Délmagyarország, 1985. március (75. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-02 / 51. szám

3 Szombat, 1985. március 2. "5J Az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának állásfoglalása a közgondolkodás jellemzőiről, fejlesztésének fő irányairól Az MSZMP Csongrád megyei Bizottsá­ga a X. és a XI. kongresszus között. 1972­ben elemezte a társadalmi és gazdasági fejlődéssel összefüggő főbb ideológiai és morális jelenségeket, és meghatározta a közgondolkodás megyei fejlesztésével kap­csolatos feladatokat. Az akkori határozat végrehajtását az azóta eltelt, közel másfél évtizedben két megyei pártértekezlet érté­kelte. A megyei pártbizottság ezt követően is nagy figyelmet fordított a lakosság poli­tikai-ideológiai arculatának alakulására. Az egyes társadalmi osztályok és rétegek megyei helyzetét elemezve, folyamatosan nyomon követte a tudati viszonyok válto­zását. az egyes osztályok, rétegek közgon­dolkodást alakító szerepét. A kialakult helyzet értékelésével és a feladatok meg­határozásával kapcsolatban született meg az MSZMP Csongrád megyei Bizottságá­nak az az 1984. december 20-i állásfogla­lása a közgondolkodás jellemzőiről, fej­lesztésének fő irányairól, amelyet az aláb­biakban ismertetünk. (A szerk.) 0 A közgondolkodást alakító tényezők A közgondolkodás alakulását az objek­tív társadalmi, gazdasági körülmények, valamint az ideológiai, politikai tudatfor­máló hatások együttesen befolyásolják. Különösen nagy hatásuk van az élet- és munkakörülményeknek, a munkavégzés jellegének, a közéleti, közösségi tevékeny­ségnek. valamint a különféle szervezetek és intézmények szándékos tudatformáló, nevelő munkájának. Jelentős motiváló té­nyezők továbbá a hagyományok, normák, szokások, beidegződések. A közgondolko­dást egyszerre formálják a helyi és az or­szágos tényezők. Ezért sajátosan „megyei közgondolkodás" nincs. Megyénk lakossá­gának mindennapi tudata szerves része az országos közgondolkodásnak. Ugyanak­kor vannak olyan, az országostól eltérő, helyi körülmények — mint oéidául a te­lepülésstruktúra és a termelés országostól eltérő vonásai, a határmentiség. továbbá az értelmiség, valamint a diákifjúság nagy száma —. amelyek sajátosan módo­sítják megyénkben a közgondolkodás egé­szét A lakosság közgondolkodására hatással volt az a sajátosság, hogy a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig nagyará­nyú mennyiségi növekedést ért el megyénk gazdasága, és ez a lakosság életviszonyait is jelentősen javította. Lendületesen fej­lődött az ipar. A mezőgazdaságban nőtt a belterjesség és a gépesítettség foka. tovább szilárdult a vállalatszerű gazdálkodás. A hetvenes évek végétől ellenben fokozato­san érezhetővé vált a külgazdasági felté­telek kedvezőtlen változása és az extenzív fejlesztés forrásainak kimerülése. így mindinkább az egyensúlyi helyzet javí­tása. az intenzív gazdasági fejlődés köve­telményei kerültek előtérbe. Az objektív körülmények változásait a mindennapi tudat differenciáltan, sok esetben ellentmondásosan, jelentős késés­sel tükrözi. Napjainkra problémaérzékeny­nyé vált a közgondolkodás. Számos fel­merült kérdésre nincs rögtön kielégítő vá­laszunk. A gazdaságpolitika gyakorlatát illetően ez esetenként elbizonytalanodást is kivált, de kritikusabb megnyilatkozáso­kat is eredményez. A közgondolkodást jelentősen befolyáso­ló tényező a közösségi, közéleti tevékeny­ség. Itt pozitív jelenségként könyvelhető el. hogy megyénkben több ezren végeznek aktív közéleti munkát a párt. a tanácsok, a népfront és a tömegszervezetek. -moz­galmak megyei és helyi szerveiben, véle­ményükkel. javaslataikkal. munkájukkal alakítják, formálják megyénk társadalmi életét. Ugyanakkor az is tény, hogy helyen­ként nőtt a közéletből „kivonulók", a kö­zömbösök. a közösségi feladatot nem vál­lalók aránya is. Ez összefüggésben van azzal, hogy a közgondolkodásban csökkent a társadalmi, közösségi munka presztízse. A párt-, a társadalmi és tömeaszerve­zetek ideológiai nevelő munkája a tö­megkommunikáció. az oktatási, művelő­dési intézmények tevékenysége ugyancsak jelentős szerepet játszik a közgondolkodás formálásában. Elmondható, hogy hozzájá­rultak a marxista—leninista világnézet ter­jedéséhez. ahhoz, hogy a lakosság mind nagyobb tömegei — a marxizmus elveinek alaposabb ismeretében — reálisan ítéljék meg a valóság jelenségeit, a jelenségek mögött meghúzódó törvényszerűségeket. Az ideológiai sokszínűség közepette előse­gítették a marxizmus hegemóniájának erősödését. Ezzel egy időben azonban az is tény. hogy az utóbbi években fölerősödtek a marxizmussal vitázó, azzal szemben álló nézetek. Jellemző, hogy a viták megélén­külése nem járt együtt mindenkor a szo­cialista vitakultúra megfelelő fejlődésével. Az alakító tényezők sorában kell meg­említenünk a közgondolkodásban jelen le­vő. átöröklött szokásokat, normákat, ha­gyományokat és beidegződéseket, valamint az előző nemzedékektől átvett érték-, il­letve előítéleteket is. Ezek egy része a köz­gondolkodás pozitív értékei közé tartozik, más része viszont gátolja a szocialista tu­dat fejlődését. 0 A közgondolkodás jellemzői A közgondolkodás általános jellemzője megyénkben, hogy leginkább két témakör áll a mindennapi politikai gondolkodás előterében: gazdasági helyzetünk, és ezzel összefüggésben az életszínvonal alakulasa. valamint a világbéke megóvásának kérdé­se. A tapasztalatok szerint a közgondolko­dás szocialista vonásai több vonatkozás­ban erősödtek. Így például a szocializmus alapjának, lényegi vonásának tekinti a szocialista, közösségi tulajdont. E megha­tározó szerep elfogadása napjainkra már alapvető normává rögzült a köztudatban. A tulajdonviszonyok részleteinek megíté­lésében ugyanakkor osztályonként, réte­genként eltérések tapasztalhatók különö­sen. mióta a gazdálkodás új szervezeti for­mái tért hódítottak, és a magántevékeny­ség is megélénkült a gazdasági életben. A jövedelemelosztás kérdésköre a köz­gondolkodás előterébe került. A differen­ciálódás. illetve az úgynevezett vagyonoso­dás jelenségei váltanak ki legtöbbször vi­tát. A közvélemény általában a korábbinál érzékenyebb a jövedelemelosztás gyakorla­tára. fokozottabban kéri számon a telje­sítmény szerinti bérezést, ingerülten bírál­ja a nem munkából származó magas jö­vedelmek keletkezését. A vállalati gazdasági munkaközösségek­ről megoszlanak a vélemények. Mind töb­ben felismerik gazdasági indokoltságukat, ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a mű­ködésükkel kapcsolatos szabálytalanságo­kat sürgősen fel kell számolni. A korábbinál ellentmondásosabbá vált a közgondolkodásban az életkörülmények és * az életszínvonal megítélése. A hetvenes évek végéig tartó és megszokottá vált di­namikus fejlődési ütem megtorpanása ér­zékenyen érintette a lakosságot. A köztu­dat továbbra is az életszínvonal szinte ki­zárólagos mércéjének tartja az árak és a bé­rek alakulását. A valóságos problémák hatványozottan jelentkeznek a hátrányos helyzetű rétegek, csoportok gondolkodásá­ban. Ugyanakkor az is tény. hogy az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a lakosság érdeklődése megyénkben a gazdasági hely­zet és a gazdaságpolitikai kérdések iránt. Fejlődött a közgazdasági és a gazdaságpo­litikai tájékozottság, az ilyen irányú isme­retek pontosabbá, árnyaltabbá váltak. A közgondolkodás jellemzője, hogy a nép­gazdaság egészével összefüggő kérdéseket is alapvetően az egyéni érdek és érték­rend prizmáján át szemléli. Sajátos jelen­ség. hogy a lakosság időnként több infor­mációval rendelkezik a népgazdaság hely­zetéről. mint arról, mi történik konkrétan a saját munkahelyén. A túlnyomó több­ség — és ez pozitív jelenség — a meg­nehezült gazdasági körülmények között az ország előrehaladásának és egyéni boldo­eulásának feltételeit elsősorban a munká­ban látja. Kész a többletmunka vállalásá­ra ott. ahol annak értelmét hasznát latja. Ez motiválja a szocialista munkaverseny­ben. a társadalmimunka-akciókban való részvételét is. A közgondolkodás másik hangsúlyos te­rülete a politikai tudat, a politikának a mindennapi gondolkodásban történő meg­jelenése és megítélése. A tények e tekin­tetben visszaigazolják az MSZMP közel három évtizedes politikájának elveit és gyakorlatát. A közgondolkodásban elismert a párt és a munkásosztály vezető szere­pe. A lakosság politikai tudatának formálá­sához meghatározóan hozzájárult a párt tájékoztatási. propaganda- és agitációs munkája. Az emberek hozzászoktak, hogy a párttól válaszokat kapjanak a társadal­mi fejlődés által felvetett, őket foglalkoz­tató kérdésekre. Ha ez elmarad, vagy ha a válasz késik, ez zavart okozhat, és forrá­sává válhat olyan elbizonytalanodásnak, amelynek jelei olykor a lakosság körében nálunk is fellelhetők. Általában elfogadott, hogy a szocializ­mus alapvető értéke a kollektivizmus, a demokratizmus, a társadalmi felelősség, a szocialista humánum és a műveltség. A mindennapi magatartásban azonban mind­ezek ellentmondásosan jutnak érvényre. Az emberek értékrendje számos kérdésben változóban van (közösségi és individuális értékek ütközése, a családi és az iskolai nevelésben az egymásra való felelősség­áthárítás jelei stb.). A lakosság megfelelőnek tartja azoknak a munka- és lakóhelyi demokratikus fó­rumoknak a rendszerét, amelyek a min­dennapi körülményeit, közérzetét közvet­lenül érintő kérdések megvitatására szol­gálnak. A felvetésekre azonban mind gyak­rabban nem formális választ, hanem konk­rét intézkedést sürgetnek. Az elmúlt évtizedben a megye lakossá­gának közgondolkodásában is előtérbe ke­rültek a nemzeti és a történelmi tudat kérdései. Utóbbi azonban tartalmilag el­lentmondásosan fejlődött. Általános ugyan­akkor. hogy a nemzeti tudat erősen érzel­mi alapzatú — az idősebb korosztálynál aktívabb, a fiataloknál kevésbé aktív és kevéssé szilárd. A világnézetileg fogékonyabbak, a po­litikailag elkötelezettek tudatosan keresik az összefüggéseket a napi események, dön­tések és a távlati társadalmi célkitűzések között. Az a tapasztalatunk, hogy a poli­tikai bizalom és a világnézeti szilárdság egymást erősítő tényezők Az is megállapítható, hogy a nemzet­közi helyzet feszültségének fokozódásával, a világgazdasági recesszió kedvezőtlen ha­zai hatásaival párhuzamosan megélénkült az érdeklődés a világpolitikai események iránt. Minden társadalmi réteg gondolko­dásában középpontba került a háború és a béke kérdése. 0 A közgondolkodás fejlesztésének fö irányai és feladatai A közgondolkodás eredményesebb for­málásának. továbbá progresszív elemei politikai hasznosításának egyaránt felléte­le a mindennapi tudat árnyaltabb, telje­sebb feltárása, az. hogy valamennyi, dön­tésben és irányításban érdekelt szerv, in­tézmény folyamatosan ismerje környezete gondolkodásának alakulását, eszmei, poli­tikai. gazdasági, társadalmi és közéleti kérdésekben nyilvánított véleményét. Egy­aránt szükség van arra. hogy a közgondol­kodásban meglevő vagy felbukkanó téve­déseket. torz nézeteket meggyőző munká­val korrigáljuk, és arra. hogy a társadal­mi valóságról alkotott reális lakossági vé­leményeket. észrevételeket, javaslatokat a döntések kialakításánál minden szinten fi­gyelembe vegyük. Alapvető feladat továbbra is a termelési viszonyok szocialista vonásainak erősítése és tudatosítása. Ennek kapcsán: segíteni ' annak felismerését, hogy gazdálkodásunk egésze a társadalmi tulajdonon alapul, és hogy a tulajdonnal való rendelkezés vál­tozásai a gazdálkodást kívánják eredmé­nyesebbé tenni, nem érintve eközben a tu­lajdonviszonyokat. Az elosztással és az életszínvonal ala­kulásával kapcsolatban a közgondolkodás­ban kialakult pozitív értékek és normák erősítése a fő feladat: a teljesítmény sze­rinti bérezés elvének következetes érvé­nyesítése; a munkával szerzett többletjö­vedelmek elfogadása: az ügyeskedésen alapuló nagy jövedelmek elítélése. A tár­sadalmi juttatások hatékonyabb felhasz­nálásához kapcsolódva, el kell érni azok reális értékelését. A gazdálkodás új for­mái kapcsán jusson érvényre azok társa­dalmi hasznossága, ugyanakkor szorgal­mazzuk a működésükben olykor lapasztal­ható visszásságok okainak feltárását, meg­szüntetését. Árnyaltabbá kell tenni a közgondolko­dásban az életszínvonal és az életkörül­mények megítélését, hangsúlyozva: előbbi nem azonos az anyagi javak birtoklásával, és nem csupán az ár- és bérviszonyok ösz­s'zevetésével mérhető. Ennek kapcsán a közgazdasági tudat formálásának feladatai egy hosszabb, több éve megkezdett folya­matba illeszkednek. Azt kell jobban tu­datosítani. hogy az előrehaladás legfőbb tényezői: a műszaki-tudományos fejlesztés gyorsítása, a munka termelékenységének növelése, a minőség és a munkakultúra javítása, a jövedelmezőség, a versenyké­pesség fokozása: és hogy a népgazdaság belső egyensúlyának, nemzetközi fizetőké­pességének fenntartásához a megye gazda­sági eredményei is hozzájáruljanak. A mindennapi tudat alakítása sorá- az ed­diginél jobban ki kell emelni, hogy a szo­cialista gazdaság a kifejlett árutermelés sajátos formája. Napjaink körülményei között a folyamatos reformtevékenység a szocializmus természetes mozgásformája; a reformok szocialista értékeink erősítését, a hatékonyságot, a takarékosságot, a fe­gyelmet. a dolgozók kollektív tulajdonosi szemléletét, a munka megbecsülését szol­gálják. A nemzetközi helyzet iránti nagyfokú érdeklődést úgy kell kielégíteni, hogy az emberek az egyes történéseket folyama­tukban. összefüggésükben lássák. Juttas­sák kifejezésre, hogy csak a szocializmus, a haladás erői képesek a béke megvédé­sére. Erősíteni szükséges a nemzetközi vi­szonyok osztályalapon való megítélésének készségét. A szocializmus iránti elkötelezettségre, a párt vezető szerepének elfogadására, a párt és a tömegek közötti kölcsönös biza­lomra építve kell továbbfejleszteni társa­dalmunk felépítményének szocialista vo­násait. Ezért nem elégedhetünk meg a puszta lojalitással. A lakosság egészének cselekvő egyetértéséért napi politikai munkával meg kell küzdeni. A közgondol­kodást abba az irányba szükséges formál­nunk. hogy a szocializmusért dolgozó em­bereknek nagyobb becsületük, tekintélyük legyen. Azt a folyamatot erősíteni, hogy ők váljanak környezetük gondolkodásának alakítóivá. A jelenlegi politikai feltételek megkövetelik a szocialista erkölcsi nor­mák. kapcsolatok kifejlesztését, a szocia­lizmus erkölcsi hajtóerejének kiteljesedé­sét. Mindezek tudatosítása politikai je­lentőségű. Fel kell ismernünk, hogy a társadalmi­gazdasági fejlődésünkért folytatott harc a dolgozóktól a társadalmi élet minden te­rületén politikailag és erkölcsileg motivált, fokozott erőfeszítéseket kíván. A szocialis­ta demokratizmus kiszélesedése és elmé­lyülése már ezek megvalósulásának jelen­tős eredménye és egyben egyik legfonto­sabb feltétele is. Reális szocializmuskép kialakítására kell törekedni, úgy. hogy ebben kellő hang­súlyt kapjon minden alapvető érték: a lét­biztonság. a szociális gondoskodás, a szo­cialista demokratizmus, az esélyek növek­vő egyenlősége. Továbbra is figyelmet szükséges fordí­tani a lakosság — azon belül különöskép­pen az ifjúság — ^örténelmi tudatának fejlesztésére. A törteneti. a nemzet- és az osztálytudat együttes alakítása a népi­nemzeti egységet erősítve járul hozzá szo­cialista előrehaladásunkhoz. A szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus értelmezésében kapjon nagyobb hangsúlyt a szocialista haza felemelkedését, gyarapí­tását biztosító, tettekben, alkotó kezdemé­nyezésekben megnyilvánuló cselekvő ha­zafiság gondolata, valamint a növekvő együttműködési készség a szocialista or­szágokkal és a világ haladó erőivel. Me­gyénk Odessza testvérmegyei kapcsolatai­ra támaszkodva, továbbá a vajdasági, a lódzi és a Temes megyei testvérkapcsola­tokat hasznosítva, gyarapítsuk szélesebb körben a szocialista országok életéről szóló ismereteket, erősítsük az internacio­nalista szemléletet. A Csongrád megyében élő délszláv, román, szlovák nemzetiségek életének, munkájának, kultúrájának. a magyar és a nemzetiségi lakosság együtt­működésének bemutatásával segítsük elő a nemzeti és a nemzetiségi kérdés elvei­nek és gyakorlatának megértését és érvé­nyesülését. Erőteljesen hangsúlyozzuk, hogy erköl­csi elveinknek mindenekelőtt az emberi magatartásban kell kifejeződni. Szélesebb körben segítsük elmélyíteni legfőbb érté­keinket: a munka becsületét, a közösségi magatartást, a tudás, a műveltség társa­dalmi. nemzeti szerepét. Arra töreked­jünk. hogy az egyének, a közösségek bát­rabban. szenvedélyesebben küzdjenek a lazaság, a fegyelmezetlenség ellen, határo­zottabban lépjenek fel az önzéssel, a kö­zömbösséggel szemben. Különös gonddal segítsük az Ifjúságot a szocialista emberi értékek elfogadásában. A pártszervek és -szervezetek a bevált politikai gyakorlat folytatása mellett munkamódszerük, munkastílusuk folyama­tos fejlesztésével fokozzák a kommunisták aktivitását, közgondolkodást formáló sze­repét. A közgondolkodásra meghatározó módon hat a párttagok példamutatása, a kommunistához méltó magatartása, élet­módja. A párt propaganda-, agitációs és tájékoztatási tevékenysége kapcsolódjék szorosabban a szocialista építés országos és megyei feladataihoz. Az eszmei nevelő munkát végezzék nagyobb ideológiai ér­zékenységgel. politikai, pedagógiai hozzá­értéssel. A társadalmi és tömegszervezetek, -moz­galmak fejlesszék politikai tudatformáló tevékenységüket. Ennek előfeltételeként fordítsanak nagyobb figyelmet a munka­helyi közösségek gondolkodásának folya­matos megismerésére. Használják fel job­ban szervezeti lehetőségeiket arra. hogy gyorsan és rugalmasan reagáljanak a tagsá­gukat, aktivistáikat foglalkoztató eszmei és politikai kérdésekre. Segítsék elő a cél­jainkkal cselekvően egyetértő tudati álla­pot és magatartás kialakítását. Az oktatási, a közművelődési és művé­szeti intézmények, valamint a megyében működő tömegtájékoztatási eszközök dol­gozói munkaterületükön tegyenek meg mindent a közgondolkodás helyes, jó irá­nyú formálásáért, a pozitív tendenciák, folyamatok felerősítéséért.

Next

/
Thumbnails
Contents