Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-22 / 44. szám

Péntek, 1985. február 22. 3 Ünnepi megemlékezés — Tanácskozás Szakszervezeti jubileum Csütörtökön ülést tartott a dés feltételeit; a Tanácsköz­Közalkalmazottak Szakszer- társaság rövid időszakától vezetének Központi Vezető- eltekintve első ízben nyílt sége a Szakszervezetek Or- lehetőségük arra, hogy szak­szágos Tanácsának székhá- szervezetbe tömörüljenek. A zában. A testület elsőkent felszabadított területeken, a Medgyessy Péter pénzügy- demokratikus köztisztviselők miniszter-helyettes tájékoz- szervezőmunkájának ered­tatóját hallgatta meg a gaz- ményeként 1945. február 22­daságirányitási rendszer mó- én alakult meg a Közalkal­dosulásáról, a költségvetési mazottak Szakszervezete, szervek gazdálkodásában ez- amely jelentős erőfeszítése­zel kapcsolatban bekövetke- ket tett a lerombolt ország zett változásokról. Ezután életének megindításáért, a megvitatták, és elfogadták a háborúban szétzilált közigaz­szakszervezet idei költségve- gatás újjászervezéséért. tését, valamint a központi Szegedi pártértekezlet előtt Interjú Török Józseffel, a városi pártbizottság első titkárával vezetőség 1985-re szóló mun­katervét. Az elmúlt évtizedekben hogy a következő időszak egyik legfontosabb feladata végzett munkájával a szak­szervezet elismerést vívott A munkaprogramot köve- ki magának — állapította tőén a szakszervezet meg- meg a főtitkár. Elmondta, alakulásának 40. évfordulója alkalmából ünnepi megem- lesz a szakszervezeti tag­lékezést tartottak, amelyen ság mozgósítása a pártkong­részt vett Gáspár Sándor, az resszusi határozatok valóra­MSZMP Politikai Bizottsá- vá]tes?ra, hiszen a közalkai­mazottak munkajanak je­gának tagja, a Szakszerve- ientös hatása van közéle­zetek Országos Tanácsának tünkre, gazdasági, társadal­elnöke, valamint Baranyai mi fejlődésünkre. Tibor, az MSZMP Központi ... Az ünnepi megemlekezes Bizottságának osztályveze- után több évtizedes kiemel­tőie is. Prieszol Olga, a Köz- kedő munkájuk elismerése­alkalmazottak Szakszerveze- ként. az évforduló alkalmá­tének főtitkára ünnepi be- ból a Szakszervezeti Munká­s/ -dében hangsúlyozta: ha- ért kitüntetés arany fokoza­zí ik felszabadulása a köz- tát nyújtották át a szak­ai calmazottak számára is szervezet 11 alapító tagjá­rr egteremtette a szervezke- nak. (MTI) Barátsági nap Szovjet vendég Vásárhelyen A Hazafias Népfront vá- A szovjet vendég ezt kö­rösi bizottságának vendége- vetően ellátogatott a HÖD­ként tegnap Hódmezővásar- GÉP-hez. ahol Oroszvári Pe­helyre látogatott Muszin renc, a vállalati pártbizott­I lagyiszlav, a Szovjet Kul- ság társadalmi titkárhelyet­tára és Tudomány Házának tese és Gál Dezső műszaki főreferense. A népfront Zrí- igazgatóhelyettes adtak rö­nyi utcai székházában Oláh vid ismertetöt a vállalatról. János, a városi pártbizottság Üzemlátogatás után, a dél­titkára. Fischer Lajos, a me- utáni órákbán a HÖDGÉP gvei népfrontbizottság mun- Lenin utcai klubjában ba­l atársa és Kissné Borbás ráti találkozóra került sor a 1 ra városi népfronttitkár fo- . , , . g adták a vendéget. Vörös gyar d<>lgozo,val. Musz,n Mihály, a HNF béke-barát- Vlagyiszlav előadást tartott s .g munkabizottságának ve- „Tudományos műszaki fej- j Petője rövid tájékoztatást lesztés a Szovjetunióban" ; dott a város 40 éves fejlő- . , . . déséről és mai gazdasági, clmme1' Az eloadast konzul" társadalmi és kulturális éle- tóció és két színes magyar léről. nyelvű filmbemutató követte. # A XIII. pártkongresszus elő­készületei fölélénkítették a belpo­litikai életet. A szegedi kommu­nisták miként járultak hozzá az időszerű társadalmi, gazdasági, politikai és ideológiai kérdések föltárásához? — A kongresszusok előkészítése mindig is a számvetés és az előrete­kintés időszaka. Most sem volt más­ként. sőt a hasonló korábbi idősza­koknál is nagyobb élénkülés volt ta­pasztalható a politikai életben. A vá­rosi pártbizottsághoz tartozó, több mint 17 ezer kommunista egyéni be­szélgetések során, pártcsoportülése­ken. taggyűléseken, összevont taggyű­léseken és 23 pártértekezleten vitat­ta meg a XII. kongresszus óta végzett munkát. Minden kollektíva alaposan mérlegelte, hogy sa.iát területükön ho­gyan dolgoztak, milyen munkát vé­geztek az utóbbi öt esztendőben. Eb­ben a szellemben tanulmányozták és vitatták meg a Központi Bizottság kongresszusi irányelveiben foglalta­kat. így készülve pártunk XIII. kong­resszusára. A felkészülés természetesen hosz­szabb távú munka. A párt irányító szervei a XII. kongresszus óta a part­alapszer vezeteket. pártvezetőségeket, pártbizottságokat folyamatosan beszá­moltatták arról. hogyan hajtották végre a kongresszusi határozatokat. Ez is szerves része volt a hosszú tá­vú felkészülésnek, csakúgy, mint az. hogy a megyei es városi pártértekezle­tek határozatainak megvalósítását Ls folyamatosan figyelemmel kísértük. Szerves részévé vált e felkészülési folyamatnak az is. hogy 1984 őszén ünnepeltük a megye és a város fel­szabadulásának negyvenedik évfordu­lóját. amikor is az üzemekben, intéz­ményekben. magában a városban, a megyében tartott ünnepségeken, meg­emlékezéseken értékeltük negyven­éves politikai munkánk eredmenyeit. Az ipar. a mezőgazdaság, a kultúra és a tudomány területén lezajlott folya­matokat. Ez is jelentős mértékben ak­tivizálta a párttagságot. Szeged lakó­it a társadalmi és tömegszervezeteket egyaránt. Summázva: nagyon aktív időszak volt az eltelt fél esztendő. Széles körben elemeztük a XII. kong­resszus határozatainak végrehajtását, készültünk fel a XIII. kongresszusra. Rúzsai varrónők O Értesüléseink szerint külö­nösen sikeresek és tartalmasak voltak a munkás-pártalapszerve­zetek taggyűlései és az üzemi pártértekezletek: igen sok gondo­lattal és javaslattal járultak hoz­zá a közös elemzéshez. Mi moti­válja ezt az élénkséget? — A legszélesebb, legaktívabb vita éppen jelenlegi gazdasági helyzetünk megítélése és a jövő feladatainak megfogalmazása körül bontakozott ki. A párttagság nagyon aktívan foglal­kozott a különböző fórumokon a kér­déskörrel. Tapasztalataink szerint mindenütt őszintén hiszik, tudják és megértik, hogy előrehaladásunk alap­vetően a gazdasági kibontakozás függ­vénye. Tény az is hogy aggodalom is megnyilvánul a párttagok részéről, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetből mikor, hogyan, mennyi idő alatt tu­dunk előrelépni, hogyan tudunk di­namikusabb gazdasági fejlődést bizto­sítani. Aggodalommal tették szóvá sok helyen azt is. hogy az utóbbi időben kevesebb tellett beruházásokra, lelas­sult a műszaki fejlesztés. Sokakban fölmérült hát a kérdés: a jövőben mindez nem fogja-e akadályozni, las­sítani a kibontakozást? Ebben a nehezebb helyzetben ért­hető. hogy jelentősen megélénkült a pártélet. s általában a közélet. Ezt motiválja az embereknek az az igé­nye. hogy tovább szeretnének lépni. Korábban kiegyensúlyozott gazdasági fejlődésnek lehettünk részesei és él­vezői az életszínvonal egyenletes fej­lődésében. Ehhez a dinamikus, fo­lyamatos fejlődeshez hozzá is szo­kott a társadalom. Ez a fejlődés lelas­sult az ismert okok miatt, s az em­berek egyénileg is érzik ennek ked­vezőtlen hatásait. Nagvon komoly ösz­tönző hát számunkra az. hogy ebből a helyzetből ki akarnak lépni. Még­Molnár József felvétele hozzá jobb. eredményesebb munka ré­A rúzsai Napsugár Tsz varrodájában harminchétén dolgoz- vén akarnak kikerülni belőle. Ez ka­nok ecv míí"aki 'n. Szakmunkások és betanított munkások ; pott hangot a felkészülés során ren­készítcnek iít kétrészes fermeröltönyöket. Két szocialista j dezett pártfórumokon, s az hogv az brigád versenyben dolgozik. A szabad ég alatt végzett j előrelépéshez az emberek hozzá is kí­munkához viszonyítva a varrodában nagyon jók a körül- > vánnak járulni — sa.iát, munkájukkal, menyek: ineleg van. télen is van munka, lehet keresni — I A gondok, problémák beható isme­s az asszonyok dicsérik az üzemi kosztot 1 rete es a cselekvő tenniakarás ielle­J szegedi kommunisták váro­sí pártértekezlete szomba­ton ül össze, hogy elemez­ze a társadalom, a gazdaság, a városfejlesztés és a pártélet. a pártmunka tapasztalatait, szám­adást készítsen a XII. kongresz­szus. az 1980. évi megyei és vá­rosi pártértekezlet hatarozatainak végrehajtásáról. E számvetést gondos előkészítés előzte meg' beszámoló és vezetőségválasztó taggyűlések. üzemi, intézményi pártértekezletek, magas színvona­lú testületi munka. A pártérte­kezlet előtt kérdésekkel kerestük meg Török József elvtársat. a Szeged városi pártbizottság első titkárát. mezte az üzemi pártfórumok hangvé­telét. Mindenütt elítélik a lógást. a pazarló gazdálkodást. Igénylik és ké­rik a változásokat, bíznak a gazda­ságirányítás újonnan megfogalmazott elveiben, az irányításban végbemenő változások által megteremtődő új le­hetőségekben. Még akkor is. ha tóbb helyen fölmerült a kérdés: föl va­gyunk-e valóban készülve e változá­sokra. megvannak-e a hozzá szüksé­ges föltételek. Érthető az is. hogy ebben a nehe­zebb helyzetben, amikor immár való­ban minőségi változásokra van szük­ség a komolyabb előrelépéshez, továb­bi haladásunk. fejlődésünk - valódi megalapozásához, nagv várakozás elő­zi meg pártunk kongresszusát. Sokat várnak az emberek, kommunisták és pártonkívüliek egyaránt a XIII. kong­resszustól. Azt hiszem, nyugodtan el­mondható. hogy ez a fölfokozott vá­rakozás kicsit túlzott is. Ügy értve, hogy minden olyan feszültségre, prob­lémára. ami az elmúlt években kelet­kezett. aligha tud a kongresszus vá­laszt adni. Ha pedig választ tud is adni. nem tudja a megoldást azonnal biztosítani. Hosszabb időszak alatt ki­alakult gazdasági, társadalmi folya­matokról van szó. hosszabb időszak alatt létrejött gondokról. amelyeket nem lehet egy kongresszus munkájá­val megszüntetni. Tény viszont, hogy jogos .az embe­rek igénye, ami szerint választ akar­nak kapni gondjaikra. 1 :tni akarják a megoldás, a kibontakozás körvonala­it. Ennek jegyében zajlott az utóbbi fél év a pártmunkában, úgy. hogv mindenütt konkrét lehetőségeket és módszereket, keresnek sa.iát feladata­ik iobb eredményesebb megoldására. Érthető, hogy ezek a göndok. a megoldásukért érzett személyes és kollektív felelősség jelentős élénkülést hoztak a pártéletben. A legélénkebb vita az üzemi rendezvényeken volt. És az is elmondható, hogv soha ilyen magas részvételi arány soha ennyi, lényegre törő felszólalás nem volt pártrendezvényeken, mint. a mostani kongresszusi fölkészülés időszakában. A A kommunisták mindenütt szenvedélyes felelősséggel vitat­ták társadalmunk ideológiai és erkölcsi állapotát. Ön szerint mi indokolja, hogy ezek a vélemé­nyek ennyire fölerősödtek? — A viták tapasztalataiból min­denképpen leszűrhető az a következ­tetés. hogv a párt iránt megvan a bizalom. Ez is. s a már korábban em­lített gondok is indokolták a fölszó­lalásokban hangot kapó szenvedélyes felelősséget. Annál is inkább mert akadnak olyan jelenségek életünk­ben. amelyekre párttagok és párton­kívüliek is egyre türelmetlenebbül reagálnak. Ez a türelmetlenség és a párt iránt érzett bizalom természete­sen nem zárja ki egymást. Az embe­rek látják azokat az erőfeszítéseket, amelyeket a párt a szocialista építő­munka előrehaladásáért tesz. a kibon­takozás. a fejlődés meggyorsítása ér­dekében. gazdaság- és társadalompo­litikában. az ország külkapcsolatainak alakításában egyaránt. Aggodalom és szenvedélyes felelősség kapott hangot viszont a viták során, mert az embe­rek bizonyos jelenségek álapján fél­tik a szocialista gazdaságot, szocialis­ta vívmányainkat. Sok ellentmondás és feszültség ke­letkezett az utóbbi években a gazda­sági életben. Számukat és jelentőségü­ket tekintve, tán nincs is ok különö­sebb aggodalomra, mésis. komoly fe­szültségeket keltenek. Például a tisz­tességtelen meggazdagodás, lehetősé­gei. A jogtalan, tisztességtelen, nem munkával megalapozott vagyonosodás jelenségei nagyon sok vitát váltottak ki. magatartásbeli következményeik­kel egyben. Sok helyen felvetődött, hogy mindez befolyásolja a munká­hoz való viszonyt, is. Mindenütt el­ítélték ezeket a jelenségeket, s köz­ponti intézkedéseket is várnak e fo­lyamatok fölszámolása érdekében. Az e kérdések körül kialakult élénk vita eredményeit igyekszünk a városi pártértekezlet álláspontjának kialakí­tásában is hasznosítani. Természetesen társadalompolitikai, ideológiai kérdések is hangot kaptak a viták során. Sok fórumon megfo­galmazták. hogy az utóbbi években az ideológiai életben is bizonyos feszült­ségek keletkeztek. Egyes területeken többé-kevésbé jelentős eltéresek mu­tatkoztak a marxista felfogástól. Gon­dokat okoz az is. hogy a társadalmi életben, az ideológia területen sok új kérdés vetődött fel az elmúlt évek­ben. a társadalomtudományok pedig késnek a korszerű, marxista szemlé­letű és megalapozású válaszokkal. Erőteljesen fogalmazódott meg a tár­sadalomtudományokkal szemben is a meggyőző, tudományosan megalapo­zott marxista válaszok iránti igenv. A felgyorsult fejlődés időszakában is törekedni kell minderre, nemcsak a társadalomtudományoknak, hanem az egész társadalomnak vannak e téren feladatai. Fölmerült a viták során a népi­nemzeti egység kérdésé is. Úgy. hogy a különbözőségek, az eltérések ma már nem annyira osztályok, rétegek között jelentkeznek, hanem az egyes kategóriákon belül kezdődött jelentős differenciálódás. Mindezt elfogadják az emberek, hiszen tisztában vannak az e folyamatokat kiváltó okoji egy részével, ám a várható tendenciákra vonatkozó kérdések akkor is fölve­tődnek. ® A párt számvetése nem csu­pán a kommunisták ügye. Sike­rült-e a szegedi kommunistáknak magukkal ragadni a város lakos­ságát a konstruktiv vitákban? Érzéke!hetö-e a közvélemény ro­konszenve a párt iránt? — Tudatosan arra törekedtünk a kongresszusi fölkészülés egesz idő­szakában. hogy az ne csak a nart ügye legyen. A szakszervezet, a nép­front. a TIT bevonásával, olyan tár­sadalmi csoportok. mint például az egyetemi ifjúság részvételével konzul­tációkat szerveztünk az irányelvek tartalmi kérdéseiről. Ezeken a beszél­getéseken széles körű volt a részvé­téi. nagyon komoly érdeklődessel ta­lálkoztunk. sok fontos kérdés vetődött föl és őszinte véiemenyek hangzottak el. Az irányelvekben foglaltakkal ily módon is széles körben foglalkoztak a társadalom különböző rétegei, az el­hangzott véleményeket nedig terme­szetesen mi is jól hasznosíthatjuk munkánkban. És hogy ez a széles körű érdeklődés milyen hatásokkal járt? Például az­zal is. hogy 1984 utolsó negyedéve ér­zékelhető előrelépést hozott a gazda­sági munkában. A vártnál jobb ered­mények születtek a szegedi vállala­toknál. Ebben is föltehetően közre­játszott a nagyobb társadalmi aktivi­tás.' Ez a nagyobb aktivitás most is tart. Ahogyan közeledünk a kongresszus­hoz. változatlanul élénk a politikai élet. Hiszen amikor a oárt egy i 1'—• nagy feladatra készül, a pártonkivü­liek érdeklődése is megnő a politikai kérdések iránt. Várjak a kongresszus állásfoglalását a gazdasági ideológiai, politikai élettel kapcsolatosan. összegezve, mindenképpen elmond­hatom hogy — a városi pártbizottság testületeinek megállapításai szerint — sikerült élénk politikai munkát életet kialakítani a kongresszusi fel­készülés során. Színvonalasan, tartaí­masan tevékenykedtek a kommunis­ták ebben az időszakban. Párttagok, pártonkívüliek egyaránt növekvő fe­lelősséget tanúsítanak orszaaunk gondjai, feladatai iránt. Úgy tapasz­taltuk. az emberek többsége ne: ..felfelé" mutogat, nem másoktól vái ja a megoldást. Többnyire tisztába vannak feladataikkal és saját terme­tükön is látják a tennivalókah A készülés időszakában sok konkrűc •">!­adatot fogalmaztak meg a vállalá >k­nál szövetkezetekben intézményeknél dolgozó pártszervezetek az előrelépés lehetőségeinek konkrét feltárása je­gyében. 4

Next

/
Thumbnails
Contents