Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-09 / 6. szám

Szerda, 1985. január 9. 3 s. o.s .-gyermekfalu Szegedi postások fölajánlása Az összefogás szép példáját adja a Battonyán épülő S. O. S.-gyermekfalu. A segítő kezek ezúttal szegediek. A Postaigazgatóság tervezési osztályának Rakéta szocialistabrigádja a közelmúltban felajánlást tett, hogy a gyermekfalu telefonhálózatának kiviteli terveit elkészíti — társadalmi munkával. Mint' Hatvani Jenőné csoportvezető és Kiss Sándorné brigádvezető elmondta, a gyermekfaluban 16 állomást szerelnek fel, s a brigád vállalásainak köszönhetően 36 ezer forinttal csökkenteni lehet a létesítés költségeit. Valójában az előkészítésre és a tervezésre több mint 300 munkaórát fordítanak a brigádtagok: Csikós Sándorné, Gárgyán Miklósné, Bagó László, Németh János, Vidcréna Imre, Bodnár Tamás és Rácz Kálmánná — na meg természetesen a birgádvezeA Rakéta brigád a tervezöasztalnál tő éc hriofidtu,, A MaSyar Posta pedig — hozzájárult a leendő távbeto es brigadtag csoportve- az Országos Anyag- és Ar- szélő-állomások bekötési költaető. hivatallal egyetértésben — ségeinek elengedéséhez. m Uj fehérjeforrásaink Ahogy az elmúlt években, úgy a jövőben is kiemelkedő szerep jut a magyar mezőgazdaságnak külgazdasági egyensúlyunk megtartásában. Ahhoz, hogy tőkés exportunkat szüntelen növelni tudjuk, olykor a cserearányromlás ellensúlyozására is akad tennivaló bőven. Ezen a terepen egyegy piac megszerzése vagy megtartása állandó figyelmet igényel. A sikeres szereplés feltétele a magas szervezettségű termelési háttér." A Csongrád megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat igazgatóhelyettese, dr. Kiss Tibor kérdésemre az Agrotricia gazdasági társaság tisztes helytállásáról számolhatott be. Az 1983 áprilisában Szegeden megalakult szervezet első teljes gazdasági évét zárta. A társaság gesztoraként, végrehajtó szerveként a GMV jelentős tételben exportált Svájcba durumbúzát. A hagyományos exportőröket a jobb minőséggel tudták kir szorítani. Ezenkívül étkezési lóbabot és vetőmagot is értékesítettek. E két növényfaj nagyüzemi termelése hazánkban csak pár éves. ezért is meglepő. hogy kivitelre is jut belőle. Tudtommal éppen a növényi fehérje behozatalunk mérséklésére szántuk e növények hazai termesztését. Hazánkban jelenleg a sertés- és baromfitenyésztéshez szükséges takarmányfehérje 80 százalékát importáljuk, méghozzá dollárért. A nálunk 32 ezer hektáron megtermelt szójának ötszörösét kell behoznunk külföldről. Ennek a hiányzó mennyiségnek egyre növekvő hányadát, a MÉMirányelvek szerint 1990-ben az egyharmadát, a lóbabtermelés fokozásával válthatjuk ki. A durumbúza belföldi felhasználása a száraztészta-készítésre korlátozódik. Elterjedését nagymértékben akadályozzák fogyasztói szokásaink. Már több durumbúzát termelünk, mint amit a békéscsabai és székesfehérvári fehérjedús tészták gyártásához felhasználnak. Ebből a növényből a vetésterület elsősorban az export fokozása érdekében növelhető. Az is megoldás, ha rászokunk a tojás nélkül készült száraztésztára. Színe gyönyörű sárga, jól eltartható, kevésbé mászkolódtk, egészségünket kímélő növényi fehérjéket tartalmaz. Franciaországban és Olaszországban rendelet írja elő, hogy száraztészta csak tojás nélkül készíthető. Ha nálunk nincs is rá rendelet, azért mindenki kipróbálhatja. A durumbúza nemzetközi megítélését jól láthatjuk a világpiaci árakból. Tonnánként 30—40 dollárral többet fizetnek érte, mint a normál búzáért. A mostani, tervszerű munka hátterének megismeréséhez érdemes visszatekinteni a kezdetekre is. Szegeden a Gabonatermesztési Kutató Intézetben fedezték fel újra a lóbab értékeit. UgyanBudapesten Fölújítások, tatarozások A lakóház-fenntartási.-felújítási feladatokra idén a tavalyinál egymilliárd forinttal többet csaknem hatmilliárd forintot fordíthatnak a fővárosban A rendelkezésre álló pénzt az ingatlankezelők elsősorban a karbantartások. a hibaelhárítás és a bérlők kezdeményezte lakás-korszerűsítések finanszírozására kívánják felhasználni. A tanácsi kezelésű otthonok közül ebben az évben mintegy 6 ezer 900 lakást újítanak fel. és több mint 11 ezret korszerűsítenek. Az ingatlankezelők az idén is törekednek arra. hogv a lakosságnak a Jegtöbh kellemetlenséget okozo problémákat mielőbb megoldják. Egy korábban kezdett program folytatásaként ebben az évben kijavítanak hétezer négyzetméternyi aládúcolt lakást és 25 ezer négyzetméternyi beállványozott függőfolyosót. Tovább dolgoznak a tetőbeázások megszüntetésén. a kémények és a felvonók felújításán is. Nagv figyelmet szentelnek a lakóépületek és a lakások szerkezeteinek védelmére. Idén a program szerint halad tovább a budai várnegved lakóépületeinek a felújítása. 1935-ben 32 házban 325 lakást újítanak meg a kivitelezők. S ezzel be is fejeződik az ottani hároméves program. is ez a növény a legősibb kultúrnövényeink közé tartozik, a világon széleskörűen elterjedt. Baranya megyében már az első világháború előtt termelték. A Lippói kinemesített tájfajta ennek az ágnak a leszármazottja. Mivel a gabonaipar hazánkban a fehérjeimport felelőse, ők kezdettől támogatták a kutatókat ebben a munkájukban. Később a kutatóintézet profilrendezésekor e növény nemesítése és fajtafenntartása átkerült a Keszthelvi Agrártudományi Egyetem mosonmagyaróvári karára. A durumbúza termesztésének előkészítése is Szegeden kezdődött, jelenleg is e fajta gazdája a GKI. Mint minden újdonság elterjesztése, ez is pénzbe került. Évi 600—700 ezer forintot a Csongrád megyei Gabonaforgalmi Vállalat nem tudott erre a célra áldozni. Az Agrotricia társaságot emiatt hozták létre. A két kutatóintézeten kívül a termesztési technológiák terjesztésére és felügyeletére két szervezetet vontak be a munkába: a Füzesgyarmati Szálas- és Tömegtakarmány Termelési és Juhtenyésztési Rendszert, valamint a Pannónia Műszaki-fejlesztési Agroinnovációs Közös Vállalatot. A vetőmagtermelésre öt mezőgazdasági nagyüzemünk vállalkozott a társaság keretein belül. A tavalyi év eredményei alapján már egy kis nyereséget is szétoszthatnak egymás között. E komplex, anyagi érdekeltségű rendszer gazdasági érdeke a termelés mielőbbi kiterjesztése. Tervük az, hogy a MÉM irányelvei szerint a lóbab vetésterületét a mostani 16 ezer hektárról 35 ezer hektárra, a durumbúzáét 3300-ról 15— 20 ezer hektárra növeljék. T. Sz. I. Távolság és közeledés Í

róhoz illő. szép megfogalmazása a társadalmi egymásrautaltságnak, az át nem alakítható logikus sorrendnek. Mak-zim Gorkij írta: ..Az emberek társadalmi-kulturális fejlődése csak úgy megy végbe szabályosan, ha a kéz tanítja a fejet azután az. okosabbá vált fej tanítja a kezet, s az okos kéz újból és még erősebben segíti elő az agyvelő fejlődését." Amit érthetünk szó szerint és képletesen, egyének, közösségek kapcsolataira. kölcsönhatások alakította viszonyaira. ám bárhogyan értsük is. egv valamit, mint legfontosabbat, nem tolhatunk félre az előbbi gondolatmenetből: és ez a tapasztalat elsődlegessége. Érdekes módon, a tapasztalatok mindennapos gyűjtésekor legtöbbünk nagyobb figyelmet szentel annak, ami a magunk munka- és életkörülményeitől elüt. különbözik. mint ami hasonló vagy éppen azonos. Erről a sajátos véleménytőről azután féligazságok és tévhitek sarjadnak. Ma háromszor akkora a középiskolát végzetteknek a népességen belüli aránya, mint volt 1960-ban. A tény példa is egyben, annak illusztrálására, vajon komolyan veheti ük-e az olyan általánosításokat, mint azt például, hogy a termelési kultúra magasabb színvonalához hiányoznak a képzett emberek? Másfelé tekintve: 257 ezer ember él napjainkban ötszáz léleknél kisebb népességű településeken. Vajon igaz lenne az az általánosítás, hogy ők — csuTíán ebből a tényből következően, és figyelmen kívül hagyva helyzetük minden más jellemzőjét. így a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyüket — kizárólag hátrányokat jussolhatnak a közös-javak elosztásakor? Fejlődésünk döntő elemének rögzítése egyetlen mondatban, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának a XIII. kongresszusra szóló irányelvében. Így hangzik; „A társadalom alapvető osztályainak és rétegeinek közeledési folyamata nagymértekben előrehaladt." Ami nem azt mondja, hogy nincsenek számottevő különbségek az életszínvonalban, a műveltségben, az életmódban és más jel> lemzőkben. hanem azt emeli ki. a különbség kisebb, mint volt korábban. A népgazdaság 1985. évi terve jó idő eltelte után szólhat először a reálbérek csökkenésének megállításáról; nem könynyű feladatról. Ami kevésbé ismert — és ami szemben áll a közhiedelmekkel —. az az. hogy szinte „kidekázva" egyformán alakult a munkások és az alkalmazottak reálbére, illetve a mezőgazdasági szövetkezeti dolgozók reálkeresete. 1975-ig viszszatekintve is — azt száznak véve — mindössze 0,3 százalékos az eltérés...! A háztartások jövedelemszintjei között a kiegyenlítődési folyamatok a meghatározóak. Például a szellemi foglalkozásúak háztartásaiban évtizede az egy főre jutó személyes jövedelem harminchét százalékkal haladta meg a munkásosztályhoz tartozó családokét, tíz év elteltével ez a különbség huszonöt százalékra csökkent. Ami nemcsak ilyen összehasonlításban igaz. Lényeges jelzője a kiegyenlítődésnek az is. hogy a kettős jövedelmű — munkás és paraszt keresőt egyaránt magába foglaló — családoknak a munkásokéval szembeni jövedelmi előnye egy évtized alatt 17-ről hét százalékra mérséklődött. Előbbi példáink alapján leírhatjuk, lényeges jelzője a közeledésnek, hogy a családi jövedelmek szóródása ma sokkal kisebb. mint volt korábban. A népesség legmagasabb. illetve legalacsonyabb jövedelmű egytizede közötti különbség 3.8-szeres. Tíz éve 4,9-s-zeres volt...! Egyszer szembetűnőbb új vonás, hogy a család helyzetében meghatározó szerep jut — nem a foglalkozási, vagy egyéb tényezőknek, hanem — annak milyen a kereső—eltartott arány, illetve a szülők hány gyermeket nevelnek. Fokozatosan háttérbe szorul. a gazdaság mely terepén dolgozik valaki, ha otthoni viszonyai — családi jövedelme alapján — lényegében azonosak az egészen más népgazdasági, foglalkozási terepen tevékenykedőkével. Egyformán érinti például a családokat hogy az óvodáknál a helyhiány miatt elutasított gyermekek száma az 1980. évinek az ötödére csökkent. Persze, az ilyen és hasonló szolgáltatások úgynevezett hozzáférhetőségében még mindig tetemesek a különbségek. Leggyakrabban azonban nem az osztályhoz — réteghez — tartozás az ok. hanem például a lakhely közigazgatási rangja, gazdaságföldrajzi helyzete, kommunális fejlettsége. Lényeges tényezője az életszínvonalnak, hogy 1984-ben az aktív keresők 31,3 százalékát az ipar 21,7 százalékát a mezőgazdaság és az erdőgazdálkodás foglalkoztatta. s hogy az aktív keresőkön belül a nők aránya már 45,5 százalék. El ne feledjük: a hatvanas években a paraszti jövedelmeknek a munkásosztályéhoz való felzárkóztatása volt a cél. A hetvenes években azután némi paraszti előny alakult ki, majd a hetvenes évek végén és évtizedünk eddig eltelt esztendeiben szinte teljesen azonos lett a munkásosztály és a parasztság egy főre vetített személyes jövedelmének szintje. A szövetkezeti parasztság átlagkeresete kisebb ugyan a munkásokénál — kilencven százalék körüli —. ugyanakkor a kiegészítő tevékenységből származó bevételek munkásokénál nagyobb aránya eltünteti ezt a különbséget. Ezek ismeretében már meglehetősen hamari dolognak ítélhető a gyakran hallható vélekedés, a kinek könnyűről. a ki él jobbanról... F

riss gond — és a közeledésnek ez la bizonyítéka, bár a nem kívánatosak, közül való —. hogy a legutót>bi években a munkás- és szövetkezeti parasztcsaládok egy tetemes részénél csökkent a könyvvásárlás, a színházlátogatás, egyértelműen anyagi okok következtében, mert ugyanakkor — olcsó! — a múzeumés kiállításlátogatások száma folyamatosan növekszik. Ami nem több csupán apró példa arra. milyen bonyolult részösszetevők hatására módosul távolság és közeledés viszonyrendszere, milyen furcsa koreográfia szerint tesszük meg lépéseinket előre és olykor vissza. Mégis, bonyolultságok és különleges koreográfiák ellenére, azt mutatja a tapasztalat az igazi rangot a társadalom mind több részterepen nem a hovatartozás, hanem a közösségnek nyújtott teljesítmény adja. Most már e ranghoz „csak" e kellő erkölcsi-anyagi elismerésnek kell szorosan társulnia, ebben is közeledve eszményeinkhez. M. O. Múzeumaink műkincsei külföldi kiállításokon A mesterrajzok Moszkvába, Chicagóba utaznak Legnagyobb múzeumainkban már elkészültek az idei vendégkiállítások, a külföldi társintézetekkel kialakított együttműködés tervei. Széles körűek a kapcsolatok: imJ/rí Kubka kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Jiri Kubkának. a Nemzetközi Újságíró Szervezet főtitkárának, a szocialista országok úiságíró-szövet.ségei eredményes együttműködésének fejlesztésében kifejtett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként. 60. születésnapja alkalmából a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést Trautrnann Rezsó, az Elnöki Tanács helyettes elnöke adta át. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője és Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke. * A nap folyamán Jiri Kubka találkozott Lakatos Ernővel és Bányász Rezső államtitkárral. a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökével. már hagyomány, ha bárhol nemzetközi összefogással jelentős kiállítást rendeznek, legtöbbször az alkotások között szerepelnek a magyar múzeumok — így a Szépművészeti Múzeum és a Galéria — műkincsei is. Az idei esztendő kiemelkedő eseménye lesz többek között az a vándorkiállítás, amelyet Mesterrajzok a Szépművészeti Múzeumból címmel Washington. Chicago és Los Angeles múzeumaiban mutatnak be. A száz kiválasztott híres alkotás — köztük Leonardo. Raffaello. Foreggio és Veronese művei — decemberben térnek majd vissza a múzeum gyűjteményébe. Moszkvában, a Puskin Múzeumban áprilisban nyílik bemutató a Szépművészeti Múzeum anyagából. A XIX. és XX. századi mesterrajzok című kiállításra — amelyet hazánk felszabadulásának 40. évfordulójának alkalmából rendeznek meg — összesen száz rajzot, egyebek között Delacroix-, Cézanne- és F.enoir-alkotásokat küld a múzeum. A budapesti Kondor-életmű-kiállitás anyagából 200 képet az idén tavasszal a Belgrádi Nemzeti Galériában és a Szabadkai Múzeumban, decemberben a prágai Nemzeti Galériában láthat majd a külföldi közönség. Nyáron I.uganóban. a híres Thyssen—Bornemisszagyűjtemény ad helvt a Szépművészeti Múzeum és a Galéria közös kiállításának. (MTD