Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-25 / 20. szám

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! M S Z M P ^E^ B VÁ II Q Si Bl Z'O T T S Á GÁNAK LA P J A 04 75. évfolyam 20. szám 1985. január 25., péntek Ara: 1,80 forint 3M1ÍSIÍWÍÍP és és íeilesztés ! A szegedi városi tanács üléséről jelentjük Tegnap, csütörtökön idei eiső ülését tartotta Papp Gyula tanácselnök vezetésével a szeged megyei városi ta­nács. A tanácskozás munkájában részt vett dr. Komócsin Mihály, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság el­ső titkara. Török József, a szegedi pártbizottság első tit­kara. dr. Petrik István, a megyei tanácselnök általános he­lyettese. valamint Szeged országgyűlési képviselői, intéz­mények. vállalatok meghívott vezetői. A testület Papp Gyula előterjesztésében megvitatta és elfogadta a fonto­sabb vb-halározatokról és a közérdekű bejelentések inté­zéséről szóló beszámolót amelynek napirendi vitájában szót kért dr. Török László és Lángi István. Prágai Tibor. a szegedi tanácselnök általanos helyettese előterjesztése után a testület jóváhagyta a tanács ez évi működési költ­ségvetését. és meghatározta a fejlesztési alap felhaszná­lásának körét. Dr. Csikós Ferenc, a városi tanács vb tit­kára ismertette a tanácsrendelet-alkotás időszerű teendőit, majd Kalmár József, a Szeged városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság elnöke tájékoztatót adott a múlt évi vizsgálatok tapasztalatairól, és szólt a NEB idei munkaprogramjáról. E témához hozzászólt Hörömpő József. Mikes Sándor, dr. Varga János. Végül előterjesztésekre került sor. majd Hof­gesang Péter interpellációjában a Marx téri piaci árusítás kulturáltabb lehetőségeinek megteremtésére hívta fel a fi­gyelmet. A felvetésre Réti Csabáné dr., a városi tanács ke­reskedelmi osztályának vezetője válaszolt. Elmondta, az ipari vásár egyetlen pavilonját sem tudják felszabadítani erre a célra, de remélhetőleg a következő ötéves terv­ben a város építeni tud egy olyan fűtött piaci csarnokot, ahol a vásárlók és a magánkereskedők nincsenek kitéve az időjárás viszontagságainak. Intézmények működése A megszokottnál mindig nagyobb figyelem övezi a tanács költségvetésének és fejlesztési alapjának megál­lapitasát. Nem kis dologról van szó, mint közel 200 ezer ember életfeltételeinek ala­kulásáról. Prágai Tibor az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészítőt fűzött és rámu­tatott arra, hogy a tanács szempontjából is igen fon­I tos gazdasági esztendő kez­dődik. Az idei gazdálkodás­sal megfelelő átmenetet biz­tosítanak a következő terv­időszakra. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, Szeged sem vonhatja ki magát az ország gazdasági nehézsé­gei alól, az egyensúlyi hely­zet javításához való hozzá­járulás a testületnek is „ál­lampolgári kötelessége". A tervjavaslat tükrözi, hogy a nemzeti jövedelem hosszabb időszakon keresztül a várt­nál kedvezőtlenebbül ala­kult. Épp ezért a költség­vetési gazdálkodás kiemelt feladata a meglevő intéz­ményhálózat működési fel­tételeinek biztosítása. A költségvetés kiadási végösz­szege — a tavalyihoz képest Ül százalékos növekedést mutat — forintban kifejez­ve: 1,7 milliárd forint. Ez látszólag rendkívül dinami­kus előrelépésre engedne következtetni. Azonban eb­ből a növekedésből 11 szá­zalékot tesz ki a színház felújítására a központi szer­vek részéről biztosított 80 milliós többlet, hogy csak a legfontosabb tételt említ­sük. A visszamaradó másik tíz százalék a bérfejlesztést fedezi, illetve garantálja, nogy a tavaly elkészült in­tézményekben zavartalan legyen a munka. Néhány tétel a költségve­tés tegnap elfogadott elő­irányzatából. Változatlanul az 1982. évi szintnek meg­felelő összeg, 70 millió forint ált rendelkezésre az út-, hídfelújításra, -fenntartásra­Évi ól évre visszatérő gon i a növekvő közvilágítás vá­rosi számlájának fedeze'él előteremteni. Az idén tíz­millió forinttal emelkedett az erre a célra felhasznál­ható pénz. Az egészségügy területén öregek két napkö­zi otthona fejlesztésével, és a szakorvosi rendelés idejé­nek növekedésével számol­nak. Csekély mértékű előre­lépésre nyílik lehetőség a kulturális szolgáltatasoknál, a pénzügyi előirányzat el­sősorban a színvonalcsökke­nés megakadályozására ad módot. Végül is a költségvetés a középtávú tervnek megfele­lően alakul. Továbbra is szükséges azonban a takaré­kos pénzfelhasználás, vala­mint a tartalékok eddiginél következetesebb feltárása. már kiemelten foglalkozott a családiházépítés elősegíté­sevei, a telkek előkészítésé­vel. A házhelyek kialakítá­sura 22 mihiö forintot for­dítanak. Szöregen, Tápén, Mihályteleken, Baktóban és Hattyastelepen 175 családi­házas pórtát osztanak. Ezen­kívül utcanyitás, víz- és villanybevezetés után Újsze­geden, Algyön, Kiskundo­rozsmán, a szőregi homok­bánya környékén biztosíta­nak házhelyet a magánépí­tőknek. A telekválasztek bő­vítésével is segítik. hogy növekedjen a lakosság vál­lalkozó kedve az otthonte­remtéshez. Az idén is gondot jelent a „demográfiai" csúcs leve­zetése, mert zsúfoltak az iskolák. A tervidőszakra előirányzott általanos isko­lai osztálytermek elkészül­tek. az idén bölcsödét és óvodát adnak át. Az Északi városrész második ütemé­ben befejeződik a 80 apró­ságot fogadó bölcsőde építé­se. Jól halad a 100 helyes gyermekotthon kivitelezése, amelyet jövőre avathatnak. Annak ellenére, hogy a kö­zéptávú tervben nem szere­pelt. a gondpk' miatt mégis megkezdődött egy új 24 tantermes középiskola kivi­telezésének előkészítése — az alapozáshoz a második félévben hozzákezdenek. Az - egészségügyi ellít'ás fejlesztése ugyancsak a tervprogram szerint alakult. Alighogy befejeződött a So­mogyi-könyvtár építése, felgyorsult a Szegedi Nem­zeti Szín-ház rekonstrukció­ja. A trolibuszhálózat bőví­tése az előirányzatnál gyor­sabb volt, de ennek ellenére a csúcsforgalmi idősza k ban a buszok zsúfoltak. A ke­reskedelmi ellátás is tovább javul, az idén több A3C­áruházat építenek, mégpedig Alsóvároson, Móraváröson. Rókuson és Felsővároson. A fejlesztési lehetőségek mér­séklésével szükséges, hogy a jelenleginél nagyobb sze repet kapjanak és vállalja­nak a tanácsi intézmények, a közszolgáltató vállalatok, hiszen az ellátás döntően attól függ, hogy a meglevő erőforrásokkal miképp tud­nak ésszerűen gazdálkodni. Vélemények, javaslatok Befejeződtek a magyar—kubai tárgyalások Lázár György és Németh Károly fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest Nagyobb segítség az építőknek A tanács fejlesztési lehe­tősége 817 millió forint, ami 290 n.-llió forinttal kevesebb az eredeti előirányzatnál. A középtávú tervben eredeti­leg jóváhagyott ágazati fej­lesztéseket — elsősorban a célcsoportos lakásépítést — . ilyen nagyságrendben kell csökkenteni. Ennek ellenére megvalósulhatnak azok a létesítmények, amelyek a / társadalmi-gazdasági prog­ram végrehajtását jelentik. A hatodik ötéves tervben a fejlesztéseknél hiányzik az a dinamika, amelyet a ko­rábbi középtávú tervekben megszoktunk, de nem sza­bad elfeledkezni arról, hogy az ebben az időszakban meg­épített intézmények bizlo­sítják a lakosság magasabb szintű ellátását. A lakásépí­tés—mni kiemelt társadal­mi-sazdasagi program — a többi esztendőhöz hasonlóan az idén is meghatározó és elsőbbséget élvez. Célcso­portos lakásból Szegeden az ük n 279 épül. A telepszerű, többszintes . rnagánépítkezés keretében az OTP 614 lakást építtet Makkosházán, Fel­sováros IV. ütemben és Ró­kus II. ütemben. A MÉSZÖV pedig 45 lakás beruházására vállalkozott. A magánerős otthonterem­tés területén lemaradás ta­pasztalható, ami több össze­tevőre vezethető vissza. Az okok közül érdemes meg­említeni az építőipari árak növekedését, a fizetőképes kereslet csökkenését, a ha­gyományos esa'ádi házhoz szükséges anyagok hiányát. Ezenkívül a magánépítők nem találnak elegendő kivi­telezőt. Az előterjesztés a korábbi évektől eltérően A költségvetési és fejlesz­tési terv vitájában először Gyunesi József kért szót, ramutatva arra, hogy más országokban, is az előre é­pés ütemet mennyire vissza­vétette az Olajválság. Hang­súlyozta, hogy a tinacsi gazdálkodásban több önálló­ságra lenne szükség. Dr. Kutiván Rezsó elmondta, hogy a költségvetés garan­tálja a zavartalan városüze­melést. Dr. Varga János az újszegedi szennyvízgondok miatt kért szót, es szorgal­mazta, hogy a szakigazgatá­si szervek többet foglalkoz­zanak azzal a lakossági kez­deményezéssel, ami a ma­gánerős útépítést célozza. Javasolta, hogy a tanács vegye fontolóra a dorozsmai gázátadó állomás bővítését. Kulcsárné dr. Kiss Piroska reményét fejezte ki, hogy a színház felújítása az id>ín befejeződik, és beszélt a la­kásgazdálkodásban fei'ethe­tő tartalékokról is. HJror.i­pő József egyebek közöd a közvilágítás helyzetét ecse­telte. Szabadi Gyuláné a dorozsmaiak gízvezeték-épí­tési szándékát ismertette. Rovó István a költségvetés arányait elemezte. Dr. Komócsin Mihály a város jelenlegi fejlődési ütemét korábbi évekből vett összehasonlító adatokkal jel­lemezte. Utalt arra is, hogy mennyit változott a városfejlesztést szervezők munkája, mert voltak idő­szakok amikor nem tudtán kihasználni a lehetőségeket. Kevés olyan város es me­gye van. ahol tavaly a ter­vezett célcsoportos állami lakásokat maradéktalanul meg tudták építeni. Szege­den. a megyében ez sike­rült. Helyes az a módszer, ha egy város fejlődését fo­lyamatában nézzük. Akkor számba vehetjük. mennyi mindennel gyarapodott ez a város. Jó tudni, hogy az ezer lakosra számítolt la­kásépítésben Csongrád me­gye az elsők között szerepel evek óta a megyék rangso­rában. Kedvezők az eredmé­nyek az ivóvízellátásban, épp ezért nem volt szükség a csúcsfogyasztási idősza­kokban. nagy nyári kánika­lák idején a vízkorláto/.asr-i. A közvilágításban ugyan­csak kiálljuk az összehason­lítás próbáját más városo­kéval A szegedi könyvrár és levéltár ugyancsak a vá­rosépítés nagy. eredménvé. Ennek az új intézménynek az üzemeltetése jóval többe kerül, s ezt a város költség­vetése mégis előteremti. A Nemzeti Színház rekonst­rukciója az eredetile" ter­vezed összeg duplájába ke­rül mert előre nem látható építési feladatokat is meg kellett oldani. Hozzászólása végén a gazdasági nehézsé­gekről beszélt, háng,súlvoz­va. hogy az idei évet Is be­leszámítva. Szeged eredmé­nyesen zárja, valósítja meg ötéves városfejlesztési ter­vét. Lázár György, a Miniszter­tanács elnöke csütörtökön a Parlamentben fogadta Jósé Ramon Fernández minisz­terelnök-helyettest. a ma­gyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság kubai társelnökét. A nap folyamán Németh Karoly, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest. A baráti légkörű megbeszélé­seken reszt vett Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes, a bizottság magyar ta­gozatának elnöke. Jelen volt Euclides Vázauez Candela, a Kubai Köztársaság buda­pesti nagykövete. Csütörtökön a Parlament­ben jegyzőkönyv aláírásaval befejeződtek a magyar—ku­bai gazdasági* tárgyalások. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és Jósé Ramón Fernández miniszterelnök-helyettes, a magyar—kubai gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működési bizottság társel­nökei a bizottság Budapes­ten tartott 13. ülésszakán áttekintették az elmúlt idő­szakban végzett munkát, és határozatokat hoztak a gaz­dasági kapcsolatok tovább­fejlesztésére. Megállapí­tották, hogy az eddigi együttműköcjés a külkeres­kedelemben és a műszaki­tudományos területen egy­aránt megfelelően alakult. A gazdasági együttműködés keretében hazánk segítségé­vel ebben az ötéves terv­időszakban közel háromezer Ikarus autóbuszt szerelnek össze Kubában, ami elősegí­ti a szigetország közlekedési gondjainak enyhítését. El­határozták. hogy növelik az. autóbuszokhoz szükséges, Kubában gyártandó anyagok és alkatrészek körét. A KGST sokoldalú program­jához kapcsolódóan részt veszünk többek között a kubai citrustermelés és fel­dolgozás fejlesztésében, nik­kel-kobalt feldolgozó kapa­citások létrehozásában, va­lamint egy nukleáris kuta­tóközpont létesítésében. A bizottság elnökei meg­állapították, hogy a két or­szág közötti áruforgalom az előirányzatoknak megfele­lően bővült, s határozatot fogadtak el a kubai export­ban szereplő áruválaszték szélesítésére. A műszaki-tudományos együttműködés az elmúlt években gyors ütemben fej­lődött. Számos magyar szak­ember dolgozik Kubában, akik többek között a kubai tudomány és technika gyors­ütemű fejlesztését szolgáló KGST-programhoz kapcso­lódva geológiai feltárási munkálatokban vesznek részt. Évente több száz ku­bai szakember folytat tanul­mányokat hazánkban. A ku­bai munkaerő magyarországi alkalmazását és szakképzé­sét előirányzó együttműkö­dés keretében több, mint másfélezer kubai fiatal dol­gozik textilgyárainkban nyomdáinkban és más ter­melő vállalatainknál. Az ülésszakon különösen nagy hangsúlyt kaptak az 1986—1990. közötti időszakra vonatkozó tervkoordináció nyitott kérdései. A bizottság elnökei megállapodtak, hogy a következő tervidőszak tervegyeztetési munkálatait az elfogadott ütemterv sze­rint folytatják, illetve zár­ják le. Az ülésszak alatt a két ország külkereskedelmi mi­niszterhelyettesei aláírták az 1985. évi árucsereforgal­mi jegyzőkönyvet. Eszerint a magyar ipar által gyár­tott gépeket, berendezése­ket, valamint fogyasztási cikkeket, élelmiszert szállí­tunk Kubába. A kubai ex­port fő tétele, a cukor. Ezen kívül déligyümölcsöt, vala­mint ipari nyers, és alap­anyagokat is importálunk. (MTI) Több folpack készül Salvadori delegáció látogatása A Magyar Szolidaritási Bi­zottság meghívására január 18—24. között hazánkban tartózkodott a salvadori Fa­rabundo Marti Nemzeti Fel­szabadítási Front és a For­radalmi Demokratikus Front küldöttsége Norma Guevara, a Salvadori Kommunista Párt Politikai Bizottsága tagjának vezetésével. A küi­| döttség tárgyalásokat foly­j tátott a Magyar Szolidaritá­• si Bizottság Harmati Sán­j dor elnök vezette tár­gyalócsoportjával. A de­legációt fogadta Pozsgay Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa főtitká­ra, Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője és Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Ta­nácsa elnöke. A delegáció megbeszéléseket folytatott a Szakszervezetek és a Ter­melőszövetkezetek Országos Tanácsában és a KISZ Köz­ponti Bizottságában. A közkedvelt csomagolóanyag, a folpack hiánya, gyakran bosszantja a vásárlókat. Az idén a Borsodi Vegvikbmbinát a tavalyi mennyiségnek a dupláját szállítja a/, üzletekbe

Next

/
Thumbnails
Contents