Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-07 / 4. szám

I Z OTT SÁG A HA Mennyi az elég? A címben föltett kérdésre válaszolva legföljebb csak annyit tudok mondani: kérem, nálunk mindenből kevés van! Kevés van lakásból, óvodai helyből, tanteremből, üzletből és áruból, pénz­ből s jólétből, hóból és taxiból . .. Szóval minden­ből. mert mi hiánygazdálkodást folytatunk, ha kény­szerből is. s e kényszerből bőségesen el vagyunk látva kényszerképzetekkel is. Mert például: nálunk kevés a hó. És valóban, s nemcsak a síelők mondják, a mezőgazdák is. Teljes joggal. Ha pedig véletlenül hó lenne elég (mint ép­pen most vagy a tavalyi hóvihar idején), akkor a hóeke a kevés, mert képtelenek fél nap alatt eltaka­rítani a városra két nap alatt lezúdult egyhavi hó­mennviséget. Mondhatnám: borzalom. S az is. ahogvan fél­megoldásként ilyenkor a sós homokkal felszórt, fé­lig-meddig olvadó hóbuckókon csúszkálunk kocsink­kal. Mert — legalábbis ahogyan értesülve vagyok, és tévémen látom — nálunknál több havat látó. és gazdagabb országokban a nagyobb főútvonalakról letúrják a havat, a többin úgy hagyják. Maid leta­possák maguk az autók, s harminc-negyvennel még mindig biztonsággal lehet közlekedni a lepréselt ha­von. ami igv. só nélkül még a karosszériákat, s az út menti fákat sem teszi tönkre... De nálunk mindenből éppen elegendőnek kell lennie! Mert ha „kevés" a hóeke, s nem jut minden­hová? Akkor tanácselnök és városeazdálkodás-igaz­gató legyen a talpán, amelyik végighallgatja a pa­naszáradatot ... És így inkább végezzünk félmun­kát sokfelé, mint egész munkát egy-két főútvonalon. (Mindenhová és egvszerre aligha juthatna hóeltaka­rító jármű, mert akkor adónkat alighanem a kétsze­resére kellene emelnünk!) Apropó! Tényleg, miből, mennyi az elég? Példá­ul lakásból? Mert amíg kevés volt belőle (abszolút lakáshiány), mindenki amellett kardoskodott: épít­sünk még több lakást! És építettünk. Annyit, hogy mára immár fölösleg is van belőle. Úgyannyira, hogy akik birtokon belül vannak, már soknak is tart­ják Szeged lakásait, mondván: nincs már értéke a lakásnak (értsd: nem tudnak jóval több pénzt ki­ver. íi belőle, mint amennyiért kanták!). Aki pedig birtokon kívül van (értsd: még nincs lakása), keres ugvar. lakást, de kevesebb pénzével immár nyugod­tabban alkuszik kevesebbért, mert több az eladó ma­napság mint a vevő. És lassan igv lesz ez az autó­piaron is. és tán más piacokon és boltokban is. Leg­fö'iebb. ha valamiből elég van. az éppúgy szálka sok 'k széniében, mintha kevés lenne ugvanabból. De végül is: mennyi az elég? Azt hiszem, min­denből annyi, ami éppen kínálati pozíciót teremt a piacon, hogv a vevő válogathasson. Lakásból is, és még sok minden másból. Vagyis mindabból, ami nem a közterheket növeli, ha elegendő mennyiség lesz belőle, hanem valamennyiünk helyzetét teszi reálisabbá. Mert amiben a közgondoskodasra va­gvunk szorulva abból aligha követelhetünk sokkal b obét a meglevőnél. Például üzletekben. Mert hiá­ba zsúfoltak sokszor a meglevő ABC-k. olyan kicsi a kereskedelmi árrés, hegy egvszerűen nem képző­ik k annyi fejlesztési alap. amelyből kényelmes áru­házakat lehetne létrehozni a lakótelepeken. Ha pe­d.g az árrést növelnék, nekünk kellene havonta több s: áz forinttal megfizetnünk a jövőbeli kényelme­s bb bevásárlások feltételeit. M égis, akad terület bőven, ahol ml. fogvasztók és szinte azonnal finanszírozzuk a többletkí­nálatot. Például a taxiknál, amelvekből végre lett több is. Ér máris azt mondiák a kényelemhez szokott szolgáltatók: több is van már a kelleténél! Több? Szilveszter éjszaka csak a Tempóhoz több mint 2100 telefonhívás érkezett! És egyszerű hétköz­napokon is üres a Volán Takaréktár utcai drosztia, mint ahogyan a Szeged taxi Széchenyi téri állomása is. Az elég pedig ott kezdődne, hogv a szolgáltató vár a kuncsaftta. s nem fordítva, ha a kuncsaft fi­zet. s nem a költségvetés... Akkor hát mennyi is az elég? Szávay István Fegyverrel szefszÉtnmal, legvelemmel Megyénkben is megkez­dődtek a hagyományos év eleji munkásőrgyűléSek, ame­lyeken értékelik az elmúlt évi munkát és számba veszik az idei teendőket. Január 5­én. szombaton délelőtt ke­rült sor Szegeden a Techni­ka Házában a megyei törzs ünnepélyes gyűlésére, ame­lyen részt vettek a párt-, ál­lami. társadalmi szervek, a társ fegyveres testületek kép­viselői és meghívott hozzá­tartozóik. A résztvevők egy perces néma felállással adóz­tak Puszti István, a megyei törzs volt tagja emlékének, aki nemrégen 71 éves korá­ban hunyt el. (Az ünnepi gyűlésről részletesen lapunk 2. oldalán számolunk be.) „ Várakozások és kérdőjelek Gromiko—Shultz találkozó kezdődik Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter a miniszté­rium vezető munkatársai, tanácsadói kíséretében va­sárnap délután megérkezeti Genfbe, a szovjet—amerikai külügyminiszteri tanácsko­zások színhelyére. A szovjet diplomácia ve­zetője repülőtéri beszédében kijelentette: „Azért jöttem Genfbe, hogy George Shultz amerikai külügyminiszterrel megvi­tassam az űrfegvverekrol és a nukleáris fegyverekről folytatandó tárgyalásokkal összefüggő kérdéseket. Mint ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Államok koráb­ban elvi megállapodásra ju­tott arról, hogy tárgyalá­sokat kezd erről az össze­függő kérdéscsoportról. Meg­állapodás született arról, hogy ennek a találkozónak az lesz a célja, hogy közös értelmezést dolgozzunk ki a folytatandó tárgyalások tár­gyáról és céljairól. A Szovjetunió arra törek­szik. hogy alapvető irány­elveket dolgozzanak ki. ame­lyek alapján a tárgyalások kölcsönösen elfogadható megállapodásokhoz vezet­hetnek. amelyek megakadá­lyozzák a fegyverkezési ver­senyt a világűrben, egyúttal pedig biztosítják a haladást a nukleáris fegyverek radi­kális csökkentésének útján, hosszabb távon pedig a nukleáris fegyverek teljes felszámolását. Szeretnénk remélni, hogy az Egyesült Államok is fe­lelős. építő módon közelíti meg a találkozónkon megvita­tandó kérdéseket. Végül hangsúlyozni sze­retném. hogy mi ezen a ta lálkozón is a Szovjetunió elvi politikájából indulunk ki, amely a béke erősítésére és a nukleáris háború ve­szélyének elhárítására irá­nyul" — hangoztatta Andrej Gromiko. Vasárnap reggel Genfbe érkezett Shultz amerikai külügyminiszter. Shultz pén­teken még egy megbeszélést folytatott Reagan elnökkel, majd részt vett azon a tá­jékoztatón. amit a kong­resszus két háza vezetőinek adtak a Fehér Házban az amerikai tárgyalási tervek­ről. Reagan ezen a megbeszé­lésen megismételte: az Egyesült Államok folytatni kívánja űrfegyverkezést programjának megvalósítá­sát és ezt nem hajlandó a genfi megegyezés érdekében fe'adni. Az elnök egyúttal kiíejtette, hogy véleménye szerint helytelen volna túl­zott reményeket fűzni a kül­ügyminiszterek mostani megbeszéléséhez. Róbert Dole, a szenátus republiká­(Folytatás a 2. oldalon.) íiii muszáj Füstjei, c/ctbszó, őrtüzek és jelzőfáklyák, lovas futár, postagalamb, szikratávíró... A társaslénysorsra ítélte­tett ember alapvető igénye, a kapcsolatteremtés, amióta csak közösségek létezéséről tudunk. Jóllehet, koronként különböző mértékű volt a hírközlés jelentősége a min­dennapi életben, a civilizá­ció fejlődésével a vele szem­ben támasztott követelmé­nyek, ..hegymagasságúakká" nőttek. Valljuk be. manap­ság olyannyira elválasztha­tatlan tőle. hogy nem csu­pán hozzátartozója, kiszol­gálója egy társadalomnak, hanem technikai fejlettségé­nek fokmérője is. Ez a meg­méretés pedig a működőké­pesség egyik fontos tantár­gyának bizonyítványát ál­lítja ki. Szociológusok hada vizs­gálja, mi mindent nyer a gazdasági élet. ha a hírköz­lés segítségével egy vállalat egyszerre „jelen tud lenni" az ágazat valamennyi szín­terén, a belföldi-külföldi piacon partnereinek és egy­általán: a környezetében. A kutatóknak, hazai példákat elemezve inkább negatív ta­pasztalatai lehetnek: mi mindent veszít egy cég. ha mindezeknek híján, szűké­ben van. Ha azért nem tud indítani időben egy piacot nyitó áruszáilítmányt. mert fél napig nem tudia felhív­Nagy László félvétele Egy ember, sok elektronika ni a külkereskedőt, .. . vagy fel tudja hívni, de — hogy közeli példánál maradjunk — mire a Szeged környéki homok aranyló barackjait kamionba rakó szövetkezet­hez eljút a hír. már felét éri az áru, de ha nem épp felét, akkor sem biztos, hogy érdemes útnak indítani, mert a müncheni piac felé e közben már robognak az idejekorán riasztott konkur­rer.s kamionok. Enyedi Zoltán felvétele Dr. Komócsin Mihály köszönti a megyei törzs gyűlésének résztvevőit Telefonálni muszáj, mond­hatnánk az ismert latin szólást kifordítva, és mai viszonyainkra átértelmezve. A Szovjetunióban, a telefon­ellátás gazdasági összefüg­géseit vizsgálva rrtegállapí­tották. hogy hozzávetőlege­sen minden egyes rubel, amelyet a távközlésre fordí­tanak, három rubelt hoz. Nem a postának — a nép­gazdaságnak ! Magyarorszá­gon is végeznek hasonló elemzéseket. Nemrégiben a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinátban volt vizsgálat, melynek adatait számítógé­peken dolgozzák fel. Miután eddig erről „nem kaptunk vonalat", szakszerűtlenül ki­szivárogtathatunk annyit a tudományos vizsgálódás meg nem tudott műhelytitkaiból, hogy elképzelhető olyan vég­eredmény, amelyből kitű­nik: ha több a telefonvonal, jobban lehet telefonálni. Ez azonban még meg nem erő­sített információ, kérjük, nem túlértékelni! Telefonhálózatunk fejlesz­tésének szükségessége, mára korparanccsá vált. önma­gunk utolérésének követel­ményévé. Szegeden és kör­zetében lezárult az országo­san is nagy visszhangot ki­váltott telefonkötvény-akció. A jegyzett kötvények nyo­mán összegyűlt 310 millió forint, azt jelentette, hogy egy teljes ötéves tervet nyer­tek a körzet lakói. Ezért kel­lett a zsebünkbe nyúlni — ka­matra adott kölcsönért. Tavalyra 500 kötvényes ál­lomás bekötését vállalták — 900-at helyeztek üzembe. Építik a kábelhálózatot, fo­lyamatosan kötik be a köt­vényjegyzésben szereplő ál­lomásokat, s elkezdődtek a szegedi központ 300o állo­másos bővítésének műszaki munkái. A nyilvános fülkék számát növelik, legtöbbjüket felsze­relik távhívásra alkalmas ké­szülékkel. A gépezet bein­dult ... Régi vágyunk teljesül, só­hajthatnánk fel, ha a régi (tényleg régi'.) lemaradást pótló intézkedések sorát em­lítjük. Csak hát tudjuk ezt a telefonvonal mindkét végén, hogy a szükségszerűség kényj szere alatt megtett lépések — ha már nem is ólomlábakon, de még nem is hétmérföldes csizmában — annak a már említett bizonyítványnak az osztályzatai javára történ­nek, amelyet végül is, nem­csak mi állítunk ki, hanem a ..másik iskolában" is. ame­lyet úgy hívunk, külvilág. Zúgolódunk még a kötvény­jegyzésen, felpanaszoljuk vitathatatlanul javításra ér­demes sorsunkat, s az sem nagyon vigasztal bennünket, hogy a Szegedi Postaigazga­tóság akciójával messze az országos fejlesztési átlag fö­lé kerültünk. Ha eközben megkapjuk az új telefonkészüléket, hálásak vagyunk a postának. Miköz­ben nem tudjuk, hogy nem­csak velünk „tettek jót". Bár egy új telefonállomás bekö­tése 46 ezer forintba kerül a postának, s ebből általában csak 6 ezer forintot kap visz­sza, hosszabb távon tisztes­séges haszna is lesz belőle. Jelenleg a telefonszolgál­tatás a posta legjövedelme­zőbb üzletága. Olyannyira a „legjövedelmezőbb", hogy kis túlzással mondva, időn­ként ez tartja el a többit. A csomagfeladás, a levélforga­lom még mindig a ráfizetéses szakadék szélén táncol. A már működő telefonállomá­sok viszont havi 200 forintos számlán felül már nyeresé­gesek. örüljünk, a három­ezer új állomásnak: három­ezer új pénztermelő készü­lék! Igrlczi Zsigmond 75. évfolyam 4. szám 1985. január 7. hétfő Ara: 1,80 forint VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Next

/
Thumbnails
Contents