Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! <0 o idfcartl SZBdBI/ é / 75. évfolyam január 26., 1985. 21. szám szombat Ara: 2,20 forint & AZ MSZMP SZEGED VÁROSI BIZOTTSÁGIN AK LAPJA A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése es 1984. évi fe 1984-ben a népgazdaság fejlődése lényegében megfelelt az éves terv céljainak. Az egyensúlyi helyzet javult, a nemzetközi fizetőképesség megszilárdult. Az életszínvonal és az életkörülmények alakulására vonatkozó előirányzatok nagyrészt teljesültek. A termelés növekedési üteme élénkült, és színvonala meghaladta a tervezettet. Az adósságállomány konvertibilis devizákban az előző évinél jobban csökkent, rubelelszámolásokban pedig kevésbé nőtt A külkereskedelmi aktívum az előző évit meghaladta, de a tervben előirányzottat nem érte el. A nemzeti jövedelem öszszege folyó áron több mint 800 milliárd forint volt. volumene — előzetes, részben becsült adatok alapján — 2.8—3 százalékkal haladta meg az 1983. évit. A termelésnövekedés az anyagi ágakban foglalkoztatottak számának csaknem 1 százalékos csökkenése mellett következett be. A termelékenység emelkedése meghaladta a 3,5 százalékot. A termelést és az ellátást szoJgáló állóeszköz-állomány gyarapodott Az egységnyi termelésre jutó anyagráfordítás kis mértékben csökkent. A népgazdaság energiafelhasználása az előző évhez viszonyítva közel 4 százalékkal nőtt. Emelkedett az anyagi ágazatok, valamint a lakosság és a kommunális ágazatok fogyasztása is. Az energiaigények kielégítésében fokozódott a hazai források szerepe A nemzeti jövedelemből belföldön (folyó áron) kb. 770 milliárd forintot, volumenben csaknem annyit használtak fel. mint 1933ban. A lakosság fogyasztása kb. 1 százalékkal emelkedett. A felhalmozás 8—9 százalékkal alacsonyabb volt az előző évinél. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések hozzájárultak az életkörülmények javításához. A lakásállomány bővült, javult az új lakások felszereltsége, és nőtt alapterületük. Fokozódott a lakás-korszerűsítés és -felújítás. A kórházi ágyak száma növekedett, javult a kórházak műszerekkel való ellátottsága. Az óvodai helyek száma az igényekkel arányosan bővült Folytatódott a települések bekapcsolása a földgázellátásba. A közművesítésben, az életkörülmények javítását szolgáló beruházásokban fokozott mértékben vett részt a lakosság. saját erőforrásaival. Mind a termelés bővüléséhez, mind a lakossági jövedelmek növekedéséhez hozzájárult hogy a kisszervezetek — főként az ipari és szolgáltató szövetkezeti szakcsoportok, a vállalati gazdasági munkaközösségek — és a bennük résztvevők száma gyors ütemben tovább emelkedett A NÉPGAZDASÁG 1984. ÉVI FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB MUTATŐSZAMAI Terv Tény 1983. év százalékában Nemzeti .jövedelem 101.5—102,0 102,8—103 Belföldi felhasználás 98— 99 kb. 100 Ipari termelés 101,5—102.0 103 Országos építési-szerelési tevékenység 97 — 98 95 — 96 Mezőgazdasági termékek termelése 103 —104 102.5—103 Egy lakosra jutó reáljövedelem 100.0 kb. 101 Lakossági fogyasztás 100,0—100.5 kb. 101 Ipar Az ipari termelés (a kisszervezetek termelésével együtt) kb. 3 százalékkal, a tervet meghaladóan eme'kedett. Az állami iparvállalatok 2.5 százalékkal, az ipari szövetkezetek 4,1 százalékkal, a kisszervezetek és a magánkisipar ennél nagyobb mértékben növelték termelésüket Az ipari termékek értékesítésében nőtt az export aránya. Kivitelük mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, összességében 5—6 százalékkal. Az ipar belföldre közel 1 százalékkal növelte értékesítését, ezen belül a lakosságnak 1.8 százalékkal több, beruházásra és termelő felhasználásra lényegében az előző évivel azonos mennyiségű terméket szállított Az ipari termelés kb. háromnegyedét kitevő szakagazatokban a termelés kisebb-nagyobb mértékben emelkedett a többiben r.em változott, vagy csökkent. Ez utóbbiak száma kevesebb volt az előző évinél. Az állami iparvállalatoknál és az ipari szövetkezeteknél foglalkoztatottak száma némileg — a korábbi éveknél kevésbé — mérséklődött a kisvállalatoknál és kisszövetkezeteknél viszont számottevően emelkedett a létszám. Valamennyi Ipari szervezetet figyelembe véve, a foglalkoztatottak száma 1984-ben lényegesen nem tért el az előző évitől. A nagyobb ágazatok közül a bányászatban, a kohászatban, a gépiparban és a könynyűiparban az 1983. évinél kevesebben dolgoztak. Fészben az új kapacitások üzembe helyezése folytán néhány ágazatban nőtt a létszám, köztük a villamosenergiaiparban, a vegyiparban, az élelmiszeriparban, az építőanyag-iparban. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés mintegy 3 százalékkal emelkedett. Tovább folytatódott az anyagtakarékosságot célzó programok megvalósítása; az eredmények szerényebbek a korábbiaknál, részben azért, mert élénkült egyes anyagigényes ágazatok termelése, részben, mert alacsony a vállalatok költségérzékenysége. Az ipar nyeresége 1984-ben emelkedett ami elsősorban a kohászat, a vegyipar és az építőanyag-ipar növekvő nyereségéből adódott. Több bányászati, gépipari és élelmiszeripari vállalat veszteséggel zárta az évet.. Az ipar értékesítési árszínvonala 4 százalékkal, a belföldi értékesítésé 3,6 százalékkal emelkedett. A főbb energiahordozók közül szénből 25 millió tonnát, 0,7 százalékkal kevesebbet, kőolajból 2 millió tonnát, lényegében ugyananvnyit hoztak felszínre, mint az előző évben. A földgáztermelés 6 százalékkal, 6.9 milliárd köbméterre nőtt. A villamosenergia-termelés 26.2 milliárd kilowattóra volt 1,8 százalékkal több, mint 1983-ban. Üzembe helyezték a Paksi Atomerőmű 2. számú blokkját A villamosenergia-termeléshez a Paksi Atomerőmű 14 százalékkal, ezen belül az év utolsó két hónapjában 23 százalékkal járult hozzá. A folyamatban levő beruházások közül az Oroszlányi Szénbányák Márkus-hegyi bányaüzemében befejeződtek a feltárási munkák, az aknák műszaki átadása megtörtént, az év folyamán 1.2 millió tonna szenet termeltek. Alumíniumkohászati termékekből mind a belföldi értékesítés, mind az export emelkedett. Az export bővülése nem rubelelszámolásokban következett be. A tőkés export az év első felében kedvező árakon, kiemelkedően nőtt, a későbbiekben az árak nagymértékben csökkentek. Vaskohászati termékekből a belföldi értékesítés csökkent, az export mindkét fő elszámolási viszonylatban számottevően nőtt. A kivitel bővülése nem rubelelszámolásokban volt erőteljesebb. Határidőre elkészült az Ózdi Kohászati Üzemek salakfeldolgozó műve. Fenyőfőn 240 ezer tonna bauxittermelő kapacitást helyeztek üzembe. A gépiparon belül jelentősen. 6 százalékkal növelte termelését a víllamosgép- és készülékipar, valamint a híradás- és vákuumtechnikai ipar, szerényebb mértékben a közlekedésieszközipar. Nem változott a műszeripar, a fémtömegcikkipar, csökkent a gép- és gépiberendezés-ipar termelése. A gépipari termékek kivitele rubelelszámolásokban számottevően emelkedett, nem rubelelszámolásokban, főként a fejlődő országokba, csökkent. A belföldi értékesítés az előző évivel azonos volt. Az építőanyag-ipar ágazatai közül a kő- és kavicsbányászat. az azbesztcement, valamint a mész- és cementipar termelése csökkent, a többi szakágazaté emelkedett, legnagyobb mértékben az üvegiparé. valamint az építési szigetelőanyagoké Nőtt a tégüa- és cseréptermelés is. ennek ellenére a megnövekedett lakossági kereslet következtében ellátási hiányosságok voltak. Részben a termelés nagyobb arányú bővítésével, részben importtal az év utolsó harmadában enyhítették a feszültségeket. A vegyiparon belül kisebb-nagyobb mértékben valamennyi szakágazat termelése nőtt, leggyorsabb ütemben — 8 százalékkal — a szerves és szervetlen vegyiparé, a háztartási és kozmetikai vegyiparé, valamint a gázgyártás és -elosztásé. Számottevően, 6—7 százalékkal bővült a műanyag-feldolgozás, valamint a gyógyszeripar termelése. A műtrágya- és növényvédőszer-gyártás csaknem 4 százalékkal nőtt A kőolajfeldolgozó-ipar. a múanyagés vegyiszál-gyártás, valamint a gumiipar 1—2.4 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A vegyipari termékek kivitele mindkét fő elszámolási viszonylatban emelkedett, a növekedés a nem rubelelszámolású piacokon volt erőteljesebb. Belföldre a vegyipar az előző évinél 1.5 százalékkal több terméket szállított. Üj kapacitások üzembe helyezésével bővült a vegyipari termékek választéka, javult piacképességük. A Tiszai Vegyi Kombinátban befejeződött az évi 40 000 tonna polipropilén előállítására alkalmas üzem beruházása. A Dunai Kőolajipari Vállalat új katalitikus krakküzeme megkezdte termelését A könnyűipar csaknem valamennyi ágazatában nőtt a termelés. Az átlagosnál nagyobb mértékű volt a termelésnövekedés a papír-, valamint a fafeldolgozó iparban. A ruházati ágazatok termelése összességében 2,4 százalékkal, ezen belül a cipőiparé 6,5 százalékkal emelkedett. A könnyűipar belföldre ugyanannyit, rubelelszámolású exportra többet szállított, mint az előző évben. Befejeződött a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója A legnagyobb élelmiszeripari ágak közül a húsipar termelése számottevően, a tejiparé is az átlagot meghaladóan emelkedett A baromfi-feldolgozás, valamint a tartósítóipar termelése az előző évi szint körül alakult. A malomipar termelése némileg, a cukoriparé erőteljesebben csökkent. A kisebb ágazatok közül jelentős volt a termelésnövekedés a növényolaj-, a szesz-, a dohány- és az édesiparban. Az élelmiszeripar a lakossági igények kielégítése mellett erőteljesen növelte elsősorban nem rubelelszámolású exportját. Építőipar Az országos építési-szerelési munkák volumene a tervezettet némileg meghaladóan, 4—5 százalékkal csökkent. A kivitelező építőipar az előző évinél 7—8 százalékkal termelt kevesebbet. Csökkent az építőiparon kívüli szervezetek építési tevékenysége, és növekedett a magánépítkezések volumene. Jelentősen nőtt a kisvállalkozások építési teljesítménye, amely az országos építési-szerelési munkáknak 2—3 százalékát tette ki. • Az állami és szövetkezeti építőipar kivitelezésében levő építmények és technológiai szerelési munkák száma és értéke csökkent. A megkezdett munkák költségvetési összege kisebb, az átadottaké nagyobb volt, mint az előző évben A kivitelező építőipar által viszszautasított építési igények tovább csökkentek. Az építési munkákon belül a mérséklődő beruházási kereslet ellenére nem változott lényegesen a be(Folytatás a 3. oldalon.) Meplokult a területi ipari bizottság Másfél évvel ezelőtt, 1983. júliusában hozott határozatot a párt Központi Bizottsága a népgazdaság egyik alapvető ágazata, az ipar hosszú távra szóló fejlesztésének fő irányairól. Az akkor megjelölt feladatok egy része már nyilvánvalóan megoldódott, ám a munka nagyobbik hányadát ezután kell elvégezni. S hogy ez minél kevesebb zökkenővel történhessen, dr. Kapolyi László ipari miniszter területi ipari bizottságok létrehozásáról hozott határozatot. E társadalmi alapon működő munkabizottságok egy-egy megye nagy tapasztalatokkal rendelkező ipari éo tudományos szakembereinek tanácskozási véleményalkotási lehetőségeket biztosítanak az iparfejlesztés különböző részterületein. A miniszteri döntés alapján tegnap délelőtt Szegeden, a megyei tanács székhazában alakult meg a Csongrád megyei Ipari Bizottság. Az alakuló értekezleten részt vett Papdi Józssf, a megyei pártbizottság tit kára, Szabó Jánosné, a megyei tanács elnökhelyettese, valamint a minisztérium több munkatársa is. Lovász László, a TiszaBútoripari Vállalat igazgatója, a megyei ipari bizottságnak a miniszter által kijelölt elnöke ismertette a megjelentekkel a munkabizottság létrehozásának alapvető céljait, és a tizennégy testület összetételét. Elképzelések szerint a TIB évente néhány alkalon mai tart ülést, s ebben az esztendőben két legfontosabb feladatának a hetedik ötéves terv, illetva Csongrád megye hosszútáv* iparfejlesztési koncepciójának kialakításához nyújtandó segítséget tekinti. Korszerűsítés A Franklin Nyomdában e napokban három nyomdaipari gépet szerelnek fel, s hozzálátnak az üzemi próbákhoz. A berendezéseket a nyomdai átfutási idő csökkentéséért, a minőség javításáért és a kapacitás növeléséért vásárolták egy osztrák cégtől. A hárommillió forintos beruházás eredményeként korszerű, új gépeket állítanak üzembe. Gépek „legelnek" a Libán Az elmúlt hetek hideg időjárása, a hó és a fagy ellenére is dolgoztak az emberek és a gépek a Semmelweis, a Liliom és a Markovils utea határolta területen, a volt Libalegelőn, ahogy mint a környékbeli gyerekek nevezték, a Libán. Itt épül föl ugyanis a SZOTE új, 410 ágyas klinikai tömbje, amely jelenleg az ország egyik legnagyobb egészségügyi beruházása Somogyi Károlyné felvételei