Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-30 / 24. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 24. szám 1985. január 30., szerda Ara: 1,80 forint ! Videoton vevőszolgálati központ Szegeden Termékértékesítés, A svéd fővárosban kedden megkezdődött az európai bizalom. és blztonságerősitö, valamint leszerelési konfe­rencia új ülésszaka. A keddi ülésen Oleg Gri­ll yevszkij nag>á\övet, a szov­jet küldöttség vezetője fel­szólalásában a többi között megállapította: a konferen­cia két munkacsoportjának megalakulása lehetővé teszi, hogv egyidejűleg vizsgálják a politikai és a katonai jel­legű bizalomerősítő intézke­déseket, és megkezdjék az érdemi tárgyalásokat. Ha az Egyesült Államok és a többi NATO-tagország kész a becsületes és az egyen­rangú tárgyalásokra, akkor a tanácskozás azonnal be­hatóan foglalkozhat a napi­rendi kérdésekkel. Hozzá­fűzte: a Szovjetunió javas­latai azt 1 célozzák, hogy gyökeres fordulat következ­zen be az európai helyzet javulásában, és egyben át­fogják a fontos problémák széles skáláját, kezdve at­tól. hogy nem alkalmaznak elsőként nukleáris fegyvert, a nagyobb hadgyakorlatok, illetve csapatmozdulatok bejelentéséig. Grinyevszkij ezután át­tért a szovjet küldöttség, ál­tal beterjesztett munka­okmány ismertetésére, amelynek lényege, hogy a konferencián résztvevő ál­lamok kötelezik magukat: nem alkalmaznak elsőként egymás ellen sem nukleáris, sem hagyományos fegyvert, következésképpen egyáltalán nem vetnek be egymás el­len katonai erőt. A munkaokmány javasla­tai szerint a felek: — tartózkodnak attól, hogy a konferencia más résztve­vőivel szemben katonai erőt bármilyen módon alkalmaz­zanak. ami összeegyeztethe­tetlen az ENSZ alapokmá­nyának céljaival és elveivel, különös tekintettel más ál­lam területére való behato­lásra, vagy ellene intézett támadásra; — nem fenyegetik a nem­zetközi tengeri, légi és koz­mikus útvonalak biztonsá­gát azokban a térségekben, amelyekre nem terjed ki nemzeti joghatóság. Kötelezettséget vállalnak arra is, hogy nem alkal­maznak erőt harmadik or­szágokkal szemben, álljanak akár kétoldalú szövetségben velük, legyenek el nem kö­telezettek, vagy semlegesek. A szerződés résztvevői erőfeszítéseket tesznek az űrfegyverkezési hajsza elhá­rítására. a nukleáris és a hagyományos fegyverkezési hajsza beszüntetésére, a fegyverzet korlátozása és csökkentése, valamint a le­szerelés érdekében,- amely a jogegyenlőség, a kigyensú­lyozottság és a kölcsönösség elvein, a biztonsági érdekek azonos tiszteletben tartásán alapulna. A felek együttműködnek < abban. hogy növelik az ! ENSZ hatékonyságát a nem­zetközi viták és konfliktu­sok békés rendezésében, az agressziók megakadályozásá­ban, a nemzetközi békét és biztonságot fenyegető ve­szélyek elhárításában. Há­borús veszély keletkezése és katonai erő alkalmazása esetén sürgős konzultációkat tartanak, egymás rendelke­zésére bocsátják a szükseges információkat. A szerződés azonban az ENSZ Alapok­mányának 51. cikkelye ér­telmében nem korlátozná a resztvevők elidegeníthetet­len jogát az egyéni és a kollektív védelemre. A szerződés nyitott min­den más állam számára, és akkor lépne hatályba, ha csatlakozna hozzá a Varsói Szerződés és az Észak-atlan­ti Szövetség minden részt­vevője. James Goodby, a stock­holmi konferencián részt vevő amerikai küldöttség vezetője újságíróknak adott keddi nyilatkozatában eluta­sította azt a munkaokmányt, amelyet Oleg Grinyevszkij terjesztett az új ülésszak résztvevői elé. Nyugati hír­ügynökségi, jelentések sze­rint az okmányt más NATO­tagállamok képviselői is „tartózkodva" fogadták. Kedden ülést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanacsa. A testü­let megvitatta a mozgalom 1981. évi IX. kongresszusa határozatainak eddigi meg­valósulásáról, valamint a további feladatokról szóló beszámolót. A tanácskozá­son réskt vett és felszói alt Marjai József, a Miniszter­tanács elnökhelyettese. Az országrjs tanács meg­állapította, hogy a fogyasz­tási szövetkézetek, szövet­kezeti vállalatok az elmúlt három évben hatékonyan járultak hozzá az életszín­vonal-politikai feladatok megvalósításához, a külgaz­dasági egyensúly javításá­hoz. Az ÁFÉSZ-ek gondos­kodnak a működési terüle­tükön élő lakosság kiegyen­súlyozott ellátásáról. Az összességében pozitív ered­mények melleit néhány fel­adat teljesítésében elmara­dás mutatkozik. A tanács tagjai a vitában felhívták a szövetkezetek és a szövetkezeti vállalatok figyelmét, hogy a gazdasá­gi hatékonyság további ja­vítása érdekében meg kell gyorsítani az érdekeltségi viszonyok korszerűsítését. A versenyképesség fokozá­sáért célszerű az eddigiek­nél is nagyobb figyelmet fordítani a kereskedelmi munkára, a mezőgazdasági felvásár'ásra és az export­árualapok termelésének bő­vítésére. Az ülés résztvevői hatá­rozatot hoztak a gazdasági hatékonyság további javítá­sára. Eszerint a termelés­ben és a forgalmazásban egyaránt szükség van a ve­zetés színvonalának javítá­sára. Célszerű az eddiginél jobban kiaknázni a szövet­kezeti összefogásban rejlő lehetőségeket. Kiemelt fela­dat, hogy a szövetkezetek a gazdaságirányítás tovább­fejlesztett rendszeréhez job­ban alkalmazkodjanak, fej­lődjön önállóságuk és gaz­dákodásuk színvonala. (MTI) szerviz, programgyártás A vevőszolgálati központ gépbemutató terme A Klauzál tér 7. szám alatti műemlék jellegű Wag­ner-ház kapubejáróján új réztábla: Videoton Elektro­nikai Vállalat Számítástech­nikai Gyára szegedi vevő­szolgálati üzemegység. A gyár és a városi tanács együttműködési szerződés ke­retében született "meg ez- az. út objektum, mely véstk az 1980—:81-ben elkezdődött Te­j gionáiis vevőszolgálati T,átó­! zatnak. • • | A szegedi üzemegység ha­j tásk'öre" Dél-Magyarországra terjed ki. s feladatköre hár­mas. Egyrészt értékesíti a Videoton számítástechnikai eszközeit, berendezéseit, rendszereit, másrészt ellátja az 'illetékességi területén a szervizszolgálatot, harmad­szor sOft w'are-igényeket is kielégít. Mintegy hatvan Vi­deoton számítógép-rendszer dolgozik ezen a tájon. jór részt mezőgazdasági és ipari üzemekben. A szegedi üzem­egység 28 munkatársa dol­gozik a három funkció meg­valósításáért. Gépbemutató­termükben a megvásárolha­tó termékeket állították ki, biztosítják az érdeklődők számára a szakmai támoga­tást." Szervizhálózatuk — mely a garanciás javításokat is ellátja — egyszerre kom­munikációs központ, alkat­ré-zVakícrr' és javítószolgálat. Megrendelésre modelleket készít, programokát gyárt, feldolgoz; -t vállal ét, háttér gépiszolgáttatást' biztos.it. Míg öt ét vei ezelőtt a gyárnak mindössze egy ve­t-i zol'.áiaU üzeme működött Budapesten, addig mára fct­épiilt a vidéki hálózat. Ez­zel több célt értek él, meg­szűntek a „fehér foltok", csökkentek 'a távolságok, megvalósult a közvetlen szer­vizszolgáltatás. A szegedi (Sgy.séget tegnap, kedden ün­nepélyes i-evétek között nyi­tották 'meg. Nemzetközi konferencia Budapesten és iiiyof Nemzetközi tanácskozás kezdődött kedden Budapes­ten, a Stadion Szállóban a fejlődő országok gazdasági és társadalmi problémáiról. Az Országos Béketanács és a Béke-világtanács szervezésé­ben több mint 30 országból érkeztek vendégek a kon­ferenciára, amelyen számos ! hazai szakértő is előadást tart. A kétnapos összejöve­telen részt vesz Romes Csandra, a Béke-világtanács elnöke. A konferenciát Sebestyén Nándorné, az Országos Bé­ketanács elnöke nyitotta meg. Györké József, az MSZMP KB osztályvezető­helyettese előadásában ha­zánk és a fejlődő országok kapcsolatairól beszélt. Fel­szólalásában Romes Csand­ra elismeréssel szólt a ma­Nagy László felvételei gyar békemozgalom tevé­\ Szegedi Ruházati Szövetkezetben természetesnek tart- kenységéről. Rámutatott, iák hogy évente átalakul termelésük. Ebben az iparág- a fejlődő ország gaz­ban kövrfni kell a divat hullámzását. Nemcíak a hazai piac dasági-társadalmi problémái­igényeit kell kiszolgálniuk, hanem azokét az országokét is nak megoldása szorosan ösz­ahová áruiukai exportállak. 1984-ben például 80 millió 'szefügg a fegyverkezési ver­forint értékben szállítottak termékeikből külföldre, idén [seny megállításával. i növelni szeretnék exportjukat 1 A nemzetközi ' tanácskozás fő témája: a fejlődő orszá­gok gazdasági és társadalmi problémáinak súlyosbodása a jelenlegi világpolitikai és világgazdasági helyzetben. E kérdéshez számos referátum és hozzászólás kapcsolódott. Több felszólaló riasztó ada­tokkal támasztotta alá mon­dandóját. A fejlődő orszá­gok részesedése a világ ipari termeléséből például mind­össze kilenc, a gabonater­mesztésből pedig 30 száza­lék, holott napjainkban eb­ben a 127 államban él a vi­lág népességének mintegy 75 százaléka. A gyarmati múlt, az évszázados elmara­dottság okozta gazdasági és társadalmi problémák az utóbbi években súlyosbod­tak. A világgazdasági vál­ság. a fejlett tőkés országok protekcionizmusának erősö­dése, a nyersanyagárak gyors ütemű csökkenése, az adósságok, s az élelmiszer­termelés elmaradottsága ne­héz helyzetbe hozták az or­szágcsoport csaknem vala­mennyi kategóriáját. A leg­kevésbé fejlett országok helyzete katasztrófáiissá vált. A tanácskozásén megálla­pították: a nemzetközi fe­szültség növekedése, a fegy­verkezési verseny fokozódá­sa újabb nehézségek forrása, és miifd nyilvánvalóbb, hogy amíg továbbra is a jelenle­gi méretekben folytatódik a hajsza újabb és újabb fegy­verekért. addig nem várha­tó anyagi eszközük átirányí­tása a fejlődő országokba. Az imperialista hatalmak köz­vetett vagy közvetlen mó­don azzal is terhelik a fej­lődők gazdasági erőforrásait, hogy elnyomó rezsimeket tá­mogatnak, és ezzel a haladó kormányzatokat és forradal­mi erőket arra kényszerítik, hogy több pénzt fordítsanak védelmi célokra. Szomorú tény, hogy például 1982-ben 102 milliárd dollárt költöt­tek fegyverkezésre a fejlődő országok, s a világ fegyver­exportjának háromnegyed részben a fejlődő világ ad piacot. A tanácskozás ma, szer­dán folytatja munkáját.

Next

/
Thumbnails
Contents