Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

Szombat, 1985. január 26. 3 II gazdaság és a társadalom 1984. évi fejlődéséről sokban felszerelt állomások A közlekedés, a posta és száma mintegy 24 ezerrel 5 távközlés területén foglal„ , . koztatott mun ríáso és szazalékkai gyarapodott. A kalmazottak szama 1984. foállomások 80 szazaléka ben mintegy 3 ezer fővel, távhívásra alkalmas. 0,8 százalékkal csökkent. Külkereskedelem Az 1984. évi behozatal egyes nyers- és alapanyamennyisége lényegében azo- gokból, továbbá fogyasztási nos volt az előző évivel, a iparcikkekből több érkezett, kivitelé jelentősen mégha- mint egy évvel korábban. A ladta az egy évvel azelőt- rubelelszámolású kivitel 7 tit, ez tette lehetővé a kül- százalékkal bővült Mindekereskedelmi egyenleg javu- nekelőtt az ipari késztermélását. kek exportja fokozódott. A Külgazdasági kapcsolata- cserearányromlás mérsékinkban 1984-ben is mégha- lödött. A behozatali többlet tározó szerepe volt a szocia- az előző évihez képest jelista országokkal folytatott lentősen csökkent tervszerű együttműködésnek. Nem rubelelszámolásokA rubelben elszámolt beho- ban a behozatal nem egézatal mennyisége az 1983. szen 1 százalékkal, a kiviévi szint körül alakult. Ezen tel 5 százalékkal emelkebelül energiahordozókból, dett. Idegenforgalom A külgazdasági egyensúly volt. Átlagos tartózkodási javítását a növekvő idegen- idejük kissé emelkedett, forgalom is segítette. 1984- Magyar állampolgárok ben több mint 13 millió kül- 1984rben 5.4 millió esetben földi érkezett Magyaror- utaztak külföldre, ami az, szágra. 3 millió fővel, csak- előző évhez képest 0.8 miinem 30 százalékkal több. lió fŐ6. 13 százalékos nömint egy évvel korábban, vekedést jelent. A kiutazók A beutazók több mint 70 88 százaléka a szocialista százaléka a szocialista or- országokat kereste fel. szágokból érkezett. Számuk Az idegenforgalmi bevéteaz előző évhez képest egy- lek 1984-ben is meghaladharmaddal, a nem szocia- ták a kiadásokat Az aktilista országokboO érkezőké vum rubel- és nem rubelegyötöddel emelkedett. elszámolásokban egyaránt A hazánkba érkezett kül- nagyobb volt, mint 1983földiek 65 százaléka turista ban. Beruházás A szocialista szervek be- százalékkal kevesebbet az ruházásaira 186 milliárd fo- előző évinél. Nőttek a berurintot fizettek ki, kb. 1 szá- házási hitel és az állami tázalékkal kevesebbet. mint mogatás segítségével megvaaz előző évben. A beruházá- lósuló beruházási kifizetéaok volumene 6—7 százalék- sek. kai. a tervezettnél kevésbé A 100 millió forintnál nacsökkent. gyobb beruházások körében Az állami döntési körbe a befejezett beruházások tartozó beruházásokra 79 költség-előirányzata megmilliárd forintot fordítottak, haladta a megkezdettekét, ami lényegében az 1983. évi így a megvalósítás alatt álkifizetéssel azonos. Az elő- ló állomány csökkent, irányzottnál nagyobb kifize- 1984-ben építési és gépbetésekben szerepet játszott ruházásokra valamivel ketöbbek között a Márkus-he- vesebbet. egvéb beruházágyi bányaüzem biztonsági sokra többet fordítottak, berendezéseinek kiegészíté- mint egy évvel korábban A se, a Dunai Vasmű kokszoló- belföldi beszerzésű gépek művének gyorsított kivite- beruházása nőtt. a rubel- és lezése, a kőolaj- és föld- a nem rubelelszámolású imgáztermelés fejlesztésének portgépeké csökkent, gyorsítása. A vállalati és A beruházási ráfordítások szövetkezeti döntésű beru- volumene valamennyi népházásokra csaknem 107 mii- gazdasági ágban kisebb volt, liárd forintot fizettek ki, 2 mint az előző évben. Népességr népmozgalom, foglalkoztatottság 1985. január 1-én az or- sebb. mint 1983-ban. A szüszág népessége 10 658 000 fő letések számának évek óta volt, 21 ezerrel kevesebb, tartó csökkenése mérséklőmint egy évvel korábban, dött. a szülési hajlandóság 1984 folyamán 125 000 gye- valamelyes élénkülése körek született, 2000-rel keve- vetkeztében. Ezer lakosra ÍVEK ÉS VONALAK (Folytatás az 1. oldalról.) ruházási és fenntartási jellegű építkezések aránya, a fenntartási munkák az öszszes termelés 22 százalékát adták. A kivitelező építőipar által elvégzett munkák árszínvonala 7—7,5 százalékkal emelkedett A kivitelező építőiparban foglalkoztatottak száma 3.0 százalékkal, mintegy 8600 fővel csökkent. A létszámcsökkenés a korábbiaknál mérsékeltebb volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés színvonala elmaradt az 1983. évitől. 1984-ben 70 400 lakás épült fel, ez megfelel az előirányzat alsó határának. Az épített lakások 14 százaléka, a tervezettnél kevesebb énült állami erőből. Magánerőből', túlnyomórészt állami támogatással. kölcsönnel. az előző évinél több lakás épült. Az új lakások 41 százaléka az állami és a szövetkezeti építőipari szervezetek, a többi a magánkisipar és a lakosság házilagos kivitelezésében készült el Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás A mezőgazdasági termékek termelése 2,5—3 százalékkal. a tervezettet megközelítő mértékben emelkedett. A növénytermelés több mint 4 százalékkal nőtt az állattenyésztés növekedése meghaladta az 1 százalékot. 1984-ben minden eddiginél több gabonát takarítottak be. Az 1983. évivel közel azonos nagyságú területen 15,7 millió tonna gabona termett, ami 2 millió tonnával több az 1983. évi mennyiségnél, és a két évvel azelőttit is meghaladta. A búzatermés 7,3 millió tonna volt, 1,4 millió tonnával több az előző évinél. Kukoricából 6.7 millió tonnát takarítottak be, 230 ezer tonnával többet, mint 1983-ban. A búza hektáronkénti hozama 5,4 tonna volt, a kukoricáé 5,9 tonna. A gyümölcstermés 13 százalékkal elmaradt az előző évitől. Szőlőből 870 ezer tonnát szüreteltek, 11 százalékkal kevesebbet, mint 1983-ban. A szarvasmarha-állomány gyakorlatilag nem változott, a tehénállomány csökkenése folytatódott. A sertésállomány 1984. év végén 9,2 millió darab volt. 6 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban A kocaállomány is csökkent kismértékben. A juhok száma kevesebb volt, mint egy évvel ezelőtt. A vágóállat-termelés elérte a 2,4 millió tonnát, az előző évhez képest 2 százalékkal nőtt. Ezen belül a vágósertés-termelés 5 százalékkal emelkedett, a vágóbaromfié pedig az előző évi szinten maradt. A vágómarha- és vágójuhtermelés 5, illetve 12 százalékkal csökkent. A fontosabb állati termékek közül tejből valamivel több, tojásbői 5 százalékkal kevesebb volt a termelés, mint az előző évben. Az erdőgazdálkodási vállalatok 1984. évi fakitermelése — 7,9 millió köbméter —, valamint erdőtelepítése azonos volt az előző évivel. Vízgazdálkodás A vízgazdálkodás 1984. évi feladatai általában megvalósultak. 1984. év végén a —lakosság 83 százaléka részesült vezetékes vízellátásban. Javult az egészségtelen lvóvizü települések vízellátása is. A lakások 38 százalékából vezették el közcsatornán a szennyvizet. A mezőgazdasági üzemek megközelítőleg 25 százalékkal több öntözővizet vettek igénybe, mint 1983-ban. Folytatódott az árvízvédelmi művek építése. és valamelyest nőtt azok védelmi biztonsága. Tovább épültek a belvízelvezető főművek. Közlekedés, posta és távközlés 11,7 élve. születés jutott. A születések alacsony számában szerepe van annak, hogv a szülőképes korú — elsősorban a 20—29 éves — nők száma 3—4 éve csökken. 1984-ben 146 000-en haltak meg. Az ezer lakosra jutó halálozás 13.7 volt. némileg kevesebb, mint 1983-ban. A csecsemőhalandóság évek óta tartó csökkenése nem folytatódott: ezer élve szülöttre 20, egy éven aluli haláleset jutott, 1903-ban 19. 1985. január 1-én az aktív keresők száma 4 920 000 fő volt, 20 100 fővel. 0.4 százalékkal kevesebb, mint egy évvel korábban. A keresők száma az anyagi ágakban csökkent, a nem anyagi ágakban nőtt. Á lakosság jövedelme és fogyasztása A közlekedési vállalatok és szövetkezetek által szállított áruk tömege 2,5 százalékkal kisebb volt az egy évvel azelőttinél. A szállítási távolság nőtt, és ezzel összefüggésben az árutonnakilométer teljesítmény, a vasúti közlekedés kivételével valamennyi közlekedési ágban fokozódott A távolsági személyszállítás utasainak száma valamivel elmaradt az 1983. évitől. A vasúton utazók száma emelkedett, az autóbuszon utazóké mérséklődött. Az átlagos utazási távolság nagyobb volt az előző évinél, így az utaskilométer-teljesítmény a vasúti és az autóbuszközlekedésben egyaránt nőtt. A helyi tömegközlekedést 3 százaiékkal több uta6 vette igénybe, mint 1983ban. Legielentősebben az autóbuszon utazók száma emelkedett, de villamoson és metrón is többen utaztak az egv évvel korábbinál. A szállítási feladatok lebonvolitásában a közlekedési és a más népgazdasági ágazatokba tartozó vállalatok é-s szövetkezetek mellett egyre jelentősebb a szerepe az áru- és személyszállító kisiparosoknak. számuk meghaladta a 20 ezret. Folytatódott a vasút villamosítása. az össz.hálózat több mint 23 százalékát kitevő villamosított vonalukon a vontatási teljesítménvek mintegv 60 százaléka bonvolódik le. A közlekedési válla'atok és szövetkezetek járműbeszerzései teherszállító járművekből 1984-ben tovább csökkentek. közúti személvszállító járművekböl kissé nőttek. Az. év folyamán összesen 95 ezer személygépkocsit értékesítettek, a lakosság tulajdonában levő személygépkocsik év ff/égi állománya meghaladta az 1,3 milliót, a teljes állomány 97 százalékát. Befejeződött az Árpádhíd és a hozzá kapcsolódó forgalmi csomópontok átépítése, újabb metrószakaszt adtak át a forgalomnak. A bekapcsolt távbeszélő főállomások száma 29 ezerrel nőtt. Ezen belül a lakáA lakosság összes jövedelme nominálértéken mintegy 9 százalékkal, a fogyasztói árszínvonal átlagosan 8.3 százalékkal volt magasabb az 1983. évinél. Az egy lakosra jutó reáljövedelem — a tervben előirányzott szinten tartással szemben — kb. 1 százalékkal emelkedett. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó bruttó havi átlagkeresete 5 e/.er 510 forint volt, 5.8 százalékkal több. mint 1983-ban. A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozók közös gazdaságból származó átlagkeresete 3.8 százalékkal emelkedett. összege havi 4 ezer 840 forint volt A munkából származó jövedelmet növelte. hogy a különböző kisvállalkozási formákból származó jövedelmek összege, mindenekelőtt az e formában tevékenykedők számának jelentős emelkedése miatt, majdnem megkétszereződött. A munkások és alkalmazottak egy keresőre iutó reálbére 3 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél, az összes munkajövedelem reálértéke lényegében nem változott. A pénzbeli társadalmi jövedelmek összege folyó áron 12 százalékkal nőtt, és kb. 125 milliárd forintot tett ki. Emelkedett a természetbeni — egészségügyi oktatási, kulturális — iövedelmek összege és reálértéke. Nvugdtjakra az év folyamán 84 milliárd forintot fizettek ki. 12 százalékkal többet, mint 19R3-ban. A növekedésben szerepe volt annak. hogy a nyugdíjasok száma az előző évhez ké<oest 45 ezerrel. 2 miÍJió 260 ezer 500-ra nőtt. valamint anr.ak, hogy az új nyugdíjasoknak magasabb a nyugdíja, mint a régebben nyugdíjazottaké. Családi pótlékra 1981-ben 19 4 milliárd forintot fizettek ki, 21 százalékkal többet. mint 1983-ban. A növekedésben szerepe volt annak. hogy a kétgyermekesek családi pótlékát emelték, és egy gvermek után is fizetnek családi pitlékot. Továbbá az 1984 év eleji áremeléssel egyidejűleg a családi pótlékot kiegészítették. 1984-ben átlagosan 221 ezer anva vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. 10 ezerrel kevesebb, mint lí)83-ban. A gyermekgondozási segélyre 3.4 milliárd forintot folyósítottak, valamivel többet, mint 1983-ban. mivel az áremelések ellentételezésére a gyermekgondozási segélyt is kiegészítették. A lakosság fogyasztása a reáljövedelemhez hasonlóan kb. 1 százalékkal, a tervezettnél némileg gyorsabban emelkedett A kiskereskedelem folyó áron 8 7 száza.ékknl. összehasonlító áron 0.2 —0.3 százalékkal több árut értékesített, mint az előző évben. Az eladott vegyes iparcikkek volumene mintc?v 2 százatokkal nőtt. az élelmiszerek és élvezeti cikkek bolti eladásának menvnyisége lényegében nem változott. A vendéglátő-forgalom 4 százalékkal a ruházati cikkeké 2.5 százalékkal csökkent. A takarékbetét-állomány az év folvamán a kamatokkal egvütt 22 milliárd fo rinttal emelkedett, és december 31-én 219 milliárd forintot tett ki. Egészségügy, oktatás 1984-ben tovább javult az orvosellátottság. A 10 ezer lakosra jutó orvosok száma 31,7-re emelkedett. Az év folyamán 70 új általános és gyermekorvosi körzet létesült. Az egy körzeti és gyermekkörzeti orvosra jutó lakosok száma 1954-re csökkent. A betöltetlen körzeti és gyermekkörzeti orvosi állások aránya kismértékben, 3.2 százalékra emelkedett. Az év folyamán 1600 új kórházi ágy létesült. A működő kórházi ágyak száma a fejlesztések és megszűnések következtében 100 400-ra nőtt. A bölcsődei helyek száma az év végén 69 900 volt. Az óvodai helyek száma 2057-tel nőtt. és a tanév elejére megközelítette a 415 ezret, miközben az óvodás korú gyermekek száma csökkent. Az óvodák zsúfoltsága tovább mérséklődött. Az óvodás korú gyermekek 88,8 százaléka jár óvodába. 1984—1985-ös tanévben az általános iskola nappali tagozatán 1 millió 286 ezren tanulnak, 16 000-rel többen, min* az előző tanévben. Az általános iskolák osztálytermeinek száma a tanév elején 1123-mal több volt az egy évvel korábbinál. Az egy osztályteremre jutó tanulólétszám kevesebb az előző évinél. Az egy tanulócsoportra jutó tanulók szárr.a nem változott. Az általános iskola 8. osztályát befejezők 93 százaléka tanul tovább, fele középiskolába, fele szakmunkásképző és szakiskolákban. Az előző tanévhez képest mind a szakmunkástanulók, mind a középiskolák nappali tagozatán tanulók száma emelkedett. A középiskolákban i 17 500 pedagógus tanít, 580na: több, mint az előző tanevben. Nagy LA Rió {elvétele A felsőfokú oktatási intézményeknek csaknem 100 ezer hallgatója van. Ebből 63,2 ezren tanulnak nappali tagozaton, 300-zal többen, mint az előző tanévben. A 18—22 éves népességnek az előző évinél valamivel nagyobb része 9 9 százaléka tanul a felsőoktatási intézmények nappali tagozatain.