Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-08 / 32. szám

A VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ M SZ 75. évfolyam 32. szám 1985. február 8., péntek Ara: 1,80 forint Á R O SI BIZ OTT SÁG Á NA K LA P J A A szakszövetkezet sem alacsonyabb rendű v év mérlege ordónyban A tegnap délelőtt a község művelődési házában megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen 6ikeres esztendőről adhatott számot Nagy Húszéin Tibor. a bordányi szövetkezet főkönyvelője. Az Előre Mezőgazdasági Szakszövetkezet fennállásának legeredményesebb évét zárta. A közös és a tagi gazdaságok mindegyik termelési ágban nyereségesebben termeltek a korábbinál. Ami külön örvendetes, a legnagyobb előrelépést a növénytermelésben tették. Sikerült kivédeni az elmúlt év három nagy csapását, a fagykárokat, a jégverést és a visszamenőleg érvényesített kedvezőtlen szabályozó változásokat. A 158 millió forintos öszszes árbevételre 11 milliós nyereség jut. A tavalyi év hasonló adatai 129 és 6.6 millió forint. A növénytermesztésben a gabonafélék terméseredményei alakultak a legkedvezőbben. Az állattenyésztésben az eredmények 90 százaléka a tagokhoz kihelyezett jércék értékesítéséből adódott. A lagi gazdaságok termelési kedve fellendülőben van, s a szövetkezet 'számára sem mellékes, hogy az árbevételek, harmada innen származik. A zöldség-gyümölcs termesztésben a mennyiségi kiesést a magasabb árak kiegyenlítették — a termelők légeredményben megtalálták számításukat. A kevesebb paradicsomtermést jobb minőségben dolgozták fel a léüzemükben. így a bevételeik nem csökkentek. Az ipari és sisolgáltató tevékenység jövedelmezősége c-ökkent ugyan, de még mindig megéri. A szakszövetkezeti tagok termelésösztönzéséhez hozzájárultak az állattenyésztésre adott OTP-hitelek. A gazdálkodásban figyelmeztető jelek is mutatkoznak. Az eredmények túlzottan függnek az árkiegészítés mértékétől, még mindig magasak az általános költségek. Jelentős beruházások valósultak mag. 17 millió forint értékben. A hatékonysági mutatók javultak, jelenleg az egy órára jutó jövedelem közel 26 forint. A beszámolóhoz elsőként Boris Mihályné KISZ-titkár szólt hozzá, örvendetesnek tartotta, hogy o dolgozók fele fiatal, és a letelepedést, az otthonteremtést segíti az itteni-,vezetés. A közművesített te'kek, a kamatmentes hitel <*s a fuvarkedvezmények mind ezt tanúsítják. Juhász Péter vezetőségi tag dicsérte hozzászólójában, hogy a szakvezetés szerencsére a nehezebb utat, n munkát választotta ahelyett, hogv az esetleges veszteségeket az időjárásra fogták volna. Az elnök, dr filasa István megbízatása lejárt, s mivel a TOT munkatársiként dolgozik a jövőben új elnököt kell választani. * A kérdés: ki fogja átvenni a stafétabotot, nagy munka vár a most megválasztott jelölő bizottságra. Szabó Jánosné, a Csongrád megyei tanács elnökhelyettese dicséretesnek ítélte a szövetkezet erőfeszítéseit, eredményeit Kiemelte, hogy tevékenységükben jól alkalmazkodtak a meglevő adottsásaikhoz. A közösség érdekében nagyban hozzájárultak a község fejlesztéséhez is. Perczel János, a TOT főosztályvezetője szóvá tette, hogy az értékelésekben a reális, mértéktartó megfogalmazások a pontos helyzetismeretet tükrözik. A szakszövetkezeti forma és a téeszek összemérésének csak egyféle alapja lehet, melyik dolgozik jobb eredménnyel. Balogh Ferenc tanácselnök megköszönte azt a segítséget. amit gázvezetésben, a tanyai gyerekek iskolába szállításában és más társadalmi munkákban a szövetkezettől kapott a falu lakossága. Farkas István idős. de nem nyugdíias téesztag gratulált. hogy az elnökük „föntebb jut". Közel 30 társa nevében felvetette a 70 év körüli szakszövetkezeti tagok máig is megoldatlan nyugdíjkérdését, ök azok, akiknek nem volt alkalmuk megszerezni a nyugdíjjogosultságot. A megoldás még várat magára. A továbbiakban a szakszövetkezettel együttműködő takarékszövetkezet, illetve az Április 4. Cipőipari Szövetkezet vezetői a további eredményes kapcsolatok lehetőségeit vetették fel Az elhangzottak meggyőzhették a küldötteket, hogy bizakodva induljanak neki az új gazdasági évnek. Az alapok adottak. T. Sz. I. ff és ve érnek a primőrök Tiópusi uborka Szegvárról A fóliasátrak alatt nevelt zöldségfélékben tetemes károkat okozott a február 3-i szélvihar. illetve a fagy a nagyüzemi gazdaságokban és a kiskertekben egyaránt. Az üvegházak jobban ellenálltak a rendkívüli időjárás megpróbáltatásainak. Az idei tél nem kedvezett a primőröket termelő gazdaságoknak. Hazánkban a szegvári Puskin Tsz foglalkozik legnagyobb területen — 18 ezer 500 négyzetméteren — uborka téli termesztésével. Kardos Gyula főkertász tájékoztatása szerint csaknem három hetet késett az üvegházi növény fejlődése, és csak a napokban kezdték meg az uborkaszedést. Ebben a téeszben több mint egy évtizeddel ezelőtt kezdték az úgynevezett trópusi uborkák meghonosítását, az ajánlott termesztéstechnológiákat évről évre tökéletesítették. A vállalkozás — amint az eddigi tapasztalatok igazolják — beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A termálvízzel fűtött üvegházak legjobb kihasználására törekedve nem közvetlenül magot vetnek, hanem cserepekben előnevelt, huszonöt centiméteres palántákat ültetnek ki. Így másfél hónap alatt fejlődnek ki a hosszúkás formájú, nagyméretű termések. Ma már négyzetméterenként húsz kiló téli csemegeuborkát termesztenek. A napokban kezdődött meg a szedés. Egyelőre válogatnak, a legfejlettebb példányokat veszik le és rakják ládákba. A szezon elején hetenként tíz-tizenöt, a későbbiekben hetente legalább ötven mázsát adnak át a Szentesi Korai Zöldségtermesztési Rendszer értékesítési osztásának. A primőruborka zömét Csongrád megye városaiba és Budapestre szállítják. Újabb építkezések Hekuson /Si/YíxSré : ÍA Kgm r: :: 5V í'., . . ' > re V-'-V /.tt' '•••:•, : v V'"*1'' SSJTOS&Sj; i t* ük - m Somogyi Károlyné felvételei Gvors tempóban nőnek kl az új házak a földből... Persze, nem maguktól. A Rókus I B ütemben most három új tízemeletes épül. A 101, 102. és 103 jelű épületek a fokozatosság jegyében készülnek: az egyiknek még csak a földmunkáit végzik, a másikat alapozzák, a harmadiknak a fogadószintjénél tartanak Merre, en úfon ? Társadalmi vita a hosszú távú közútfejlesztésiől Az országos közúthálózat fejlesztési koncepciójáról társadalmi vitát rendezett a Hazafias Népfront Országos Titkársága. A közelmúltban befejeződött eszmecserék tapasztalatait összegezve a népfront illetékesei elmondták: a tanácskozásokon Képviselők tájékoztatása Mépesség-nyiEvántartás Gazdálkodás Csütörtökön Gajdócsi István elnökletével kihelyezett ülést tartott az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága az Állami Népességnyilvántartó Hivatalban. Barta Barnabás a Központi Statisztikai Hivatal elnf khelyettese foeadta a vendégeket, és tájékoztatta őket az állami népességnyilvántartás helyzetéről. Kéry András hivatalvezető ismertette a népességnyilvántartási rendszer kialakítását és a fejlesztésével kapcsolatos elképzeléseket. Elmondotta: tíz esztendővel ezelőtt kezdődött meg a népességnyilvántartási rendszer kialakítása. A központi adatbázis létrehozása mellett kiépült a helyi tanácsoknál a kartonos kézi r.r'attár, amellyel lehetővé vált a területi adatszolgáltafás A központi adatgyűjtemény pontossága 98 százalékos. a változások rögzítésére 1983-ban egy hónap volt szükséges, de tavaly már két hétre csökkent az átfutási idő. Hozzászólásában több képviselő a szakember-utánpótlésról, a tervezést segítő szolgáitatások bevezetéséről, az országos népességnyilvántartási hálózat kiépítéséről tudakozódott. Mások az adatok jogvédelmével az ingatlannyilvántartással, a msgjei adatfeldolgozó központúk létrehozásával kapcsolatoan érdeklődtek. A képviselők kérd .veire válaszolva Kéry András elmondotta: kevés az adatok sokoldalú feldolgozására képes, például igazgatási, tervezési ismeretekkel is rendelkező szakember, s az információtechnika fejlesztésének ma is a szakemberképzés a leggyengébb pontja Fontos feladat az adatok jogvédelmének megoldása: a jövőben olyan szabályozást kívánnak bevezetni, amely megfelel a Polgári Törvénykönyv, s a témával kapcsolatos rendeletek előírásainak. Az ülés alkalmával a testül et látogatást tett az Államigazgatási Számítógépes Szolgálatnál, ahol a népességnyilvántartás adatbázisát kezelik. Itt Szelezsán János igazgató ismertette a számítógépes szolgálat feladatait, működését. * Az országgyűlés mezőgazdasági bizottsága csütörtökön Cselötei László elnökletével a MÉM.ben ülést tartott Az ülésen részt vett Sarlós István az országgyűlés elnöke. A bizottság tagjait Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke, tájékoztatta a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, illetve a vízügy iáéi feladatairól és a gazdái, kodás feltételeiről. (MTI) elismerőleg szóltak közúti hálózatunk elmúlt néhány évtizedes fejlődésétől, de hangsúlyozták, hogy mostani állapotában nein képes kielégíteni a megnevekedett forgalmi igényekot. Ez a korántsem kedvező helyzet annál is inkább gondot okoz, mert számítások szerint az ezredfordulóra legalább megkétszereződik a forgalom. Becslések szerint több milliárd forintra lenne szükség ahhoz, hogy úthálózatunk színvonala elérje a kívánatosat, s megszűnjön az utak „Budapest-centrikussága", aminek következeiében zökkenőmentesebbé válhatna a Duna és a Tisza közötti kapcsolat. Rámutattak: az igények meghatározásakor a hosszú távú társadalmi, politikai és kereskedelmi érdekekből induljanak ki. A vitákon arra is nyomatékosan felhívták a figyelmet, hogy a fejlesztés nemcsak új erőforrások feltárását feltételezi, de támaszkodik a meglevők mind jobb kihasználására. Szegeden arra hívták fel a figyelmet, hogy az úthálózat fejlesztésekor találjanak olyan megoldásokat, amelyek lehetővé teszik, hogy csak a szükséges mennyiségű termőföldet vonják el a mezőgazdasági termelésből. Azt is szorgalmazták, hogy a legforgalmasabb utak, elsősorban a nemzetközi teherszállításban részt vevők, ne érintsék a nagyvárosokat. Sok szó esett az új Dunahidakról, amelyek megépítését szükségesnek tartották az országrészek közötti együttműködés fejlesztéséért. Elsősorban a folyó alsó és középső szakaszán legyenek új átkelőhelyek — vetették fel, s mintegy ehhez kapcsolódóan Pécsett azt kérték, hogy AdOnynál, Dunaújvárosnak Mohácsnál és Szekszárdnál kezdjenek hozzá az ez irányú munkálatokhoz. A tiszai kapcsolatok bővítése pedig Dombrádnál, Csongrádnál, Polgárnál, Szegednél és Szolnoknál kívánja meg új átkelőhelyek létesítését. A debreceni vita résztvevői elsősorban az M3-as autópálya építésének kérdéseivel foglalkoztak, de kitértek a Debrecen és Budapest közé tervezett M4-es autópályának terveire is. Hangsúlyozták, ezen a szakaszon elegendőnek látszik egy négysávos autóút építése is. Egyetértettek azzal az elképzeléssel is, hogy Szeged, Szolnok, s Eger között út létesüljön, de szorgalmazták, hogy ennek nyomvonala érintse a kiskörei tározót, s egyik ága pedig Polgárnál keresztezze a Tiszát. Győrben főként a körül csaptak össze a nézetek, hogy merre vezessen az E5-ös európai főútvonal magyarországi szakasza, Győrt követően. Nagy figyelmet fordítottak az észak-dunántúli megyék közúti kapcsolatának alakulására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa a regionális vitákon elhangzott észrevételeket kötetbe gyűjtve megküldte az illetékes szerveknek. (MTI) *