóak, jobbára még a terelőÚtvonalak kiépítésével és a közművezetékek áthelyezésével lesznek elfoglalva. rintra emelték. Ugyancsak előnyben részesülnek az idei bérfejlesztésnél az úgynevezett fenntartó csapatok, azok a munkások, akik karbantartják a munkahelyeket. biztonsságos körülményeket teremtenek a széntermelő brigádok részére. A három műszakban dolgozó közvetlen termelésirányítók havi bérét is átlagosan 800 forinttal emelték. Többletbérrel ismerik el a vállalat brikettgyári dolgozóinak teljesítményét is. Az üze-m éves terve 570 000 tonna brikett, de a terven felül gyártott brikett minden tonnája után 70 forintot biztosítanak a fizikai munkásoknak. A bérfejlesztésekkel egyidejűleg a bányaüzemekben emelik a mércét, szigorítják a munkafegyelmet, a bérgazdálkodást, Minden kifizetett pénzösszeg mögött megfelelő teljesítménynek kell lennie, s e követelmény teljesítését rendszeresen ellenőrzik. Hónapról hónapra figyelemmel kísérik a vállalat vezetői a teljesítmények alakulását, és folyamatosan korszerűsítik az érdekeltségi rendszert, hogy érvényre juttathassák a munka szerinti differenciált bérezést. — Hogyan lett elnök Domaszéken? — Elvégeztem a Kertészeti Egyetemet. Domaszéken nagy jövőjét láttam az őszibaracknak, .a diplomamunkámat is ebből a témakörből írtam. Dolmaszéken nőttem föl, az ottani téeszcsé ösztöndíjasa voltam. Négyöt hónapja dolgoztam brigádvezetőként a szőlőtelepen, amikor válságba került az akkori vezetőség. Hónapokig vajúdott az ügy, frakciók alakultak. Engem kevesen ismertek. Oltványi' Miklós, régi vezetőségi tag, tekintélyes gazda javasolt. Azt mondta, ez a fiú közülünk való, fiatal, egyetemet végzett, van jövője, próbáljuk meg, bízzuk rá a sorsunkat. Ügyszólván közfelkiáltással választottak elnökké 1968-ban. — Ez volt az új mechanizmus kezdő éve. — Szerencsém volt, nem kellett átállnom a tervutasításos rendszerről. Az egyetemen már az új irányítás szellemét szívtuk magunkba. Mégsem volt könynyű az önállóság egy téeszcsében, amelyet akkoriban még csak másod-harmadrendű szocialista gazdaságnak ismertek el. Kevés pénzünk, három-négy rossz tratorunk volt. Valamennyi szőlőt, gyümölcsöst telepítettek akkorra, a torzsalkodások idején ezek egy része is tünkrement. A nagyüzemi Gyógyszerésztörténei Kedden Kaposvárott megkezdődött az V. országos gyógyszerésztörténeti konferencia. A kétnapos eszmecserén több érdekes előadás hangzik el a gyógyszerésztörténeti kutatásokról, többek között a ferences-rendi szerzetesek andocsi gyógyszertáráról és a népi gyógyászat dél-somogyi gyakorlatáról. A konferencián megemlékeznek a 280 éve született Pertriczy János Dánielről, a magyar gyógyszerészet kiemelkedő személyiségéről. A gyógyszerész-történészek tanácskozása alkalmából kedden nyitották meg Kaposvárott, a sétálóutcában 1774-ben épített, és felújított Arany Oroszlán gyógyszertárat, amely Somogy megye gyógyszertörténeti gyűjteményének ad helyet. Molnár József felvétele A mellékes sem mellékes — mondhatnák a mórahalmi Homokkultúra Szakszövetkezet ipari munkát végző dolgozói. A szövetkezet ugyanis melléküzemági tevékenység keretében, bérmunkában állít elő termékeket a Szegedi Seprű- és Ecsetgyárnak. A mórahalmi seprűkből exportra is kerül. Képünkön: a melléküzemág dolgozói, ecset- és seprűkészités közben Dr. Masa István alapokat már az en vezetésemmel kezdtük lerakni. — Ez mit jelentett? — Három fontos dolgot említek. 1971-ben kiterjesztettél: a téeszcsék tagjaira is a társadalombiztosítás rendszerét. A tagok látták, hogy ők sem másodrendű állampolgárok többé. 1975-ben a termelőszövetkezetekkel azonos kategóriába sorolták a téeszcséket is (ma szakszövetkezet a nevük), ez megteremtette a lehetőséget a fejlődésre. Ugyancsak 75ben egyesültek Domaszéken a gazdaságok, megvalósult az egy falu — egy nóta elve. Létfontosságúnak tartom, hogy zökkenő nélkül sikerült egyeztetni a községen belül az érdekeket. — Próféta lett a hazájában? Hogyan sikerült irányítania azokat, akik látták, amint kisgyerekként, mondjuk, tehenet legeltetett? — Hazudnék, ha azt mondanám, nem éreztem szorongást egy ideig. Előnye is volt ennek: könnyen szótértettem az ottani emberekkel. Nem azt mondták: megyek az elnök elvtárshoz, hanem: megyek a Pistához. Veszélye a helyzetnek, hogy ilyenkor a barátok, rokonok igyekeznek előnyöket vindikálni maguknak. Nem mentem be ebbe az utcába. Velük szemben még szigorúbb követelményeket támasztottam, mint másokkal. Minden községben van elit, akik gazdagabbak az átlagnál. Még a látszatát is kerültem, hogy ők nagyobb befolyást gyakorolnának rám, jobban respektálnám őket, mint a többieket. Nagy becsületem lett ezért a szegényebbek előtt. — Szigorú vezető? — Igen. De mindig igyekeztem következetes lenni. Ha kellett, büntettem, de mindig iparkodtam beleélni magam annak a helyzetébe, akit éppen felelősségre vontam. Arra törekedtem, hogy a büntetés vagy a jutalom arányban álljon a teljesítménnyel. Az is hozzátartozik, hogy dicsérni és jutalmazni jobban szeretek. Ha mással nem, jó szóval. Az nem kerülhet semmibe, hatása viszont fölérhet egy kitüntetéssel. — Hogyan szokott meg Bordányban? — Domaszéken otthon voltam, Bordányban viszont már rendelkeztem egy csomó gazdálkodási tapasztalattal, vezetési rutinnal. Beletelt másfél év, mire igazán elfogadtak, megismertek. Rövid idő alatt látványos gazdasági sikereket értünk el. Jelentős és nyereséges közös állattenyésztést hoztunk létre. Integráltuk a kisgazdaságok termelését és kiterjesztettük az ipari tevékenységet. Több lábon áll ma ez a gazdaság, stabil gépparkja van, fölszámoltuk a veszteségforrásokat. — Nem sajnálta otthagyni z bordányi embereket? Mit szóltak, amikor megtudták, hogy elmegy? — Sajnáltam, nagyon neNagy Húszéin Tibor héz döntés volt. En az életemben már másodszor nézek szembe szemrehányó tekintetekkel. Azzal tompítom ezt az érzést, hogy az új helyemen értük is tehetek legalább ennyit. Nagyon jólesett, hogy előre meghívtak a gázvezeték átadására, aminek az érdekében annyit dolgoztunk együtt. — Amikor lerakták az alapokat Domaszéken, akkor elment a téeszszövetségbe. Most egy jól menő gazdaság éléről indul a TOT-ba. Jobban szejret hivatalnokoskodni? — A legtöbb siker és a legtöbb öröm a termelésben érheti az embert. Ha az, anyagiakat nézném, akkor is jobban járnék egy gazdaság élén. Mégis úgy gondolom, az érdekképviseleti szervekben több lehetőség van cselekedni a mozgalom érdekében. Nehezebb mérni az eredményt, de a lelkiismeretes munkának többen láthatják a hasznát. Az utódomnál pedig jó kezekben lesz a gazdaság. Nagy Húszéin Tibor 1955ben született. Balástyán, a gajgonyai tanyán nőtt fel. Mindig erősen kötődött szülőföldjéhez, a tahyavilághoz. A Ságvári gimnáziumban érettségizett, gimnazistaként részt vett az 1972-es kecskeméti tanyakoni'erencián. — Mindig az volt bennem: megmutatom, hogy a tanyavilágból elindulva is lehet kimagasló eredményeket elérni. A Közgazdaságtudományi Egyetemen is a kisgazdaságokról írtam diákköri dolgozatokat. Szegedre szerettem volna kerülni, az akkor induló szociológiai tanszékre, de nem jött öszsze. A Pénzügyminisztériumban kaptam állást, a mezőgazdasági főosztályon a kedvezőtlen adottságú téeszekkel, szakszövetkezetekkel foglalkoztam. A Csongrád megyei TESZÖV-nél ismertem meg Masa Pistát. Amikor Bordányba került, megkérdezte, nem jönnék-e segítőtársának. Zöldfülűként kerültem a Pénzügyminisztériumba, mindenképpen vissza akartam jönni a szülőföldemre, a hivatali éveket fölkészülésnek, szélesebb látókör megszerzésére való lehetőségnek tartottam./Igent mondtam. — Nem fél, hogy a tagok az elődjéhez mérik, mint elnököt? — Nem. Mi gyakorlatilag egyszerre kerültünk Bordányba. Ez a korábban szép napokat látott szakszövetkezet akkor a mélyponton volt, látványosan emelkedett fel. Az eredményeket és a célokat a magaménak is érzem. Ugyanazt szeretném csinálni, csak egy kicsit másként. Máshogyan viszonyulok én az emberekhez, máskérít viselkedem bizonyos szituációkban. Meg sem próbálom utánozni Pistát, a magam egyéniségével szeretném folytatni, amit együtt elkezdtünk. T. I.