Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-18 / 64. szám

Törvényes úton „Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont." (Idézet, a XIII kongresszus irányelveiből.) H

osszú ideje követett, elvi álláspont, és a reá támaszkodó gyakorlat tükröződik a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára megalkotott irányelveiben, amikor kimondja: „Államunk elismeri és védi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdont." Egyetlen mondat, s mégis, benne, mögötte a valóság sokféle elemének, színének keveredése, váltakozása, régebbi viták emléke, és jelenlegi ellentmondások felsorakoztatása. A lakosság összes pénzbevétele 1984 decemberében ötvenmilliárd forintot ért el. Mire elég ez a pénz és mire nem? Bizonyosak lehetünk benne, hogy kevésre és sokra egyaránt elég. Kevésre, ha az egyének, a családok igényeit tekintjük mércének. Sokra, ha a pénzt okosan beosztva számolunk. Ami tény: egyetlen területe van a legutóbbi években a beruházásoknak, bármilyen szempontok alapján nézzük is, ahol töretlen a gyarapodás, nincsen visszaesés. megtorpanás nélküli a haladás, ez a lakossági befektetések köre. Ez a kör ma ötödével nagyobb, mint volt 1980-ban! Ami érzékelteti, a megnehezedett körülmények ellenére sem szünetel a javak tárházának gazdagítása. Negyvenmilliárd forint közelében van most már a lakossági beruházások egy esztendő alatti összege, ami a népgazdaság ilyen célú összes kiadásainak a hatodát adja. Ami — az arányok érzékeltetésével — már részben válasz arra is, mire elég a pénz, mire nem. Az előbbieknél is szemléletesebbé teszi a munkával, a törvényes úton szerzett személyi tulajdon súlyát egyetlen — igaz, meghatározó — részterep alaposabb bejárása. Hazánkban a személyi tulajdon döntő hányada: lakás. Az otthonoknak a 63 százaléka — 2.2 millió lakás — személyi tulajdonú családi házban lelhető fel. A községekben ez az arány 91 százalék, de a budapesti adatot nem számítva, a többi városban sem kicsiny, mert negyvenkilenc százalékos ez a részesedés: Valamennyi formát — szövetkezeti lakás, társasház — figyelembe véve, a városokban a lakások hetven, a községekben 92 százaléka személyi tulajdonban van. Igények, egyéni és társadalmi források viszonyára, kölcsönhatására, összetartozására — azaz a személyi tulajdon gyarapítását szolgáló törekvések közösségi támogatására — fényt vet az az adat, hogy az újonnan épült otthonoknak mindössze a két százaléka az, amelynél a tulajdonosok nem vesznek igénybe kedvezményes kölcsönt. Nincsen semmi rossz, semmi szocializmus ellenes a javak birtoklásának egészséges vágyában, ha ez a vágy a munkával szerzett, illetve .más, kiegészítő jellegű, de törvényes formában elért — például öröklés, totónyeremény — jövedelmekre hagyatkozva elégül ki. Ezeknek a tényezőknek az ismeretében — és még inkább hiányzó hatásaik tapasztaltakor — figyelmeztető folyamatnak kell tartanunk, hogy míg 1960-ban a lakosság jövedelmének minden száz forintjából nyolcvanat a munka teremtett elő, addig napjainkra ez az arány hatvanötre csökkent. Ami egyrészt arra mutat, magas fokú lett sok tekintetben a pénzben is kifejeződő társadalmi gondoskodás, másrészt viszont arra int, erőteljesen csökkent a jövedelmeknek a munkától függő része, és vele az érdekeltség, az ösztönzés, azaz a társadalomnak nyújtott tényleges teljesítmények valóságos elismerése. Megítélésünk szerint ez a jellemzője mindennapjainknak több nyugtalanságra ad okot, mint például az, hogy — bár sokan és előszeretettel foglalkoznak V€le _ lottó- és totónyereményekből munka nélkül — de törvényes úton! — lehet jövedelemhez jutni. Kerekítve, egy esztendő alatt hárommilliárd forintot fizettek ki totó-, lottó- és lósportnyereményekre az országban. J

elzi a tágan értelmezett személyi tulajdon gyarapodását, hogy egy év alatt 12,5 milliárd forintot vittünk haza bútorok, 1,4 milliárdnyíl. háztartási hűtőgépek, 3,5 milliárdnyit tévékészülékek formájában, s 9,6 milliárd forint volt az a pénz, amelyet az oly áhított személygépkocsik áraként egy év leforgása alatt kiadtunk. A lakás — az üdülő — után, mint általánosan a legértékesebb személyi tulajdont, a gépkocsit említhetjük. Száz munkáscsaládból 1983. december 31-én 32, a szövetkezeti paraszt háztartásokban ugyanannyi, a szellemiek .- óz háztartásában 58 darab volt található ezekből. Nagyon régi, de érvényességéből semmit sem vesztett igazságot idézünk. A 18. század egyik kiemelkedő gondolkodója, Adam Smith írta le A nemzetek gazdagsága című művében: „Saját munkája olyan tulajdona az embernek, amely minden más tulajdonának legfőbb forrása, s mint ilyen a legszentebb és legsérthetetlenebb." Az az igazi, a döntő kérdés tehát,, miként sáfárkodunk ezzel a legfőbb forrással egyéni és közösségi méretekben, értelemben, mert ha jól, akkor minden más tulajdonunk körül lehet hiba, baj. S ehhez a jó gazdálkodáshoz elengedhetetlen: az egyén lássa elsőnek — és ugyanakkor tapasztalja is a javadalmazásban — ezt a forrást. mért h* a legszentebb, akkor ne sérüljön sokféle torz hatás nyomán. V. T. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam Ry _ WW 64, szám DELUAGYAR0RS2AG i Avar kincsektől munkásmozgalmi ereklyékig Gyűjtés, kutatás, ismeretterjesztés a múzeumban Az „alapítólevél" tulajdonképpen A Szeged-városi múzeum régiség és történelmi emiéklára naplójának első bejegyzése 1883. augusztus 27-én egy tarsolyról, melynek veres posztójára gazdag arany és ezüst fonállal a város címerét hímezték. Egykori igazgatójának, Móra Ferencnek nevét 1950-ben vette föl, amikor különvált a Somogyikönyvtártól. A szegedi intézmény 1962 óta a Csongrád megyei múzeumi szervezet központja. A hálózathoz öt városi múzeum és jelenleg összesen 15 kiállitohciy tartozik. A megye gyűjteményeiben mintegy 650 ezer tárgyat őriznek. Az elmúlt cvben a 37 állandó, 60 időszaki és 43 vándorkiállítást 600 ezer hatszázan nézték meg. A múzeumokban hét végeken is zajlik az élet. Igaz, ilyenkor nem elsősorban a muzeológusok tevékenykednek, hanem az érdeklődők töltik meg a kiállítótermeket, emlékházakat, gyűjtemények bemutatószobáit. Az elmúlt hét végén is gazdag programot kínáltak. Most kivételesen a régészek restaurátorok is dolgoztak. A szegedi múzeumban készítik elő ugyanis azt a nagyszabású, Avarok kincse címet viselő kiállítást. melynek anyagát az ország gyűjteményeiből válogatták. Ez a reprezentatív tárlat része lesz annak az öt kiállításnak, amelyet hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére Moszkvában nyitnak meg. Az avar honfoglalástól, 567től a magyar honfoglalásig terjedő több mint 300 év gazdag leletanyagát válogatták ki azt a 4303 tárgyat — ékszereket, arany-, üveg- és kerámiaedényeket, ötvösremekeket, csonttárgyakat, szerszámokat és fegyvereket — amelyeket a szovjet közönség láthat majd. A hatalmas anyagot H. Tóth Elvira. a kecskeméti múzeum régész-iparművésze vezetésével Müller Róbert, Kürti Béla és Horváth Attila rendezi. Az értékes anyag a napokban indul a Szovjetunióba. Nagy a készülődés a most felújított Fekete-házban. A romantikus stílusban épült műemlék, mely az 1860-as években, mint belvárosi kaszinó az önkényuralommal való szembenállás fészke volt; ahol a híres festőművész, Endre Béla született; amely 1917. és 1919. között munkásotthonként szolgált és könyvtárszobájában 1918. október 22-én megalakult a szegedi Nemzeti Tanács; „a szegedi Pilvax", ahogy Juhász Gyula nevezte, a Móra Ferenc Múzeum filiáléjaként a helyi munkásmozgalomtörténet otthona lesz. Április 2-án nyitja meg kapuit három kiállítással: fotódokumentumok segítségével mutatják be Csongrád megye negyvenéves fejloaeset, a moszkvai Borogyinó Körkép Múzeum grafikai anyagából adnak válogatást, es láthatják majd) az érdeklődők a Csongrád megyei Hírlap négy évtizedének dokumentumait is. E tényből is látszik, hogy a közművelődés szerteágazó hálózatában a múzeumok tán a legmozgékonyabbak, ők végzik a legsokodalúbb, legszerteágazóbb munkát. Az elmúlt évtizedben a nehezebb gazdasági körülmények között is jó néhány új épülettel, gyűjteménnyel gyarapodott a megyei hálózat. Makón például új múzeum épült, mellett a táj néprajzát bemutató emlékház. A tervek szerint még ez év októberében elkészül a hódmezővásárhelyi Alföldi Galéria első üteme, az Gpusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark népi épüA Belváros éke: a felújított Fekete-ház Somogyi Károlyné felvételei II. Tóth Elvira avar kincsekkel , letegyüttese .szinte már teljes és jól halad a Fesztykörképet majdan befogadó múzeumépület is. Egy napsugaras parasztház alkotóműhellyé avanzsál és az alsóvárosi kolostor egyik szárnyában is múzeumi gyűjteményt helyeznek majd el. Mint dr. Trogmayer Ottó, megyei múzeumigazgató elmondta, a Somogyi-könyvtár majdnem teljes kikölMagyar győztes a szegedi maratonin Végső erőfeszítés . es felszabadult öröm — ez a két, meglehetősen ellentétes érzés tükröződik a szombaton lezajlott 29. Nemzetközi Barátság Maraton verseny férfi győztesének. a komlói Bauer Attilának arcáról. A 42 195 méteres távot 2:15:03 óra alatt tette meg, eredménye új útvonalcsúcs! A hűvös, esős időben rendezett idény eleji maratonira rekordnevezés érkezett, közel három és fél százan vágtak neki a távnak. A nemzetközi verseny egyben országos bajnokság is volt, no és válogató viadal a hirosimai Világ . Kupára. Nyolc ország futóinak két és fél órás küzdelméről lapunk 6. oldalán részletesen beszámolunk olvasóinknak. töztetésével megkezdődhetett. a központi múzeumépület rekonstrukciójának tervezése. Minden valószínűség szerint ez a munka a következő tervidőszak egyik legjelentősebb vállalkozása lesz. A felújítás idején zavartalanul működik majd az intézmény. A múzeumokban folyó feltáró. gyűjtő, megőrző munkát némileg hátráltatja a raktári zsúfoltság, a technikai lépéshátrány és az a tény, hogy kevés a múzeumi l'iözépkáder. A kutató és tudományos munka színvonalára jellemző, hogy a múzeumot tudományos kutatóhellyé minősítették. Magas színvonalú munkáikat fontos kiadványokban jelentetik meg (évkönyvek, Bálint Sándor-monográfia, Bél Mátyás-kötet). Szinte minden korosztály és réteg számára kínálnak művelődési lehetőséget. A gyerekeket múzeumi matinékra várják, az iskolásokat rendhagyó órák, a szocialista brigádoknak kirándulásokat szerveznek, tárlatvezetéseket tartanak. Erősödnek a hazai és külföldi testvérintézmények közötti kapcsolatok. Terveiket a kipróbált, nemes hagyományok éppúgy serkentik, mint ahogy befolyásolják a változó anyagi és tárgyi feltételek. Ügy tűnik, kezd kialakulni az egészséges és hatékony múzeumi struktúra, amely nemcsak behálózza a megyét mindenütt új színeket, látnivalókat bőven kínáló finálékkal, de minden irányú tevékenységük nyilvánosságot értékelést és visszhangot kap — szakmától, felügyeleti szervektől közönségtől egyaránt. T. L.