Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-05 / 29. szám

Kedd, 1985. feBruár 5. 3 Kitüntetés Az Elnöki Tanács Lukács Miklós Kossuth-díjas karmesternek, a Magyar Állami Operaház nyugalmazott igazgatójának, a Magyar Népköztársaság kiváló művészének művészi munkássága elismeréseként, 80 születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést hétfőn a Parlamentben Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. * Ugyancsak hétfőn bensőséges házi ünnepségen köszöntötték Lukács Miklóst a Magyar Állami Operaházban. A dalszínház vezetősége és művészei nevében Mihály András, az intézmény igazgatója méltatta az Operaház nyugalmazott igazgatójának életútját, művészi tevékenységét. Kenyérgyártás néhány óra alatt Ujabb vidéki városokban lenné teszi a pótlólagos rentervezik a tejsavas kovászos delésekre történő gyors reatésztakészítési- eljárás ke- gálást. A kovász előre gyárnyérgyári bevezetését. Az új tására itt nincs mód, hiszen technológiát — amelynek se- az élesztős kovász néhány gítségével nagyüzemi félté- óra után túlérik, és tovább telek mellett a rendeléstől nem tárolható, számított három órán belül Az abonyi József Attila kész a friss kenyér — leg- Termelőszövetkezet MICROközelebb Esztergom kenyér- FERM CHEMIA ágazatának ellátásának javításánál fog- és a Dunaújvárosi Sütőipari ják alkalmazni. Vállalat szakembereinek — Az eljárás lenyege az, hogy a kovász készítésekor a tej- az OMFB-támogatással kisavas és az élesztős erjedést fejlesztett — közös szabadalszétválasztják. A hagvomá- mú technológiája lehetővé nyos nagyüzemi úgynevezett ^ kovász tejsavas érle_ folyamatos tesztakeszitesnél * a két folyamat egyszerre tör- leset- s a kapott tejsavas koténik, ami nagy mennyiségű vász 3—4 napig való tárolákenyér tökéletesen gépesi- gát. A hűtött kovászhoz bártett előállítását teszi lehető- mjkor hozzáadható a kívánt ve. Hatranya azonban, hogy , a kovász lassú érése miatt elesztomenny1Seg és a kekenyér elkészülte nyér két ** iél> három órán az u] csaknem nyolc órába telik, ami gyakorlatilag lehetetBelvízszivattvúzás A Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság területén az utóbbi napokban lehullott 15—20 milliméter csapadék hatására — elsősorban a kötött, réti talajokon — emelkedett a belvízzel elöntött terület. Jelenleg 6600. hektárt borít belvíz, amelyből 1300 hektár a vetés, 1100 hektár a szántó, a tögbbi rét és legelő. A mentesítés érdekében újabb szivattyúkat állítottak munkába. Jelenleg 31 beépített és 3 hordozható szivattyúval másodpercenként 47 köbméter vizet emelnek át a csatornákba, folyókba. A nagy fogadó rendszerek csak félig teltek vízzel, a gyorsabb elvezetést azonban gátolja a kisebb csatornák „eldugulása". belül elkészül. Az új technológiát először a Dunaújvárosi Sütőipari Vállalat kenyérgyárában alkalmazták, és a tapasztalatok annyira kedvezőek, hogy ma már Dunaújváros, valamint Ercsi teljes kenyérellátása az új eljárással folyó gyártáson alapul. A szakemberek szerint a tejsavas kovászos tésztakészítésre történő átállást célszerű a vidéki városokban most folyó kenyérgyári rekonstrukciókkal együtt megvalósítani. Szabványcsomagszabvány Fel akartam magam adni csomagban, de a postán nem vettek fel. mert nem jg] kötöttem naeg kíyülr.ul a, madzagot. Lényegében igazuk van, mert előírás, az előírás, hogy néz ki egy csomag lógó madzaggal Ehhez képest teljesen mellékes szempont hogy figyelembe vegyék, milyen nehéz kivül megcsomózni a pertlit, úey. hogy az. ember közben belül van. A l-énveg, hogy nem voltam szabványcsomag. Utánanéztem, s be kell vallanom, őszintén sajnálom: ha ugyanis sirterül szabványosodnom, menten olcsóbb vagyok ötven 'százalékkal. Mert a szabvány olcsóbb Lehetne úgy is mondani, hogy a nem szabvány drág'bb de ez manapság rosszul hangzik .., Szabványra magyar! Ezt hirdeti a posta s legutóbb kiadott fali tájékoztatóján részi; t esen elmágyará ,.za. mennyit kell fizetnem. ha szabványcsomagot nd.irt fel. Íme: 5 kilóig 4 forint. 10 kilóig 26 forint, 20 kilói? 30. Továbbá: ..A nem szabványcsomag súlydíja 5) százalékkal több. A terjedelmes és a törékeny csomag pótdíja a szabványcsomag súlydíjának 50 százaléka. A csomag biztosítási díja a nyilvántartott érték minden 1000 forintja vagy annak töredéke — után 4 forint A csomag házhoz kézbesítési díja 12 forint A bérmentetlenül fe'adott csomag pótdíja 4 forint. — Csókolom, önöknél van szabványcsomag ? — Egységcsomag. Az van! — Nem szabvány, hanem egység? — Az egységcsomag az szabványcsumag! .... — Nem mindegy? — Nem. mert az egységcsomagot azt mi aajuk. a szabványcsomagot meg az ügyfél: * — Kérek egy egységcsomagot. — Melyiket? — Az egység nem egy?! — Nem. Az egység az kettő. Kicsi meg nagy. — És mind a kettő szabvány!? — Hát ezt mondom én is! — Kezdem érteni. — Na ugye!' — Csak még azt tessék megmondani, hogyha az egységcsomag sem egységes, hanem kétféle, akkor mitől szabvány? — Attól, hogv doboz! — És ez a bőrönd? — Az is szabvány. — Mert. doboz? — Mert bőrönd! — És az a mosóporos doboz? — Az is szabvány. — De hát fele a bőröndnek! — Akkor Is. Ami doboz, az szabvány — Kétméterest is föladhatok, ha doboz? — Föl, csak az hetvenöt centitől terjedelmes. — Szabvány vagy terjedelmes? — Attól függ! — Mitől? — Hogy doboz vagy nem doboz. Ha nem doboz, akkor ötven százalékkal több. mint a szabvány ami ötven százalékkal több mint a nem terjdelmes szabvány, ami ötven százalékkal kevesebb, mint a nem terjedelmes nem szabvány. Jaj, ne zavarjon már belel! Ott van a táblázat, tessék elolvasni. — Elolvastam. — Akkor meg? — Még mindig nem tudom, mi az, hogy szabvány csomag, ugyanis abban egy szóval sem határozzák meg ... • * Drága Magyar Posta! Melegen ajánlott levelem megszólítását nem annyira a szeretetem, mint inkább a pénztárcám íratja velem. A főápoló úr tggnap rámzárta a gumiszoba ajtaját. Azóta minden sarkot végigtapogattam. és rájöttem a rejtély nyitjára: az a szabvány, ami szögletes. Tégla vagy Ikocka, fém. fa, műanyag vagy papír, mindegy, csak szögletes legyen. „Elég lett volna ennvit megírni!" Ezt mondta a főápoló úr, amikor beadta nekem a nem szögletes felembe az egységcsomagot. De lehet, hogy nincs igaza. Mert ő sem egy gzabvánv .. I. Zs. A

ligha érti az idők szavát, aki nem látja be. hogy milyen fontos szerepe van a szellemi termékek kereskedelmének egy-egy ország vagy akár egyegy üzem. vállalat életében. Vélhetőleg mind kevesebben vannak az ilyenek, hiszen a kereskedelem fontosságát mind több dokumentum, előterjesztés. tanulmány hangsúlyozza. Legutóbb például Kardos Péter és Szatmári Tamás tett közzé egy alapos dolgozatot. Külföldi licencek a magyar gazdaságban címmel írtak terjedelmes könyvet. Vajon mi az oka. hogy világszerte megélénkült az érdeklődés a szellemi termékek iránt? A válasz kézenfekvő. A világ szinte valamennyi nemzetgazdaságában ez az a termék, ami viszonylag olcsón és nagy jövedelmezőséggel előállítható. Tudásból szinte mindenütt több van. mint amit helyben azonnal fel lehet használni. Nincs ez másként Magyarországon sem. Logikusan következnék ebből, hogy ha olyan jól állunk szellemiekkel, hát kereskedni is kellene tudni ezzel a kinccsel. Itt azonban már nem olyan egyértelműek a dolgok. Mert hogy nem állunk olyan jól licencvásárlásokkal, mint állhatnánk. Kevés tudást veszünk. Mintha nehezünkre esne belátni, hogy sokkal kifizetődőbb egy pénzügyi akció keretében szert tenni magas szintű műszaki ismeretekre, mint nagy fáradsággal és nem kevésbé nagy kockázattal magunknak kutatni. Vannak persze területei a tudománynak, melyeken mi magyarok is otthonosan mozgunk, sőt a világ számára is tudunk figyelemre méltót alkotni. Ilyen például a gyógyszerkutatás. Nyilvánvaló, hogy ha itt sikeresebb a tudományos kísérletezés, nem szabad feladni, sőt még inkább meg kell erősítenünk pozícióinkat. Nem is erről beszélünk. amikor a külföldi technikai tapasztalatok és tudás minél gyorsabb és minél szélesebb körben történő átvételét szorgalmazzuk. hanem az ipar más szféráira gondolunk. ahol mások tartanak előrébb, mint mi. A számok híven tükrözik a licencforgalomban megfigyelhető tendenciákat. Japánra szokás hivatkozni, mint az úi ipari fejlődés egyik mintájára, az ésszerű és gyors iparépítés iskolájára. Nos. az oly gyakran megcsodált távol-keleti szigetország a licencmérlegét tekintve: importőr. Vásárolja a tudást: a világ összes licencvásárlással kapcsolatos kiadásának több mint tizenkét százalékát Japán fizeti. Bárki ellenvethetné most: mindez elvileg igaz. de nem szabad többletkiadásokat, számon kérni egy gazdaságtól, amelynek takarékoskodnia kell a devizával amelynek kétszer is meg kell fontolnia, hogy mire költi a pénzét. Tetszetős érv. csak éppen sántít kissé. Több okból is. Egyrészt: a jól átgondolt licencvásárlás tulajdonképpen befektetés. Megtérül a magasabb színvonalú — tehát minden bizonnyal könnyebben értékesíthető — termékekben, és megtérül abban a műszaki előrelépésben. mellyel csökkenthető lemaradásunk a világ élen járó iparaitól. Másrészt: nem adunk ki annyit licencekért, hogy bárki is pazarlással vádolhatná ezt az országot. Az összes műszaki fejlesztési kiadásokra szánt összegnek átlagosan mindössze 4—6 százalékát költjük licencvásárlásokra. Nem túl nagy arány. A nemzetközi összehasonlítás nem válik a javunkra, úgy tűnik, más országokban jobban odafigyelnek arra. hogy mit lehet ilyen módon megszerezni, mint mi. Pedig a licenc alapján gyártott termékek exportképessége nálunk Is meghaladja az ipari átlagot. A licencgyártmányok külpiaci értékesítésének aránya az 1980-as évek eleién 32—38 százalék körül volt. mfg az ipari termelés egészében az export részesedése 20—25 százalék között változott. V

ajon mi az oka. hogy a licencvásárlások oly annyira kívánatos elterjedése ltibővülése még mindig várat magára? Igen sok ok található. A vállalatok hibás szemléletén kezdve, a hibásan értelmezett takarékoskodáson keresztül. egészen az engedélyezési eljárások fölöslegesen bonyolított, bürokratikus voltáig. Mire a licenctermékek gyártásában a vállalatok a tervezett mennyiséget elérik, átlagosan negyven hónap 'telik el. ez pedig gyakran végzetesen súlyos időveszteség. A verseny nem áll meg a kedvünkért, s a versenytársak' elhúznak mellettünk. Ha figyelembe vesszük, hogy a licencvásárlás elhatározásától a hasznosításig további három-négy esztendő telik el... Nos. ilyen módon aligha csökkenthető a sokat emlegetett követési távolság. Valami még idekívánkozik. Lemaradásunkat a legfejlettebb iparral rendelkező országoktól a licencek vásárlásának puszta tényp még nem csökkentheti. Növelni kell az alkalmazásba vétel sebességét és a megvett licencet haladéktalanul tovább kell fejlesztenünk. Enélkül ugyanis csak konzerválni tudjuk az élen járók és köztünk levő távolságot. A szakemberek véleménye egyöntetű: a licencek továbbfejlesztése megoldható, megvan hozzá a szükséges szellemi erő. Kapuvári Gábor Napirenden A közúti járműgyártás elektronizálása Az elektronika hazai járműgyártásban való alkalmazásának lehetőségeiről és főbb feladatairól tanulmányt készített a közelmúltban egy szakértői bizottság. Az OMFB — a tanulmányban javasolt korszerűsítések támogatására — kutatási-fejlesztési pályázat kiírását tervezi. A hazai közúti járműgyártás keretében 17 vállalat készít komplett járműveket — autóbuszokat, kamionokat, mezőgazdasági járműfelépítményeket, utánfutókat stb. —, és további csaknem száz vállalat kapcsolóLakásokat áru! a vállalat Újszerű vállalkozásba fogott a Szolnok megyei Állami Építőipari Vállalat. Az idén olyan lakóházak építésébe kezdenek Szolnokon, amelyeknek ők a beruházói és az értékesítői is. A vállalkozás mozgatórugója elsősorban az, hogy kihasználják panelüzemük kapacitását. Az új < pítkezési forma a jövendő lakástulajdonosokat mentesíti az anyagbeszerzési és szervezési gondoktól. Ezeket a feladatokat — a telekvásárlástól a lakhatási engedély beszerzéséig — a vállalat végzi el. Egyelőre két négyszintes ház építősét kezdik meg, összesen 38 lakással. Ezek mérete a különböeő igények kielégítése céljából 48-tól 85 négyzetméterig, a másfél szobástól a három szobásig terjed, hat különböző változatban. Azon gondolkodom... hány napot is dolgozunk egy héten. Mi, magyar állampolgárok. Mert ugye kezdetben vala a hat dolgos hétköznap, ráadásként egy heti pihenőnap. Ez ugyebár hét, Aztán lett az öt dolqos hétköznap, ráadásként egy szabad szombat és eay heti pihenőnap. Ez is hét. Csakhogy. Csütörtök délután vonatra kényszerültem. Pestig álllam a folyosón — a MÁV eme járatának „kihasználtsági fokát" 120 százalékosra saccoltam. Ha főiskolásokkal, egyetemistákkal lett volna tele. nem is kelti fel az érdeklődésemet a tömeg. De mért nem úgy volt, foglalkoztatni kezdett a dolog. Rá is értem, beszélgetőpartnerem is akadt — megtudtam, a legtöbben úgy indultak útnak, hogy a vasárnap, az ugyebár jár. a szombat is, a pénteket már csak kiveszik hozzá szabadságnak. azt a kis csütörtök délutánt meg ripszropsz, le lehet csúsztatni. Persze, nem jönnek vissza vasárnap este, jó az hétfőn reggel is, a munka úgyse szalad el... így van tehát egy fél szabad csütörtök, egi/ nap szabadság, egy szabad szombat. egy heti pihenőnap, egy fel szabad hétfő — és két egész, két fél dolgos hétköznap. És ez is hét. Ha szerény számításaim nem csalnak. óriási leleménnyel feltaláltuk a két és fél napig tartó ötnapos munkahetet. Ha ezt Gergely pápa megérhette volna ... Regös Eva dik tevékenységével közvetlenül a szakágazathoz. Munkájuk eredménye nemcsak a belföldi igények kielégítése szempontjából nagy jelentőségű: a gépipari export 30 százalékát, a teljes népgazdasági export csaknem 10 százalékát a járműgyártáshoz kapcsolódó kivitel adja. Az elért világpiaci pozíciók megőrzése, illetve javítása érdekében — tekintettel a mind kiélezettebb nemzetközi gazdasági versenyre, és az utóbbi évek felgyorsult műszaki fejlődésére — rendkívül fontos mind a járműgyártás folyamatának, mind az előállított termékeknek a korszerűsítése. A tanulmány szerzői megállapítják, hogy e törekvés egyik döntő láncszeme az elektronika alkalmazása. A világpiacon megjelenő gépjárműveknek ma már sokrétű követelménynek kell megfelelniük. A gazdaságosság és a takarékosság mellett egyre fontosabb szempont a biztonság, a megbízhatóság, valamint a környezetkímélő üzemmód. Az elektronika térhódítása és fejlődése lehetővé tette, hogy ezeket az igényeket nagy sorozatban, kedvező áron előállított elektronikus berendezések beépítésével elégítsék ki. Mód nyílik például a motoron túl az egész hajtáslánc (motor, erőátviteli szervek, nyomatékváltó, differenciálmű, futómű) üzemének folyamatos mérésére, értékelésére és vezérlésére éppen úgy, mint a különböző kényelmi eszköz*, . (például a klimatizálást szolgáló berendezések) elektronizálására. Az elektronikus eszközökkel a jármű mindenkori állapota menet közben ellenőrizhető, szabályozható, és hatékonyabb, gazdaságosabb, korszerűbb üzemeltetés érhető el. Az adottságokat, a gyártási-fejlesztési hagyományokat figyelembe véve, valamint az említett követelményeket szem előtt tartva a tanulmány szerzői a hazai járműgyártás elektronizáciojának több lehetséges területét is kiemelték. Ilyen a motorok gazdaságos üzemeltetését segítő elektronikus vezérlés — például az előgyújtás-szabályo•zás, a hajtásvezérlés, az optimális üzemanyag-keverék kialakítása — vagy a járművek közlekedésbiztonságát szolgáló eszközök (mint a csúszásmentes fékszabályozás) beépítése. Külön mérő és ellenőrző berendezésekkel figyelemmel kisérhető a gépjárművek egész üzemmenete, és további mikroelektronikai eszközökkel megoldhatók az olyan szolgáltatások is, mint a szellőzés és a fűtés. Az elképzelések szerint a járműgyártás ilyen jellegű korszerűsítése részben a hazai kutatás-fejlesztésen," részben a licencvásárláson, valamint ezek kombinált hasznosításán alapul majd. Az OMFB szakemberei, e folyamat meggyorsítására és támogatására évenkénti kutatás-fejlesztési pályázati rendszer kialakításán dol-; goznak, amelynek eH5 kiírá-' sára * terve* jzerint még ebben az évben sor karüL *