Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-14 / 37. szám

CsfitBrtSk, 1985. február 14. 5 Budapestet ugyan (nyuga­tiak persze) nevezték már Kelet Párizsának, de nekünk Igazából ez a titulus nem tetszik. És nem is csak azért, mert legalább any­•yira nem tekintjük magun­kat vegytisztán keletnek, mint amennyire nyugatnak •em — hanem, mert más­ként fest a dolog. Budapest •em Párizs. Párizst a fény városának is aposztrofálták már, a mi fővárosunkra ez többféle értelemben nem áll. Nem áll a pislogó, föl­fölvillanó. hiányos neonfel­iratok tekintélyes száma, az általában úgy fele-fele arányban világító fényforrá­sok. és nem áll a különben nagyon is létező Duna-parti sugárzások belső, ha úgv tetszik, immanens lényege miatt. Ami ebben a város­ban fénylő, sugárzó, igazi világosságot jelentő, az so­hasem a külsőségeken mér­hető. E tényt SOK minden bizonyíthatja. Legutóbb pél­dául — öt napon keresztül — a XVII. magyar játék­filmszemle. * Vörös Csillag mozi, Le­nin körút. Kőrös-körül több ház tetőtől talpig beállvá­nyozva, az ablakok, vaksin pislognak lefelé a körút dü­börgő áradatába A piros­fehér-zöld ..faltranszpanen­sek" sajátosan közép-euró­pai dekorativitással hirdetik a szemle „főhadiszállását". A bejárathoz vezető, U-ala- 1 kú belső udvaron papírhul­ladékok. koszos hókupacok. latyak és tömeg, beljebb morcos ruhatáros nénik, csillagászati árak a büfében és rengeteg ismerős arc az embersűrűben. Innen is. on­nan is idegen szavak hallat­szanak. angol, francia, olasz, lengyel. Osztályon felüli módra elegáns urak-höl­gvek és farmeres-topis. sza­kállas-tarisznyás fickók Filmesek, színészek, kritiku­sok. Perecárus néni (ezer éve nem láttam!) és Pozs­gay Imre. Sára Sándor vál­lát átölelve. Komoly szak­mai beszélgetések és kedé­lyes csevelyek. unatkoz.ó bambulások és élénken vil­logó szemek. ..Szórt" fény az előcsarnokokban és a né­zőtéren. majd kihunynak a lámpák. Kezdődik. • A Vörös grófnő. Régen előzött meg produkciót ek­kora hírverés. Több szem­pontból méltán: Korács András neve és a yállalko­zás nagysága többszörös ga­ranciát jelentett a szemle­nvitó díszelőadáson a felfo­kozott érdeklődésre. A két­részes film ennek ellenére vagv mindezzel együtt: csa­lódás. Károlyi Mihályné Andrássy Katinkának. a •őrös grófnőnek története a két részben két életrajzi mozzanatra korlátozódik: a telje* első rész a később történelmi alakká lett férj­Jel történő megismerkedés • kialakuló szerelem. az egymásra találás stációé' kö­veti nyomon, egészen a há­zasságkötésig Az ábrázolás­mód egy szép love story metódusait követi. afféle elegáns leporellostílusban. A második rész a legizgalma­sabb korszakot 1918—19 históriai hónapjait vetíti elénk, szépen és hitelesen ugyan, de sem Károlyiról, sem feleségéről nem tudunk meg semmi többet, mélyeb­bet emberibbet, izgalmasab­bat annál, mint amit eddig is nagyjából tudtunk. Rá­adásul olyan fontos, lelket formáló időszakokat, mint a világháború négy esztendeje, i egyetlen villanásnyi feleség­narrációval átugorja Ko­vács András, aki szemmel­láthatóan nem arra töreke­dett, ami alkotásából, (egyébként tervezi a folyta­tást. Károlviék emigrációs évtizedeinek filmre vitelét is) kikerekedett: illusztra­tív, nem túl 6ok szellemi­lélektani-történelmi izgal­mat okozó, felszínesnek tű­nő mű. Fölöttébb halovány fénysugár Kovács Andrá6 nevének és a téma ragyo­gásának palástja alól. * Valami viszont fölvillant. Éles örömteli fénnyel, mint hosszú áramszünet után a villany, hideg estén egv ba­rátságos szobában Gyar­matiig Livia Egy kicsit en. Szemle-sziporkák egy kicsit te című filmje pompás kis oázis az utóbbi évek 6ivár magyar filmvíg­játék-termésének tikkasztó sivatagában. Üde. kellemes, kedves alkotás, aminek ter­mészetes báját az alaphely­zet kegyetlen hétköznapisá­ga (több generáció együtt­élése egy jellegzetesen mai családban) olyan „tündéri iróniával", végezetül a szür­realisztikus ábrázolásraód játékos magasába emelten mutatja föl. hogy a film az 1982-es Szivzür által fölvil­lantott, igencsak kívánatos mai vígjátékmodel] kiteliesi­tésének. folyamattá válásá­nak, következő láncszemé­nek lg tekinthető. Reményt adó sugár a jövőre — ta­lán minta lehet a korszerű, valóban mai és valóban víg vígjátékokra. * Egy nagy visszatérést is láthattunk. Anti tulajdon­képpen nem is visszatérés, hanem inkább egy újra lát­hatóbbá tett folyamatosság abból a tiszta, mélyen és szépen népi ihletésű, okos emberségből, amit a Sára Sándor—Csoóri Sándor al­kotópáros (korábban Kása Ferenccel triót alkotva) filmjeiben eddig is képvi­selt. Ezúttal dokumentarista eszközökkel, jelentős mér­tékben a Krónika módszer­tanát követve jelentkezett Sára rendezőként, Csoóri pedig dramaturgként. Bá­bolnát vizsgáló munkájuk első részét láthattuk. Másik müvük, a Fúga. egyszerre a házastársi szeretet, sőt ál­talában az emberi szeretet mindenhatóságának és a rendkívüli szakmai céljai­ért fanatikusan küzdő em­ber(ek)nek himnusza- A Mátrai házaspár sorsát az asszony gyógyíthatatlan be­tegsége és a férj küzdelme alkotásának, az úgynevezett SP F-ser t és t a rtási rendszer­nek kialakításáért olyan le­nyűgöző erejű látásmód ré­vén válik nagyhatásúvá, ami egyenletes, tiszta, bensősé­gesen meleg fényt sugárzott a Horint mozi nézőterére. * Amit még e sorok írója a szemle napjai alatt láthatott, összességében olyan benyo­mást keltett, mint Budapest fényei: kicsit hiányosak, ki­csit zavartak, kicsit hivalko­dóak. kicsit hatásosak., ki­csit A nem teljesség képze­tét keltők. Ilven volt Ko­vácsi János megtelelő em­ber kényes feladatra című politikai krimije, vagv ak­tualizálni próbáló példabe­széde, ki tudja? Ga2d«0 Gyula pedig Társasutazás című művével ugyan meg­rendítő témát választott (volt auschwitzi foglyok lá­togatása évtizedek múltán a táborban), de a tematika tá­volról sem egvséges képi megvalósításban, végkicsen­gését illetően pedig vélemé­nyem szerint politikailag sem rokonszenves — a zsi­dók fáidalmát a „fasiszta nép" vádját közvetve sugal­ló — hangnemben valósí­totta meg. Több, mélyen realisztikus elemet tartalma­zott az Eszterlánc (rendező: Péterffy András), ám a ti­zenkét éves diáklány törté­nete az értékes szociális lá­tásmódot didakticizmussal és szerkesztési-aránytévesz­tési hibákkal vegyíti. összkép? Csak impresszi­ókra lehetne hivatkozni. Mégis: ami a magyar film­művészetből az idei játék­filmszemlén megmutatko­zott, végső soron jelent egy­féle. tulajdonképpen meg­bízható folytonosságot. Olyat, mint az életünk köz­lekedéséhen folytonos fi­gyelmeztetést jelentő, folya­matos, villogó sárga fény. Amivel késő éjjel találkoz­hat az ember a pesti utcán fis). Hazafelé tartva — ma­gyar filmek után. Domonkos László Egészségnevelési pályázat Szegedi győztes Egészségnevelési témájú pályázat eredményhirdetését tartották szerdán az Orszá­gos Egészségnevelési Intézet­ben. Az Egészségnevelési Szö­vetség által kiírt pályázaton a felsőoktatási intézmények végzős hallgatói vehettek részt diplomamunkájukkal. A beérkezett 35 pályaművet szakmai bizottság bírálta el. Az első dijat a szegedi Kiss Lajos nyerte, aki a SZOTE hallgatóinak dohányzási szo­kásairól irt dolgozatot. Ax azóta diplomát szerzett or­vos az igazságügyi orvosta­ni intézet dolgozójaként igazságügyi orvostani szak­vizsgára készül. Az Egészségnevelési Szö­vetség három díja mellett az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem, a szombathelyi Berzsenyi Dániel főiskola, valamint az Országos Egészségnevelési Intézet különdíjakat is ki­adott. iJpbK Redl ezredes Sóder, hitel, pénz Lakásügyben, az Ifjúsági Házban Színes kétrészes, magyar —osztrák—NSZK film. Irta: Szabó István és Dobai Pé­ter. Fényképezte: Koltai I,a­jos. Zene: Tamássy Zdenkó. Rendezte: Szabó István. Főbb szereplők: Klau* Ma­ria Brandauer (Szakácsi Sándor), Jan Niklas (Dunai Tamás). Gudrun I.andgrebe (Egri Márta). Ármin Mül­ler-Stahl (Gáti Oszkár), Hans-Christian Blech (Gera Zoltán). Ritka szerencsés filmtör­téneti pillanat: alig 48 órá­val a XVII. magyar jaték­filmszemle után máris a mozikban a fődíjas alkotás. Noha ez az egybeesés aligha lehet szándékolt, ebben az oly egyedi szituációban, amikor a legújabb hazai filmtermés méltán legtöbbre értékelt darabja közvetlenül a seregszemle minősítése után széles tömegeknek lát­hatóvá válik, helye kell le­gyen az örömnek legalább annyira, mint a felismerés­nek: újabb, nem mindenna­pi produkcióval lepett meg bennünket Szabó István. E sorok írója szerint talán még jobb — mert erőtelje­sebben nekünk is szóló — művel, mint annak idején az első Oscar-díjas magyar játékfilm, a Mephisto volt. „Nem benne-lenni bűn. hanem benne maradni" — idézi Alfréd Redl ezredes Montaigne-1, ám ez a mon­dat távolról sem a film elő­zetes beharangozóinak szá­mító, Redl történelmi alak­ját felidéző ismertető cikkék igazát hivatott megerősíteni. Ezek szerint a szegény galí­ciai vasutas fiából az Oszt­rák—Magyar Monarchia ka­tonai elhárításának vezető­jévé emelkedett főtiszt kém volt akit lelepleztek és ön­gyilkosságra kényszerítettek. Redl alakja egyébként több­szörösen megmozgatta az írói fantáziát is. Stefan Zweig éppúgy írt róla. mint John Osborne (utóbbi for­rást használták föl Szabó Istvánok is). — Ám a lé­nyeg: ez a filmváltozat egé­szen sajátos felfogásban ve­títi elénk az úgynevezett Redl-ügyet. Pontosabban, ennek apropóján valamit, ami emberileg-történelmileg­j társadalmilag oly égetően fontos és aktuális errefelé, hogy a tematika súlyosságé, ho- legalább egy ilyen lép. tékű a históriai vizsgáló dásl az ..időtlenítve-aktuali­zátásnak" a Mephistóból mesómert módszerével öt vözó megjelenítése méltó. A Redl ezredes minden látszat dacára nem életrajzi film. Egy furcsa karakter pszichológiáját vizsgálja ko­moly. elmelyült, szinte klasz­szikusan motivált lélektani ábrázolással. Egyszerre vét­vén föl olyan kérdeseket, hogy például lehetne azono­sulni valamivel, ami már önmagával sem azonos töb­bé. vagy hogy a politika ellentmondásai között felőr­lődő ember törekvései és „hűsege" megmaradhat-e egyáltalán valaha is az em­beri tisztesség magasában ? Azután: a hatalommal föl­tétlenül azonosulva marad­hat-e esélye az egyénnek — akár a puszta életbenmara­dásra is? S a kérdések so­rát hálistennek még jócs­kán lehetne folytatni . .. Szabó István Redl életén és tragédiáján keresztül tá­volról sem csupán a Mo­narchia széthullásának ere­dőit boncolgatja. nemcsak egy felgyorsuló folyamatot követ nyomon. Az 1910-es évek politikai machinációi mögül — végig lebilincselő dramaturgiai építkezéssel, fe­szültségekkel. kitűnő dialó­gusokkal. egészen szuggesz­tív milliő-festéssel — egy kortalan és ugyanakkor na­gyon is mai emberi-társa­dalmi látlelet széles és ko­mor freskója tűnik elő. Meggyőző lélektani-logikai vonalvezetéssel és nagy hi­heti' erővel: a leghűbb, „ki­nevelt" hatalom-szolgálókat gátlástalanul feláldozó ha­talom és maga az áldozat párhuzamos és egymásba fonódó természetrajza. Redl­nek nem azért kell buknia, mert magánéletének homo­szexuális vonzalma vagy személyiségének korlátolt, feltétlen hatalomtisztelete és karrierizmusa erpe pre­desztinálná. Neki a halált, ha úgy tetszik, „hatalmi eleve elrendeltség" jelöli ki. hajtja végre. Mint... Lehet gondolkodni, asszociálni, kö­vetkeztetni, továbbgondolni. Szinte a teljes hazai film­készítő-elit fölvonul: Koltai Lajosnak, a világszínvonalú magyar operatőriskola egyik doyenjének képei fénylő hidegséget árasztanak. Min­dig esik az eső vagy a hó, köd van. didergés, csönd és hó és halál. A szobák nem melegek, a szívek nem na­gyon melegszenek. Klaus Maria Brandauer élmény­számba menő alakítást nyújt. Megkockáztatom: a Mephis­tónál jobbat, mert éretteb­bet, teljesebbet, fölkavarób­bat, totálisabbat. Társai mél­tó partnerek s epizódszere­pekben feltűnik szinte a teljes mai magyar rendező­garda. Paál István, Ács Já­nos Gazdag Gyula, Sándor Pál. Horváth Ádám, Félix László — kitűnően eltalált, karakteres arcokat-figurákat hordoznak, mindig csak jel­zés-szinten. Talán túlzás, de úgy érzem, együttes jelenlé­tük a filmben szimbolizál, jelez valami olyasfélét is: így. valamennyien együtt látjuk, tudjuk. ábrázoljuk, vizsgáljuk mindezt. Fölál­dozott és föláldozó látlele­teit mutatjuk föl mind­nyájan. ki így. ki úgy. Ha szándékos a dolog, ha nem: gesztusnak sem akármilyen. Szabó István ezt nyilat­kozta: kikövetkezettem. majd munkatársaimmal ki­teljesítettem a magam sajá­tos változatát a mi változa­tunkat Nem állítom, hogy ez az egyetlen lehetséges Redl-felfogás." De nekünk — a legjobb. Ez biztos. D. L. Érmek a Balaton körüli várakról Elkészült a Balaton körüli, várakat bemutató éremsorozat legújabb darab­ja A Magyar Eremgyűjtők Egyesületének keszthelyi csoportja által kiadott pla­kett a Balatonföldvártól délre fekvő Kereki várat ábrázolja. A bronzból ké­szült, öt centiméter átmé­rőjű érem egyik oldalán az erődítmény régi metszetek és vázlatok alapján rekonst­ruált kepe, a másikon egy török háborúk korabeli páncélos magyar vitéz lát­ható. A sorozatban eddig 11 érem látott napvilágot, ezek a többi között a keszthelyi, a balatonszentgyörgyi, a sü­megi. a szigligeti és a táti­kai várat örökítik meg. Még az első negyedévben elké­szül a csobánci, valamint a híres nagyvázsonyi Kinizsi­várat ábrázoló plakett is. Hét elején, hétfő délután­ján csönd van az Ifjúsági Házban. Az előcsarnokban informátor, fiatal lányka mélán ücsörög a posztján, talán csak úgy, önmaga szó­rakoztatására tippelget. Va­jon hányszor kell ma elmon­dania: itt, jobbra, a földszin­ten, az első ajtón, a Nyitott klubba tessék menni. Ott ül­nek a szakértők. Sóder, az van — Magánházban lakunk, de az nem komfortos. Most úgy néz ki, ..beszállhatnánk" egy építkezésbe. Száz négy­zetméteresek lennének a la­kások. Az alap kész is. — Meddig? — így a szak­értő. — Hát, nem látszik ki a földből. Miért? Meddig tart az alap? — rángatja idege­sen a fiatalasszony vékony ezüst láncát. Csábító a lehe­tőség, új ház, nagy, komfor­tos ... Mit kell akadékos­kodni az alappal. Építhet­nékje van. — Az anyagok? — kérdez a szakértő tovább. Tapasztalt, látja már, zöldfülű az ügy­fél. — Épp ezért vagyok itt. Tudni szeretném, mit, hol vegyünk. Majd ha eladjuk a házat. Még nem vettünk meg semmit. Ügy gondoltam, ősz­re be lehetne költözni — vallja reményét már kevés­bé határozottan az ügyfél. Mészáros János, a DÉL­TERV munkatársa eltöpreng, hol is kezdje, hogy kedvét nagyon ne szegje a fiatal­nak. Sorolja a kellékeket (tégla, malter, faanyag, ge­rendák, nyílászárók, cse­rép . . .), a-z asszony fürgén ír. Tele egy oldal, kettő. A tippeket is-papírra veti: több kivitelezővel érdemes tár­gyalni . . ., válogatni kell, ne nézzék madárnak .. . minden kőműves a „plafonon" kez­di .. . alkudni kell.. . Áll­janak be mindketten dolgoz­ni, meg a család minden munkaképes tagja. Űjabb sarkalatos kérdés: — Felelős műszaki vezető van-e? Az asszonyka nagyot néz. Még az is? Á. dehogy van. Bizony nehéz dolog építkez­ni. A lakásügyi információ szolgálat első kuncsaftja hi­tében már egészen meglen­dül. álomvilágából egyszerre csak a valóságba zökken. | Már nem a teraszon pom­I pázó muskátlikat válogatja. | Kezdi sejteni, odébb van még a virágültetés. Sódér. sóder. . . Jut is eszébe: — És sódert lehet-e kapni? — Sóder, az van — hang­zik a kétértelmű válasz. Ta­nul is belőle az ügyfél, s át­ül az OTP képviselőjéhez. Hitel is van Középkorú asszony dolgoz­tatja Balázs Magdolnát, az ,OTP ügyintézőjét. Számol a gép hangtalanul, mutatja fe­héren. feketén, mekkora fi­zetésre mennyi kölcsön ad­ható. Százalékok, rendeletek, szabályok... Mit „tudnak, azok" mire föl a lázas költ­ségvetés. Balázs Magdolna még fiatal, de egy, ha ugyan nem két regényre való tör­ténetet hallott már. Kesereg neki a nagykucsntás asszony is. — Szegediek vagyunk Ma­tematika—fizika szakon vég­zett a lányom. Itt nem ka­pott állást, fölment Pestre, albérletben lakik, kétezret fizet havonta, ö a főváros­ban siránkozik, hogy soha az életben nem leíz lakása, én meg Szegeden. Csonka csa­lád a mienk. Nem úgy van nálunk, mint „rendes he­lyen", ahol a férfikeresetet is eloszthatják. Velem lakik egy nagynéni meg a kisebb lányom. Higgye el, spórol­tam én mindig, ifjúsági ta­karékot nyitottam a nagy­lánynak. Hetvenezer gyúlt össze. Milyen soknak tűnik! Mégis kevés. Azt mondják, 11 ezer 600 forint négyzet­métere most a lakásoknak. Hát, ha addig élek, akkor is hozzásegítem a lányom. Jöj­jön csak haza. menjen Sze­geden férjhez, legyünk újra együtt. — Az OTP-nél konkrét la­kásokra lehet pályázni. Mi­nél több a pénz, annál na­gyobb az esély. — Mintha tollbamondást diktálna az ügyintéző, az elszánt asz­szony is ír. Mennyi lehet az építési kölcsön, mi a* « szocpol... — Bankkölcsönt is HMÍ­nánk adni. — ez az ótlet újabb fogódzó. Elő a szá­mológéppel! Lesik a szam­tani művelet eredményét. — Azt tudom tanácsolni, tes­ség még százezret össze­gyűjteni, akkor kölcsönökkel együtt . . . Talán ... Pár év nem a világ. Pénz viszont? Van! Igen. van az embe­reknek pénzük. Ez az infor­máció szolgálat tanácsi és jogügyi szakértőjének is a véleménye. Üres zsebbel ma­napság lakásügyben senki sem kísérletezik. Sem a ta­nácsnál. sem az OTP-nél, egyáltalán seholsem. Taka­rékoskodnak az emberek. A szülők előrelátók, legalábbis előrelátóbbak, mint pár éve. Ifjúsági takarékbetétet nyit­nak a gyereknek. Hisz, igaz, még a jelszó: sok kicsi sok­ra megy. Az a baj. hogy nem elég sokra. Szóval van pénz, csak nem elég. És ezt n®­héz emészteni. Nem könnyű beletörődni, a kínnal kupor­gatott összeg kevésnek is bizonyulhat, hogy az elké­szített alap is még csak ké­tesértékű lehetőség. A lakásügyi információ szolgálat szakértői már két éve adják társadalmi mun­kában, ingyen a tanácsokat az Ifjúsági Házban. Mond­ják, egyre tájékozottabbak a hozzájuk forduló városlakók. Csak a kedvük rossz. Szkep­tikusak. A szakértők — rea­listák. Egyszer mi is azok leszünk. Mag Edit

Next

/
Thumbnails
Contents