Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-27 / 48. szám

Szerda, 1985. február 27. , 5 Értékelés és célkitűzés Az ismeretterjesztés egy éve Az ismeretterjesztő társu- működési feltételeiken alig Az idei célkitűzéseket tar­lat megyei elnöksége Ván- sikerült javítani. A lakosság talmazó munkaterv számol tus Istvánné megyei titkár érdeklődése, valamint az a ténnyel, miszerint cső le­vezetésével tegnap, kedden üzemek, vállalatok, intézmé- ken a lakosság érdeklődése értékelte elmúlt évi mun- nvek igényei befolyásolták a közművelődés az ismerel­ktíját Szegeden, a TIT Ká- a szakmai ismereteket gaz- terjesztés iránt. A családok rász utcai klubjában. Meg- dagító tanfolyamok , témáit, életében egyre kevesebb A már jól bevált formák idő jut a művelődésre, szc­ix mellett olyan kezdeménye- rakozásra. Ezért a szellemi eredményesen tevékenyked- zések is születtek, amelyek és anyagi lehetőségek még tek. Tervezett feladatait országos hírűvé váltak. Az ésszerűbb koncentrálása szervezet, idegen nyelvi tanfolyamok szükséges, hogy ne csökken közül kiemelkedik az óvo dai nyelvoktatás megszerve állapították: a TIT munká­sai az elmúlt évben teljesítette a llogy mit vállaltak? Érde­mes szerteágazó programja­ik közül föleleveníteni né­hányat. Mind tartalmilag, mind !yen. pedig a résztvevők számát irodáról, tekintve igen jelentős volt jék a szervezet iránti ér­deklődés. Olyan szakosztályt zése Szegeden. Kedvezőek rendezvényeket terveznek, a tapasztalatok a Vásárhe- amelyeken a legújabb tudo­létrehozott fordítói mányos eredmények mű­helyvitája is megvalósulhat. .... .. .. A területi társulatoknak ér­a Pedagógiai Nvári Egyetem * xozigazgatas atszerze- telmiségi kíubok aUlkítását %koZ é?valóJág valamint zése nyoman M szerve' a megye, clnok­a Müvelődéselméleti Nyári zet alakult Kisteleken Mó- seg. Tervezik a taglétszám Egyelem Közművelődés és rahalmon. Üllésen, Csanád- ' szabad idő címmel meghir­detett kurzusa. A több mint felszáz pedagógus és kőz bővítését, elsősorban fiatal palotán és Mindszenten. Az szakembereket kívánnak önállósult szervezetek tele- megnyerni. A megyei elnök­_ lősen tevékenykednek, bár azon fáradozik. hogy művelődési dolgozó országos eredményességük rendkívül minél tobb felsőoktatási in­tejdntélyü tézménnyel, tudományos es ,w _ szakemberektől, differenciált: a helyi felté­neves Íróktól, közéleti ve- telektől függ. Az éves mun- muveszeti alkotóműhellyel. kulturális intézménnyel le­gyen jó kapcsolata, azok se­kat is. Például azt." hogy gítSék az ismeretterjesztést. zetöktől hallhatott előadá- kát összegző beszámoló ter­sokat a legújabb tudomá- mészetesen említi a gondo nyos kutatásokról. A fel­szabadulási évforduló tiszte- nem minden szakosztály letére meghirdetett szabad­év tavaszán rendezett ag- figyelmet az egyes szaktu­rártudományi konferencia dományok ieles képviselői A lerületi szervezetek to­vábbra is kezdeményezik az üzemekkel, a vállalatokkal. tudott élni a szervezet adta egyetemi sorozatot élénk ér- lehetőségekkel, néhol a ve­deklndés fogadta A múlt zetók sem fordítottak kellő a téeszek kel való együttmű­ködést. A múlt évi tapasz­'talatok, valamint az idei re. a szervezeti élet rend­feladatok megvitatása után Vántus Istvánné tájékozta­tott a megyei szervezetnek Szép eredményeket csolatot tart fenn úgyszól- a legutóbbi elnökrégi ülés ván minden társadalmi és óta végzett munkájáról. az ismeretterjesztés, de a helyi tudományos kutatás szeresrégére. A TIT tartal­szempontjából is jelentős milag egyre gazdagodó kap­volt. tudhatnak magukénak megyei szervezet szakosztá- tömegszervezettel, a tanó­lyai. Különösen a történel­mi. a hadtudományi, a jog­tudományi, a földrajzi. A tegnapi értekezleten a megyei pártbizottságot Lo­vászi József munkatárs kép­viselte. Ott volt Szabó G. csókkal Javult együttmű­ködése a pedagógiai intézet­az tel. a Vöröskereszttel, a egészségügyi és a biológiai KIOSZ megyei szervezeté- '^szló o mesvei tanács el szakosztály. Rendszeresen vei, az MSZMP Csongrád nSlvette^eto tartották foglalkozásaikat a megyei Oktatási Igazgatósa­klubok és a szakkörök, bár gával. M. E. -ünnep Vejnemöj. ének­A tartalmas előadást Taru Valjakka, a Finn Nemzeti „Játszott Vejnemöjnen uj- latos világban — mely az s a harmincas évek elején ja. harsogott a hárfa húrja" olvasó elé tárul — az , em- Luigi Dalíapiccola zenésí­— hullámzik a fülembe Ko- ber eszménye a munka, cél- tette meg a Kalevala-éne­dály kórusmüvének szélesen ja a boldogság, öröme a ket. Kodály Zoltánt pedig hömpölygő dallama. A diák- szépség" ... fegyvere „pedig 1944-ben ihlette kórusmű kori évek egyik kedves él- a kéz. a teremtő erő s ki- komponálására ménye kéredzkedik elő váltképpen a szó — az em- nen. a varázserejű bennem, mikor olvasom a ber voltának leghatalma- mondó alakja. „150 éves a Kalevala" em- sabb jegye." lékestre invitáló meghívót. Elias Lönnrotnak köszön­Hétfön este, a Dugonics téri hető nemcsak a finn népi egyetemi aulában, a József epikus énekek (a runók) Opera magánénekesnőjének Attila Tudományegyetem gondos összegyűjtése, hanem dalestje egészítette ki. nyelvtudományi flz a nagy egyedülálló tel- Einari Marvia, Jan Sibelius, jesitmény is, hogy felismer- Yrjö Kilpinen és Toivo Magyar Baráti Kör rende. te, megérezte, hogy a runók Kuula Kalevala ihlette köl­zésében ritka szép esemény- egy hatalmas egész részei, tői szépségű dalait énekelte nek lehettünk tanúi. Neves s tulajdonképpen újra kői- telten csengő, gömbölyű, finn vendégek közremükö- tötte. illetve újra összefűz- fényes, szép mezzoszoprán­dósével a finnek hatalmas te hatalmas egésszé a szét- ján. Ideális dalénekesnő, nemzeti eposzának, a Kale- hullt darabokat. Az úgyne- árnyalt kifejezésmódjának valónak az ünnepé volt, vezett Régi Kalevalát, az gazdagsága magában foglal­amelyet Bányainé dr. Bir. eiső változatot 1835-ben ad- ja az erőteljes drámaiságtól kas Mária, a Finn—Magyar ták ki, s a ma ismert vég- a szelíd líráig nyiló érzelmi Baráti Kör elnöke nyitott leges alakját pedig 1849- rezdüléseket. Szabó Orsolya meg. ben. „A Kalevala egyike zongoraművésznő volt part­Matti Vainio az Eötvös voIt az°knak az erőknek, nere, aki a dalok igényes vainto' az ^ouos amelyek Finnországot egye- zongorakíséretét tökéletes Loránd Tudományegyetem sítették" _ mondotta Vainio atmoszférateremtő erővel, vendégprofesszora A Kale. pro[esszor előadásában, s mély érzelmi töltéssel, ki­írnia hatéin a finn yenére ^világított arra is, milyen tűnő kamaramuzsikusü ér­óriási kisugárzása, termé- zékenységgel, alkalmazkodó finnugor tanszéke és a szegedi Finn vala hatása a finn zenére címmel magyar nyelvű elő. adást tartott. Többek között kenyító hatása volt a Kale- készséggel adta elő. Az em. beszélt arról hogy e csodá- valának a finn latos népi műalkotás , gyö- életre kerei évezredes távolságokra nyúlnak vissza, egészen a Vainio professzor finn művészi lékesten közreműködött még Fodor Zsóka, a Szegedi Nemzeti Színház művésze: a Nagy Kálmán fordította kezdetekig, a finn néptörzs zenetörténeti források alap- Kaleva] 34 énekét t , á_ —i..: i : 11 —, tm 70 nom7pti 7pnp. arktikus, illetve kelet, es észak-európai eredetéig". . A Kalevala anyaga sokrétű, hí­ján 60—70 nemzeti zene­szerzőt tart számon, kik müveikhez a népi eposzból csolta, emelkedett, dikcióval. szép szen nem egy időben kelet- merítettek ihletet, s körül­keztek az egyes részek. Tör- belül — az operákat, zene­zsét epikus énekek alkotják, kari müveket, hangszeres a tulajdonképpeni runók." darabokat, s dalokat is be­Berényi Bogáta Grafikai terepek Kiállítási napló A MÜZSAK. ZEUSZ LÁ- a Képzőművészeti Főisko- a Bartók Béla Művelődési NYAI, a Parnasszosz négyé- Ián töltött évekből, amikor Központ B Galériájában. Is­nek lakói Kopasz Márta Cs. Pataj Varga Nándor mét tartogatott számunkra grafikusművész kiállításá- lMjos grafikai stúdiumait meglepetést. Ezen fénygra­nak abszolút főszereplői, a látogatta, részint pedig ab- fikák hátországában ott Móra Ferenc Muzeum Hor- ból a szegedi metszöhagyo- van Lonovics eddigi mun­váth Mihály utcai Képta- mányból. amelyre Kopasz kásságának minden erénye, rának 3. emeleten. A Kulté- Márta űrügyén már utal- az értelem tiszta logikai szet, a szerelem, a műve- tam. Olyannyira sikeresek rendje, de ott van lírai én­szetek és a tudományok ih- voltak az 5Ó-es években jének lázgörbéje, ott az ietöi, ösztönzői curitik mindazt a szellemi órokxe­ezek a Buday György ha- egyértelmű, világos és átte­tása alatt készült drámai kinthetö szerkezet ami egy­get és szakmai tapasztala- íogalmazású. a fekete fol- szer EKG-görbét ír, máskor tot, ami Kopasz Márta fel tok tömegében vibráló fe- gerincünk és bordaszárnya­évszázados grafikusi pályá- hér részletekre épitő met- ink röntgenképe — egyik ját jellemzi Állítson bár i<i szetek," hogy Cs. Patajt el oldalon tiszta szigorúság, a ezen a tárlaton is színe* is könyvelték a felszabadu- másik• oldalon érze'.em­nyomatokai, finom akvarei- lás utáni magyar grafika diagramm. leket - Galyatető, Tihanyi- jeles alkotói J.özé. Ez egy- LonoviCs alUotói prog. felsziget, Kaczevei taj. úttal olyan skatulyát k je- , sikkontrustivista Hervadó napraforgó -, lentett amiből a hatvanas törekvésektől indult. Kas­meg.s eredendően grafikus evek fordulóján. Szegedre S(ife eröteljes geometrizálá­uHcat. Meg pedig mtellek-. költözvén, az uj hatások es sát61 victor Vasarely Témának. festő, törekvések közepette programozható dekoratív!­tuális. alkotó. mondandóinak alopja min- sem könnyen kászálódott ki. dig művészettörténeti vagy históriai élmény. Ez a má­si.ulago.isag m.gis erede.i fásától, megjárta a 60-as­Figyelemre méltó összeve- 70-es évek újkonstruktivis­tést tehetünk az ötvenes ,a '-skoláját, melynek taní­tómesterei Fajo János, Bak megközelítést nyer lapjain, évek és a hatvanas-hetve- , Nád[er j t á ' ter_ mp vpknpk pfíinhhiair:i a + i. t i • ... melyeknek legjobbjaira a drámai sűrítés. a leheletfi­nom felületmegmunkálás, a típusalkotó készség és az érzékeny transzponálás jel- tán technikai jellegű. az vonószerkezeteit közönség lemzo. EgV,.< onvallomasa tudniillik, hogy a mere- elé tárta, sokakban megfo­fs erre utal: „Szimbolikusa* yebb Párabb fogalmaz;lst galmazódott az együttérző és szurkoló kérdés: hogyan nes évek fordulóján készi- mékenyítőleg hatottak mun­tett lapok között. Az alap- kássagára a békéscsabai al­vetö különbrés nem pusz- kalmazott grafikai 'művész­telepek. Amikor kristályos az alkotásaim, ám a szim­bolikus elemek világosak, követelő fametszést fölvál­kö2érthetőek, azok számara totta az oldottabb, érzéke­in adnak esztétikai élményt. "yebb és puhább linómet­akik nem kívánnak a szim­bolikus tartalmak után ku­szés. hanem inkább az. hogy a régi munkaábrázo­tovább. Egy véletlen segí­tette Lonovicsot fénygrafi­kái elkészítéséhez. Es a fény átlelkesiti a ráció hű­vös tárgyilagosságát, az ész és értelem rendje a szív és az érzelem érzékeny lükte­tatni, aki pedig kutat, az Msok tematikája gazdagp­meg is találja." dott. melyben egyaránt he­lyet követeltek a táj- ''t> ... , A szegedi születésű mű- emberábrázolások. Az első lt'-sevel gazdagodott. Ugy vésznő több lapon is vall J korszak kiemelkedő darab- gondolom, Lonovics uj tó­ja a Bivalyok, mely körkö­bölcsőringató váró* iránti h-;s»iéről. Nem csupán a rös kompozíciójával hatal­pálya indulásakor nagy len dit.ocio rekvése egyfajta válasz ko­runk igényeire: egyre átte­kinthetetlenebb korunkban mas energia és kiszolgálta t actó szegedi ünnepi tottság, ember, állat és ter. egyszerre vágyódunk a . -i-i.+.i- u„».4—. rendre és féltjük embert játékok plakátja határozta mészét bonyolult kapcsola­meg tájékozódását, de pal- tónak, életre szóló küzde! nemünk sajátját, az esendő­következetességgel mének drámai kifejezése. A séget; oszlatjuk a problé­t, *iiin7 hsto/to /, -jíi. , ír mák előtti ködöket, am T. L. riótai kutatja az e tájhoz kötődő jnáiődik korszakból emlí­muvelődé+történeti emléke- tésre érdemes a Szegcdi ket. történelmi leleteket. Szabadtéri Játékok meLszet- igyekszünk megőrizni érzel­néprajzi dokumentumokat, soi-ít, valamint három táj- mi autonómiánkat; ódzko­Nem véletlen hát. hogy erös élményekből született lap. dunk a manipulációktól, és szalak kötik a varos egye- a Szövőnők és a Kórus remeihez, hogy több lapot szin?eSf af eláiő törek- RZeretnpnk magunkat meg­szentelt a Dömötör-torony- vések lényegét a esipkesze- mutatni; de jó volna ter­nak, a boszorkánylegendák- rű felület mögött erőteljes mészeti és szellemi környe­nak, a Szent György-szobor- a konstrukció, a kemény zetszennyezödésünkre egy­nak. S hogy humora is van, szerkezetet a faktúra finom „Q„ • az.t nem csupán né hány lő- játékossága old in. Akt isme- szer m,ndenkorra meR' mondatos kisgrafikája. ex rj Cs. Patai Mihály utób- °'dást jelentő valaszokatad­librise. üdvözlő kártyája bi időben készült festmé- ni. jelzi, nem pusztán ennek a n.veit, azok számára nyíl- T „vizuális eszperantónak" vánvaló. hogv ezeken a ora- „ f ; b°f.y darabjai. hanem a Szeged fikákon pallérozta kompozí- L^S fénynyaKbot anali" első képzőművészeti iskolá- ciós készségét tipizáló te- zá flnnak természetét". jónak tanárai és igazgatói hetseget, osszefoglalo kepes- megsokszorozza útját. és címet viselő linótablója is. SC0f ' ráveszi, hogy akarata sze­. . FÉNNYEL IRT NÉVJE- rint színesedjen, ennek <t Kopasz jviarta mégis Mu- GYEK azok a szitanvoma- kornak diagnózisait készíti. zsak-sorozataval irta be ne- tol amelyeket a fiatal bé- Bizonyára eljut a terápiá­vet leghatározottabban és késcsabai grafikusművész, hoz is. legmélyebben a magyar Lonovics Lászl6 állított ki graiika torteuetebe — ezejc az alkotások képviselik leg­következetesebben azt a szegedi metszőkultúrát, me­lyet Buday György, Bordás Ferenc és Vadász Endre ne­ve fémjelez, melynek mai alkotói szinte valamennyi­en Kopasz Márta tanítvá­nyai. FESTMÉNYEINEK HÁTOR­SZÁGÁT, grafikai lapjait mutatja be Cs. Pataj Mi­hály a KSZV újszegedi szö­vőgyárában, melynek kol­lektívájához kilenc éve szocialista szerződés is fű­zi. A tárlat abból a szán­dékból született, hogy még jobban megismerjék a szó­vőgyáriak a festőművész pályaivét, nevezetesen azt a grafikai vonulatot, amely az akvarell mellett a pálya el­ső másfél évtizedét kitöl­tötte Az 1950-es és 60-as években készített fa- és li­nóleum metszetek két for­rásból táplálkoztak: részint De ugyanígy magába fog­lalja az ősi népi varázs­lcszámítva — mintegy 200 mű született a témára. Am igéket (ráolvasások és kö- nemcsak a finn határokon nyörgések), jó tanácsokat, belül hatott ilyen eleven fenyegetéseket, figyelmez- erővel a Kalevala. Az olasz tetéseket, közmondásokat, Giuseppe Acer bi például, és végül édes fűszere még miután 1799-ben bejárta a líra is. Mint Kosztolányi Finnországot, hazatérve a mondja, a Kalevala egysé- runók dallamvilágából me. gét valójában nem is a mü ritve komponált egy vonós­cselekménye biztosítja, ha- négyest, Runa finnaise cím­nem a szelleme, „művészet- mel. Az orosz zeneszerző­központú szemlélete" és ter- nek, Alexandr Glazunovnak, mészetesen még a színes 1911-ben a „Finn változa­egyéniségű hősei. A varázs- tok" zenemüve készült el, Nagy Lajos Társaság Ápostagon Nagy Lajos Társaság ala- lesebb körben ismertesse kult kedden Ápostagon, az életművét és méltó helyet író szülőfalujában. teremtsen relikviáinak be­A helyi kezdeményezésre mutatására. A társaság létrehozott társaság zöm- csaknem félszáz rendes és mel a községben élő értei- pártoló taggal alakult meg. miségieket tömöríti azzal a Elnökének Bolvári Józsefet, céllal, hogy ápolja Nagy La- a községi tanács elnökét vá­jos irodalmi örökségét, szé- lasztották. (MTI) Kevesebb vegyszerrel Növényvédelmi tudományos tanácskozás Növényvédelmi szakembe- cok egy részén szigorú elő­írások korlátozzák egyes ter­vegyszerezettségi rek kétnapos országos ta nácskozása kezdődött ked- mények den a Magyar Tudományos szintjét. Akadémia nagytermében. A A vegyszer nélküli — ter­Magyar Agrártudományi mészetes folyamatokat, az Egyesület és az MTA—MÉM élö környezetben előforduló Növényvédelmi Bizottság hasznos rovarokat, élőlénye­rendezvényén a növényvé- ket js felhasználó — véde­delmi kutatás-fejlesztes leg- kezés mellett várhatóan to­újabb eredményeit vitatják vább bővül a biológiai, nem egy esetben biotechnikai plenáris módszerek köre. Ma már is­meg. A tanácskozás ülésén felszólaló szakembe- mertek olyan mesterséges rek emlékeztettek rá, hogy keresztezések, amelyek ré­napjainkban a növényvéde- vén új. ellenállóbb, termé­lemnek egyaránt eleget kell kenyeb'o fajták kialakítására tennie a gazdaságosság, a van lehetőség. A biológiai környezetvédelem és a ter- módszerek azonban nem al­meshozam-növelés igényei- kalmazhatók korlátlanul; nek. Ennek megfelelően a megfelelő ellenőrzés nélkül jövőben elsősorban a kémiai esetleg a túlzott vegysze­és az ezt kiegészítő, úgyne­vezett szelektív védekezési eljárások kombinált alkal­mazása várható. A kémiai res kezeléshez hasonló — káros hatásuk is lehet. A tanácskozáson részt ve­módszer a jövőben is elő- vő több mint 500 hazai szak­térben marad, de a lehető- ember ma, szerdán szekció­ségek szerint tovább akar- üléseken folytatja munká­júk csökkenteni a vegysze- ját, a növényvédelmi állat­rek alkalmazását. A környe- tannal, a növénykórtannal, zetvédelmi és gazdaságossági valamint a gyógynövények­megfontolások mellett ezt kel és a gyomirtással kap­kívánja a magyar mezőgaz- csolatos legfontosabb kuta­daság exportorientáltsága tási eredményeket vitatják is: ma már a külföldi pia- meg. (MTI) >

Next

/
Thumbnails
Contents