Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

Szombat, 1985. február 2. 231 Belányí György Bevezetés a szeretetbe elment hát el vagy nem is volt tán csak képzelet s ha nem is volt amikor nincs attól még lehet emlékét idézi minden nap mert nem múlhat s csak álom csak remény és az évek elmúltak bizony ez ilyen már ó az élet az élet egyre csak van s köröttünk azért még megférhet hol igv hol úgv és mindez olyan mint valami amit újra és újra bc kell majd vallani meglett a nyár és ez már a tél s de ió de szép hogy itt vagyunk még itt vagyunk itt csak mintha épp — léptek a csöndben léptek a havon s hiába saját léptét lépheti csak az ember lába névtelen ég s hű kalap ha a szél al '.kan hétfő vagy péntek csütörtök szerda vasárnap ér nap 15 r.aora $ van ml nem volt sohasem még aj hát a boldogság de nincs r.incs rá nmcs mentség vagyunk .» valaki egyezer ezért meg megbocsát és szívében halkan elsírja értünk magá" s csak jön jön a sz-' s nem lehet tőte hallgatni pedig a csönd az tudná még hogy ez mi az mi s nem álom se remény s mégis még1.* mondható de (terítni róla nem lehet nem de várni ló — Mátyás Ferenc S láttam, amint jött a nap Deák Már Befúltak az országutak, mögöttem kiszáradt kutak, birkacsontvázak legeltek, mérgezett réten bégettek. Kocsmagőzben. italosan kardok pengéjét tapodtam, láttam, a bánat sereglett, s vérbemártottan a reggelt, dróttal bekerítő halált, aknák közt a fogoly magánvi. S láttam, amint jött a holnap szekéren hozták a holtak. fis megmozdultak az, utak. friss vízzel teltek a kutak, a bűnt máglyán elégették, szétszáll tak a pernye-lepkék Mezsgyék futottak ijedten össze, mint juhok. — éreztem: lehelete van a Napnak, s Magyarország felvirradhat Csendélet (lltassy Józsefnek) kardvirágba dőlt a* szirmot ejt a félhomály az éj hiába kereste a hajnal hiába vár tövisek fölötti vércsepp napkorongnyi rózsafej a láng árnyékvirágot vet s az arcodon hervad el őrködik talpiR viaszban fölötted egy szélfutam ferökre elhagyhatatlan kardvirágos este van az éj hiába keresné szirmot ejt a félhomály tövisekre hull vércseppé a hajnal hiába vár Polner Zoltán újabb néprajzi gyűjtése: Ördöngösök Szülém még ismerte, néném még mesélte, én már csak olvaso n, miféle nagy hatalmú emberek is éltek arra, ahol én fölcsöpörödtem: Csucsujkán (Tömörkénynek azt a részét hívták így, ahol később vágóhidat építettek; s ahol Gémes volt a hentes, Nagy Balázs a suszter, Pölös a kovács) még magam is láttam, hogy mikor már mindenből kifogytak, javasasszonyt hoztak apám lábát meggyógyítandó. Rávágyon (az a négyes csanvteleki elágazás, a Sajó-sarok) nagyanyánk tudott a Neszött Nagy Sándor dolgairul, hiszen a szegvári révnél jött át Sándor, a ladikban kiskutya képiben. Még kisgyerekkoromban is hallottam rontásról, szemmelverésről ... Mégis maga a meglepetés nekem Polner Zoltán újabb néprajzi gyűjtőmunkája, az Ördöngösök (Csongrád megyei könyvtári füzetek 15. — Somogyi-könyvtár 1984. — Szerkeszti Péter László). Egy-két generáció ... ée soha többé össze nem gyűjti senki, hiszen adatközlői nagyobb része szinte egy idős a századdal. Ezek az öregek még hitték és félték a környék nagy hatalmú figuráit, ezért ismerik s mesélik a dolgaikat. Gyerekeikben már megfakult az emlék és az érdeklődés. Egyikük-másikuk személyes ismerősöm, hallhattam tőlük ilyeneket magam is bőven, az én generációmban már elveszett a sok csoda. Milyen jó, hogy valaki nagy gonddal, szeretettel, tudós gyűjtő alaposságával összegereblyézi, rendszerbe rakja és fölmutatja azt a sok döbbenetes szépséget. Azt mondja nekem egyszer Polner — a falumból, gyűjtésről megtérve: „Te, akár Homéroszt olvasnám!" ^ . . ezeket úgy ismételgetik az egymásnak felelgető nemzedékek, mintha legszebb nemzeti versünket mondanák ... — írja Polner • bevezető tanulmányban... egyszerre előtűnnek az éjszakákkal eltakart századokból. A széljárta mezőkön fölfénylenek a keresztutak, és az éjfél harangütésében fehér kezek mutogatnak a temetők felé. Viharok zörgetnek az ajtókon, lépések lopakszanak a kertek alatt. Hallgatnak az éjek ablakaihoz emelt gyertyák, de imbolygás fényükben tajtékos lovakat ördögölnek tüzes tekintetek ... Gyalogolok Magyarország huszadik századában is szembejönnek velem ősi sámánjaid, táltosaid, javasasszonyaid, és megjelölnek a hajnal piros Napjával a virradatban". Polner gyűjtőmunkája során több bűbájos, gyógyító embert beazonosított, a leghíresebbeknek, Sinka Istvánnak és Veszett Nagy Sándornak még a 6írját is föllelte, utóbbiról hiteles fényképet is felkutatott. „Nézd meg a fényképét! Nézd meg! — biztatott. — összenőtt szemöldök, vadmacskaarc.'... Persze, hogy a legvadabb állatokat is megszelídítette ezzel a nézéssel!" Nem az olvasóknak kínálgatom én ezt a kis néprajzi könyvecskét. hiszen gyorsan zavar kerekedne, ha az egyszerű sokszorosítási technikával 300 példányban készült kötetet keresni kezdenék (csak az adatközlók száma 125!). Csupán örömömet akarom kifecsegni. Milyen nagy teremtő a faluk-tanyák egyszerű embere. S milyen szép és komoly vállalkozás Polnertől, hogy írásba, tévésorozatban visszaadja néki, amit teremtett. Papp Györgynek, az Ördöngösökhöz készült metszetei különleges beleérzésről, művészi azonosulásról tesznek tanúságot. Sz. S. I. Szembejönnek sámánok, javasasszonyok... sés fantázia és a sci-fi látomások ötvöződnek azokon az illusztrációkon, amelyeket Juhász Ferenc verses meséjéhez, A Nap és a Hold elrablásához készített. „Olyan illusztrációkat szeretnék készíteni, amelyek Önálló grafikai lapként is megállják helyüket. Ez feltételezi kötöttség és szabadság harmóniájának létrejöttét, azt, hogy az illusztráció érzékeltesse a mű hangulatát, hiteles legyen, alkalmazkodjon stílusához, ráadásul feleljen meg a kiadó által megfogalmazott technikai követelményeknek, ugyanakkor őrizze saját grafikai kifejezésmódomat is. Nem mindegy, hogy például voA tükör anatómiája Portrévázlat Barczánfalvi Ferencről A tükör valóságos mivoltában és elvont fogalomként is a művészet egyik jegyese. A művészi tükrözés a korszerű esztétika kikerülhetetlen kérdése, de ez a különleges tárgy már a mesék világát is termékenyítette. „Tükröm, tükröm mondd meg nékem, ki a legszebb a világon...?" — kérdezte Hófehérke mostohája. Ez a tükörjelkép nem véletlenül került szóba a fiatal szegedi grafikusművész, Barczánfalvi Ferenc kapcsán. A pályakezdő alkotó munkájának egyik vonulata a könyvillusztrálás a mesékhez, gyerektörtenetekhez, ifjúsági regényekhez kötődik elsősorban, első önálló tárlatát pedig Egy tükör anatómiája címmel portréiból állította össze. Ízig-vérig szegedi, ősei a Tisza-parti város egykori kézművesmesterei. Tán tőlük is örökölte a városszeretet mellett a kétkezi munka becsületét, a precízséget, az elmélyült gondosságot. A Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskolában végzett, majd miután Sváby Lajos és Raszler Károly tanítványaként diplomázott, a Képzőművészeti Főiskolán, viszszakerült tanítani az egykori alma materba. Első önálló kiállítását a szegedi Ifjúsági Házban rendezte meg 1982-ben. Mint fiatal grafikus, könyvkiadók ajtaján kopogtatott, s a Móra és a Magvető szerkesztői bíztak a fiatalemberben. Nézem a tucatnyi könyvet, amelynek boritóját és illusztrációit Barczánfalvi készítette. Ahány könyv, annyi kifejezésmód, anvnyi stílus. Tabák András: Tegnapi és tegnapelőtti történetek című könyvének borítóján például a vak vezet világtalant Brueghel-i művének groteszk átírása; Zám Tibor: Szeplős fogantatás című kötetén is hasonló. az angyali üdvözlet, parafrázisa; Mikszáth Kálmán Akli Miklósának rajzai humorba mártott történelmi hangulatokat, sűrítenek; a Varjúkirály című csángó népmesegyűjtemény — a Hetedhét Magyarország című sorozat második kötetekért jelert r*eg. a sorozatemb'.é.nát is Barczánfalvi ce:vezte — a folklór szárnyalását, derűjét, színességét is visszaadja: Rauh i S. Virtrnin mai finn fiatalok: cl szóló A karácsonyfalopás című regényéhe' pedig a n* íjaink ifjúságát jellemé lendületes rajzokat keszített; i menalas rajzot, tónusos grafikát, ceruzával vagy akvarellel készített színes képeket kér-e a szerkesztő. Legkedvesebb munkám talán n Varjúkirály, a csángó mesék humorában, derűjében sok rokovvonást fedeztem fel a Tisza-parti emberek életszemléletével." Képgrafikáin Barczánfalvi Ferenc az emberi arcot vizsgálja. Az emberi arcot mely legtöbbet árul el sorsról, jellemről, magatartásformáról, egyéniségről. Kettős portrékat készít azáltal, hogy ..tükörből" szemléli modelljeit. Így az emberi személyiség "olyan Janus-vonására is rá tud mutatni, minthogy: milyenek vagyunk. és milyennek szeretnénk látni magunkat? Véletlen-e, ha ezek a rézkarcok, linóleummetszetek, litográfiák, monotipiák vagy egyedi rajzok groteszk panteonját jelentik mai világunknak? S ezen a ponton kapcsolódik a Hófehérke-mese tükréhez. s ebből a szándékból és gondolatból sz.ületik groteszk portrésora, az Egy tükör anatómiája. „Mindannyiunkat emberi arcok vesznek körül. Ez az a közeg, amely körülöttünk vibrál, s amelyben nekünk biztos pontokat kell keresnünk. Szembesíteni kell magunkat mások tekintetével, de önmagunkéval is. Hányszor tapasztalhatjuk a minden napok forgatagában az emberi kapcsolatok eltorzulását. A félreértéseket és félremagyarázásokat. Azt, hogy tudatosan vaoy szinte észrevétlenül átformáljuk egymás arcvonásait. Az ember néha tehetetlennek érzi magát ebben az örökös vallató és méregető közegben. Jó lenne fölmutatni egy embernek egyszerre minden arcát! Hogy ez szélmalomharc? F.n hiszek abban, hogy a képi kommunikáció segít a megértésben, segít abban, hogy mind tisztább tekintetekkel nézzünk egymás szemébe." Barczánfalvi Ferenc 1980-ban fejezte be tanulmányait, azóta tagja és részvevője Szeged művészeti közéletének. Nem azt a bizonyos sült galambot vária. egvre tisztábt és következetesebb úton halad saját grafikai hyélvének kimunkálása felé. TANDI LAJOS