Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <r A MAGYA R SZO Cl A L ISTA M U N K ÁS PÁ RT L APJA 75. évfolyam •> 27. szám • j 1985. február 2., szombat Ara: 2,20 forint Hegyei „évadnyitó' Zárszámadó küldöttgyűlés Sándorfalván A mezőgazdaságban egy­egy évszak valóban elválik a másiktól. Itt nem elsri cs negyedik negyedév van. ha­nem tavasz, nyár, ősz és tél. Az évszakok természeli jel­legével és szeszélveivel együtt. Mire tavaszodik, cél­szerű látni egy befejezett esztendő eredményeit, tanú­ságait. Mit csináltun* jól, mit nem, és hogyan kezdjük el ezt az új évet, hogy az eredmény ne legyen rosz­szabb a korábbinál. Sándorfalván, a Magyar— Lengyel Barátság Tsz ta­nácskozó-, klubtermében a tegnap reggel 8 órára össze­sereglett küldöttek igazi út­ravalót kaptak. A téesz fennállása óta a legjobb évét zárta. Ha ennek meg­felelően valaki csak dics­himnuszt várt az elnöki be­számolóban. az nagyon gyorsan csalódhatott. A jó eredmény az csak az egész gazdálkodás egyenlege. A kiugró • pluszok eltakarhat­nak egy-egy hibát Éppen ezeket a hibákat kell mi­előbb kiküszöbölni, hogy az eredményes évek sorozattá válhassanak. A siker a gaz­daságban is olyan, mint a sportban. Ezt az egy ver­senyt sikerült megnyerni, de hogy a következőt is megnyerhessük, a legalap­vetőbb, hogy felkészüljünk rá. Nézzük a számokat! A téesz nyeresége 25 millió forint, a tavalyinak duplá­ja. Az 1984-es évben a fej­lesztések, beruházások ösz­szege szintén elérte a 25 milliót. A szövetkezet va­gyona 124 millió forintot ér. Keresztúri István elnök ügv érzi hogy a tagok igazából magukénak érzik a közöst, erőfeszítéseik a fizetéseken is meglátszanak, az 55 ezer forintos átlag munkabér fa­lun nem rossz eredmény. Az átlag órabér közel 23 fo­rint. A bérre még 17 százalék nyereségrészesedés iut. a ki­fizetett összeg eléri a két és fél millió forintot. Az eredmények részekből álltak össze, minden főágazat ér­dekelt volt a jobb munká­ban. Minden dolgozót pré­miumfeltételekkel mé-nek, így a mostani „lehalászás' ­ból is különböző mérték­ben részesülnek. Az ered­ménynek mindig van gazdá­ja, vagyis elmondhatjuk, hogy a közösben javult a tulajdonosi szemlélet. Vég­ső soron mindenki saját helyzetének értőjévé, köz­gazdászává kellett, hogy váljon. Nőtt a szakmai ve­zetés hitele, teherviselő ké­pessége, amely a célirányos gazdálkodás eredményeiben nyilvánul meg. A rugalmas, menedzsertípusú irányítás tért hódított. És a juttatá­sok? Szociális, lakásépítési célokra, földjáradékra mun­karuhára 5,4 millió forint maradt. A már hároin éve itt dolgozó fiatalok, ameny­nyiben vállalják, hogy tiz évig ittmaradnak. lakásépí­tésre 50 ezer forint vissza nem térítendő juttatást kap­nak. Az utóbbi évek legrövi­debb értékelő gyűlésén ve­hettem részt. A korábbi ke­vésbé jó eredmények sokkal több magyarázatot. vita; igényeltek. A hozzászólók zöme most viszont csak az elmondottak igazságát nyug­tázhatta. Gémes Antal ipari íőágazat-vezető a százhar­minc szocialista brigádtag nevében kért szót, s joggal állapíthatta meg, hogy az eredmények javulásában az ő kezük munkája is benne van. Szólt arról, hogy az el­múlt év nagy eseménye, a gázfűtés bevezetése 3,6 millió forint megtakarítást hozott az energiagazdálko­dásban. Kálmán Péter, a növény­termelési főágazat vezetője azért is elégedett a jó bi­zonyítvánnyal, mert ez az ágazat kiszolgálja a többit is. és a jó munka hatása '.továbbgyűrűzik. A tavalyi volt az első év, amikor a növénytermesztés jelentősen túlteljesítette tervét. Igaz, vannak mée „fehér foltok" is. Az energiatakarékosság­nak még további eredmé­nyeket kell hoznia. És tech­nológiai hiányosságok miatt a napraforgó termesztése egymilliós veszteséget oko­zott. Dr Farkas Miklós. a TESZÖV és a megyei poli­tikai és társadalmi szervek nevében kért szót. Tágabb megyei látószögből is figye­lemre méltónak értékelte a közösség erőfeszítéseit, ered­ményeit. Előzetes számítá­sok szerint a megye téeszei­nek összesített eredménye 600 millióra rúg, ebből 25­öt ez a téesz hozott. A tag­ság szorgalma, a hozzáértő vezetés meghozta az oly ré­gen várt eredményt. Czibolya András nyugdí­jas tag elmondta, azért ürül különösképp, hogy végre a faluban most már nem szé­gyen a téesz tagjának len­ni. Kiss Zoltán az ellenőr­ző bizottság nevében meg­nyugtatta a résztvevőket, a számokat alaposan átvizs­gálták, ..az eredményt nem csak a főkönyvelőnek kö­szönhetik". A további hoz­zászólók az egyes főágaza­tok aktuális tennivalóiról beszéltek. Keresztúri István zársza­vai higgadtságot és mérték­letességet sugalltak. A jó és rossz észrevételeket súlyuk szerint értékelik. A lényeg: •holnaptól ismét dolgozni kell szorgalmasan, tgy le­het a következő év zárszám­adását a legjobban előkészí­teni. T. b. I. Téli vásár A ruházati kereskedelmi vállalatok február 4-től 16-ig rendezik meg a hagyomá­nyos téli szezon végi vásárt. Bár az idei zord télben ke­lendőnek bizonyultak a me­leg ruhák, kabátok, lábbelik, a vállalatok tájékoztatása szerint azért bőven lesz mi­ből válogatniuk a vásárlók­nak. A vásár ideje alatt a divatos téli holmikat átla­gosan 30—40 százalékos en­gedménnyel árusítják. Az ország 36 Centrum áruházában a választék kü­lönösen konfekcióárukból és téli lábbelikből széles, de megfelelő méteráruból, la­kástextíliából és kötött hol­mikból is. A vásár ideje alatt a Verseny és a Corvin Áruház ismét kitelepül a BNV 23-as pavilonjába. A Szivárvány Áruházak a tavalyihoz hasonlóan 34 mil­lió forintnyi áruval készül­tek fel a vásjárra: ennek egyharmada méteráru, de bő választékban kaphatók kon­fekcióáruk, pulóverek és téli cipők is. Az Aranypók üzletek vá­sári árukészlete 39 millió forint értékű, 20—25 szá­zalékkal kevesebb, mint tavaly. A választék bolton­ként változó. A Ruházati Bolt Vállalat 63 üzletében 72,6 millió fo­rint értékű holmit kínálnak a vásár idején, ebből 27,2 millió forintnyi az enged­mény. Széles a választék női télikabátokból, téliesí­tett ballonokból, rövid és hosszú műszőrme kábátok­ból, sertésvelúr és juhnappa téliesített hosszú kábátokból. Kapható férfi télikabát, té­liesített dzseki, síöltözék, va­lamint többféle gyermek télikabát, illetve anorák és steppelt öltözék. A ruházati vásárhoz csat­lakozik a cipőkereskedelem is: a Corso Cipő Kereske­delmi Vállalat január ele­jén megkezdte a kedvezmé­nyes téli lábbelik szállítását az országban mintegy 300 kiskereskedelmi partneré­nek. Ezek a cipők és csiz­mák a vásár idején minde­nütt 40 százalékos enged­ménnyel vásárolhatók meg. Rövid távon, takarékosabban Á szegedi közúti igazgatóság idei tervei Idestova másfél éve, hogy a minisztériumi átszervezést követően megnövekedett a szegedi székhelyű közúti igazgatóság felségterülete. A „hozomány" — Bács-Kiskun megye úthálózata — éppen­séggel nem csökkentette a gondokat... Mindenekelőtt egységes munkamódszerek­re, technikai fettételekre, szociális juttatásokra volt szükség ahhoz, hogy az eleve eltérő adottságú két megyében érvényesíteni le­hessen az útfenntartás, út­üzemeltetés egységes kon­cepcióját, s hogy végül a különbségek kiegyenlítődje­nek. Hol tartunk most? — er­ről kérdeztük Németh Sán­dor igazgatót. S megtudtuk: mára lényegében sikerült megteremteni az egységes irányítás feltételeit. (A Bács­Kiskunban működő üzem­mérnökségek munkáját a Kecskeméten létrehozott koordinációs üzemmérnökség irányítja, a szegedi központ útmutatásai alapján.) En-' nek persze ára van: az igazgatási költségek tizen­nyolcról huszonkétmillió fo­rintra nőttek... Különbség és minőség A két megye úthálózatá­nak minőségi különbsége azonban még nem tűnt el: az igazgatóság az idei évre kapott 447 millió forint el­osztásakor akkor járt el hát igazságosan, ha a tavalyi 59 —41 százalékos arányt tart­ja. (Csongrádnak jut a 41 Százalék.) A számok ön­magukban persze nem sokat mondanak, az 1984-es keret­hez hasonlítva már többet: tavaly 470 millió forinttal gazdálkodhattak. S ebből mindjárt következik: az összébbhúzott nadrágszíj­politika az útfenntartási módszerek felülvizsgálatát kényszeríti ki. Egy példával szemléltetve: ha az E5-ösön korábban gödrösödni kez­dett a burkolat, új aszfalt­szőnyeggel borították be. Ha most mutatkoznak ilyen úthibák, kátyúzással tünte­tik el. Azaz: az olcsóbb, a rövid távon hatékonyabb beavatkozási módszereket kell most előnyben részesí­teni. Ilyen megoldás, ami­kor csak az útfelület kap bevonatot, vagy olcsóbb anyagot (hidegaszfaltot, ita­tott makadámot, emulziós aszfaltot) használnak. A közúti forgalom bizton­ságát szolgáló törekvések közül az idén a kerékpárút­építő program kívánkozik az élre: erre külön pályá­zatot nyújtott be az igaz­gatóság, Csongrád megyében 7,7 millió forint értékben. Ha megkapnák, 12,1 kilomé­terrel bővülhetne a mar meglevő hálózat. A megva­lósíthatóság sorrendjében: a 451-es út szentesi beveze­tő szakaszán (a laktanyától a Kurca-hídig), a 47-esen. Szegednél a körtöltéstől be­felé, az 5-ösön az Izabella­hídtól a dorozsmai elágazá­sig és onnan tovább a temp­lomig, Makón az Április 4. útján. Vásárhelyen a haris­nyagyár és a vasúti átjáró között terveznek kerékpár­utat. Jórészt tanácsi kezelé­sű utakon, tehát ötvenszá­zalékos költségmegosztással. Rugalmas programterv A közúti igazgatóság „há­zilagos" kivitelezésben, sa­ját brigádjaival a tavalyival megegyező értékű, 270 mil­lió forintos terv megvalósí­tását tűzte ki célul. Amit az idén útépítő partnerei­Külföldön is ismerik és vásárolják a Szerszámkovács Ipari Szövetkezet termékeit. Evek óta szállítják a harapófogókat, vágő-daraboló szerszámokat az NSZK-ba. s ugyancsak rendszeresen készítenek kovácsolt, sajtolt termékeket, mezőgazdasági gépalkatrészeket NDK-megrendelésre. Felvételeink a szövetkezeti Bajai úti üzemének műhelyeiben készültek nek vállalásba adhat, 23 millióval kevesebb a múlt évinél. Ez remélhetőleg nem rontja majd meg a közúv­építő vállalatok és az igaz­gatóság eddigi jó kapcsola­tát — Németh Sándor azért bizakodó, mert hiszen ru­galmas programot alakítot­tak ki, például a 45-ös út folyamatos felújítására. A két éve elkezdett szélesítést az idén a derekegyházi el­ágazástól Vásárhely felé folytatják. Hétméteresre szé­lesítik a 47-es út Vásárhely és a kútvölgyi elágazás kö­zötti 9 kilométerét is £z az az út ahol a kétrétegű új aszfaltszőnyeget nem lehet elspórolni... A szegedi és város kör­nyéki program néhány té­teléről legalább vázlatosan érdemes még szólnunk. A régi híd felújítását befejezik az idén, átépítik a Nagy­körút és a Tolbuhin sugárút kereszteződését. Méghozzá a forgalom fenntartásával. ami nem kis dolog, ha a feladatsort nézzük: eltünte­tik a burkolat egyenetlen­ségeit, némiképp változiic a kereszteződés geometriája, új jelzőlámpát szerelnek fel, és korszerűsítik a köz­világítást. A Nagykörúton a Klapka térnél és a Madách utcánál is átalakítják a jel­zőlámpát: a gyalogosok nyo­mógombos bejelentkezésé­nek lehetőségét teremt' K meg. A Rókusi—Makkoshá­zi körúton, valamint a Nagykörúton a tanáccsal közösen felülvizsgálják a jelzölámpaprogramokat. Pusztamérges főutcáján megszüntetik a veszélyes útszűkületet, folytatják a csongrádi pontonhíd felújí­tását Nagylakon, a határ­átkelőben kamionsávot épí­tenek hogy a nehéz jármű­vek ne a főút burkolatát terheljék. Kevésbé látvá­nyos, de elengedhetetlen feladat lesz az algyői híd tízévenként, azaz az idén esedékes felülvizsgálata, s a makói Maros-híd rozsdátla­nitása, mázolása. Lehet olcsóbb is Szóltunk már róla, hogy az energiatakarékos, olcsóbb „felületi kezelések" kapják most a zöld utat. Nos. Csongrád megyében a ter­vezett 1.1 millió négyzetmé­terből 800 ezer bitumen­emulziós bevonatot kap, egyebek között a röszkei bekötő úton, a Szeged—Rú­rsa—Öttömös közti út 32 kilométerén, az 55-ösön Mó­rahalomtól a megyehatárig, s a tápéi komphoz vezető maroslelei úton. S amiről ritkábban szó­lunk. ha a feladatokat so­roljuk de ami rögtön sze­met szúr az országúton köz­lekedőnek, ha valami nincs rendben: az útbaigazító és a jelzőtáblák korlátok, ve­zetőoszlopok, az átmenti pihenők és a növényzet gondozása, folyamatos kar­bantartása tekintélyes össze­get, 20,7 millió forintot visz el a kasszából. Azt már' e sorok írója teszi hozzá: sokszor értelmetlenül, hiá­bavaló rongálás következté­ben E téren jobb partnerei is lehetnénk a Szeeedi Köz­úti Igazgatóságnak. Azaz: lehetne ez olcsóbb is. . P. K. tii;! ÍJ+wéK -

Next

/
Thumbnails
Contents