Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-02 / 51. szám
15 Szombat, 1985. március 2. "5J KOPASZ MARTA METSZETE Belányi György Napló (RÉSZLETEK) szárnyát emelgeti az asztal s a versbe időnként betekint a fal becsukódva marasztal a fénynek dől a kert odakint vagy koccan az égre a lavór és kilombosodik az ablak a kezemre trochcus csahol ronda pók a falba takarlak álmatlan szuszog a fürdőkád kék bálnák fürdőznek maguktól a fülbe hajlik a kürtő át vállukon a kapu kakukkol írom nappal és, írom éjjel de máskor mikor is írhatnám írom amíg nem esik széjjel a tükör s amig a kor hat rám a sorból ki-kilép az ajtó kilincsét vinklibe emeli bezzeg a fe.ie akkor anno gyalult gerendákkal volt teli vagy oldalazva a vonalzó méricskéli a szavak hosszát perze az hogy le journal alsó meghaladja eszének hosszát (a csöndet is törli a radír itt-ott szinte belefehérül az ember ily buzgó már ha ír csak egy kis múltat hagyjon végül) s a kéo a sarokból kifordul rámás nagy lépte kíséri át a tengert a szobán kék por hull ha vállfára akasztja magát — Árpás Károly Még lomha madarak húznak árnyékuk megcsillan összeérjégsurrogás szárnyverdesésük ártéri kopjafái az égnek csillag-holdtala-n éjnek ágaikig fagy a Tisza törzsükön jég hiába tép kérget háncsot bélig nem roskadnak a fák ÁJlr.ak tavaszra fejszére várva apadt karjaikat varjúkárogás csupasztíja Jöi.i el tavasz jöjj el jöjjön el a rended börtönzött vizeknek Száradt ágainkban éltető nedv keringi! derekukon ott villog a kivágásra szántak vörös öve Táncszínház Győrött Markó Iván együtteséről., gondjairól, a szegedi tervekről (Délután fél 3-ra beszéltük meg a randevút. Markó Iván ugyanabban a piros csíkos frottír köpenyében feküdt a győri Kisfaludy Színházban levő irodájának szőnyegén, amelyben vagy nyolc évvel ezelőtt Bejárt színházának öltözőjében is fotózták. Haja csapzott az intenzív próbától, szemei egyszerre fürkésznek, és befelé figyelnek. A Győri Balett hosszas huzavona után nemrégiben különvált, s a Kisfaludy Színház önálló társulataként dolgozik. Most éppen tizenharmadik produkciójuk fut Jön a cirkusz, avagy a csodavárás története címmel. Az első kérdés természetesen személyes jellegű.) — Balassagyarmaton születtem, 1947. március 29-én, a Kos havában. Talán hihetetlen, de négyéves koromban pontosan tudtam, hogy balett-táncos leszek. így az Állami Balett Intézet hét évét talán a többieknél tudatosabban jártam végig. Ezt követően a Magyar Állami Operaház táncosa voltam, majd Maurice Béjart brüsszeli A huszadik század balettje színházának tagja voltam hét évig. Azután kért föl az Állami Balett Intézet végzős osztálya. hogy alapítsunk vezetésemmel társulatot az akkor felépült győri Kisfaludy Színházban. — Ezek szerint élete tulajdonképpen négy helyszínen zajlott. Az Allerni Balett Intézetben, az Operaházban, Béjart színházában és Győrött. Melyik mit tett egyéniségéhez, mit tanult, mivel lett gazdagabb? — Az Állami Balett Intézetben mindent megkaptam, ami a mesterséget illeti. De vajon lehet-e tanítani a hivatásszeretetet, a végletekig elkötelezettséget? felmerülhet a kérdés, hogy imi is ez voltaképpen? Nem könnyű pá a válasz, én csak egyet mondhatok, mindennel íontosabb az élet lényegét kitöltő tartalom. Bizonyos szempontból a balettintézet hermetikus közeg, reggeltől estig zárt falak között folyik a munka, a tanulás. Az Operaházban öt évet töltöttem, és sokat tanultam Fülöp Viktortól, Róna Viktortól Lakatos Gabriellától, Orosz Adéltól és Kun Zsuzsáiól. Bár jelentős szerepeket kaptam, a légkörrel nem voltam kibékülve Aztán egyszer láttam Béjart együttesét, magával ragadott. Betanultam egy számát, eltáncoltam a várnai balettverseriyen. majd bemutattam neki is. Ezt •követően szerződtetett, és hét évet töltöttem a világ egyik első számú együttesénél vezető táncosként. Meggyőződésem, hogy Béjart forradalmasította a balettművészetet, demokratizálta ezt a műfajt, rádöbbentette a közönséget, hogy gondolatot és filozófiát is ki lehet fejezni mozdulatokkal, jánccal, s hogy minden ember potenciális közönsége lehet egy ilyen táncszínháznak. Ilyen szempontból én Béjart-ot „vallásalapítónak" tartom. és rengeteget tanultam tőle, bár az igazságkeresésben és világszemléletben az utóbbi években igen eltérőek elképzeléseink. Arra sohasem gondoltam, hogy én valaha egy társulat vezetője, 6őt még arra sem, hogy koreográfusa leszek. Történt egyszer, hogy a balettintézet hetedéves csoportja beszélgetésre hívott. Először arról érdeklődtek, milyen érzés sikeres művésznek lenni, tetszett-e Párizs, megragadott-e New York? Aztán a végén én is kérdeztem egvet: Miért akartok ti táncosok lenni? Ez a vita .máig tart! Második találkozásunkkor vetették fel, hogy szeretnének együtt maradni, ha én lennék a vezetőjük. Felelőtlenül nem akartam dönteni, ráadásul én addig kizárólag táncoltam, soha egyetlen .koreográfiát nem készítettem. Egy hónap alatt végiégondoltam a dolgokat, s megfogalmaztam mondandómat. De amikor beléptem közéjük, olyan reménykedő tekintettel néztek trám, hogy mindent elfelejtettem Végül azt mondtam: Csináljunk kört! Leültünk a földre, megfogtuk egymás kezét, becsuktuk a szemünket. S egyszerre éreztük egymást. A mellettem ülők tenyerében fölfedeztem azt a belső erőt, reményt, hitet és szeretetet amiből azonnal tudtam, hogy a dolog eldőlt, s amit csinálunk, az nagyszerű lesz. Pedig még semmit sem csináltunk. — öt év, majd húsz ősbemutató külföldi vendégszereplések, minden egyes fellépés hatalmas siker. Van-e titok? — Engem két dolog izgat: a vágyak és a valóság konfliktusai, és ezen keresztül az igazság kicsikarása. Alapvető emberi problémának érzem, hogy keveset tudunk vágyainkból valóra váltani. Ezeknek az okoknak föltérképezésére vállalkoztam, amikor a Győri Balettel színpadra állítottam A Nap szerettei. A szamuráj, Az igazság nillanata. a Don Juap árnyéka rajtunk, a Tabuk és fétisek, az Izzó planéták című produkciókat vagy a legfrissebb művet, melynek címe Jön a cirkusz, avagy a csodavárás története. — A nyáron Szegedre jönnek. Nóvák Ferenc együttesével közösen állítják a dómszinpadra A szarvassá változott fiúk történetét. Mennyit árulhat el e nagyon várt produkcióból? — Valóban érdekes előadásnak ígérkezik A szarvassá változott fiúk története. Az első rész egy faluközösségben játszódik, a 6ámán apa ősi törvényei ütköznek a három fiú vágyaival Ennek a résznek koreográfusa Nóvák Ferenc, zeneszerzője Rossa László. Nóvák régi ötlete valósul majd meg, s a második részben a három „szarvassá változott fiú" az álmok világában keresi igazságát. Szabados György zenéjére készül majd a koreográfia, melyhez impulzusokat Juhász Ferenc hatalmas költeménye. A szarvassá változott fiúk kiáltozása a titkok kapujában szolgál, a nagyvárosélmény jelenti mondandónk gerincét. A három fiú közül ketten elpusztulnak ebben a mindent felemésztő közegben, a főhős álmában fölsejlik a régi közösség összetartó ereje, sz. ősi együvétartozás reménye, de kiderül, hogy harcát — akár a világmindenséggel szemben! — egyedül kell megvívnia. A zene most készült el. a koreográfia csontváza már él bennem, konkretizálására májustól kerül 60r. Egyszer, mikor az Operaházban táncoltam, már fölléptem a szegedi szabadtérin, s kíváncsian várom a nyári vendégszereplést. Hisz minden új színház és új bemutató különleges izgalmat és felelősséget jelent. Ráadásul szinte párhuzamosan szerepelünk Bayreuth-ban és Szegeden. Augusztus 8-tól 14-ig Szegeden próbálunk, 15-én különrepülőgéppel megyünk Bayreuth-ba, ahol a Vénusz ba'rlangjelenetet táncoljuk, 16-án főpróba Szegeden 17-én, 18-án előadás a Dóm téren, 19-én ismét Bayreuth. Egyszóval sűrű napok lesznek .., (Este a lépcsők is megtelnek a győri Kisfaludy Színházban. Barátilag óvták Markot a győri kísérlettől, mondván, nincs tradíció, a következmény csak bukás lehet. Közel hat esztendő igazolta a vállalkozást. Ha igazán jó produkció születik, mely sok-sok kortárs ember érzéseit és gondolatait fejezi ki, azt bárhol a világon megértik és értékelik. Számomra is egyértelművé vált, hogy nagyszerű a győri közönség, nemcsak megtölti még a lépcsőket is, de szenvedélyes szeretettel fogzdja a produkciót, s a húszperces vastaps bizonyára nem egyedi eset. Az előadás pedig különleges esemény a Győri Balett történetében. Az élet nagy kérdéseiről szólnak most is, a Jön a cirkusz című táncjátékban, csakhogy új színekkel, ízekkel, mégpedig a humor eszközeivel. Ráadásul olyan filozofikus gondolatot fogalmaz meg Markó, mint vezető és közösség egymástól elválaszthatatlan kapcsolata, mint egymásra utaltság és siker összefüggése. Legbensőbb munkatársával — aki egyúttal felesége is —, Gombár Judit díszlet- és jelmeztervezővel igazi táncszínházát teremtenek, ahol lényeges minden szín, mozdulat, jelmez, diszleteiem és effektus. Egyszóval a totális színház ideája valósul meg a győri deszkákon, a kiürített mezítelen színpadtérben, ahol egy reflektor fényköre jelöli ki körformájával életünk tercpét, az örök manézst. Mikor elköszöntem, csapzottan feküdt piros csíkos köpenyében szobájában... Viszontlátásra, Szegeden!) T. L.