Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-03 / 1. szám

CsitSrtSk. 1985. január 3. 3 Emlékezés Petőfire Petőfi Sándorra emlékez­tek születésének' 162. évfor­dulója alkalmából Kiskun­félegyházán, a költő gyer­mekéveinek színhelyén. A hétfői ünnepségen a KISZ, a Hazafias Népfront szer­vezetének vezetői, a városi tanács, valamint a költő ne­vét viselő intézmények, is­kolák képviselői helyezték el koszorúikat a Petőfi-szobor talapzatán, s az emlékház falán. Kiskőrösön, a költő szülő­meg a hagyományos koszo­rúzási ünnepséget és fáklyás felvonulást azon a téren, ahol szülőháza áll, s ugyan­csak szobor hirdeti emlékét. Az ünnepségen bejelentet­ték. hogy január 4-én Kis­kőrösön tartja meg alakuló ülését az Országos Petőfi Sándor Társaság, amely iro­dalmunk nagyjának szellemi hagyatékát gondozni, mun­kásságát az újabb és újabb nemzedékekkel megismertet­városában este rendezték ni lesz hivatott. Vidám óévbócsázlalók Változatos programokkal, sok helyütt régi népszoká­sok felelevenítésével búcsúz­tatták országszerte az óévet. A városok és nagyobb tele­pülések vendéglátóhelyein, művelődési házaiban vidám hangulatú év végi csúcsfor­galom, a szállodák többségé­ben telt ház várta az új év beköszöntét. népfőiskolák útja A Skála Budapest Nagyáruház második emeletén a közelmúltban nyflt meg a* ország első szoftver áruháza. A Commodore 64 mintájú személyi számítógépre elkészített prog­ramokat a gazdálkodó szervek kitűnően hasznosíthatják a közlekedésszervezésben és az anyagnyilvántartásban Tervszerű visszavonulás? (1.) Tervezők és beruházók Mikor e sorokat írom, már ismertek az 1985. évi népgazdasági terv részletei. Lehetőségeink évről évre testreszabottak, jövőre sem lesz másként. A beruházások csak alapjáraton maradnak. sos, és vállalati beruházás csapat megtartására feltét­elvétve akad. len szükségük van. A keres­A Szeged Városi Beruhá- let még mindig kisebb, mint zási Vállalat főmérnöke, amire vállalkozni tudnak. A Nagy Pál Miklós rövid tá- meglevő létszámhoz von még biztosítottnak lát- kell a munkákat megszer­ja 42 fős létszámuk foglal- vezni. Nem várhatják, hogy a fellendülés éveire még koztatását. A tervezők mos- a megrendelő kopogjon az várnunk kell. Vajon hogyan lanj gondja később jelent- ajtajukon. Néhány éve még vészelik át a „hét szúk esz- kezhet itt. Korábbi évekről két évre előre szerződéssel tendöt" azok. akiket a mun- athúzodott építkezések fel- lekötötték tervezői kapa­kájuk, megélhetésük a beru- ügyelete adja a feladatok citásukat Most, ha három házasokhoz köt. nagy részét. Ilyen a nemzeti hónapra szerződés, hat hó­A DÉLTERV nemrégiben színház jövő évi hajrája az napra ígéret van, akkor már elkészült újszeged! épülete {gg^ Sép? igazán impozáns látvány. tésgei együtt évente 1500 la­Maguknak tervezték. Sót, itt kas tervezésére és építésére nróbálták ki az úi lehetősé- adtak megbízást, a jövő­próbáltak ki az uj lehetőse ^ a jVm 900 ^ 1000 terveiket. Megérzése szerint geiket: a műszaki es pénz- köfül slabilizálódhat Az 1>2 1987-ben már ismét több ügyi ellenőrzést maguk vé- milliárdos programokból igy lesz a munka. Addig marad­gezték az építkezés idején, lett 1985-re 800 millió. Egy nak a takarékossági intéz­Molnar Ferenc műszaki igaz- meglepő tapasztalat: a lát- kedések. A másik út a szer­gató szerint már régóta er- szattal ellentétben az építő vezet tökéletesítése, a letuk zödik a beruházói piac vál- vállalatok között a magas- függ tole. Kisszövetkezet! tozása A fordulópont 1979- építésben még mindig nincs formában, fofoglalkozasu re tehető, akkor lett a túl- verseny. A móravárosi ABC szakcsoportokban dolgozva keresletből kínálati pozíció, felépítésere versenyeztetni mindenkinek sajat magat Ezek Után tervszerűnek lát- kívánták az építőket. Csak kell ellatma munkával. A szőtt egy irányított, fokoza- a Szegedi Magas- és Mély- 8a-os_ ev majd megmuta^tja, tos létszámleépítés. Ekkor építő jelentkezett, még nem tudták, hogy a fo- A CSOMITERV-nél ez év lyamat hosszú távú lesz-e, elejétöl eróteije.sebben érzik a gondokat. Az eredményes boldogok. Az 1957-ben ala­kult szövetkezet soha még ilyen nehéz helyzetben nem volt. A 85-ös évre 20 száza­lékkal még csökkentettek vagy pár éven belül meg­fordítható Teljesen új hely- dalkodás miatt 2o fővel zet állt elő, a vallalat fenn- s állása óta először kevesebb ^ ^ lett a munka. Az állam hoz- ££ ' főmérnökkel érdemes-e változtatni. Tóth Szeles István (Folytatjuk.) Még talán maga Grundt­vig, a dán evangélikus lel­kész sem gondolta, hogy miiyen életképes gondolatot vet papírra akkor, amikor a múlt század elején felve­tette a népfőiskolák meg­alakításának szükségességét A lelkész elképzeléseit Krisztián Kold falusi taní­tó váltotta valóra azzal, hogv 1851-ben megszervez­te az első népfőiskolát. Nem osztottak diplomát, nem tö­rekedtek az ismeretek hal­mozására, hallgatóik formá­lását igyekeztek magukra vállalni. Olyan hétköznapi ismereteket okítottak „csu­pán" amelyek képessé te­szik őket arra. hogy a tár­sadalom önálló tagjaként éljék napjaikat. 1. A múlt század végére mar számos európai ország­ban nyitották meg kapuju­kat a népfőiskolák. A két világháború közti időszak­ban pedig Kelet-Európa is mind nagyobb érdeklődést mutatott a népfőiskolai eezme iránt. Sorra nyíltak meg a cseh a lengyel, az észt és a bolgár népfőisko­lák. A magyarok is mert naiunk szintén egvre-másra alakultak. „Pár év alatt tö­megesen búftak elő a nép­főiskolák. mint száraz ta­lajból eső után a gombák — mondta Veres Péter bő négy évtizede egy tanácsko­záson. — A népfőiskola né­hány év alatt nagyon nép­szerű lett. Ma már úgy sze­repel. mint majdnem egyet­len mentség ahhoz, hogy a magyarság eljusson önma­gához. hogy közösségi öntu­datában és ízlésében meg­ei ősöd jék." Ezek az Intézmények — Svédországtól Jugoszláviáig, a Szovjetuniótól Angliáig — ma is számos európai országban központi helyet foglalnak el a rendszeres, a folyamatos művelődé* in­tézményhálózatán belül, „Aki nem birtokolja múlt­lát. az nem birtokolhatja jelenét és jövőjét sem" — hangzott el csaknem két esztendeje azon a népfront­megbeszélésen, amelyen megalakult a Népfőiskolá­sok Baráti Köre. És kár lenne tagadni, az elmúlt év­tizedekben méltatlanul fe­ledtük el ezt az egykor 30 ezer főt számláló, társadal­mi haladásunkat segítő mozgalmat. Ugyancsak az említett megbeszélésen ve­tették fel sokan — részben a sikeresen működő külföl­di népfőiskolák hírének hal­latán — a népfőiskolai moz­galom korunk igénveinek megfelelő, új formában tör­ténő megszervezésének a gondolatát ITT Számos tanácskozást, munkamegbeszélést és vitát rendeztek azóta, hiszen nem titok, sokan vitatják a moz­galom újraszervezésének időszerűségét. Mondják: má­son lettek a történelmi fel­tetelek. Ez így igaz. Nem szabad azonban figyelmen kívül hagynunk, hogy a tarsadalmi haladás napja­inkban is fő kérdéseink egyike. Mind gazdaságunk, mind pedig közigazgatásunk, egy csökkentették létszámukat. A 230 fős kollektíva helyzeté­ta létre e szervezetet, a meg oldást is töle várták. Majd csak tesz valamit, kezdeme­nvez. Ehelyett jöttek az új idők új dalai, teljesen a beszélgetünk. 1985-re még csak 50 százalék a szerző­dött munka. A megbízók még nem látják tisztán a lehetőségeiket Döntéseik elő­piacra kellett hagyatkozni, ^^^ díjmentes terv mindenféle segitseg neLkul. vázlatokat költségelőirány­A mostani helyzet alaphan- ?Mokat ké6Zítenek. Hátha gulata: nincs rosszabb a bi- ezekből is idővel munka zonytalan várakozásnál. A válik megbízások száma csökkent, " / a munkák egvre inkább el- A Tervező Szövetkezetben aprózódtak. Míg régebben 180-an dolgoztak a hetvenes húskombinátot, biológiai ku- evek fénykorában, most tatót háromezer lakásos la- 90-en tudnak megelni a fe ­k<5telepet kellett tervezni, adatokból. Marta József el­most a lakótelep 500 laká- nök szerint a megmaradt Konténer-pályaudvar épül Szombathelyen Vasúti konténerek rakodá- darut is. Az új pályaudvar­sára alkalmas pályaudvar ra. rakodótérre azért van épül Szombathelyen, a je- szükség, mert a régin akon­lenlegi teherpályaudvar foly- ténenek mozgatásához, rako­tatásaként. A murikák első dásához, tárolásához már ütemében elkészült a nagy nem volt elegendő hely. teherbírású betonburkolat; Az új létesítmény a ter­most a vágányokat építik, vek szerint az év első felé­majd felszerelik a rakodó- ben elkészül., újabb változás időszaka előtt áll És e megújulás si­kerének egyik alapkérdésé hi.gy szövetkezeteink, válla­lataink és hivatalaink ren­delkeznek-e annyi valós helyzetünket ismerő. Újra fogékony, jobbító szándékú földművessel, munkással és értelmiségivel, akik képe­sek társadalmi céljainkat valóra váltó, felelős cselek­vésre. Munkahelyükön és szűkebb lakókörzetükben egyaránt. A világgal való lépéstartás igénve ugyanis állandó politikai és szakmai művelődést igényel tőlük. Ezért tehát a mo6t szer­veződő népfőiskoláknak — 1385 februárjában nyitja meg. egyelőre kísérletként, kapuját a TOT Normafa úti székházában a „Norma Nép­főiskola" .— olyan jövőre orientált intézménynek kell lennie, amely segíti eliga­zodni hallgatóit a jelen in­formációáradatában és gondjaiban, továbbá segíti okét napjaink és holnapunk feszítő nehézségeinek meg­oldásában. Erre a feladatra azonban csak nemzeti önis­merettel rendelkező, szak­mailag képzett, az új iránt fogékony, és a műveltséget, művelődést az életforma ré­szének tekintő emberek le­hetnek képesek. Köztudott, hogy Iskola­rendszerünk még sok eset­ben nem képes a tehetségek felfedezésével egyidejűleg gondozásukat is magára vál­lalni Ennek pedig egyenes következménye, hogy ma még korántsem tudjuk ki­bontakoztatni az emberek­ben meglevő — gyakran szakmájuktól elütő — sok­irányú képességet. Márpe­dig ezzel mindahányan sze­genyebbek leszünk És ebben alighanem sokat segíthetnek az újjászerve­ződő népfőiskolák. Mert társadalmi céljaink valóra váltásához nagyon sok köz­ügyeinket valóban közügy­neg tekintő «s róluk felelós­seggel gondolkodó emberre van szükségünk. Olyanokra, SKik nem csupán tanúi, ha­r.em resztvevői i« a társa­dalmi megújulásnak; olya­nokra, akik munka- és la­kóhelyükön egyaránt részt­vevői a sorsukat befolyáso­lo döntések előkészítésének, akik a vitát nem az emberi, kapcsolatok mérgezőjének, nem ellenségeskedésnek, ha­nem a demokratikus gon­dolkodás alapkérdésének te­kintik: olyanokra, akik a nehezebb időszakokban Is megtalálják a közös hangot, es a felelősségteljes közös cselekvés lehetőségéti Ezáltal válhat az újjászü­lető népfőiskolai mozgalom az állampolgári tudat fej­lesztőjévé éppúgy, mint a közművelődés részévé, amely az embert, annak tel­jességét helvezi az „oktatás" középpontjába. Mégpedig ügy. hogy az képes legyen haladó hagyományaink ápo­lására szellemiségének gon­dozására és továbbörökfté­sére 1942-ben Móricz Zsig­mond ígv írt: ..Jobb pol­gárt. jobb hazafit, jobb em­bert nevelni — ez a népfő­iskola célja." fis ezek olvas célok, amelyekről napjaink­ban sem mondhatunk le. Cs. N. Á búza jó éve volt a tavalyi A fitotronbon beérett a búza Sikeres rolt a búzaterme­lő mezőgazdasági nagyüze­mek elmúlt évi munkája. A növénytermesztésnek ez az ágazata eredményesen dol­gozott, a termelők tű) is tel­jesítették az előirányzatot. A tények azt mutatják, hogv a magyar búzatermelés to­vábbra is a világ élvonalá­ban van. Az 1984 évi eredményeket értékelve, a MÉM-ben el­zal magyarázzák, hogy a rövidebb tenyészidő. amely a korai fajták adottsága, ezúttal nagyobb termelési biztonságot, a kevesebb veszteséget jelentett Min­denesetre az érési csoportok közötti átrendeződés szak­mailag indokolt a követke­ző évekre nézve is. A ha­zai és a külföldi fajták ará­nyában is változás mutatko­zik. amennyiben az elmúlt mondották' 596 gazdaságban évben először a termőterü­termesztették ezt a kalászos gabonát, s az üzemek na­gyobbik része kitűnő hoza­mokat ért el. Közülük 372 letnek több mint felén ha­zai eredetű búza magja ke­rült a földbe. Ez a folyamat évek óta tart, és a magyar — hektáronként 6 tonnánál nemesi tők kitűnő munkáját nagyobb termést takarított dicséri A fajták közötti be. és kisebbik részük — 224 sorrendben az élenjárók kö­üziem — maradt el ettől a teljesítménytől. 302 gazda­ság 6, illetve 7 tonna közöt­zótt több magyar búzaíájta is található, ezek izánvn. nagynevű külföldi búzát ti hozamot mutatott ki. 7 és utasítottak maguk mögé. 8 tonna között 64 gazdaság teljesített, és egészen ki­emelkedő. 8 tonna feletti Beérett a búza, aratásra készülnek az MTA marton­termést takarított be 6 nagy- vásári mezőgazdasági fcuta­uzem. A gazdaságok mindent egybevetve 23 minősített fajta közül választhatták ki a számukra legmegfelelőb­beket. Az adatok szerint valamennyi búzaféle igen jo hozamokkal hálálja meg a termelők fáradozását. Ezt jelzi, hogy a kisparcellás kísérletekben közülük nem is egy hektáronként 10 ton­nát adott. Ez egyúttal azt is jelzi, hogy a genetikai adottságok kihasználása a termelés további tartalékait tárhatja fel. A termesztésben jó ará­nyok alakultak ki A korai fajták aránya némiképpen csökkent. az úgynevezett kezépérési osztályban pedig nőtt a termőterületi A két fajtacsoport között hektá­ronként 100 kilogrammos eltérés mutatkozik a közép­érésüek javára — ez Indo­kolja az arányok megválto­zását —, ám az elmúlt év­ben ez az előny egyértel­műen mégsem mutatkozott meg. A szakemberek ezt az­tómtezetének fitotronjában. A téli aratás már megszo­kott a tudományos intéz­ményben : az összkomfortos növényház — a genetikai és a nemesitesi kutatásokat se­gítő és meggyorsító fitotron — lehetővé teszi, hogy az évszakok változásától füg­getlenül évén te két-három alkalommal is betakarítsák az érett kalászokat. A leg­kiválóbb hazai és külföldi törzsekből, vonalakból elő­állított nemesitményeket a programozható hőmérsékle­tű. szabályozható fényerős­ségű fitotronkamrákban há­rom-négy hónap alatt neve­lik fel. A virágceerépbert termesztett növények min­den fejlődési szakaszát rög­zítik Az aratás szerszáma a kisolló; a növénynek szinte minden porcikáját összegyűjtik, vizsgálják. A fitotronban csak a ne­mesitesi időszak egyik sza­kaszát töltik a jövendő faj­ták. végleges kipróbálásuk­ra a szabad ég alatt, a te­li yeszkertekben kerül sor.

Next

/
Thumbnails
Contents