Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-25 / 46. szám

CsflfSrtök, 1985. február 21. 5 Mérlegen öt esztendő Pártértekezlet Kistele Pártunk XII. kongresszusa meghatározta az elmúlt öt esztendő feladatait. Hogyan és miként sikerült ezeknek eleget tenni? Melyek a következő fel évtized feladatai? Erről tanácskoztak szombaton a Kisteleken és környékén élő kommunisták a városi jogú nagyközségi pártbizottság értekezletén, ahol 1086 kommunista képviseletében 130 küldött és 20 meghívott volt jelen. Ott volt Jenecsek Jstván. a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizoltsaga agitációs és propagandabizottságanak munkatársa, dr. Antalffy György, a megyei párt-végrehajtóbizo'tsag tagja. Miután a küldöttek megválasztották a pártértekezlet elnökségét. munkabizottságait és tisztségviselőit, ismertették a navirendet. majd dr. Tóth Ferenc első titkár fűzött szóbeli kiegészítést a pártértekezlet beszámolójához. Elmondta, hogy milyen kérdések kerültek napirendre az alapszervezeti taggyűléseken miről volt szó az irányelvek vitáján, s vázolta azt. hogy melyek a kisteleki és a környéken elő kommunisták legfontosabb feladatai a következő öt évben. A pártértekezletrn tartalmas vita alakult ki. Az érződött belőle, hogy a küldöttek felelősséget éreznek az országért, annak jövőjéért, mindannyiunkért. Bizonyítja ezt az is, hogy valamennyien arról beszéltek, hogy mindenkinek többet és többet kell tennie, mint eddig barmikor. Nagyközség vagy majdnem város? Kistelek ipari jellege most van alakulóban. Gyáraiban a mezőgazdaságból jött, első generációs munkások dolgoznak. Igazából persze a parasztság a meghatározó tényező, és erre a szektorra is az jellemző, hogy dolgozói a leenni kai-technológiai fejlődés következtében egyre inkább munkássá válnak. A nagyközségben feszültségeket okoz, hogy a mezőgazdaságban foglalkoztatottak átlagjövedelme közel azonos ugvan az iparban foglalkoztatottakéval, de vannak az átlagosnál lényegesen magasabb jövedelmű emberek is. Ök a háztájiból fiaztatják a forintokat. Tény, hogy a lakosság körében a parasztság helyzetének megítélése ezért ellentmondásos. Az elmúlt öt esztendőben is a gazdasági élet kérdései álltak a figyelem homlokterében. A cél az volt, hogy a termelőhelyeken használják ki jobban az adottságokat.. minőségi termékeket állítsanak elő hatékony módon, az iparban korszerűsödjön a termékszerkezet, növekedjen a lakosság ellátásának színvonala, s támaszkodjanak mindenütt jobban a szocialista munkaverseny adta lehetőségekre. A pártértekezlet megállapította, hogy a két főszektorban bővültek az erőforrások. A kábelgyárban felépült egy új csarnok, a sajtüzemben korszerűsítették a technológiát, a mezőgazdaság az első három évben dinamikusan fejlődött. Majdnem mindenütt sikerült takarékoskodni az anyaggal és az energiával. Ami gondot okoz: kevés a szakember. Jellemző, hogy a fizikai dolgozók többsége nem vállalkozik arra, hogy továbbtanuljon. Örvendetes viszont, hogy a termelőegységek belső irányítása korszerűsödött, s az is, hogy szép eredményeket mutatott fel a munkaverseny-mozgalom. A mezőgazdasági üzemek termelési értéke majdnem 40. árbevétele majdnem 41, a közös vagyon értéke 27 százalékkal növekedett. Tovább erősödött és a térség legjobb gazdaságává vált a pusztaszeri Hétvezér- Termelőszövetkezet, stabilizálódott a gazdálkodás a csengelei Aranyhomok Termelőszövetkezetben. összességében nőtt a mérleg szerinti eredmény, a veszteség csökkent. Ehhez kedvező feltételeket biztosított a kedvezőtlen adottságú szövetkezeteket megillető módosított ártámogatás. Az egyedi rendezés ellenére sem stabilizálódott a baksi Magyar—Bolgár Barátság Tsz és vezetési hiányosságok miatt a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz gazdálkodása. Tovább növekedett az állattenyésztési ágazat jelentősége. Dinamikusan fejlődött a szarvasmarha-állomány, előreléptek a húsprogramban. Az elhelyezést döntően egyszerű, olcsóbb kivitelezésben és a háztájiba történő kihelyezéssel oldották meg. A kedvezőtlen termőhelyi adottság hatásainak mérséKlésére több helyi intézkedésre került sor. eredményei változóak. Eddig nem sikerült maradandó eredményeket elérni az „erősebb segítse a gyengébbet"-mozgalomban. A szövetkezeteket több tőkeerős gazdaság igyekezett segíteni, fordulatot azonban az 1984. év hozott, amikor jelentős tőkeátcsoportosításra került sor. Hét termelőszövetkezet 47,5 millió forint tartalékalapot vett át a szarvasmarha- és juhágazat fejlesztésére. A termelési rendszerek tevékenysége nem javult, Legfőbb probléma, hogy a kölcsönös érdekeltséget nem sikerült megtalálni. Beruházásra viszonylag kevés pénz maradt. Az évente felhasznált összeg 100 millióról 70-re csökkent. Annak ellenére, hogy a vetésszerkezet igazodott a követeimé nyekhez, a hozamok elmaradtak a várttól. Az aszályos időjárás miatt. Az elmúlt fél évtizedre jellemző újdonság: nagy területen termesztenek napraforgót és szóját. A tapasztalatok jók. Mindez nem mondható el a gyepgazdálkodásról, hiszen a 8 ezer hektáros gyepterület nagy része nem termőképes. Javultak az állattenyésztés mutatói. Az úgynevezett kettős hasznosítású tejtermelő telepeken 3 ezer 600 litert adnak a tehenek. Ez a korábbihoz viszonyítva majdnem 40 százalékos emelkedést jelent. Dinamikusan fejlődik a juhászat is. Rekonstruálták a sertéstelepeket. Az eredmények elmaradnak a reményektől. A baromfitartást, a piaci igények mérséklődése miatt sokan abbahagyták. A háztáji gazdaságok termelése tovább nőtt. Az integrált áruk értéke 172 millióról 224 millióra emelkedett (30 százalék). Különösen a zöldségfélék termesztése növekedett dinamikusan. A termelőszövetkezetek szempontjából kedvezőtlen, hogy — az alacsony felvásárlási árak miatt — a megtermelt zöldség és gyümölcs egvre kisebb hányadát ajánlják fel megvételre tagjaik. Emiatt több millió forint árkiegészítéstől estek el. holott a termelés feltételeinek biztosításában a szövetkezetek nagy részt vállaltak. Kedvezőbb a helyzet az állati termékek esetében. melyeket szinte kizárólag a szövetkezeteken keresztül értékesítettek. A termelési háttér biztosításában többet tettek, mint az előző ciklusban. 1983-ban 34 ezer vágósertést vásároltak fel a kistermelőktől. A kisgazdaságokból évente 550 vágómarhát adtak át. A tanácsi munkáról szilva állapítja meg a pártértekezletrc készült jelentés: Kistelek lakossága ütemesebb fejlesztésre számított, mely után városi ragot kaphat a nagyközség. Jelenleg úgy ítélhető, hogy a fejlesztések üteme, anyagi okok miatt, elmarad a kívánatostól. Gond, hogy elhúzódik az OTP-, illetve célcsoportos lakásépítés és a ravatalozó átadása. Új tantermekkel bővült a II. Rákóczi Ferenc általános és zeneiskola. Korszerűsítették az orvosi rendelőt, óvodát, valamint a tanácsházát. Bővült a pártház. megkezdődött az új székház építése. Minden településen folytatódott a járdaépítés és a belvízelvezető csatornák építése. Lakossági közreműködéssel 7 ezer 500 méter szilárd burkolatú út épült. Dinamikusan bővült a vezetékesgáz-háiózal, Kisteleken a vezeték hossza meghaladja a 30 kilométert, a fogyasztók száma pedig az ezret. Pusztaszeren 1983-ban kezdődött meg a gázhálózat építése, melyre már a belterületi lakások felét rákötötték. Opusztaszeren 1984 vegén lehetővé vált, hogy gázfelhasználásra térjenek át. Lefektették a gerincvezetéket. Altalános iskola épült Cpusztaszeren, folyamatban van a balástyai bővítése. Pusztaszeren orvosi rendelő és kézi gyógyszertár. Bakson és Pusztaszeren egy-egy fogorvosi körzeti rendelő létesült. Balástyán korszerűsítették a gyermek- és terhestanácsadót, két EKG-készülékkel növelték a kisteleki körzeti rendelő műszerezettségét. Csengclén több célra felhasználható közművelődési épület készült. Térségükben helyezkedik el az Ópuszlaszeri Nemzeti Emié! spark. Fejlesztése megyei irányítással folyik. Tovább épült a skanzen, elkészült a díszkapu és a szennyvíztisztító, folyamatban a Fesztv-körkép kiállító csarnokának építése. Jól ill'k a Pusztaszeri Tájvédelmi Körzetbe a Hétvezér Tsz erköicsi és anyagi támogatásával kialakított arborétum. összességében megállapítható, hogy a pártszervezetek mindenben segítették a munkát. Célokat határoztak meg, s mindenkor ellenőrizték, hogy azokat elérik-e a gazdálkodó egységek. A Kisteleken és vonzáskörzetében élő kommunistáknak nincs okok szégyenkezni. A nagyközség és bolygói intenzíven fejlődtek az elmúlt fél évtizedben. A kommunisták befolyásának növekedését bizonyítja, hogy a legutóbbi pártértekezlet óta javult szervezettségük. majdnem kétszázzal vannak többen, mint öt évvel ezelőtt. Természetesen ilyen kis helyen nincs lehetőség a pártbizottság munkájának átfogó értékelésére. Annyit azonban bizton mondhatunk, hogy a városi jogúvá vált nagyközségi pártbizottság eddigi munkája optimizmusra ad okot. Á beszámoló vitája A kisteleki kommunisták pártértekezletén Keresztes János elnökölt. Volt valami szimbolikusan s/.ep ebben; az elnök ugyanis pedagógus. a jövőért felelős ember. Rajta is múlik, hogy mivé formálódik ez a majdnem város nagyközség emberei által. Ö kérte föl d r. T ó t h F erencet, hogv szóbeli kiegészítést fűzzön a beszámolóhoz. Az elsó titkár az ügyet érző .felelősseggel beszélt. Elmondta, hogy a legfontosabb dolog a pártegység megőrzése; az, hogy a kommunisták őszintén beszélve dolgozzanak együtt közös dolgainkért. Kisteleken sok a tennivaló; nem elegendő az, hogy mindenki csak általában értsen egyet a politika deklarált elveivel, lenni is kell értük. A majdnem város nagyközség éleiében persze problémák is mutatkoznak. Sok embert zavar sok másik általa érthetetlen vagyonosodása; gondot ókoz ugyanakkor, hogy majdnem kétezer olvan ember él itt, akinek az átlagosnál is alacsonyabb a nyugdija. Hogyan férnének össze? Sehogyan sem. DR. VEIDNEK TIBOR volt az első hozzászóló. A nagyközség vonzáskörzetébe tartozó Balástyán dolgozik, Elmondta, hogy ebben a községben is egyre inkább igénylik az emberek a városi szintű egészségügyi alapellátást. Azt, hogy ne kelljen a városba "utazni egy-egy, a községben is perfektuálható vizsgálatért. Politikai kérdés, mint ahogy az is az, hogy mikor épül meg a Kistelekhez tartozó községekben uz öregek napközi otthona. Pénz, pénz és még több pénz kellene ehhez, de lehet bízni a lakossági jószándékbun, s erre a bázisra építeni kell — mondta. UR. ANTALFFY GYÖRGY, a körzet országgyűlési képviselője, politikai 'programbeszédet mondott a pártértekezleten. Szó szerint idézzük néhány gondolatát: „Minden kongresszusnak alapvető feladata, hogy válaszoljon az élet, a nép által feltett kérdésekre. A XIII. kongreszszusnak feltehetően a szokásosnál is több kérdésre kell válaszolnia. A megsokasodott kérdések alapvetően abból következnek, hogy a szocializimus eleven, fejlődő társadalom, a marxizmus élő elmélete alapján igyekszünk problémáit vizsgálni. Csak néhány a nagy kérdések közül . . . Hogyan oldjuk meg az extenzív fejlődés forrásainak kimerülése után az intenzív szakasz feladatait? Miként lehet a piaci viszonyoknak, pénz és árukapcsolatoknak a tervgazdálkodás keretében optimális teret engedni?" Dr. Antalffy György így fejezte be hozzászólását: .A párt a kongresszuson kijelöli az irányt. Ez a nép iránti kötelessége: Csak így lehet eleget az általános várakozásnak, csak így felelhet meg küldetésének, a belé helyezett bizalomnak, egyszóval: vezető szerepének!" JUHÁSZ DEZSŐ Opusztaszer dinamikus fejlődéséről számolt be a pártértekezlet résztvevőinek. RIUCSI FERFNCNÉ a népfrontmunkáról beszelt, s kimondta: gondolkodjunk egvütt! Értelmes hívó szavakra van szükség ahhoz, hogv megtaláljuk boldogulásunkat, hogy elmondhassuk azt: cselekvési egység jellemzi a többet, jobbat tenni akaró embereket. Szólt arról is, hogy védeni kell a családokat, s talán jó lenne, ha a gverekes anyák részmunkaidőben dolgozhatnának minden munkahelyen. BISCIIOF JÓZSEF a község és vonzáskörzete kereskedelmi és vendéglátóipart ellátásának problémáiról szólt. És szép eredményekről $zámolt be, hiszen a fogyasztási szövetkezet megsokszorozta bevételét az elmúlt években. Felújítottak 7 melegkonyhás kisvendéglőt, húsfeldolgozó üzemük és vegyipari részlegük beváltotta hozzá fűzött reményeket. A szövetkezetnek ez idő szerint 3600 tagja van már! SZESERÉNYI JENÓNÉ a világnézeti nevelés fontosságát hangsúlyozta a pártértekezleten ; büszkén mondhatta, hogv Kisteleken és a nagyközség vonzáskörzetében minden gyermeket el tudnak óvodában helyezni, s azt is, hogy a családok és az iskolák kapcsolatai javulnak. HORVÁTH ISTVÁN a kisteleki kábelgyár szép eredményeiről beszélt. Ebben az üzemben első generációs, a mezőgazdaságból jött munkások dolgoznak. Ennek ellenére sikerült a termelési értéket háromszorosára növelni viszonylag rövid alatt. idő MEGYERI JÓZSEF azt mondta el, hogy sikerült a közbiztonság helyzetén javítani az elmúlt időszakban. DR. CSONKA ISTVANazt fejtette ki, hogy szükség volna arra: belgyógyászati és szemészeti szakrendelő létesüljön Kisteleken. JENF.CSEK ISTVÁN azt állapította meg, hogy a pártbizottság beszámolója reálisan értékeli az elmúlt öt év munkáját; nyíltság és őszinteség jellemzi. Hangsúlyozta. hogy mindent a maga helyén kell megoldani, ami az alapszervezet dolga, ne vállalja felső pártszerv magára! Elmondta: a gazdasági munkaközösségek megítélése körül vannak viták, de csak akkor lehet e kérdésben rendet teremteni, ha az illető gazdálkodó közösségben döntik el azt, hogy szükség van-e rájuk, s milyen mértékben. A KB munkatársa üdvözölte a pártértekezlet résztvevőit, sok sikert kívánt nekik a következő öt esztendőre. GÉMES FERENC Baks kommunistainak nevében mondta el véleményét a fél évtized munkájáról. Lényeges a mondandójából: sürgeti, hogy ebben a községben is legyen magas szintű az orvosi ellátás. OTT JÓZSEF, a nagyközség tanácselnöke volt a vitában az utolsó hozzászóló. Szavaiból optimizmus csendült ki. Kistelek hamarost várossá válhat, segít ebben a nagyközség lakossága is, hiszen segítségével épülhetett meg harminc kilométernyi gázvezeték és hét és fél kilométernyi út. A tartalmas vitát dr. Tóth Ferenc foglalta össze, majd az újonnan választott városi jogú nagyközségi pártbizottság megtartotta első ülését. D pártbizottság tagjai és tisztségviselői A pártbizottság tagjai: Balasi Ferenc. Balogh Sándor. Bischof József. Borda Béla. Császár András. Csehó József. Deák László. Falusi József. Farkas Sándorné. Fekete Ferenc. Gajzer Endre. Gazdag András. Gémes Ferenc. Gruber János. Horváth István. Kánitz Zoltán. Kecskeméti Szilveszter. Keresztes János. Kiss István. Kiss Józsefné. Lantos Mária. Magony István. Makalicza Mária. Megyeri József. Mesits Zoltán. Mucsi Ferencné. Muhelné Madácsi Magdolna. Nagy László. Németh Imre. Ott József. Pap Islván. Sipos György. Szabó Istvánné. Szabó Márton Zoltán. Szeberényi Jenöné. Szeri Antal. Sziládi Antul. dr. Tóth Ferenc Tóth József. Tóth Mária. Tóth Sándor T< györgy Józsefné. Varga József. Varga Lá /l. Veidner Tibor. Vigh István. Virágh László. V. István. Zsótér József. A végrehajtó bizottság tagjai: Bischof Jo/Deák László. Gruber. János. Kánitz Zoltán. Keresztes János Magony István. Ott József. Pap István. Szeberényi Jenóné. dr. Tóth Ferenc. Törökgyörgy Józsefné. A pártbizottság első titkára: dr. Tóth Ferenc. A pártbizottság titkára: Pap István.