Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

P/prda. Tí)8!>. február 6. 1111 "L"11-111111" 111 •• Magyar napok Hubában Magyar kulturális napokat tartanak a kubai fővárosban. A február 5-től 10-ig tartó rendezvényre hétfőn dr. Köpeczi Béla művelődési miniszter vezetésével kormányküldöttség érkezett Havannába. A gazdag választó, kot kínáló kulturális hét keretében komoly, és könynyüzenei hangversenyek lesznek, fellép a BM Duna Művészegyüttese. Bemutatnak hat magyar filmet, fotó.. könyv- és népművészeti kiállításokat rendeznek. A kulturális héttel párhuzamosan magyar áruházi napokat is rendeznek Havannában. A magyar és a kubai belkereskedelmi minisztérium közti megállapodás értelmében 1984 novemberében a Decuba kereskedelmi vállalat mutatkozott be Magyarországon kubai termékekkel, most pedig a Centrum áruházak kínálnak több. mint 10 millió forint értékű magyar árut a havannai vásárlóknak. Még egyszer Szeri flntaíró Bán Ervin kollégám értékes írásához, amely a Délmagyarorszóg január 23-i számában jelent meg, gratulálok. Mindemellett a következő szegedi vonatkozással egészítem ki. Szerb Antal író és irodalomtörténész 1937-ben a szegedi egyetemen szerzett magántanári fokozatot. Érteke, zésének tárgyköre: „Magyar összehasonlító irodalomtörténet. különös tekintettel a XVIII. század második és a XIX. század elsó felének francia és angol vonatkozásaira." Értekezésének megtartása után francia tanszékünk professzora, dr. Zolnai Béla meghívta Szerb tanár urat a francia intézetbe, ahol különben Zolnai professzorunknak Tanárképző szemináriumi gyakorlatok című foglalkozása időben kissé csúszott. A szemináriumon az alulírott szerepelt „Alfréd de Musset egyik versének szőveghúsége a különböző és eltérő kiadások tükrében" címú referátumával szerepelt. ma jd a költeménv francia nyelvű elemzésével. Szerencsére a Somogyi-könyvtárban felleltem Musset költeményének több kiadását, így fény derűit a sajtóhibára is, amely a második kiadástól eredt, a többi kiadásokban pedig folytatódott A verselemzés után Zolnai professzor megköszönte munkámat, megkérdezte Szerb Antal tanár urat, óha.it-e hozzászólni, de ő. az órájára nézve, halkan mondott valamit professzorunknak, és elköszönve tőlünk, gyorsan távoztak. Szerb tanár úr még az esti gyorssal Budapestre utazott. Az egykori, még élő Zolnai tanítványokból ott volt: Aldobolyi Nagy Helga dr., Mesterháziné Ditrói Zsófia, Baróti Dezső dr. irodalomtörténész, nyugalmazott egyetemi tanár. Laknerné Kovács Zsuzsa. Lakner Károly, Lovas Borbála. dr. Praefort Ferencné (aki sokáig tartotta Szerb Antalékkal a kapcsolatot), Miltényi Györgyi, Pataki Szilveszter (USA), Rakonczai János dr.. Rosta Sándor dr. és az alulírott. Farkas Ernő Kiállítási napló Zavarba ejtó kiállítás nyílt Szegeden, a Móra Ferenc Múzeum Horváth Mihály utcai Képtárában Sváby Lajos festőművész alkotásaiból. Mindenekelőtt azért különös ez a tárlat, mert drasztikus közönségével szemben. Terrorizálja a nézőket. brutális eszközökkel, idegborzoló lasszóvetésekkel láncolja magához az embereket, akik bizony sokáig zavartan és kiszolgáltatottan ödöngenek a festmények között. Egyszóval nem éppen nézöcentrikus művész Sváby. aki köveket hajít, a nyugalmasnak tetsző állóvízbe, kesztyűt dob a közízlésnek, beleüvölt artikulátlanul a csöndes harmóniába Nem hiszem, hogy sokon szeretnék művészetét. De hát a művészetnek csak egyik, s nem is biztosan legfontosabb célja és feladata s jszeretet-harmónia-békesség elősegítése. Sváby Lajos tudatosan és célirányosan építette művészetét. ,.El kellett felejtenem azt. amire tanítottak, hogy mitől javul meg egy kép. Nekem azt mondták hosszú évekig, hogy ha odakenek a kép bal sarkába egy kis hideget, akkor majd meg fggom látni, hogy életre kél az a másik, a meleg sarok is, s így elrendeződik a kép. Világéletemben éreztem, hogy ettől vem rendeződhet el semmi. Hosszú évekbe került, amíg erre rájöttem, de közben hajlamom szerint az ábrázolásról gondolkodtam." Világos beszéd, akár kulcsnak is vehetjük Benne rejlik valamiféle ars poétika is: a mai világ jelenségeinek intenzív átgondolására, indulatos újraélésére, s ugyanakkor szatirikus-gúnyos közelítésére és groteszk ábrázolására is utal. Könnyű volna pusztán a felületes élmények hatása alatt művészetét belegyömöszölni az expresszivitás feliratú skatulyába. különösképpen azért, mert a hazai művészet huszadik századi skatulyagvú jtemén vében éppen az expresszionistáké a legvérszegénvebb. Kétsegtelen. hogv első látásra festményeinek belső intenzitása, a művész alkatának expreszszív attitűdje a leginkábD szembetűnő. De igazsagtalanok lennénk, ha nem szembesítenénk ezt a témaválasztással, az anyagkezeléssel, a méretproblémákkal, a felülethatásokkal. Egyszóval mindazzal ami összetevője. tégelye festőiségének. Sváby eredendően figurális művész. Embereset fest emberi kapcsolatokat vallat. hiányokat. kiüresedett érzéket, felcsillanó kapaszkodókat fogalmaz meg. Emberei torzak, gyarlóak. képmutatók, esendők és szánnivalók, hétköznapi mutatványosok és szürke bohócok. Tekintetük grimaszba merevült. arcuk görcsbe rándult, szájukon obszcén vigyor. Groteszk '.pantomimjátékos valamennyi, akik a rendező — a festő — vezényszavára magakellető heves gesztusokba, pornográf mozdulatokba, természetellenes pózokba merevednek. Ezeknek a vigyorokra, gesztusokra, testmozdulatokra épített festői szituációknak sajátos jelrendszere van Sváby művészetében. Hrtl a szeretkezés extatikus mámora, hol a tánc őrült forgataga, hol az emlékek kavargása hol az akrobaták vad bravúrjai éltetik ezt a világot. Színei kápráztatóan harsányak: tobzódó vörösek, rikító sárgák, villogó kékek mesterséges izzása old föl minden vonalat, minden kontúrt Ha vonal egyáltalán van, akkor az a tubusból kinyomott festék kígyózó anyaga. A képek felületén spaklinyomok, ujial maszatolt foltok, rücskös, gyötört festékrétegek, csurgások domborzati térképé. Egyszóval minden ezt a felfokozott festői séget, ez.t a hagyományos formákat szétrobbantó indulati hőfokot szolgálja. Lázadó, vad és erőszakos festővel van dolgunk. aki nem adja meg könnyen magát. de ha képeivel ránkkiált, egyúttal vallatószékbe is ültet. Vitairat is ez a felkavaró tárlat, melynek dinamizmusa a világ Körülöttünk dübörgő folyamának gondolati és érzelmi lüktetését érzékelteti, a nem éppen vonzó, de mindannyiunkat fogságában tartó valóság egyik életlehetőségét mutatja föl. Örkény István — akiről egyik legmegrázóbb képét festette — így jellemezte: „Ha Sváby Lajost egy szóval. Kellene jeilamCz~ nem. lázadó festőnek jellemezném. Lázadónak a szó szakmai értelmében a belénk ivódolt műfaji tévhitek ellen. Festészetének egyik legfőbb sugalmazója a moz gás: de hadd mondjak mozgás helyett idgt. s idő helyett is annak csak a mi évszázadunkban fölfedezett kiismert és köznapi használatba vett megnyilvánulását. a robbanást..." Tény, hogv Sváby művészete nemcsak integráns része korunk meghatározó értékeinek, de meghatároz^ értéke mai képzőművészetünknek. Kiprovokál ia a hovatartozás voksát. Ja, maid elfelejtettem: február 4-én múlt 50 éves Tandi Lajos Kultúrpolitika és könyvkereskedelem okos kézfogása a Műveit Nép Könyvterjesztő Vállalat Tallózó elnevezésű új országos bolthálózata. Február 1-éti tizanhá| rom városban — közöttük ; Szegeden, a Bartók Bcla té' ren — megnyíltak azok a könyvesboltok, amelyek egész évben kedvezményes áron kínalják a három évnél régebbi kiadású köteleket. A .szegedi üzlet föltűnő reklámmal hirdeti: ötvenszázalékos kedvezménnyel vihetik az olvasók a szellemi portékát. A könyvesbolthálózat az utóbbi években gyakorta rendezett alkalmi és idényjellegű akciókat. Ezekkel részint a gyakran túlzsúfolt raktári helyzeten igyekezett enyhíteni, részint áttekinthetővé alakította árukészletét. s olyan értékes köteteket kínált féláron a vásárioknak. amelyek a megjelenéskor elkerülték figyelmét, vagy borsos aruk miatt ne:n fért a családi költségvetésbe. A könyvesboltok bemutató polcain a friss kiadványok száműzték a régebbi köteteket. amelyek a raktározási nehézségek és a propaganda fáradtságai miatt eltűntek szem elöl. A Művelt Nép Könyvterjesztő Vallalat mostani döntése lehetővé tette. hogy olyan nagyvárosokban, ahol több könyvesbolt működik, egy tiszta profilként a kedvezményes könyvárusítással foglalkozzék. A szegedi Tallózó könyvei között Nagy Károly, az 5. sz beit c.soportvezetőie elmondta, hogy az új formájú szolgáltatás igyekszik folyamatosan megújuló kínálattal ellátni a könyvszerető vásá rióközönséget. A ket megyére kiterjedő hálózat boltiaihól a kínálat alapján válogat és Tallózók a Tallózóban rendel a Tallózó könyvesbolt., igy folyamatos az ellátás az 1982-ben és még régebben megjelent kötetekből: szépirodalmi, it jósági, gyermek-, képzőművészeti és szakkönyvekből. Kern értéktelen művek kerülnek féláron kiárusításra. Hogy erről meggyőzzem az olvasókat. felsorolok néhány címet, melyeket a polcokon láttam: Erdei Ferenc összegyűjtött műveinek darabiai. ifj. Bartók Béla: Bartók Béla műhelyében. Ló és loves a művészetben. Vámos László A Zene bűvöletében című fotóalbuma, Móra Ferenc, Nagy I.njos és Örkény István életműsorozatának kötetei, Kormos István, Nemes Nagy Ágnes és 7 a kacs Imre versgyűjteményei. Vé<7vári Lajos nagyszerű gyerekkönyve, a Tudod-e mi a művészet?. Andersen meséi, a Világkönuvtár darabiai. A szőlő metszése. Az c.ngóranyúl tenyésztése. Rózsahajtatás, Vizsgára készítjük az /autót, Számítógépes irányítási rendszerek tervezése. Magánépítkezők könyve és sorolhatnám. A Tallózó könyvesbolt tájékoztatja a vásárlókat, hogy lemez- és kazottakinálata a legfrissebb újdonságokat tartalmazza, természetesen rendes áron. A jövő héten érleSmiséyi fiataloknak A Szegeden élő. dolgozó fiatal diplomásokat invitálja ismét találkozóra a városi KISZ-bizottság. Ismét, mert tavaly a tanárképző főiskolán gyűltek egybe mérnökök. tanárok, orvosok, közgazdászok, kutatók, jogászok. Tudományos intézmények. nagyobb vállalatok is képviseltették magukat. Termékbemutatót tartottak, megismertették munkájukat. Ügy tetszett, témát is adtak a jelenlevőknek. Abban egyébként sem szűkölködtek. A fiatalok szociális Az MTI moszkvai tudósítója nemrégiben hírül adta. hogy egy TU 134 A típusú. Tbiliszi—Reszíov— Tallinn útvonalon közlekedő gép pilótái és utasai furcsa jelenséget észleltek, talán UFO-t. * U(nidentified) F(lying) 0(bjects)-kal — a nem az.onosított repülő tárgyakkal — már a kínaiak és az egyiptomiak is foglalkoztak, mint csillagközi járművekkel. Tehát az. UFÓ nem újkeletú jelenség. Még a nagv csillagász, Halley is írt valami UFO-ról, bár az is meteoritnak bizonyult. Az UFO-szenzációk a második világháború után ismét divatba jöttek, és jól szolgálták az öivenes évek hidegháborús politikáját. Számos UFO-hivő akadt Venezuelától Milánóig A hatvanas évek elején már azt hirdették hogy ne merjen ember lépni a Holdra, mert lehet, hogy harcba keveredik. A későbbiek úreseményei nem ezt igazolták. A csillagász Hynck proUFO-k pedig... fesszor egyik tanulmányában kijelentette, hogy az UFO-k tisztán pszichológiai jelenségek, vagyis az egyéni és a tömegpszichológia körébe esnek. Persze mindezek alapján nem állitható, hogy a Földön kívül nincsenek civilizációk, és az sem, hogy léteznek. Mindmáig semmiféle bizonyítékkal nem rendelkezünk egyikre sem. Termész.etesen senki nem állíthatja, hogy Földünk a világ közecie. El vileg feltételezhetjüK, 'hogy más naprendszerekben nálunknál műszakitudományos szempontból sokkal fejlettebb társadalom létezik de ezt bizonyítani is kellene. Ugyanakkor arra is fel kell hívni a figyelmet, hogv a furcsa jelenségek között ismerjük ma már a gömbvillámot, általában a plazmajelenségeket, de így az azonosíthatatlan tárgy azonosíthatóvá válik. Persze az is igaz. hogy egy-egy megfigyelt jelenség jelenlegi ismereteink szerint még nem értelmezhető. Mindenesetre, most azt kell mondanunk, hogy a csillagközi utazás a jelenleg ismert fizikai elvek alapján olyan mérnetetlen mennyiségű energiát kíván. amelynek biztosítása gyakorlatilag elképzelhetetlen. Viszont a műszakitudományos haladással szenzáció érheti a Föld emberét. Lehetnek olyan, ismeretlen jelenségek is, amelyek úgy is megfejthetek hogy nem keverjük bele a távoli csillagokról érkezett űrhajó fikcióját. És azoknak, akiket e téma közelebbről érthetőbben érdekel, ajánljuk Pető Gábor Pál: A „repülő csészealjak" rejtélye c könyvét, amely a Győrsuló idő sorozatban jelent meg. a Magvető Kiadónál. 1983-ban. Bátyai Jenő helyzetükről éppoly szívesen cseréltek véleményt, mint például a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről vagy a gazdaságpolitikai kérdésekről. A február 16-ára. Újszegedre, a tanácsi oktatási központba hirdetett összejövetel a tavalyihoz hasonló célokat szolgál. Ismereteket gazdagító előadások hangzanak el, így Az értelmiség szerepe az innovációban címmel. Szakértővel konzultálhatnak a magyar gazdaság helyzetéről, perspektívájáról. Az igényektől függően 5 szekciót terveznek. Eszerint foglalkozhatnak a kutatással, az innovációval, a szellemi termékek, újdonságok értékesítésének lehetőségeivel, továbbá - városfejlesztés, az infrastruktúra kérdéseivel. Szekció várja az oktatás, a művelődés- és tájékoztatáspolitikai iránt érdeklődőket. Szót válthatnak a fiatalok a vállalkozásokról, a piaci viszonyokról is. A jelentkezéseket február 11-ig a KISZ Szeged városi bizottságára kell beküldeni. Azt is közöljék az érdeklődök, hogy melyik szekció munkájában kívánnak részt venni. Pályakezdők elhelyezkedése Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal nemrégiben elkészült felmérése szerint a tanulmányaikat tavaly befejezett fiatalok elhelyezkedési lehetőségei összességében jók voltak, a vállalatok a hiányzó munkaerő pótlására szívesen fogadták a pályakezdőket. Néhány divalos szakmában azonban az elmúlt evekhez hasonlóan kevesebb volt az álláslehetőség, mint ahányan végeztek, s az ország egyes területein változatlanul foglalkoztatási gondok jelentkeztek. Az első ízben elhelyezkedő több mint százezer fiatal 80—85 százaléka október végéig munkába állt. s a meglevő szakmai, területi feszültségek ellenére a munkavállalás lehetősége lényegében a többiek számára is adott volt. Becslések szerint az év vegéig mintegy másfél e/er fiatal nem talált elképzelésének megfelelő megoldást. A pályakezdők többsége az elmúlt évekhez hasonlóan az iparban és a kereskedelemben helyezkedett el. Megnőtt a fiatalok érdeklődése az egészségügyi és a kulturális pályák iránt, sokan előnyben részesítették választásuknál a nem termelő ágazatokat. Igv ezeken a területeken tovább javult a munkerőhelyzet a termelő ágakéhoz képest. Figyelemre méltó, hogy a fiatalok egy része már elsö munkahelyének kiválasztásakor sem ragaszkodott tanult szakmajához. lyházi vezetők fogadása Tegnap. kedden Papp Gyula, a Szeged megyei város tanácsának elnöke hivatalában fogadta a felekezeti egyházak szegedi vezetőit, és tájékoztatót adott a város elmúlt évi fejlődéséről, valamint az idei célkitűzésekről. A hagyományos kapcsolatok keretébe ilieszkedő találkozón az egyházi vezetők elsősot tie.o a szociális ellátás és a kulturális fc.j. leszlések iránt érdeklődtek.