Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-06 / 30. szám

VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! mm 1 K LAPJA 75. évfoíyam 30. szám 1985. február 6. szerda Ara: 1,80 forint alakulása, föladatai Miniszteri tájékoztató Hazánk külkereskedelmi árucsere-forgalmának 1984. é\ i alakulásáról, valamint az idei legfontosabb feladatokról tájékoztatta kedden Veress Péter külkereskedelmi miniszter a sajtó képviselőit a Parlamentben. A miniszter elmondta, h >gy tavaly a külkeresked Imi egyensúly tovább javult: a 1 ubel-. lszamolású árucsere-forgalomban kivitelünk számottevően meehi tata a behoza'a't. és — a tervezettnél valamivel kist oh arányban — az 1983. é::i szintet meghaladó aktívumét értünk el a konvertibilts elszámolású áruforgalomban is. Kedvezően alak~.lt nemzetközi megítélésünk is, hitelképességünk fokozódott. Változatlanul még az élelmiszeripari termékek, importunkban pedig a vegyipari és könnyűipari cikkek aránya. A konvertibilis elszámolású árucsere-forgalomban az előirányzottat megközelítő aktívumot sikerült elérni, és kivitelünk — immár harmadik egymást követő évben — jelentősen meghaladta a behozatalt. Az exportált termékek mennyisége a tervezett 4.3 helyett 5 százalékkal nőtt, az árak — mindenekelőtt a mezőgondot okoz, hogy a konver- gazdasági árak — kedvezőttibilis exporton belül vis: onylag csekély a magas fc dolgozottságú termékek ai ánya, és hogy néhány te. rületen nem biztosítani a len alakulása miatt azonban a kivitel értékének növekedése csak az 1983. évi szintet érte el. Továbbra is sikerült még gondot jelent, hogy a kontermékek tar. vertibilis elszámolású exporzetési gondjai miatt — tavaly tovább csökkent. A külkereskedelem idei feladatairól szólva a miniszter hangsúlyozta, hogy az 1985. évi népgazdasági terv fc célkitűzése változatlanul a külső egyensúlyi helyzet javítása. Ugyanakkor a terv a gazdaságfejlesztés érdekében — évek óta először — importnövekedést is előirányoz. Mindez az exporttevékenység további bővítését követelj meg a hazai vállalatoktól. A rubelelszámolású forgalomban az export dinamikus növelésével el kell érnünk, hogy importunkat fokozhassuk, s egvben szerény aktívum is létrejöjjön. Kedvező alapot biztosít ehhez, hogy az 1985-re vonatkozó államközi tárgyalásokat minden eddiginél korábban sikerült lezárni. A konvertibilis árucsere-forga. .. , . ., .... ... , , „ lomban az exportmennyiség tosan egyenletes jó minőse- tunk termékösszetétele ked- ,egalább s százaIékos nővee-t , r A Irirqa I I i toeAir ntonaa »TAr,őtlA« • +i,l<ii,li,K«« n kedését kell elérnünk. Ezen g t. A kiszállítások sem volt kielégítő: valyi aktívumnak közel egyharmada decemberben k-tkezett A miniszter kiemelte a r/ocialista országokkal folyta tott árucsere-forgalom a.apvető jelentőségét. A szocialista országokból származik a vásárolt energiahordozók túlnyomó többsége, az alapanyagimport több mint egyharmada, és a gépipari behozatal 64 százaléka. üteme vezőtlen; túlsúlyban van a a ta- kevésbé megmunkált, anyagjellegű cikkek aránya, és ke- viszonylag kevés feldolgozóipari terméket szállítottunk a konvertibilis piacokra. Tavaly elsősorban a kohászati és a vegyipari, valamint belül is különösen a feldolgozóipari kivitel arányát kívánjuk javítani. A külkereskedelmi feladatok minél eredményesebb megoldása érdekében az egj,es élelmiszeripari cikkek idén folytatódik a külkereskivitelében sikerült jelentős többletet elérni, a gépipar exportja viszont a tervezett szintet sem érte el. A behozatalban — amelynek mennyisége az előző évit kedelem szervezetének korszerűsítése. Jelenleg már 250 Vállalat jogosult önálló külkereskedelmi tevékenységre, közülük tizenháromnak az idén január 1-ével A tavalyi évet jelentős, ko- egy százalékkal meghaladta tették ezt lehetővé. Lépések rabban felhalmozódott külk 'reskedelmi passzívummal kezdtük, és a cél elsősorban az elmaradás csökkentése nya volt számottevő. — különösen a fogyasztási történnek üj típusú külke. iparcikkek, valamint az Teskedelmi vállalkozó szeranyagok és alkatreszek ará- vezetek kialakítására is. volt. Ezt sikerült is teljesíti ni oly módon, hogy mind az export, mind az import az előirányzatot meghaladó mértékben növekedett. Kiezeknek az országoknak a részaránya 1984-ben elérte a 35 százalékot. Kivitelünk vitelünk értéke a tervezett kereskedelmi forgalmában 9 helyett ll százalékkal haléi ta meg az előző évit, miközben behozatalunk az előirányzott 1983-as szinthez k-pest néhány ágazatban va. lamelyest ugyancsak emel- bővült kedett. A szocialista országok köA Transelektro, a HungaroA konvertibilis forgalmon tex és a Konsumex már megkezdte tevékenységének továbbfejlesztését, amelynek lényege, hogy a hagyományos kereskedelmi funkciók ellátásán túl a vállalat aktívan bekapcsolódik a termelésszervezési, termeltetői, és a termelésfinanszírozási belül jelentősen bővült ta valy a fejlett tőkés országokkal folytatott árucsereforgalom. Hazánk teljes kül az 1983-as exporthoz képest feladatok végrehajtásába is. mintegy 150 millió dollárral MSZBT Kedden a Parlament vadásztermében ülést tartott a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnöksége. Apró Antal, az MSZBT elnöke megnyitójában méltatta hazánk felszabadulásának közelgő 40. évfordulóját. A testület elfogadta a társaság idei munkatervét; középpontjában hazánk felszabadulása. a fasizmus felett aratott győzelem, az MSZBT megalakulása 40. évfordulójának alkalmából szervezett akciók, rendezvények állnak. Gyiryy íegadla iiyen Giapot Lázár György, a Miniszter- tartózkodása során megbetanács elnöke kedden híva- szélést folytatott Czinege Latalában fogadta Vo Nguyen jóssal, a Minisztertanács elGiapot, a Vietnami Szocia- nökhelyettesével és Pál írélista Köztársaság Miniszter- nárddal, az Országos Műszatanácsának elnökhelyettesét, ki Fejlesztési Bizottság elnöaki február 2—6-ig munka- kí , látogatáson tartózkodik Ma- Kevelgyarországon. A vietnami Vo Nguyen Giap ma, szerminiszterelnök-helyettes itt- dán utazik el hazánkból. :- es csaíoriisepiies Lehetőségekr fejlesztések a megyében Szűkebb pátriánkat, Csongrád megyét úgy is szokták jellememi, mint édesvízben gazdag területet. Olyannyira „ül" ez a minősítés, hogy egy-egy hosszabb, esős időszak után a természet áldása miatt vízből annyi jut némelyik településnek. hogy nyugodtan ki lehet tenni egy-egy ház elé a belvízveszély táblát. Hétköznapjainkban örökös téma a víz. perelünk, ha kevés van belőle, dühösek vabi városodásnak is fontos előfeltétele a közműves vízellátás, valamint a csatornázás helyzete. Távirati stílusban megállapítható. az előbbinél jók az állapotok, az utóbbinál azonban nem. A vezetékes vízhálózat a megye minden településén megtalálható, és a fogyasztás tíz év alatt maidnem megkétszereződött. Gond csak nyáron, a locsolási időszakban jelentkezik, amikor a szűkösebb tárolási lehetőgyunk, ha sok jut. Persze ságek miatt egy-két helyen mesterséges eszközökkel is akadozik az ellátás. Éppen próbáljuk megtartani i természetes egyensúlyt. Társadalmi méretekben komoly erőfeszítéseket teszünk, hogy érért a szakemberek nem is tűzik ki célul a következő ötéves tervben a jelentősebb hálózatfejlesztést. a vízgazdálkodás jobb le- Alapvető feladatnak tartják gyen — ez derült kl a megyei tanács legutóbbi ülésén is, amikor a testület áttekintette a tízéves fejlődést. A legtöbb embert első torban az érdekli — különösen napjainkban, amikor bővül a magánerős építkezők tábora —, hogy ahol házat szeretne felhúzíuL, ott van-e vízvezeték és csatorna. Csongrád ipegyét a legurbanizáltabb területek között tartják számon, és a továba vízellátás biztonságának növelését, és a húszévesnél idősebb vezetékek kicserélését. A csdtornahálőzatra kapcsolt lakások aránya egy évtized alatt 19 százalékról 30 százalékra emelkedett. A fejlesztések ellenére — a megyei tanács megállapítása szerint — a csatornahiány sokszor gátja a dinamikus város-, községépítésnek. Jelenleg a megye öt városa és nyolc községe re nami különösen az Ausztriába, Egyesüt Államokba. Nagy-Britanniába és zül legjelentősebb külkeres- az NSZK-ba irányuló exportkedelmi partnerünk változatlanul a Szovjetunió: a teljes külkereskedelmi áruforgalom 32 százaléka, a rubelelszámolású forgalomnak pedig több mint 60 százaléka a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben realizálódik. A Szovjetunióba tavaly mintegy 11 százalék. többletből adódott. Továbbra is gondot okoztak a protekcionista korlátozások. Tavaly a fejlett tőkés országokba szállított termékeknek csaknem 40 százalékát sújtotta valamilyen protekcionista intézkedés, illetve mennyiségi korlátozás. Különösen a mezőgazdasági, 97 Pihen" a terv Á csongrádi vízlépcső sorsáról Az MSZMP Csongrád me- ma egyelőre még határozat- minőségi javulásával járna. lan, de a VII. ötéves ' terv- Kiterjedtebb lehetne a zöldidöszak vége előtt már bi- ség- és gyümölcstermelés, de zonyosan nem lehet szó a még az állattenyésztés is jekal többet exportáltunk, és az élelmiszeripari, az acélonnan összesen hat százalékkal többet vásároltunk, mint egy évvel korábban. A többi európai szocialista országgal összességében 5.5 százalékkal nőtt tavaly az árucsere-forgalmunk ennek legnagyobb hányadát — kivitelben és behozatalban egyaránt — gépipari cikkek, berendezések alkották. Exportunkban jelentős volt és textilipari, a vegyipari és gépipari exportot érintette ez érzékenyen, s akadályozta számos, korszerű technikát hordozó gép és berendezés behozatalát. Magyarország külkereskedelmi árucsere-forgalmából a fejlődő országok mintegy 12 százalékkal részegedtek. Ide irányuló kivite'ünk — elsósorban a vásárlók figyel bizottságának alapszervezeti tájékoztatójában, a közérdekű kérdésekre adott válaszok között a i csongrádi vízlépcső sorsával összefüggő információt olvashatunk. A kérdésre —, hogy mi a helyzet a tervezett vízlépcső sorsában? — az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság a kővetkező választ adta: Erdővédelem Országos erdővédelmi kon- Az előadók emlékeztettek ferenciát tartottak kedden rá, hogy az erdők — környeBudapesten. A tanácskozó- zetszennyezésböl adódó — ,anróelyet-w P1'523^05 pusztulása ma már világszerErdészeti Egyesület es a Me- F , zőgazdasági és Élelmezésügyi te probléma. A karok elhariMinisztérium közösen rende- tására, illetve mérséklésézett — elsősorban a levegő re a közeljövőben mérő- és szennyezettségéből adódó ká- f j- rendszerek kiépí_ rosodas merteket, valamint a f védekezés lehetőségeit vitat- tesét tervezik a szakembeták meg a szakemberek. rek. lentősen bővülhetne. Az ipar használatára is nagy fejlesztési vízkészletek állhatnának rendelkezésre. Mivel a tiszai víztárolás a duzzasztómű feletti mederszakaszban történne, és a duzzasztási vízszint nem volna olyan magas, hogy a folyó kiléphetne természetes medfolytalásról A duzzasztómű által létrehozott vízlépcső hármas célt szolgálna: Csongrád megye jóformán a teljes tiszántúli felében, továbbá a Tiszán inneni terület nagy részén öntözővizet adna, lehetővé tenné a Tisza kisvízi hajózását, és elsősorA 70-es évek végén el- ban csúcsidőszakokban, réből (magasabb vízállákészültek a tervek a Csöng- elektromos áram fejleszté- soknál a duzzasztómű már rád város felett mintegy 7 sére adna módot. Kiegészíti működésképtelen), ugyankilométerre (Csongrád-Bok- ezt az a további két előny, úgy, mint a már meglevő ros térségében) megépíten- amely szerint csak a víz- törökbecsei vízlépcső esedő duzzasztómű kivitelező- lépcső megépülte után csat- tében, talajvízkárok keletsére. 1981-ig el is készült az lakoztatható be a Tiszába a kezésére nem kell számía körtöltés, amely a kije- szintén megépítendő Du- tani. Hosszabb nyári, árlölt építési munkaterületet na—Tisza hajózó- és öntö- hullámmentes időszakokban körülzárja, és a Tisza eset- zőcsatorna, továbbá az, a mederbeli vízáramlás feleges árhullámaitól mente- hogy a csongrádi vízlépcső lére-harmadára lassul, így siti. A duzzasztómű a ter- elkészülte tenné hajózható- a növény- és állatvilágban vek szerint ugyanis száraz vá a folyót, mint utolsó átmeneti — bár nem káromunkatérben épülne, s a Ti- láncszem, torkolatától a zá- san visszafordíthatatlan — szát, átvágás létesítésével, hőnyi átrakóállomásig. A kisebb átrendeződések töra mű elkészülte után ve- vízlépcső elkészülte után ténhetnek. Megelőzésére a zetnék rá. A gazdasági egységes rendszerben le- vízszennyezést és a káros helvzet országos alakulása hetne öntözni a teljes Ti- .._,... . .,,,, miatt a munkák további sza-Maros-Körös folyó- Vlzek Tlszaba vezeteset kell folytatását el kellett halasz- közt, ami az itteni mezőgaz- szigorúbb eszközökkel megtani. Az újraindítás dátu- daság termelési feltételeinek gátolni. delkezik "csatornaművel, de a hálózat csak a sűrűn lakott központi területekre terjed ki. Leggyakoribb módja a szennyvízelvezetésnek a szikkasztás. Érdekes adatokkal össze lehet hasonlítani a települések urbanizáltsági szintjét Ilyen szempontból is. Szegeden a csatornára kötött lakások aránya 60 százalék. Vásárhelyen, Szentesen Makón és Csongrádon 25 százalék, a községekben pedig 0.1 százalék. Nem túlzás állítani, hogy a szennyvízelvezetés jelenlegi állapota messze elmarod a vízellátás színvonalától. A különbséget szeretnék enyhíteni, szinte minden városban és községben egyaránt, a következő esztendőkben. Ezenkívül napirenden szerepel úf tisztítótelepek építése, illetve a' meglevők korszer ísitese. Csak Szegednél naponta 50 ezer köbméter szennyvizet engedünk a Tiszába Ez a mennyiség már környezetvédelmi okok miatt is aggodalmai. vált ki. A szennyvizet az ipar is nagymértékben termeli. Amíg 1975 -be.1 a gyárak, üzemek, vi.la'atok csak napi 17 ezer köbméter vizet használtan fel. addig napjainkra ez a mennyiség 107 ezer köbméterre nőtt. Bár a tisztított' ipari szennyvizek tömege <s nagyobb lett — 19 ezer köbméter helyett 34 ezer köbméter —, azonban a tisztítótelepek berendezéseinek túlterhelése, a szűk kapacitás akadálya a vízminőség javításának. Többnyire csatornák segítségével lehet elhárítani a belvízveszélyt is. Az utóbbi két aszályos év kivételével hosszú időn át a magas talajvíz mumusa volt a mezőgazdaságnak, néhány településnek. Több város, falu és több tucat termelőszövetkezet már a hetvems években jelentős anyagi áldozatot hozott, hogy a belterületi vízrendezés megkezdődhessen. A kijelölt 33 települ és közül a tervidőszak végéig várhatóan kilenz Jcözséaben számolják fel véglegesen a belvízveszélyt. Egyébként az elmúlt tíz év alatt 380 kilométer hosszú elvezető csatornát építettek. 460 kilométernyi szakaszt pedig felújítottak. A beruházások háromnegyed részénél a vízgazdálkodási társulatok voltak a kivitelezők. II. ML