Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-02 / 27. szám

Szombat, 19S5. február 2. 3 Megemlékezés az Uj Szőréi ' Negyven évvel ezelőtt, 1945. február 2-én olvashatta először a felszabadult Pest lakossága az Üj Szót, a Vörös Hadsereg magyar nyelvű lapját. Az évforduló alkalmából pénteken a Lapkiadó Vállalat székházóban megkoszorúzták az Üj Szó eméktábláját. A megemlékezés virágait a Magyar El- ! lenállók, Antifasiszták Szövetségének. a Magyar Üj- | ságírók Országos Szövetségének képviselői, valamint a Lapkiadó Vállalat munkatársai helyezték el. A koszorúzáson részt vettek az, ideiglenesen hazánkban állomásozó Szovjet Déli Hadseregcsoport képviselői. Mezőgazdasági könyviiénap Megnyitó Mezőhegyesen Pénteken a mezőhegyest művelődési központban Villányi Miklós mezőgazdasági es élelmezésügyi államtitkár megnyitotta a sorrendben immár 28 alkalommal megrendezett országos mezőgazdasági könyvhónapot. A szaktudás szerepe. Jelentősége, mint az államtitkár hangsúlyozta, a mezőgazdasági termelésben és annak irányításában egyaránt tovább növekedett. ESmek tudatában értékeljük, becsüljük a mezőgazdasági szakkönyveket, s mezőgazdasági könyvkiadásunK is ezt szem előtt tartva törekszik arra, hogy a szakemberek. az érdeklődők kezébe adja mindazokat a műveket, amelyek a további fejlődéshez szükséges tudást hordozzák, megalapozzák. A hazai mezőgazdasági könyvkiadás a megszervezése óta eltelt 35 év alatt összesen 11 000 művet adott ki. együttesen több mint 35 millió példányban, örvendetes, hogv mezőgazdasági (könyvkiadásunk az utóbbi években nyitottabb lett. a szerzők között egyre több a gyakorlati szakember. Az ünnepi megnyitót követően a művelődési központ könyvtárának előcsarnokában megnyílt a mezőgazdasági könyvkiadas tevékenységét dokumentáló kiállítás. Sárkány Pal, a Mezőgazdasági Könyvkiadó igazgatója elmondta, hogy az idén 49 művet jelentetnek meg, megközelítőleg 300 ezer példányban. (MTI) a SZOT elnöksége A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken illést tartott.. A testület elfogadta a szakszervezeti valasztások előkészítésére és szabályzatára vonatkozó tervezetet amit a SZOT elé terjeszt. Elfogadta továbbá az elnökség választási útmutatóját. Előterjesztést vitato't meg az elnökség a szakszervezeti mozgalom pénzgazdálkodásának értékeléséről és a pénzügyi munka korszerűsítésére vonatkozó javaslatokról. (MTI) TIT-kiiídötiség A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat küldöttsége Rottler Ferenc főtitkár vezetésével NDK-beli társszervezeténél, az Urániánál tett látogatást. A két társulat vezetői megegyeztek az 1985. évre szóló együttműködés főbb kérdéseiben. A látogatás során a magyar delegáció átadta az Uránia elnökének, Eberhard Leibnitznek 75. születésnapja alkalmából a TIT tiszteleti tagságáról szóló oklevelet. (MTI) A közgondolkodásról Kitüntetés Áz Elnöki Tanács Kovács 'Andornak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Ellenőrző Bizottsága munkatársának 00. születésnapja éa nyugállományba vonulása alkalmából — több évtizedes eredményes munkásságának elismeréseként — a Szocialista Magyarországért Ériemrendet adományozta. A kitüntetést Somogyi Imre, a Központi Ellenőrző Bizottság titkára pénteken adta át. (MTI) Propagandisták konferenciája A KIS7-iskola rendezésiben megyei propagandisták konferenciáját tartották meg tegnap, pénteken Újszegeden, a tanácsi oktatási központban. A mintegy kétszáz résztvevő időszerű témákról hallott előadásokat Ernőd Péter, a KISZ KB titkára a nemzetközi ifjúsági mozgalomról, valamint a VIT-ek történetéről beszélt, dr. Soltész István, az MSZMP KB munkatársa a tanácstag- és az országgyűlési képviselő-vá lasztás rendjét ismertette a fiatalokkal. Kmetykó Lajos, a KISZ-iskola igazgatója a fiatalok tavaszi rendezvénysorozatához, a far -adalml ifjúsági' napokhoz és az idén Moszkvában tartandó VIT-hez kapcsolódó aktuális megyei feladatokról szolt A bolgár kultúra hazánkban Sajtótájékoztató az idei rendezvényekről Megemlékezések a fasizmus felett aratott győzelem és Magyarország felszabadulása 40. évfordulójáról, barátsági estek, képzőművészeti és fotódokumentációs kiállítások, a bolgár zenét népszerűsítő hangversenyek, valamint filmvetítések alkotják a budapesti Bolgár Kulturális és Tájékoztatási Közvont idei főbb programjait — mondotta Nino Nikolov, az intézmény igazgatója a sajtó képviselőinek pénteken, a központban az idei terveket ismertetve. A Hazafias Népfront helyi bizottságaival közösen a megyékben 52 barátsági napot, tizenkét fővárosi kerületben pedig barátsági esteket rendeznek. Baranya. Somogy és Zala megyében a drávai csata 40. évfordulójáról emlékeznek meg: márciusban lesz négv évtizede annak, hogy a III. Ukrán Front és a kötelékében harcoló I. Bolgár Hadsereg felszámolta a németek állásait e hadsz'ntéren Áprilisban a szláv írásbeliség egyik megteremtőiére. Metódra emlékeznek, s ugyanebben a hónapban a bolgár és a magyar testvérmegyék kapcsolatait bemutató kiállítás nyílik. A több mint három évtizede működő kulturális központ az idén is arra tör> szik, hogy erősítse kapcsolatát a magvar társadalmi és kulturális élet képviselőivel. A onagvar bulgaristők munkájának segítésér0 űi sorozatot indítanak Bvfgarica—Ilungarica elnevezéssel. smelvr'k előadása ;n a két orszá j történészei, nyelvészei számolnak be a legújabb kutatási eredményekről. Közős dolgaink című más'k új sorozatukon — elsősorban irodaiamtudósok részvételével — kerekasztal-beszelgetéseket rendeznek, elsőként az irodalomkritika fordításának hasznáról. A tizenöt esztendeje indított Bolgár valóság című sorozatukat is felújítják, ezen a mai bolgár életet, irodalmat, művészeteket kívánják közelebb hozni az érdeklődőkhöz. A kiállítások sorában egyebek mellett bolgár festőművészek tengert ábrázoló alkotásaiból, a Bulgáriában háromévenként megrendezett Béke zásziaja elnevezésű gyermektalálkozóhoz kapcsolódva gyermekrajzokból, fotókból nyílik tárlat. A központban fellép Anton Dikov zongoraművész és a Bulgária Enekkvartett. A MOKÉP által forgalmazott bolgár játékfilmek közül az idén is többet vetítenek a központ épületében. Nino Nikolov a tavalyi eredményekről szólvi elmondta: országszerte mintegy 100 magyar—bolgár barátsági napot, illetve estet rendeztek. Számos irodaimi előadást szerveztek, s több alkotói megbeszélést tartottak a magyar folyóiratok szerkesztőségeivel, a könyvki adók vezetőivel. Megkezdődtek a pártértekezletek A Magyar Szocialista Munkáspórt XIII. kongreszszusát előkészítő munka újabb szakaszához érkezett: az alapszervezeti taggyűléseket követően február 1. és 10. között üzemi, hivatali, intézményi, nagyközségi és községi, valamint ágazati pártértekezleteket tartanak. A tanácskozásokon a pártbizottságok beszámolnak a XII. kongresszus Óta végzett munkájukról, állást foglalnak a további tennivalókról. Az értekezletek résztvevői megvitatják a Központi Bizottság kongresszusi irányelveit, illetve összegezik az alapszervezeti taggyűléseken ezzel kapeso'a'ban elhangzott észrevételeket. A pártértekezletek napirendjén szerepel a pártbizottságok tagjainak megválasztása is; s itt döntenek arról, hogy a felsőoo szintű pártértekezleten kik képviseljék küldöttként az üzemek, intézmények, települések kommunistáit. Azokban a nagyüzemi pártszervezetekben, ahol megvan a kongresszusi küldöttek megválasztásához szükséges taglétszám, a pártértekezleten kongresszusi küldöttet is választanai;. Ezeket a tanácskozásokat követően február 10 és 24. között tartják meg a városi, városi jogú, a kerületi és a kerületi jogú pártértekezleleket (MTI) A mni közgondolkodás a szocialista IIIUI építőmunka eddigi útjának fontos eredménye, és céljaink megvalósításának egyik alapvető feltétele. A mindennapi tudat differenciáltan — s^ kszor ellentmondásosan és késéssel i.s — a feltételek változásait tükrözi. Napjainkra azonban a közgondolkodás minden korábbinál problémaérzékenyebbé vált. Az emberek választ keresnek kérdéseikre önmaguktól. vagy várnak a tudománytól, politikától. A közgondolkodást egyszerre formálják a helyi és az országos tényezők. Ezért sajátosan ..megyei közgondolkodás" nincs. Megyénk lakosságának mindennapi tudata ugyanis szerves része az országos közgondolkodásnak. Ugyanakkor vannak oiyan. az országostól eltérő helyi körülmények. amelyek színezik, módosítják megyénkben a közgondolkodás egészét, Ügy például a településstruktúra és a termelés országostól eltérő vonásai, a határmentiség. az értelmiség. valamint a diókifjúság nagy száma stb.) A lakosság közgondolkodására hatással volt az. hogy a hatvanas évek elejétől a hetvenes évek közepéig nagyarányú menynyiségi növekedést ért el megyénk gazdasága, és ez a lakosság életviszonyait jelentősen javította. A társadalmi gondolkodás értékeinek egyik fontos mércéje a munkához való viszony. Társadalmunk alapja a munka. Az értékek előállítására ösztönző társadalmi mozgósítást tartjuk alapvetőnek. Tények bizonyítják, hogy gondolkodásunk munkaorientáltsága fejlődött az utóbbi években is. Ez évi gazdasági eredményeink is jó] szemléltetik, hogy a változó körülményekhez való alkotó és cselekvő alkalmazkodás is növekvő mértékben meghatározza a munkánkat. Ennek alapvető feltétele a teljes foglalkoztatottság, amely nagy nemzeti értékünk, és ennek fenntartása változatlan törekvés. A jövőt illetően is az egyik legfontosabb feladatunk a szocialista munkakultúra állandó gazdagítása, a munkaerkölcs, a munkafegyelem javítása, a jobb munka anyagi és erkölcsi presztízsének gazdagítása, A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a dolgozók a gazdaságpolitikai célkitűzéseket, a hatékonyság, a minőség, a takarékosság követelményét elfogadják. De találhatók hiányosságok abban a készségben, hogy ezek megvalósításának konkrét munkahelyi és egyéni tennivalóit kidolgozzák, felvállalják és realizálják. A helyi hiányosságok feltárása és megoldása helyett gyakran hárítják a felelősséget a szabályozórendszerre. holott valójában vezetési, munkaszervezési problémákkal állunk szemben. A közgondolkodás csalódottan vette tudomásul termelőmunkánk külpiaci leértékelődését. Éppen a gazdaságpolitikai tájékoztatás eredményeként is azonban mind jobban érzékeljük a feltételekhez és az igényekhez alkalmazkodás nélkülözhetetlen igényét. A tömegpolitikai munka jelentős eredményeként is a közvélemény döntő része elismeri, hogy az ország fizető- és hiteiképességének megőrzése elsőbbséget kap a gazdasági élet gyakorlatában. Ez — egyebek között — a közgazdasági gondolkodás fejlődését is jelzi. A-t nllsntó munka elsőbbségét a umuiu jövőben is minden eddiginél nagyobb súllyal kell érvényesíteni. Kell ezt tenni annál is inkább, mert nem volna jó. ha a társadalom jogos érzékenysége. az elosztási és a fogyasztási, az életszínvonallal összefüggő problémák iránti, elterelné a figyelmet arról a mindannyiunk által ismert igazságról, hogy elosztani és elfogyasztani csak azt lehet, amit megtermelünk. Mindenképpen érthető, hogy a témával kapcsolatos különböző vitákban az „életszínvonal-érzékeny" szemlélet erősen érezhető. Az állampolgárok elismerik életkörülményeink. életszínvonalunk történelmi léptékű fejlődését az elmúlt évtizedekben, és tudomásul veszik létező nehézségeinket is. A hetvenes évek végéig tartó dinamikus életszínvonal-fejlődés megtorpanása negatívan érintette a közhangulatot. A családok jelentős része úgy érzi. hogy életszínvonala az elmúlt két-három évben romlott. A köztudat továbbra is az életszínvonal kizárólagos mércéjének tartja az árak és a bérek alakulását. A valóságos problémák hatványozottan jelentkeznek a hátrányos helyzetű rétegek gondolkodásában. Bár a társadalmi juttatások mennyiségileg és arányukban növekedtek, mind kevésbé töltik be a családi jövedelmeket részben kiegyenlítő funkciójukat Az életszínvonal területén az előrelépés, megalapozás függvénye gazdasági fejlődésünk élénkítésének, a teljesítmények növelésének. a munkafegyelem javításának, amint erre a XIII. kongresszus irányelvei utalnak. E programot meg kell oldanunk, hiszen mindannyiunk érdeke. A dolaozók érzékeny?n reagálUUiytJZ.UK. nak. ha sérelem éri a teljesítmény szerinti bérezést, vagy növekszik a nem munkából származó, magas jövedelmeket elérők száma. Általános igény a munkafeltételek megfelelő biztosítása. a főmunkaidőben végzett. tevékenység érték szerinti megbecsülése. A gmk-ról megoszlanak a vélemények egyebek között az ebben résztvevők és a kívülállók között. Helyenként a termelés növekedése aranytalanul sok túlmunkával jár. amit nem ritkán joggal tesznek szóvá. Különösen az értelmiség egyes csoportjai úgy érzik, hogv munkájuk társada'mi. anyagi megbecsültsége nincs arányban annak fontosságával és eredményességével. Ezért is fogadták pozitívan az értelmiségiek a XIII. kongresszus irányelvei ide vonatkozó megállapítását, amely szerint ..növelni kell az értelmiségi munka társadalmi megbecsültségét és elő kell segíteni az értelmiség közéleti aktivitásának és alkotó készségének nagyobb mértékű kibontakozását". Sokat fejlődött a közéleti, a közösségi elem is a gondolkodásunkban. A közélet gyakorlásához nem nélkülözhető, hogy az állampolgár a saját munkaterületén ismerje tevékenysége érteimét, célját, annak hatását a kisebb és a nagyobb kollektívára. A munkahelyi demokrácia fórumrendszerének kiépítése — tevékenységének jövőbeni tartalékait is ismerve — jelentősen hozzájárult a demokratikus magatartás fejlődéséhez. Ha az önzés jogosan bírált jelenségeivel szemben társadalmunk nagy tömegei indokoltan érzékenyek, ez abból is adódik, hogy az emberek összevetik a kirívó eseteket a szocialista társadalmi normákkal. Értékké tettük a társadalmi összefogást a gyermekekért és az öregekért, a kommunista szombatok, a szocialista brigádok. a munkaversenyek, a különböző társadalmi munkák rendszerét, az ingyenes véradást és más humánus magatartást. Éppen azokkal összevetve válnak mind bántóbbá — de egyben ..kézzelfoghatóbbá" is — az ezzel ellentétes megnyilvánulások. A jövőben is növekvő hangsúlyt kell adnunk a közérdek, a közösségi magatartás elsőbbségének azzal, hogy a jól értelmezett egyéni érdek és tisztesoeges magatartás is csak a közösség javát szolgáló tevékenységben érvényesülhet. A na ni tudatban olykor keveredve re' jelennek meg a valóság képei és a szocializmus építésének célkitűzései. A kevésbé tájékozódottak gyakran kérik számon a jelentől távlati céljainkat. A közgondolkodásban élő szocializmuskép nem tudta követni a valóság mai változásait. Az új jelenségekkel szemben gyakori még az idegenkedés, a tartózkodás. A marxizmus hegemóniájára törekvő hatások ellenére az utóbbi években felerősödtek a marxizmussal vitázó, azzal szembenálló nézetek is. Található bizalmatlanság a társadalmi. gazdasági megújulásokat szolgáló folyamatokkal szemben. Érezhető, hogy az ideológiai érzékenység csak lassan alkalmazkodott az új körülményekhez, és nagyok a tartalékaink a szocialista vitakultúra fejlődésében. Általánosan elfogadott ugyanakkor, hogy a szocializmus alapvető értékeihez tartozik a munka, a közösségi felelősség, a család szerepének növelése, a szocialista humánum, a széles értelemben vett kultúra. Jelentősen hozzájárultak a közgondolkodás formálásához a párt-, a társadalmi és tömegszervezetek propaganda- és agitációs fórumai. A pártszervezetek eszmei nevelő munkája elsősorban a pártegység szilárdítását. szocialista vívmányaink megbecsülését erősítette. Javult megyénkben a párttagság politikai iskolázottsága. 15 évvel ezelőtt még csupán minden ötödik. ma már minden második párttag rendelkezik valamilyen politikai iskolai végzettséggel. A növekvő érdeklődés kielégítésére rugalmasabb formák alakultak ki. amelyeken élénkül a vitakészség is. Fejlődött a párton belüli információs munka. ennek következtében jobban érzékelhető a közgondolkodás alakulása is. Ugyanakkor tovább kell javítanunk az információs iát tájékozató munka összhangtól Irifivólf a kiscsoportos pártnapok jyjl ucvuil rendszere a politikai vitakörök gyakorlata. Egyúttal jogos igényként fogalmazható meg a társadalomtudományok kiérlelt kutatási eredményeinek mind gyorsabb és hatékonyabb hasznosítása gondolkodásunk formálásában. Többet kell tennünk a gyakorlati tapasztalatok elméleti általánosítása, azoknak a gyakorlattal történő ismételt összevetése tekintetében. A megyei pártbizottság gyakorlata lett. hogy egy-egy előterjesztést párt- vagy társadalmi vitára bocsát. mielőtt azt a testület tárgyalná. Ez a módszer mindenképpen hasznos, és a jövőben gondoskodni kell arról, hogy ezáltal is gazdagabb legyen gondolkodásunk. A közgondolkodásban erősödnek a szocialista vonások, miközben konzerválódnak vagy keletkeznek ellentmondások, problémák. Ez valószínűen a jövőben is így lesz. Nem közömbös azonban a fő hangrúlyok alakulásának iránya. A szocialista építés évtizedei, mai valósága, teljesíthető programja biztosítja annak feltételét, hogy a szocialista vonások — munkánktól függően — tovább erősödjenek. E fontos feltételekkel jól kell élnünk az élet minden területén. KONCZ JÁNOS