Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-16 / 63. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam! 63. szám 1985. március 16., szombat Ára: ,80 forint Az ünneplő szegediek, Kossuth szobránál A magyar történelem egyik kiemelkedő eseményé­re, az 1848—49-es polgári for­radalom és szabadságharc kezdetét jelentő március idusára emlékeztek pénte­ken országszerte. Ifjúmun­kások és diákok, a fiatalok és az idősebbek tízezrei ko­szorúzási ünnepségeken, nagygyűléseken adóztak tisztelettel a történelmünket alakító forradalmár elődök emlékének. Budapesten az ünnep reg­gelén sok ezáz fiatal gyűlt össze a nemzetiszínű és vö­rös lobogókkal feldíszített Március 15-e téren, hogy Petőfi Sándor szobránál ke­gyelettel emlékezzék a for­radalmár költőre. A Him­nusz hangjai után a szobor talapzatán az MSZMP. a KISZ és a Hazafias Nép­front Budapesti Bizottságá­nak, a fővárosi fegyveres erőknek és testületeknek, valamint Budapest ifjúságá­nak képviselői helyezték el a megemlékezés koszorúit: majd felcsendült a Szózat. A Múzeumkertben több ezer budapesti fiatal jelen­létében — a forradalmi if­júsági napok nyitányaként — ünnepi nagygyűlést ren­dezett a KISZ központi Bi­zottsága és a Hazafias Népx front Országos Tanácsa. A 137 esztendővel ezelőtti ese­mények történelmi színhe­lyén 1848-as dalok, indulók csendültek fel. Az ünnep­ség elnökségében ott volt Méhes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, valamint a párt-, az ál­lami, a társadalmi, a tömeg­szervezetek, a fegyveres erök és testületek számos vezetője. A Himnusz hangjait köve­tően az elnöklő Garamvöl­gyi József. a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának titkára köszöntötte a megje­lenteket, majd Ernőd Péter. a KISZ Központi Bizottsá­gának titkára mondott ün­nepi beszédet. A megemlékező szavak után az ünnepség résztve­vői a tisztelet és a hála ko­szorúit helyezték el a mú­zeum falán, az 1848. márci­us 15-i eseményeknek emlé­ket állító márványtábla alá. Budapest ifjúságának ün­nepi nagygyűlése 1848 szel­lemét, forradalmi lendületét idéző műsorral zárult. * Borongós, esős időre éb­redt a város, mint 137 év­vel ezelőtt... Tegnap, pén­teken a magyar forradalom és szabadságharc évforduló­ián elsőként a diákok em­lékeztek meg a történelmi eseményekről, a históriafor- vétség képviseletében dr. málók alakjairól a szegedi Veszclinov Ágnes, megyei emlékhelyeken. megbízott titkár és Tóth Március 15-e napján a Tamás, szegedi első titkár Belvárosban több ezer sze- helyezte el az emlékezés vi­gedi gyülekezett a Klauzál rágait. Majd a fegyveres téren. A hagyományokhoz erők és testületek, a szegedi híven, e téren, Kossuth felsőfokú tanintézetek, a kö­szobránál került sor ugyan- zépiskolák és a munkásfia is az 1848—49-es forradalom talok képviselői koszorúztak. és szabadságharc emlékére Az ünnepség a Szózat el­rendezett városi, megyei ün- éneklésével ért véget. népségre. Késő délután és este gaz­A Himnusz elhangzasa dag kulturális program zár­után a Szegedi Nemzeti ta az ünnepet. Színház művészei — Köves László Szirmai Péter. Bács­kai János, Galkó Bence, Bobor Péter —, valamint a Zrínyi általános iskola 5. osztályos tanulója, Sándor Attila irodalmi összeállítás­sal köszöntötték a történel­mi évfordulót. A kokárdával díszített színpadon eredeti forrásokból, Petőfi-, Széche­nyi-, Jókai-naplójából idéz­tek történelmi sorokat a szereplők, történelmet idéző öltözékben, gyönyörű feke­te „Attilában", fekete tük­rös szárú csizmában, olyan viseletben amit Petőfiék hordtak. Dr. Szentgyörgyi Pál, KISZ Csongrád me­gyei bizottságának titkára köszöntötte az ünneplő vá­roslakókat, a jelszavakkal, szimbólumokkal együtt élő kokárdás fiatalokat, akik — mint mondotta —, remélhe­tőleg érzik és tudják, mit szimbolizál a szűvük fölé kitűzött jelkép „itt és most". Üdvözölte azokat, akik a kor szavát megértve — mint a forradalom kirob­bantói — elkötelezett mun­kásai jelenünknek. Március 15-e az évente megrendezés­re kerülő forradalmi ifjúsá­gi napok nyitánya, de nem­csak a fiatalok ünnepe. A megyei KISZ-bizottság titká­ra köszöntőjében utalt -jrra, a régi korok faggatása köz­ben. az ünneplés pillanatai­ban, hasznos számba venni, van-e bennünk annyi aka­rat, kitartás és elkötelezett­ség, mint a reformkor nagy­jaiban, „közkatonáiban". A köszöntő után az Ifjú Gárda zenekara 48-as indu­lókat játszott. Az MSZMP Csongrád megyei bizottsága nevében dr. Koncz János, a bizottság titkára, a Szeged városi pártbizottság képvi­seletében dr. Fraknóy Gá­bor, a bizottság titkára ko­szorúzta meg a Kossuth-em­lékművet. A Hazafias Nép­front Csongrád megyei bi­zottsága nevében dr. Gyáni Lxijos elnökségi tag, a városi bizottság képviseletében dr. Berencsi György elnök ko­szorúzott. Az ifjúsági szö­M. E. — Délután művészet ha- nemsokára vezetik a gázt. zautazni! — Ezt a sommás Ha ez megvalósul, a falu és megállapítást egy Szegeden a nagyváros jellemző élet­dolgozó zákányszéki ember formájának előnyei egyesül­tette. A Belvárosi temető hetnek a község lakóinak kapujában levő megállóhe- életében. Nem egyszerű, l.ven szokott felszállni a nem is olcsó dolog ez. Ért­buszra. Mire azonban a vég- hető, ha sok a kérdés, vára­áilomásról odáig ér a jár- kozó is, aggodalmas is ve­mű, megtelik. Vagy megáll gyesen. Melyik utcákban hát, vagy nem. A gond kü- vezetik legelőbb? Van-e el­lönben nemcsak a zákány- képzelés, hogy a külső ut­székieké, hanem más közsé- cákba mikor érhet el? Aki gek bejáróit is érinti. az üllési gerincvezeték köze­Egy-egy falugyűlésen a lében lakik a tanyán, az be­...... , . ... vezetheti-e a házába a kül­hetkoznapok gondjai kerül- területen is? A dolog másik nek szóba. Ván köztük oldala, hogy muszáj-e an­olyan, amely már évek óta nak is bevezetni, aki nem visszaköszön, másokat talán akana? Voltak, akik a hő­tárolós villanvkalyhara sza­megold a segítő igyekezet, vaztak annak idejénj ra is vagy levesz napirendről az köitöttek egy csomó pénzt, idő múlása. E községi fóru- most költsenek még a gázra mok kézzelfogható haszna, iSi amikor nincs szükségük hogy „rövidre zarjak az _ „ . , , észrevételek útját. Zákány- ra? És mi leSyen az°kkal az széken példáui ott vol- idősebbekkel, akiknek az lak a Volán, a DÉGÁZ, a utcájában a többség vezet­DÉMÁSZ képviselői is, né nóhányan viszont úgy meghallgattak a fólvetese- , , ket. Igaz, nem az első szá- gondolkoznak, meglesznek mú vezetők mennek el az ők már enélkül a hátralevő ilyen gyűlésekre, nem dönt- életükben? tiidnak ffiJff&í "Te ^né tanácséi­szakemberek lévén föl tud­iák becsülni egy-egy észre­nök elmondta, ahol a lakos­ság többsége arra szavaz, vétel súlyát,* javaslatot iste- mj?n* *áz\ott ni"cs hetnek a megoldásra. a kl5ebbsegnek sem> ,hogy ft" bújjon a hozzájárulás alol. Zákányszék a szerencsé- A műszaki szempontok mel­sebb települések közül való. lett az is befolyásolja, mikor Kellemes gondjuk, hogy és merre megy a gáz, hogy CI m m Nagy László felvételei A Szegedi Szalámigyár és Húskombinát — nem tévedés! — huszonkét országba expor­tálja ízes termékeit. Az elmúlt év végén sikerült bejutni az Egyesült Államok piacára is, ami, ismerve a bevitel szigorú szabályait, nem kis dolog. Képeinken: minikörkép a gyárból hol igénylik minél többen. A DÉGÁZ képviselője pedig biztosította a gerincvezeték közelében á tanyán lakókat, hogy ha kifizetik a rájuk eső költséget, ők is beköthe­tik a gázt. Régi panaszuk a külterüle­ten élőknek, hogy nem vi­szik házhoz a táviratokat. Ez különösen haláleseteknél gond: bedobják ugyan a központi helyeken levő pos­taládába, de oda — pláne kemény télben — nem jár­nak naponta az emberek. Előfordulhat, hogy el is te­metik a halottat, mire a gyászhír eljut a címzettek­hez. Borbás István szakszö­vetkezeti elnök vetette föl ezt a gondot, segítséget is ígért. A gazdaság mezőőrei úgyis járják a földutakat, elvállalnák, hogy házhoz vi­szik a múlhatatlanul fontos táviratokat. Jobb is lehetne a hétvégi állatorvosi ügyelet. Előfor­dul, hogy messze lakik az; állatorvos, akinek kiszállítá­sáról a hívó köteles gondos­kodni, Kétszer is meggon­dolja hát az ember, ha meg­betegszik egy harminckilós süldő, hogy melyik éri meg jobban: ha orvost hív drá­gán, vagy hagyja elpusztul­ni a jószágot. Mórahalmon már találtak jó megoldást, a helyben lakó állatorvos vál­lalt állandó ügyeletet. Zá­kányszéket azonban egyelő­re több más községgel közös állatorvos látja el a hétvégi napokban, s ha telefonálnak neki, gyakran éppen beteg állatot kezelni ment. Talán pont azon a részen, ahonnét az újabb bejelentés érkezik, de nincs mód értesíteni út közben. Az urbanizálódásnqk nem­csak a küszöbön álló gázve­zetés a jele. Varrnak kelle­metlenebb jelenségek is Nemrég kötötték be Zákány­széket a crossbar-hálózatba, állítottak nyilvános telefon­fülkét is, de a kamaszok el­lopjál: a telefonkönyvet, szétverik a fülke oldalát. Kitördelték az üveget a buszváró ablakából, s almá­val hajigálták meg a tanács­titkár ablakát. Zákányszé­ken tudni lehet azért, ki tesz ilyeneket, azt kérték hát a fölszólalók, vessenek gátat a vandalizmusnak, szóljon rá a rongalókra, aki észre­veszi őket, s elsősorban a szülők ügyeljenek, mivel, töltik időjüket a csemetéik. A februári szélvihar Zá­kányszéken is fölvetette a különböző intézmények mű­ködésének biztonságát. Áramszünet támadt például, s nehezen találtak lámpát a kultúrházban lakodalmazók, hogy ne sötétben kelljen vi­gadozni. Amikor „elment az áram", utána nem sokkal a vízszolgáltatás is megszűnt. Valószínűleg nem volt fel­töltve teljesen a hidrogló­busz, amiről pedig azt ígér­ték a lakosságnak, hogy sokba kerül, de hosszú időre megoldja a község vízellátá­sát. Ezekben a hetekben más községekben hasonló gondo­kat vetnek föl a kisebb te­lepülések lakói. Jó hangulat­ban zajlanak ezek a falu­gyűlések, a biztató szavak után remélhetőleg a tettek sem maradnak el. Tanács István Koszorúzások, nagygyűlése Emlékezés 1848. március 15-re Msd Zákányszéki hétköznapok

Next

/
Thumbnails
Contents