Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-09 / 33. szám

SzomWt, J985. február 9. Somogyi Károlyné felvételei Segítenek az újítások Számtalan újítással jelentkezett már a Szegedi Gyufagyár tmk-beli Ifjúsági szocialista brigádja. A gyártási folyamatban hasznosítható, súlyos dollárokat mégtakarító gépeket terveztek és készítettek el. Első képünkön a ..dobozolómasinát" örökítettük meg: ez a szerkentyű rendszerezi skatulyákba a gyufaszálakat. Tavaly 3 millió doboz családi gyufa került ki a „keze alól". Második képünkön a kedvelt gázgyújtó hosszúscál-mártó.ja látható — ezt a munkát külföldön még kézzel végzik. A gázgyújtót a tavalyi év utolsó negyedében kezdték gyártani: 500 ezer doboz a háromhavi teljesítmény, összesen közel 406 millió skatulya kii'önfélc gyufa készült a gyárban 1084-ben Tizenh íis ssyeres Zárszámadás a rúzsai szövetkezőiben Régóta szokás, hogy termelőszövetkezeti közgyűlésen az első mondatok az időjárásnak szólnak. Az utóbbi években inkább csak tossz oldalát említik a beszámolók: hideg is volt. fagyott is, és aszály is pusztított. Rúzsán is azzal kezdte Ábrahám Vince a vezetőség beszámolóját, hogy tavaly nyáron még a futó záporok is elkerülték a falu határát, és augusztusban összesen 4 milliméter eső esett (az autóbbi száz évben nem fordult elő ilyen) —, de igv folytatta: bár a külső föltétélek nehezedlek, 1 első rendszerünk mégis fejlődött, nőtt a biztonságunk. Utalt arra is. hogy az értékesítés állandóan növekvő gondjai milyen nehézségeket jelentenek. Szinte minden kiló eladásával l.ülön meg kell küzdeniök, ennek ellenére a szövetkezet összes árbevétele 2-9 millió 903 ezer forint volt. A közös gazdaságnak >1375 taggal kellett számolnia az elmúlt esztendőben, de csak 177-en dolgoztak. Kilépett 43, belépett 42, nyugdíjba ment 27. meghalt 40 ember. A növénytermesztés árbevétele 42 millió forint. Kiemelkedően jól termett a burgonya és a gabona, kiadós veszteséget hozott viszont a paradicsom, a fűszerpaprika, a kukorica és a szőlő. Az állattenyésztésbeen a „húsirányú" szarvasmarha száma jelentősen emelkedett — 1207-re —, de további növekedést nem terveznek, mert ennyinek tudnak normális hejyet adni, és a szövetkezet belső 'egyensúlya sem enged meg többet. Borjúelhullásban — pontosabban a borjak el nem hullásában — a megyében Rúzsa az első forint 50 fillér, az egy állományi létszámra jutó jövedelem pedig 45 ezer 485 forintra rúg. A hozzászólók közül ketten is foglalkoztak ezzel a ténnyel, hangoztatva, hogy munkára buzdítani senkit nem kellett, de a fizetéssel nincsen mindenki megelégedve. Kettejük közül az egyik azt is hozzátette. előnyös — helyen áll, a baromfi tartást hogy olyan jövedelmezőségi viszont éppen a tyúkok nagyarányú pusztulása tette majdnem veszteségessé. A disznók bérhizlalása sem a szövetkezetnek mm hozott megfelelő eredményt, sem a tagoknak, ezért idén már nem is foglalkoznak vele. Külön tételként tartják viszont számon r.zt az egyszerű tényt, hogy az ál'attenyésztés révén legalább 3 millió forintot nem kell trágyára kiadniuk. A háztáji gazdaságok eredményének egy része is nyomon követhető a téesz könyvelésében is. hiszen az értékesítésben, illetve a föltételek megteremtésében is szerepet játszik. Zöldségből ás gyümölcsből 3626 mázrát. II ezer 171 forint értékű tejet (csökkenő!), 3916 szarvasmarhát ás 22 ezer 683 hízott sertést értékesítette!: tavaly. A kiemelkedően jó eredmény számokkal kifejezve 16 millió S03 ezer forint nyereséget jelent. Az egv munkanapra jutó bér 200 rendszerbe nevezett be a szövetkezet, amely nagyobb kockázat .árán több fizetésre >s alkalmat ad. Furcsán hangzik, de elhangzott: jó termést kívántak a szövetkezetnek, hogy a több bárt kis is tudja fizetni. Bizakodnak is benne, hogy jobb iesz a termés, hiszen a gabonák sokkal jobban teleltek. mint az előző — a ga honatermesztés szempontjából nagyon esztendőben. ff.•. visszamerengm mit ér?" A történelmi megismerés kapuja — nem úgy. mint a legtöbb természettudományé — bárki eiőtt nyitva áll. Nem kell tudósnak, tanárnak lenni ahhoz, hogy manapság valaki alaposan tanulmányozza hazája, szülőföldje múltját, hogy saját kutatásaival, még ha apró homokszemekkel is. továbbépítse a múlt emlékeibő! rakott várat. Hála a már szinte tömegméretekben kibontakozó honismereti mozgalomnak, országszerte tízezrek ismerkednek szűkebb pátriájuk múltjával, régi titkokról fújják le a felejtés porát; emberi sorsok gazdag hagyományok, tárgyi, népművészeti, nyelvi emlékek kelnek ismét életre földerítő munkájuk nyomán. Jóllehet, ez a fajta kutató-, gyűjtő- és rendszerező tevékenység nem tudományos munka, mégsem' tagadható el tőle az az erénye, hogy a tudomány segítésére is képes. A honismeret az ismeretszerzésnek, az ismeretterjesztésnek sajátos népművelési formája, amely ugyanakkor hozzájárul a tudományos világnézet kialakításához. Volt idő. amikor a helytörténetkutatás „úri patszió"-ként m'nősíttetett; vidéken rekedt tehetségek kedvtelésből szálltak alá a ..múlt tengerébe"... Ennek az értékítéletnek megfelelően a .műkedvelő" helytörténész a történetírásnak csuoán egyik mellékágát művelte, míg mai búvárkodó utóda a történetírás alkotó részese. Teheti ezt azért, mert a helytörténetírás a „provinciális létből" országossá növekedett. Szeged tudományos műhelyeiben rangjuk van a szűkebb haza múltját vizsgáló kutatásoknak. A Móra Ferenc Múzeum régészei, néprajzosai, történészei a tőlük karnyújtásnyira levő világ írott és íratlan tárgyi emlékeit, hagyományait is vallatják több hazai és külföldi kutatócsoporttal karöltve. A Somogyi-könyvtár, a megyei levéltár megbízható segítőtárs ebben a munkában. Kiadás alatt van a Csongrád megyei olvasókönyv címú háromkötetes összeállítás. amely Szeged és Csongrád megye városainak, helységeinek dokumentumait tartalmazza, megfelelő magyarázatokkal kísérve. A levéltár folyamatos feltáró munkát végez az öt kötetre tervezett Szeged-monográfia fő adatszolgáltatjakén*. A .TATE történészei e mű megírásán, szerkesztésén fáradoznak és Vásárhely. Békésc-aba. A!gyű. Dorozsma. valamint az ifjúsági mozgalom története foglalkoztatja őket. A tanárképző főiskola történeti tanszékének munkatársai részt vesznek az említett, iskolai oktatást és a helyismeretet szolgáló olvasókönyv harmadik kötetének összeállításában, és különböző monogi'áfiák elkészítésében. A tanszékvezető a Hódmezővásárhely történetét földolgozó kiadvánv főszerkesztője, és a kutatások irányítója. Kutatási téma még itt a paraszti olvasókörök vizsgálata és Szeged demográfiai viszonyainak alakulása is. A marxista tanszék fölszabadulás, utáni, életünkkel, a gazdasági és tudati fejlődéssel foglalkozik. Ez a korszak az MSZMP megyei bizottsága oktatási igazgatóságán végzett kutatások témája is. a JATE jogtörténeti tanszékén a szegedi feudális korszakot, az 1848—49. évi büntetőbíráskodás mikéntjét, az igazgatás és bíráskodás történetét vizsgálják. A korántsem teljes fölsoroláshoz még annyit: a fölszabadulás utáni szegedi. Csongrád megyei helytörténet-kutatás termése most érik be. Sorozatban jelennek meg színvonalas, tudományos igényű város- és községmonográfiak. Fájdalom azonban hogy még így is sok ismeret — a publikációs nehézségek miatt — veszendőbe megy. hiszen egyes évkönyvek, aktákcsak szúk kör tájékoztatására alkalmasak. Az eredmények megismertetésében, terjesztésében is fölbecsülhetetlen érdemei vannak a népfront égisze alatt működő honismereti mozgalomnak, amely egyben a történeti anyagok gyűjtésére, ezek megbecsülésére is buzdít. Hogy a múlt iránti kíváncsiság természetes igénnyé váljék, mind több ember előtt kellene föllebbenteni a titokzatosság fátylát. Ezért tehetnek sokat a honismereti bizottságok — a városi és a megyei egyaránt. Amellett, hogy a tények mélyebb ismerete segített nevezetes évfordulók méltó megünneplésében. alkalmat adott az együvé tartozás érzésének megerősítésében is. A helytörténeti monográfiák megjelenését honismereti nap követte például Tápén és Szőregen. Különös jelentősége van a nevelésben a honismeretnek: nem közömbös hát. hogy módszertani segítséget nyújt a népfront az iskolákban működő szakkörök munkájához. hogy szakemberek tartanak előadást a gyerekeknek szűkebb pátriájukról, a hazaszeretetről. Lelkes kis helytörténészek munkálkodnak a Révai, a Móricz Zsigmond, a Hámán Kató. a felsővárosi iskola, a Ságvári gyakorló, a gedói. a Zrínyi és a tápéi iskolákban. Ki Szegedről szóló ismeretek bővítésén fáradozik. ki néprajzi tanulmányokat folytat, egyes csoportok régészkednek. mások népviseleti darabokat, tárgyi emlékeket gyűjtenek. Munkájukhoz csatlakoznak a megye hat középiskolájának diákjai is. S

a honismeret jó szelleme átlépte a gyárak kapuját is: hat szegedi vállalat nevezett be az üzemtörténeti pályázatra, amelyet a HNF Országos Tanácsa és az MTA Történettudományi Intézete írt ki.'Iparban dolgozó emberek kerettek-kutattak. adatokat gyűjtöttek, s papír fölé hajoltak, hogy szavakba öntsék munkahelyük történetét, örökül hagyva az utódokra. Szabad, ebben a rohanó világban érdemes hátrafelé pillantanunk? „Régi kor árnya felé visszamerengni mit ér?" Szántó Imre történész professzor, az egyik népfrontüiésen azt mondta, mintegy Kölcseynek válaszul: „A jelen meg nem érthető. a holnap, horizontja megrajzolhatatlan tegnapjaink tanulságainak ismerete híján." De éneikül szegényebb és sekélyebb egvik le-emberibb érzésünk is. Ügy hívják hogy hazaszeretet. Ch. A. Részt vett a közgyűlés j munkájában és fölszólalt Huszár József, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának főosztályvezetője is. Arról beszélt, hogy ennek a kétségtelenül gyönge adottságú területnek a termésére is szüksége van az országnak. Fölszabadulásunk 40. évfordulójára MSZBÍ-tagopoiIÉ iazÉai programja Szabadságunk születésé- intézményi. tanintézeti kőinek, ú.i államiságunk kazde- lektivüi tének 46. évfordulóját gazdag programsorozattal ünneplik a Magyar—Szovjet Baráti Társasúg tagcsoportjai. Az MSZBT munkahelyi. a társaság jellew Építőipari tudományos kutatások ltolatómozdony Az. Ybl Miklós F.pítőipari Múszani Főiskola tudományos kutatási eredményei közvetlenül hasznosíthatók a népgaz-daságban. Az oktatási intézményben működő Magasépítési Intézet munkatársai épületíenntaitá.si tervező rendszert dolgoztak ki. Az új, számítógéjies módszer lehetővé teszi, hogy viszonylag gyorsan, kis szellemi ráfordítással megállapíthassak az. épületek elavultságának fokát, s ezt számszerűen is jellemezni lehessen. A módszer arra is alkalmas, hogy általa meghatározzák egy-egy épület felújításának ár-, anyag- és munkaerőigényeit, jellemezzék állapotát fennállásának bármely szakaszában Ez a számítógépes eljárás az épületfenntartás megtervezésének műveleteit jelentősen leegyszerűsíti, meggyorsítja. A kutatók az épületek állapotára vonatkozó adatok alapján megírták az egyes esetekben szükséges felújítási munkák programját sőt a Fővárosi 2. számú Építőipari Vállalat bevonásával a munkálatok technológiai normáit is. legfontosabb feltételeinek Megszoktuk mostanában, hogy nem kímél bennünket TéHábornok, s büntetéssel felér, ha mondjuk ismerősünket kell várnunk a hideg pályaudvaron. Főleg. ha sokáig. Még inkább, ha .jóval tovább, mint az illendő késés. Csütörtökön este pedig... ajaj! Két óra. vagv. hogy I vasutas időszámítással mérjem: pontosan 120 perc volt. amennyivel tovább keilett várni az idehaza ácsorgóknak, mint más normál hétköznapokon. Késett r> vonat. Aki pedig a késésben levő vonatban ücsörgött, csak abban különbözött az itthoniaktól. hogy nem fázott. Csak vesztegelt. Ott • még csak találgattak, itt azofa már tudjuk, miért: karambol volt Nem r:;gv. inkább csak karambolocska. kicsi, de nagy késést okozó. Monoron egy Pestről beérkező üres szerelvényre rátolatott egv mozdony. Két kocsi kiborult, át a szomszéd vágányra, megbén tva a személyszállítást. Egymás mögé torlódtak a késé.st késésre halmozó vonatok. Személyi sérülés nem történt — írhatnánk a jelentésben — az anyagi kár nem túl nagy. pontos adat nincs, az utasok megérkeztek, a várakozók átfáztak, s most átértékelik eddigi ismereteiket. Tudják, van gőzmozdony, dízelmozdony, villanymozdony, és most már azt is: el tolató mozdony. Óraiiag! I. 7j». ének, funkciójának meglelt' en — a közeli hetekben országszerte számos rendezvényt szerveznek, amely cken képet adnak a magyar és a szovjet nép barátságának történetéről, ieier,tőségéről népünk életében, a kétc.1MOM Sznkasits Árpád Művelődési Házában a két gvlr kapcsolatait reprezentáló dokumentum- és fotókiállítást rendeznek. Gazdag programra készül a Péti Nitrogénművek MSZBT-tagcsoportja is. Az 1971-ben alakult, csaknem fi ezer 800 fős kollektíva — dalu kapcsolatok alakulása- amelyhez tóbb közeli üzem rol. fejlődéséről, valamint a f!0!gozói is csatlakoztak — Szovjetunió felbecsülhetetlen vállalat- és helytörténeti foérdemetről hazánk felszaba- tókiáilitást állít össze. A hetkiásuban. lyi művelődési házzal közöBudapesfen a Magyar Op- sen pályázatot hirdet a gvár tikai Művek mintegy nyolc- és környezete fejlödé:ét beezer dolgozót összefogó rtaIó • fényképfelvételek . ,. készítésére, s a beküldőit MSZBT-tagcsoportja immár fotókat ugyancsak tárlaton 15 éve vesz részt aktivan a mutatják majd be Megrenbarátsági mozgalomban. A gyári kollektíva gyümölcsöző együttműködési tart fenn a moszkvai l-es számú óragyár dolgozóival. A kapcsolatot közös szocialista munkaversenv-akció is erősíti. A riezik Péten • a veterán kommunisták. idős munkásmozgalmi harcosok és a KISZfiatalok találkozóját, s brigád vetélkedőket tartanak. Az Ikarus székesfehérvári gyárának tagcsoportja 4200 dolgozó színvonalas progközelm iltban — a budapes- ramjáról gondoskodik. A ti napok moszkvai rendez- híradástechnikai nagyüzemvény soroznia hoz kapcsoló- nek évtizedes kapcsolata dóan — indított barátság- van a vorosilovgrádi mozv.onat utasai között ott vol- donygyárral, s rendszeressé tak a MOM aktivistái is, vált az üzemek vezetőinek, akik átadták partnereiknek dolgozóinak kölcsönös látoaz idei verseny vállalást. Az gatása. baráti találkozója is. áprilisi jubileumi ünnepség Szeged MSZBT-tagcsoalkalmából — amelyre Bu- portjai is színes programmal dapestre várják az óragyári köszöntik a fölszabadulás munkások képviselőit — a évfordulóját.