Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-28 / 22. szám

Szombat, 1985. január 26. 28 Autóbusszal, vasárnap Az eső szemetel, de nem zavarja a Marx tér vasárnap reggeli nyugalmát. Az aatóbuszpályaudvar várójában a fűtést javítják, a tájékoztató táblák alatt különféle szerkezetek. Az elővételi jegypénztár fülkéjében nyugodtan kötögethet a szolgálatban levő fiatalaszszony, az információsablak előtt viszont mindig kopogtatnak, kérdezősködnek. Magam is azt teszem: — Mikor indul Asottha lomra olyan járat, amely Kissoron is áthalad? — Nyolc óra harminckor — mondják. — Szatymazon át Zsombóra tvm-e ma busz? — kérdi egy idősebb hölgy. — Nincs — kapja a választ. Persze, el lehet jutni Zsombora vasárnap is Ismerős házaspár várakozik a nyolcas állásnál. A busz begördül, ablakában tábla: „Szeged—Üllés—-RúzsaSzeged KN." — Hová, hová? — érdeklődöm. — A dorozsmai kiskertbe. Száz perc az ügyeleten, száz a levegőben Jégyiiitcn Pilátussá! Indul az ásotthalmi busz, a volán mellett Mityók Géza gépkocsivezető. „Vasárnap csöndesebb és nyugodtabb." A szegedi Volán Vállalat 406 autóbuszt tart, s abból a menetrendszerű járatokon 121 fut rendszeresen. A többi szerződéses, különjárat, munkásszállítás, illetve tartalék. A szegedi térségben (volt járásban) 65 autóbusz jön és megy behálózva a falvakat, tanyákat öszszekötve egymással, de leginkább Szegeddel. Érdekes adatokat mondott Siket István, a Volán képviselője: — A szegedi üzem naponta 597 járatot indít, szombatonként 494-et, vasárnap, tehát ma is 339 járat indul. — Mindenhová eljuthatunk busszal? — Igen — mondja Siket István. — Tíz évvel ezelőtt kapcsoltuk be a legutolsó „busznélküli" helységeket, Nagylak, Magyarcsanád és Apátfalva községeket. S természetesen a kisvasút megszűnése után bővítettük a pusztamérgesi és az ásotthalmi terület buszjáratait. Mondjak egy érdekes számot? — Mondjon. — A szegedi Volán a tavalyi évben közel 400 ezer alkalommal indított buszt járatain, s ebből majd a felét a szegedi üzemegység. — Kik utaznak vasárnap? — Vannak műszakosok, de inkább látogatók és kiskertesek. — S a kissoriak? — Kissor az Mórahalom után helyezkedik el, olyan tanyaköpont. Legtöbb az iskolás gyerek. — Mikor indul vissza Asotthalomról? — Legközelebb 12 óra 15 perckor, és Szegedre érkezem 13 óra 18 perckor. Közben befutott a székesfehérvári busz. Az utasok kényelmesen és nyugodtan szedegetik össze csomagjaikat. és lépnek le a kocsiról. Néhányukat szegedi rokonaik, ismerőseik várják, köszöntik. Egy szemüveges férfi egyetemen tanuló kislányához jött látogatóba. „Csak ne volna ilyen drága a busz" — panaszkodik. megfelel azoknak is, akik Szőregre, vagy Deszkre igyekeznek. A msnetirányító szerint a makói buszra csúcsidőben negyedóránál többet nem kell várni. Ez ideális, hiszen Szegeden, a húszas járatra is kell ugyanannyit várakozni. Az úgynevezett „átlós" járatok a Szeged környéki települések között még nem a legideálisabbak. De aki Üllésről vagy Balástváról Forráskútra. illetve Dócra, vagy netán Zákányszékről Mórahalomra akar eljutni, nem kell bejönnie Szegedre. A hármas állásra megérkezett a Szeged—Mórahalom—Ásotthalom felé induló busz, amely Kissoron át megy. A sofőr Mityók Géza. A fölszálló utasok: határőrtiszt. fiatal házaspár. öreg nénike, kosarat cipelő férfi, jó kedélyű család. A gépkocsi vezetője kinyitja a „páncélkasszát" és adja a jegyeket. Kalauz tehát nincs ezen a járaton. A sofőr kellemes, kedves ember. — Szeretem ezt a járatot, hiszen otthon vagyok benne. Aztán kiderül, hogy Ásotthalmon lakik. Reggel korán otthonról indul, és este hazatér családjához. A szegedi Volán — kivéve a miskolci térséget — az ország minden tájára indít járatokat. A leghoszszabb a zalaegerszegi, 384 kilométer. A szegedi főnök sorolja a városneveket: Pécs, Siófok, Székesfehérvár, Veszprém, Gyula, Debrecen, Budapest, Szolnok, Párád Átszállás nélkül utazhatnak az emberek az ország minden tájára". A nemzetközi járatok közül a Szeged—Szabadka között, naponta háromszor induló buszt érdemes említeni, a dubrovniki csak nyáron közlekedik, heti egy alkalommal. — Melyik a „legsűrűbb" Szeged környéki járatuk? — A makói. A nyolcas állásnál ott egy csuklós autóbusz. Azt hihetnénk, hogy helyi járat. Egy asszony kérdezi a felszállóktól, hová is megy. Makóra, mondják neki. „Akkor föllépek, mert én Deszkre igyekszem." Makóról naponta negyvenegy pár járat indul. A szakemberek úgy mondják, hogy periódusos, mivel azonos időben indítják a buszokat Szegedről és Makóról is. Persze, ez a járat Erkölcs és történetiség Háromnapos tudományos konferenciát rendez a fönti témakörben a Művelődési Minisztérium marxizmus— leninizmus oktatási főosztálya és a Juhász Gvula Tan' képzi Főiskola. Szegeden. Ma. hétfőn délelőtt a főiskola dísztermében tartják a megnyitót. A konferencia meghívott előadói, az etika kérdéseivel hivatásszerűen foglalkozó filozófusok, egyetemi-főiskolai oktatók plenáris ülésen tekintik át a m rxista etika történeti fejlődését. a tudományág jelenlegi helyzetet. A legkülönfélébb szaketikai témákból Tedig az erkölccsel nem hi'/atánszerüen foglalkozókat kérték fel előadásokra, így többek között pedagógus, orvos. pszichológus, jogász, kereskedő, rendőr, újságíró beszél szakmájának etikai vonatkozásairól — szekcióüléseken. A szerdán záruló konferencia részint továbbképző fórum az etika oktatóinak, másrészt alkalom a legújabb kutatási eredmények feltárására. A szegedi szervezők szándéka szerint közös fóruma lehet a filozófusoknak, oktatóknak és a különféle szakmák morális problémáival foglalkozóknak is, ilyenképpen bölcsője egy majdan alakuló Etikai Társaságnak ,.. A szegedi buszpályaudvar éli a maga vasárnapi életét. Az eső is tovább szemetel, hol erősebben, hol gyengébben. Megélénkül az Utasellátó büféje. amely olyan, mint egy nyílt fórum. Vitatkoznak az. emberek, emlegetik a piaci árakat, s a buszok indulási állásait lesegetik, elérik-e a kívánt jártot, van-e még idejük lehajtani egy nagyfröccsöt. A hangosbemondó recsegteti: „Autóbusz indul a hármas állásról Mórahalom —Kissor—Ásotthalom felé, azonnal." Akkor hát buszozunk egyet, vasárnap kényelmesebb, nem lökdösődnek anynyira. De különben is, mintha vasárnaponként mindannyian nyugodtabbak, udvariasabbak lennénk. Gazdagh István j Aliatkórház Vásárhely peremén, ahol már ugyancsak zabolátlanul nyargalászik a szél. Az alig egyéves modern épülettel szemben egy másik műintézmény, mondhatni rokon kategória. Csakhogy míg emitt a gyógyításra, odaát épp az ellenkezőjére szerződtek. Az ispotály szemszédja ugyanis a sertésvágóhíd. No, de ami odaat történik, nem lohasztja a kórházban dolgozók igyekezetét. Egyébként is elmélkedni e bizarr szomszédságon aligha akad idejük. * Apátfalvárói lovat hozott a mentő. Bélcsavarodás! Nosza, kezdődik a gyomorinosás. Nem lehet könnyű művelet, látom dr. Papp Karoly homlokán. Ugyan, csak megizzadt, de pihenni n ncs idő, odakint tele a váró. Böhöm nagy farkaskutya szaggatja a szájkosarat, rái'gatja gazdája kezéből a póiázt. Fehér, alig kisebb kuvasz.(szerűség) bosszantja, eszeveszetten ugat. Két velő ö ázó sorozat között megtudom. lázas, és fáj a lába. Mármint a majdnem kuvasznak. A kezelőben pedig •vzi is láthatom, hogy hőmérözjk. kis kalapáccsal a gerincét próbálgatják, tűvel szurkálják a talpát. Ráadásul injekciót is kap. Meg -e nyikkan. No, nem a jólEz a kétszáz, perc tulajdonképpen még .a múlt vasárnap, január 20-án lett volna esedékes. Ám akkor a rossz látási viszonyok miatt a szegedi MHSZ-reptér nem tudta fogadni az Ar- és Belvízvédelmi Készenléti Szolgálat repülőgépét, melyen tiszai jégszemlére indultak az ATIVTZIG munkatársai. Aztán a most magunk mögött hagyott szombaton minden feltétel együtt volt: a napfény, a gép é.s persze a szegedi jégvizitálók csapata. Meg a jég a Tiszán. Körösön. Maroson, ráadásul megtekin'ésre érdemesebb állapotban, mint egy héttel ezelőtt. Földi megfigyelésen — Akkor még egybefüggő jégréteggel von'a be a magyarországi folyókat a hosszan tartó fagy. Érdekesen alakult: az alsó szakaszoktól, délről észak felé haladva fagytak be a folyók, szinte egy időben, január 4-e és 7-e között. Szakmai szempontból ez ideális. Sehol sem voltak vastag. jégtáblákból összetorlódott dugók, amelyeket igen nagy erőbedobással lehetne csak megbontani A fordulat január 22-es és 24-e között következett be. amikor a hirtelen olvadás és az esőzések hatására áradni kezdett a Tisza is. mellékfolyói is. egyelőre a felső szakaszokon. A víz magával emelte az átlagosan 15 centiméter vastag jégpáncélt. Az a dolgok rendje szerint összetöredezett. Hajókat, uszályokat is sodort magával, és mást szabad lefolyást keres. A szűkebb kanyarokban. vagy egybefüggő jégréteget utolérve könnyen összetorlódhatnak a táblák, viszszaduzzasztva a víz szintiét. — Január 26-án ezért kellett Vásárosnamény fölött harmad- Gyulánál elsőfokú árvízvédelmi készültséget elrendelni! — És várható, hogy napokon belül a Tiszán végig megmozdul a jég. Akkor kell szembenéznünk a kérdéssel: „fogadóképes" lesz-e addigra a jugoszláviai Tiszaszakasz és a Duna. Az ATIVIZIG felségvizein egyébként oly alacsony a folyók vízállása, hogy még jégdugók keletkezése esetén sem kell árvízveszélytől tartani. Am a parti védtöltésekben. ártéri erdőkben kárt tehetnek a kisodródó jégtáblák. Nos. éppen ezért szeretnénk képet alkotni arról hol alakulhatnak ki torlódások. Az ATIVIZIG figyelőszolgálatának 30 munkatársa ugyan rendszeresen szemlézi folyóink 180 kilométerét, de a folyamatos — légi — megfigyelést helyzetjelentéseik nem pótolhatják; Szombaton délelőtt a vízügyi igazgátóság műszaki ügveletén adta ezt az összefoglalót Török Imre György, az árvédelmi és folyószabályozási osztály vezetője. Az ott töltött száz percben e sorok írójának alkalma volt betekinteni a jégjelentések gyűjtésének, értékelésének, továbbításának igazán nemzetközi folyamatába: Temesvár Arad. Kikinda Zenta. Zombor, Újvidék és persze Szeged adja-kapja a híreket, hogy aztán ki-ki továbbíthassa országa központi vízügyi szervezeteihez. Iroda a fedélzeten Hrehuss György, az ÁBKSZ .jégfelelőseként" január 7-én nyitotta meg légi utazási irodáját — azóta egyfolytában úton — bocsánat: gépen — van. A szegedi repülőtérre dunai szemléről érkezett, előtte egy nappal a Felső-Tisza-vidéket, a Berettyót.-a Körösöket járta-repiilte be. s e heti programja sem lesz lazább. — A Tisza Záhonyig zajlik, de a kisebb torlódások ellenére a partélek között maradt a víz. Lényegében a Kőrösökör. és a Berettyón is károkozás nélkül levonulhat a zajlás. ha az alsó szakaszon megmozdul a jég. A következő felvonás akkor indul, amikor Tiszalökhöz Kisköréhez ér le a zajlás. Mindenesetre kész elképzelésekkel rendelkezünk, ezeket legutóbb szerdán Szolnokon egyeztettük az érintett igazgatóságokkal. A Tiszán jelenleg tíz jégtörő hajó. ebből kettő Szegeden áll készenlétben. Szerencsére viszonylag kis jégtömeggel kell számolnunk, hiszen alacsony vízállásnál. kis felületen fagytak be a folyók. (Kis felületen? Az lehet, de Mártfai Lászlónak, a szegedi jelentőszolgálat felelősének zárójeles megjegyzését mégiscsak elképesztőnek tartom: folvókilométerenként 20 ezer köbmétert tesz ki a jégpáncél! ...) Mindezt már a fedélzeti irodában tudtam meg. a Pilátus nevet viselő, igazán csinos küllemű, nyolcszemélyes repülőgépen. Ha nem 150—200 méterrel a földfelszín fölött úsztunk volna a szombat déli verőfényben, akár mikrobuszban is érezhettem volna magam. (Olvannvira. hogy sűrűn hátranéző hogylétünk felől érdeklődő pilótánkat. Katona Lajost egyszer ösztönösen meg is kértem, ugyan nézzen már előre figvel je az utat... A parlamenti tudósításokban ilyenkor teszik zárójelbe: derültség. A vízügyetek légi parlamentié egyébként törvényt is hozott: hogy Katona Lajosnak az éles folyókanyarokat — lásd Maros — nem muszáj követnie.) Szövetkezik a segítség Hogy egyébként milyen volt ez az út? Köszönöm kérdésüket: élmény. Utálatos dolog volna mindazonáltal, ha a márványmintázatú. ezer árnyalatú jégpáncélról, a lila párába vesző horizontról, az élő térképpé zsugorodott, verőfényes Alföldről zengedeznék. Tanulságokat sem nekem kell megfogalmaznom: a gép utasai a térdükre fektetett térképeken bejelölték, hol kell majd a jeget megmozgatni, gyakoribbá tenni az ellenőrzést és így tovább. Jómagam csak egyet tehetek, vállalva az üzenetközvetítő szerepét. Ha azt hallják hogy Gyulánál két nap alatt 6 métert emelkedett a víz és azt látják a tévéhíradóban (láthatták szombaton este), hogy sodródó uszályok elfogására szövetkezik a parti segítség, akkor se aggódjanak. „Helyzet" van. de jeges árvíz veszélye nincs. Nem én mondom. A Szeged— Csongrád—Öcsöd—Nagylak—Szeged négyszög vizeinek vizitálói mondták. Pálfy Katalin Ispotály, állatéinak A szabad szombat kutyáké, macskáké neveltség vett erőt rajta, hanem a rongy, amivel bekötötték a száját. A gyógyszerszagú csendben immár megnyugodva csomagolhatja ki szatyrát a hölgy, aki már odakünn, a váróban rokonszenvet ébresztett bennem, ő is összerezzent minden ugatásra. Bordó táskájából most tarka macskát pottyant a k ;zelőasztalra. Berzenkedik, borzolódik a szegény pára, már nem is olyan tarka, inkább mintha hamuszürke volna Nincs étvágya — panaszolja helyette a gazdája. Feitóző bélgyulladásban •zcr.ved — magyarázza dr. Papp Károly, s már készíti is az injekcióstűt. * Aztán még két cica, nem is tudom pontosan, hány kutya következett. Mindig belőlük van a legtöbb. Tavaly például a valamivel töob mint háromezer be. jeró. vagyis ambvlanter kezeit állat bő egyharmada kutya és macska volt. A tötli sertés, ló. szarvasmarha. baromfi — ide sorolják a nyilvántartásban a papagajt is — aztán juh ér kecske. A kórházban 21 nagy- és 19 kisállatnak jut hely, minden rászoruló beteget bent tudnak tartani. Amelyiket elbocsátják, azt mar otthon is lehet kezelni. Az intézetben három állatorvos, hat ápoló és két technikus dolgozik. Kijut a munkából a laboránsnak, a gépkocsivezetőknek és a takarítónőknek is. Minderről a vezető szakállatorvos, vagyis dr. Papp Károly okosít ki. Tanultam tőle egyebet is: például hogy kutyában most alighanem a bernáthegyi a menő. A toxer-kultusz alábbszállt, tartja viszont pozícióját a német juhász. Sok a kuvasz és a tacskó egyre több a pekingi palotapincsi. Már-már fehér holló viszont a komondor. Megtudtam továbbá, hogy egy lófog kihúzása mindössze bő 15 perc, ebbe a fogtulajc onos kalodázása és a jó fé". méteres fogók előkészítése is belefér. Bizony, megizzad az ember mondja dr Gősi Gábor, ugyancsak a kórház állatorvosa, érzi is n karját, ha egymás után több lópáciens érkezik. Hiszek neki. Megpróbáltam, a lófogkezelő szerszámok még nnnal a két teli szatyornál is többet nyomnak, mint s.n.-t hétvégeken hazacipelek az ábécéből. Pedig az se semmi ... Fs akkor még a nagyállatokon végzett szülési beavatkozásokról nem is szóltam. Egy rosszul fekvő borjú megforgatása az anyaméhben ugyancsak erőt próoálé feladat. Hisz a viliágra készülő, de máris bajba jutott boci 40—60 kiict is nyom. Van. amikor már csak a császármetszés segít — egyébként ez a leggyakoribb műtét —, egynémelyik tehénnél akár kéthál om óráig is tarthat. * Az állatorvosok bel- és bőrgyógyászok, szülészek és sebészek egyszerre, sőt oktatók is. Hisz gyakorlatuk egy részét itt töltik az állattenyésztési főiskola hallgatói. A kórház sosem csendes, hétvégeken is mozgalmasan zailik az élet. A szabad szombat többnyire a kutyák és a macskák napja, hisz a gazdik ilyenkor érnek rá leginkább kedvenceikkel útra kelni. Papa, mama és a gyerekek mind ott szoronganak a váróban, jobb családokban félreteszi ilyenkor a kötést a nagymama is. Ladányi Zsuzsa