Délmagyarország, 1985. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

75. évfolyam 26. szám 1985. február 1.; péntek Ara: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! c • ülést tartott siacs Törődés a Balatonnal — Szövetkezeieket ériniő módosítások A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoztatást adott Kaare Willochnak. a Norvég Királyság miniszterelnökének hazánkban tett hivatalos látogatásóról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hallgatott meg a Balaton vízminőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére hozott határozatának teljesítéséről. Megtárgyalta és. jóváhagyta a térség hosszú távú fejlesztésébe kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével összhangban — módosította a termelőszövetkezetek kölcsönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fogyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek közös alapjai képzésének és felhasználásának rendiét. A változások nagyobb önállóságot biztosítanak a szövetkezeti önkormányzat és a közös a'apok működésének belső szabályozósa számára. A kormány határozatot hozott egyes új vállalatok létesítésének kedvezményeiről. Felhatalmazta a pénzügyminisztert. hogy a vállalatok gyáregységeinek. telepeinek önállósulásuk esetén nyújtson pénzügyi kedvezményeket. A tanácsrendeletek a közösségi élet „rendezői" Á történet, ha hihetetlennek tűnik is. igaz. Hozzátartozója temetése véget élvén, az urnafalból kiemelte a férj az urnát, s hazavitte. A feleség kétségbeesett, ijedtében a rendőrségtől kért segítséget. Az ügy szálait végül a tanácsházán sikerült „elvarrni". Igaz ugyan, hogy az 1974-ben alkotott, s a temetőkről, a temetkezésről szóló tanácsrendeletben nincs szó az urnák hazavifhetőségéről — mint ahogy nincs passzusa e rendeletnek a hamvak szétszórásának lehetőségéről sem — az illető mégsem követett el semmi törvénybe ütközőt. Egy magasabb szintű, országos rendelet a meglehetősen szokatlan tettet legalizálja. Változnak az idők, a szokások!... És nyomukban módosításra szorulnak a rendeletek, köztük a7. adott településen lakók életviszonyait elrendező elvek, a helyi tanácsok rendeletei is. Szegeden jelenleg 23 tanácsrendelet szabályozza a közösségi élet legkülönfélébb területeit az állattartástól a közműves vízellátásig. A legrégibb 1972-es keltezésű — ez a köztisztaság tenntartásáról rendelkezik —, a legfrissebb a helyiséggazdálkodásról. és a helyiségek hasznosítására vonatkozó pályázati rendszerről szól, s 1934-ben születeif. Van rendeletünk a város címeréről és zászlajáról — ezek tízévesek immár, mégis helytállóak megállapításaik. Négyéves a vásárokról, piacokról szóló tanácsrendelet —. s máris túlhaladta az idő, átdolgozásáról határozott a városi tanács a testület légutóbbi ülésén, melyen a tanácsrendelet-alkotás időszerű tenniválóit vették számiba Szeged tanácstagjai. A napirend előterjesztőjét, dr. Csikós Ferenc vb-titkárt arra kértük, segítsen beavatni olvasóinkat a rendeletalkotás folyamatába. Hogy születnek hát a tanácsrendeletek? Summásan fogalmazva: maga az élet írja mindegyiket. Akkor is, ha a megszövegezés folyamatában jogászoknak, az adott életviszonyok szakembereinek. a véleményezésben utóbb a társadalmi szervezeteknek, vagy éppen a lakossági fórumoknak tekintélyes szerepük van. Egy példával szemléltetve: az állattartásról szóló rendeletet a tanács elé terjesztették elfogadásra. Ám az ülésen oly sok észrevétel, javaslat, ellenvélemény hangzott el, hogy elfogadása helyett a nyílt vitára bocsátást szavazták meg a tanácstagokA tanácskozási központokban megrendezett viták tapasztalatait feldolgozva végül életszerűbb, a társadalmi, a szűkebb közösségi és egyéni érdekeket jobban figyel erp be vevő rendeletet sikerült megalkotni. S az eredmény: kevesebb a vita. a szabálysértési eljárás, a rendelet alól kibúvót kereső (és találó) állattartó. A 23 tanácsrendelet közül a megváltozott körülményekhez s , az időközDen megjelent országos rendeletek szelleméhez kell igazítani hatot: a közterületek használatáról, illetve felbontásáról szólót, a házkezelői szolgáltatásokról és a lakóházak rendjéről rendelkezőt. S minden valószínűség szerint összevonják majd a városi mérlegek és a piacok, vásárok működési rendjét szabályozó rendeleteket. (Ez utóbbi átdolgozásának indokai szinte maguktól értetődőek: a nyílt utcai árusítás gyakorlatát időszerű tanácsrendelettel ia szentesíteni, hiszen 'gény van rá, ugyanakkor „városképi", köztisztasági hatását is mérlegelni kell.) A közeljövőben kidolgozandó új tanácsrendeletek közül aktualitása, fontossága sorolja az élre a környezetvédelem helyi kereteit megfogalmazó rendeletet. A teljesség igénye nélkül hadd utaljunk csak arra, hogy a kiskertek szeméttárolási és -égetési problémái, az ipari hulladékok megsemmisítésének mindmáig tisztázatlan kérdései indokolják, hogy ne csak a szó klasszikus' értelmében vett környezetvédelmi elveket, hanem hétköznapi teendőket is összegezzenek az új rendelet alkotói. Méghozzá a helyi sajátosságokat szem előtt tartva! Ehhez persze a rendeletek ismerete is szükséges: a városi tanács ezért döntött úgy január 24-1 ülésén, hogy rendeletei felülvizsgálatának, korszerűsítésének folyamatát felgyorsítva a jövő év derekáig kiadja hatályos rendeleteinek gyűjteményét. A tanácsiháza ügyfélszolgálati irodájában egyébként jelenleg is hozzájuthatnak az érdeklődők a tanácsrendéletek mindegyikéhez. P. K. |/Congresszus; és felszabadulási munkaverseny Helytállás, eredmények Az iparvállalatok kollektívái — mindenekelőtt a szocialista brigádok — a kongresszusi és felszabadulási munkaversenyben vállalt kötelezettségeik alapján nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a szokatlanul hideg januári időjárásban viszonylag zökkenőmentesen indíthassák az évet. Esetenként pótvállalásokkal és ezek teljesítésével igyekeztek az elmaradásokat mérsékelni. Sok helyütt sikerült is a hónap utolsó napjaira pótolni a termeléskiesést, folyamatossá, ütemessé tenni a gyártást és az értékesítést. Az utóbbi évtized legnehezebb hónapjaként tartja számon az idei januárt az Almásfüzitői Timföldgyár kollektívája. A rendkívüli hideg miatt lelassult a gyár bauxitellátása. A vasúti kocsikban a nyersanyag tömbbé fagyott össze, ezért kirakodás előtt melegítették, csákányozták, légkalapáccsal lazították a bauxitot. Ebben a munkában — a pótvállalások egyik pontjának megfelelően — segítettek az előkészítő-, a feltáró- és a karbantartó-üzemrészek dolgozói is. Nemcsak a vagonokba, hanem a tárolókba is befagyott a bauxit, ami szintén többletmunkát jelentett. A vállalatnál szigetelő brigádokat szerveztek, amelyek a sok szabadtéri berendezés óvását is vállalták. A rendkívüli körülményekhez képest az év első hónapját jó eredménnyel zárta a gyár, s á brigádok példamutató öszszefogásával a várt negyvenszázalékos termeléskiesést sikerült lényegesen, tíz százalékra mérsékelni. Így nem került veszélybe az idei timföldgyártási terv teljesítése. Januárban is lendületet adott a termelésnek a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny a győri Rába Gyárban. Tovább javult a minőség, az üzemek közötti kooperáció, miközben a létszám és a termelési költségek sem növekedtek. Az év első hónapjában csaknem 2 milliárd forint értékben készültek — főként exportra — Rába-termékek, egyebek között 2200 nagy teljesítményű dízelmotor, 6000 hátsó és 2200 mellső futómű, 91 kamion, 10 pótkocsi és 30 darukocsi. A tavaszi munkákhoz januárban 26 Rába— Steiger erőgépet, 12 nagy teljesítményű kukorica- és 70 gabonavető gépet gyártottak. berendezésekhez 33 millió forint értékben pótalkatrészek is készültek az elmúlt hónapban. A negyedéves terv teljesítése jól halad. A kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny nemcsak az állami, hanem a szövetkezeti szektorban is mozgósítja a legjobb erőket a soron levő feladatok teljesítésére. Csongrád megye ipari szövetkezeteiben a mozgalom legfontosabb céljai, úgy foglalhatók össze: növelni az exportot, ennek keretében a konvertibilis devizával fizető piacokra történő kiszállításokat. Ehhez a minőség javítására, pontos szállításokra van szükség. Különösen fontos ez például a Szegedi Ruházati Szövetkezet esetében, amelynek kollektívája nemcsak a minőségi követelményekhez, hanem a mindenkori divat kívánalmaihoz is kénytelen alkalmazkodni, s teszik ezt számottevő sikerrel. A világpiaci ármozgások következtében csökkent a Tápéi Háziipari Szövetkezet tőkés exportja. pozícióik javítását a munkaverseny-mozgalom is segíti. Természetesen nemcsak az export a kizárólagos feladat, a szolgáltató szektorban a hazai igények kielégítése, a kulturált szolgáltatás, jobb kiszolgálás is a teljesített vállalások közé tartozik. Számottevő eredményeket hozott a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny az Ózdi Kohászati Üzemek-, ben. Az 590 szocialista brigád által tett vállalások teljesítésének és túlteljesítésének köszönhető, hogy az elmúlt év során mind a termelési érték, mind az export vonatkozásában rekordteljesítményt értek el. A kohászat 340 ezer tonna hengereltárut értékesített tőkés piacon, a tervezettnél ötezer tonnával több, 67,5 ezer tonna volt a szocialista export, s termelési tervüket egymilliárd forinttal túlteljesítették. Szerepük ielentfis Kertbarátok és kistenyésztők megbeszélése Tegnap reggelre újra fehérbe borult Szeged. S ha nem is hullott Jelentősebb mennyiségű hó, a gyerekek újra örülhetnek a télnek A kistermelés adta az elmúlt évben az összes mezőgazdasági termelés egyharmadát: mintegy másfél millió család, csaknem négy és fél millió ember foglalkozik kistermeléssel, egymillió hektár földterületen. A kertészkedésben érdekeltek száma azonban még a kistermelőkét is felülmúlja, s a becslések szerint hatmillió emberről van szó. Az első pillanatban meglepő adat magyarázta, hogy Magyarországon a lakosság egyharmada kertes házban él, és körülbelül félmillióra tehető az üdülők és a telkek száma. Az adatok alapján tehát joggal állapíthatták meg csütörtökön a Hazafias Népfront keretében működő Kertbarátok és Kistenyésztők Országos Szövetsége, valamint a Központi Kertbarát Klub által rendezett ülésén, hogy a kertbarátok és a kistenyésztők jelentős szerepet töltenek be a mezőgazdasági árutermelésben. A tavalyi év munkáját értékelve hangsúlyozták azt is, hogy a mozgalom igen eredményes időszakot zárt: nőtt a kertbarát közösségek száma, jelenleg 766 működik. 1984-ben tízezer rendezvényt és 300 kiállítást szerveztek, és számos tanulmányút, szakmai előadás segítette a tagok munkáját. A kertbarát körök között szép számmal találnatók úgynevezett közművelődési típusú közösségek is, amelyek keretében amatőr művészeti csoportok, színházés múzeumbarát társaságok működnek. Sok kistelepülés sen napjainkban a kertbarátkörök jelentős közösségformáló szerepet is betöltenek. Több helyütt szerveződtek úgynevezett munkáskerttársulások, amelyek elsősorban az első generációs, többnyire még erős paraszti kötődésű munkásokat tömörítik. Komlón például hét munkáskertközösség tevékenykedik azokon a területeken. amelyek a nagyüzemi termelés számára alkalmatlanok. Terményeik révén javult a város élelmiszerellátása. Az értekezleten megállapították, hogy a következű években várhatóan tovább nő a kertbarát- és kistenyésztő közösségek szerepe. Ezt felismerve a Hazafias Népfront továbbra is ösztönzi munkájukat, és azt a napjainkban tapasztalható folyamatot, amelynek révén a közösségek egyesületekké alakulhatnak. Az egyesületi tervek között végrehajthatók egyes, ma már nélkülözhetetlen beruházások, és javulhat a beszerzés, az értékesítés, illetve a feldolgozás színvonala is. Videokonferencia Megállapították, hogy az általános iskolákban a Képmagnetofonok segítségével be tudják illeszteni a tananyagba az Iskalatelevízió műsorait, a sugárzott adásidőpontokhoz ugyanis csak ritkán igazíthatják a tantervet. Ugyanakkor a videotechnikának közösségformáló ereje is van, hiszen segítségével megörökíthetik sz iskolai rendezvényeket, segíthetik az úttörőmunkát. Csütörtökön befejeződött Veszprémben az V. videoalkalmazási konferencia, amelyet az Országos Oktatástechnikai Központ rendezett a veszprémi Akadémiai Bizottsággal közösen. A négynapos eszmecserén harmincöt előadás hangzott el. Áttekintették a videotechnika alkalmazásának eddigi tapasztalatait az általános és középiskolai gyakorlatban, a pedagógusképzésben, -továbbképzésben és a nyelvoktatásban.