Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

Csü<5rf51<. 1983. január 24. 5 Saját gépjármű használata ABMH-rendelkezés \Egy hét múlva, Szegeden At Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint 1985. április 1-től a munkáltatók egyes munkakörökben az alkalmazás feltételeként kiköthetik a saját motorkerékpár, személygépkocsi vagy teherautó hivatalos használatát Ilyen munkakör lehet például a termeles, a szolgáltatások vagy az államigazgatási munka szervezésében és ellenőrzésében közvetlenül részt vevő dolgozóké. vagy azoké a termelés- és forgalomirányítóké, akik a vállalatuk telephelyén kívül végzett szolgáltatásokat illetőleg a szélszórt telephelyeken dolgozók munkáját irányítják, ellenőrzik. A* érintett munkaköröket az ágazati miniszterek határozzak meg. Azokban a munkakörökben, amelyekben a feladatok ellátásához szükség van gépjárműre, a dolgozók eddig is használhatták térítés ellenében saját gépkocsijukat vagy motorkerékpárjukat, de minden különösebb • kötelezettség nélkül. Az új rendelkezés értelmében viszont a munkáltatók a helyi sajátosságoknak megfelelően kiköthetik, hogy mely munkakörökben kötelező a saját gépjármű használata. Ezeket a munkaköröket a vállalati kollektív szerződésben és a munkaügyi szabályzatókban is rögzíteni kell. E kikötést * munkaszerződésnek is tartalmaznia kell, illetőleg a korábbi munkaszerződést eszerint szükséges módosítani. Az a dolgozó, akinek előírták saját tulajdonú gépjárművének rendszeresen hivatalos célokra történő használatát, köteles e feltételeknek mindenkor, minden időjárási körülmények között eleget tenni, esetlegesen meghibásodott gépjárműve helyett másikról gondoskodni. E módszer bevezetése — a rendelkezés szerint — azoknál a vállalatoknál célszerű. ahol nem kifizetődő a vállalati gépkocsik fenntartása, vagy nem rendelkeznek a feladatok ellátásához elegendő gépjárműparkkal. A személyi tulajdonu gépjárművek hivatalos használatát — a rendelkezésben rögzített feltételek mellett — a vállalatok az átlagosnál nagyobb térítési díjjal honorálhatják. Ez azért indokolt, mert a többet használt gépjármű előbb meghibásodhat, alkatrészei előbb elkophatnak, így karbantartása. javítása többe kerül tulajdonosának, mintha csak saját céljaira használná. A saját gépjármű használatához kötött munkakörökben a dolgozók kilométerenként motorkerékpárnál 1,50 forint. személygépkocsinál 4.50 forint, tehergépkocsinál pedig 5.40 forint térítési díiat kaphatnak. A kilométerenkénti elszámolás helyett e díjtételek alapján számított átalánydíjban is megállapodhatnak a munkáltatóval. Gábor Első alkalommal adták át a Gábor Andor-plaketteket szerdán a Magyar írók Szövetsége klubiában. Az érmét a Kossuth-díjas író lánya, Gábor Magda, a Gábor Andor-díj kiegészítéseként adományozza az elismerésben eddig részesült és majdan részesülő díjazottaknak. A Gábor Andor-díjat az író halálának ötödik évfori dulóján, 1958-ban alapította az író özvegye és lánya; kétévente egy-egy fiatal, tehetséges lírikus, vagy iró munkásságát jutalmazzák a díjjal. Eddig tizennégyen vehették át az elismerést. A plaketteket — az érmén Domokos Béla szobrászművész Gábor Andor portréját mintázta meg — Goda Gábor Kossuth-díjas író, a Gábor Andor kuratórium elnöke adta át. (MTI) Valaki f igyel Új fihr mliSS Színes magyar film. írta és rendezte: Lányi András. Fényképezte: Kardos Sándor. Zene: Papp Zoltán. Főbb tzereplök: Vallai Péter, Takács Katalin, Sinkó László. Igy van. Valaki figyel bizony, a címbeli állításnak megfelelően. Méghozzá egy Halász Péter nevezetű úr, ki a politikai gazdaságtan egyetemi oktatója, s akit egy fölöttébb rejtélyes úr tSinkó László alakítja, hideg magabiztossággal) bérei tói e jól jövedelmező, zöld Trabant korlátlan használatával és persze rengeteg vizslatással járó munkára. Hogy az egész tulajdonképpen mivégre történik, őszintén javasolhatom: ne kutassuk. (Maguk a szereplők se nagyon értik, hát akkor mi minek törnénk magunkat, nem igaz :) Egyébként is, enyhén szó'va ritkán vezet bárkit fcár-tiféle direkt okszerűség a filmben, s noha ..történet'' meg (án lenne, elmondásától ne is csupán az egyie jobban elburjánzó, tartalomfelmondásra épülő kritikák ellenszenves volta miatt tekintsünk el. Hanem azért is, mert Lányi András alkotását voltaképpen lehetetlen a normális, logikus, hétköznapi értelem törvényszerűségei szerint minősíteni. így azt sem lehet rá egyszerűen mondani, hogy például ..kudarc" (nem mintha nem lenne az), vagy hogv ..renakívül zavaros" (még ' ernei is jobban az) — mert az aikotói szándék és a megvalósulás mikéntje között elképesztő stiláris űr tátong. Roppant erős a gyanúm (jókora adag méreggel fölerősítve) — hogy néhány tanulsággal együtt. Amiért tulajdonképpen szegény szerencsétlen Halász Péternek figyelnie kéne a Márta nevezetű hölgyet, sz valamiféle totális célzatú magyar valóság-felmutatást lenne hivatott szolgálni. De hogyan, uramisten?! Lányi András mintha mindent meg akarna mutatni: stilizáló-ironizáló-abszurdoid. grotcszk, meg még az esz. tetika jó istene tudja, mitele eszközökkel kívánna elenk tárni talán holmi értelmiségi-ellenzéki problematikát, generációs zűröket, éle'forma-válságot, hatalmi rnan i pu láció t, dezi Uuzionál tságot es az úgynevezett nagybetűs Élet törvényeit, melyek ugyebár, mint tudjuk, könyörtelenek es kérlelht tctlenek. És még a fene • adja, mi mindent. Azért mondom, hogy a fene tudja, mert az a jobbik esetben nevetséges, rosszabb cscteen fölháborító (mert a tiszta dramaturgiai vonalvezetést, a rációt, végső soton az ábrázolásmód elemeiből a formallogikat száműző) „filmnyelv", amiből most jókora adaggal kapunk, távolról sem egyedi. Sőt: úgy látszik, annyira mind gyakoribb velejárója, „feneje" bizonyos újabb magyar filmeknek, hogy mármár tanácstalanná tesz, vagy legalábbis alaposabban gondolkodóba ejt. (Emlékezzünk csak például a Talpra. Győzöl-re.) Ilyenkor úg" tűnik, a film készítőinek vagy van véleményük, de csak így tudják vagy akaiják „elővezetni" környező világunkról, vagy nincs, de úgy tesznek, mintha lenne. Hú, de csinos alternatívák, nem? Ezúttal külön Idegesítő, hogv Lányi András szemmel láthatólag még azt is képtelen volt eldönteni, vajon holmi kafkai misztikát visz filmre, vagy „félrealista", azaz a kimódolt szituációkat nagyjából reális köntösben mutató filozofikusszociologizáló-ironizáló művet készít. Ami így afféle „vagy kiderül, vagy nem"aiapon hibridként kikerekedik. lehet agyrém, lehet vízió, lehet játszadozás, csak hatásos műalkotás nem. Egyetlen alkalommal nevettem szívből egy jót. Az eset. meggyőződésem, példázat-értékű. A sajátos értelmiségi attitűdök egyikét vizsgálandó, homlokráncoló komolysággal halljuk: „A mi sorsunk Jaltában örökre eldőlt..." Hát igen, mondnataánk, ha az ilyen biblikus fogalmazást nem is kedveljük különösebben. Igen ám, de így folytatódik: „.'.. egy jutalomüdülésen örökre egymásba szerettünk.'' Mármint a női főszereplő, a követésre-figyelésre kiszemelt Márta (Takács Katalin) és ex-szerelme, az Erős Iván nevezetű fiatal cs persze szakállas író. A poén ugyan jó de gyanítom, enyhén szólva öncélú, t.ásfuk: milyen bátor, karakán. amellett bizonyára kellőképp el nem ismert is a Vulak.i figyel bába-gárdája. Ez az alapállás filmes szakmai berkekben állítólag meglehetősen elterjedt. Nem tudom. De ha sem igazi, ;múvel bizonyított) bátorság, és főleg sem igazi Mű nincs, a jól leplezett ürességet efféle vagány kod ásókba rejteni a tehetetlenség vagy legalábbis a tanácstalanság biztos jele. És lehet, hogv valaKi tényleg figyel — de erre a kutya sem. Domonkos László Nyilas Misi meg Pósa bácsi jutott az eszembe. Uramatyám, hol vagyunk már azoktól az időktől ... Szerencsére! És szerencsére. változatlanul itt vannak közöttünk azok az idős emberek, akik bár nehezen mozdulnak ki otthonról, mert testük megfáradt, érzékeik nem szolgálnak már kifogástalanul, de a világban való tájékozódásról, az ember teremtette szépségekről nem szívesen mondanak le. Tehetik? Minek festeni a valóságot: bizony beszűkül az ember világa — életkorának előrehaladtával. De bármi kicsi ablakot nyitogat, ezen egyesek, mások segítő buzgalma, az emberiességnek kijáró magas értékmércékkel mérhetünk. Misik, akik fölolvasnak a Pósa bácsiknak, nincsenek már. Van viszont meg nem fizethető akarat is szándék: segíteni a rászorulónak. Meggyőződésem szerint több között az egyik példa erre az úgynevezett hangoskönyrtár. Mert se országos kampány, munkaköri leírás, se más „szervezett késztetés" nem indíthatta néhány éve a Somogyi-könyvtár egyik munkatársát sem. hogy a gyengén látók számára is megpróbálják lehetővé tenni az irodalmi értékek megismerését. Se pénzük nem volt rá, eszközük, módszerük sem. Mégis: az újszegedi, Odessza városrészi fiókkönyvtárban elkezdték mikrofonba olvasni, hangszalagra venni az írott remekeket. Idővel pénz került, felszerelés. rádióból hangzó mú feldolgozásokat, versműsorokat, miegyebet rögzítettek — szinte éjjelnappal. Ezeken a hasábokon akkoriban beszámoltunk az egyedülálló kezdeményezés sikeréről: a kazettákat hamarosan kölcsönözni kezdték vak embereknek,, akiknek el sem kellett menni érte. igényük szerint a lakásukra iuttatták. Olvasom a minapi tudósításban, hogy a Művelődési Minisztérium anyagi segítségével a Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége 28 hazai közművelődési könyvtárba küld kazettákra fölvett irodalmi müveket Vagyis hangoskönyvtári hálózat, rendszer van kibontakozóban — örömünkre. Azt is mondhatnánk. mi ritkán adatik meg kies hazánkban, hogy íme, így lesz egyetlen emberies és életrevaló ötletből gyorsan elfogadott, hétköznapi gyakorlat. Ámbátor tudjuk, hogy, a Könyvtártudományi és Módszertani Központ javallata, sokak összefogása, akarata nélkül — nem így lenne. És m-i a helyzet most a szegedi közművelődési könyvtár ..őskezdemenyével", az itteni kazettakönyvek tárával? Tavaly év vége felé megvolt ugyebár a Somogyi-könyvtár költözködése a Dóm térre, s e nagy vonulás részeként a Tanácsköztársaság útján működött Ifjúsági Könyvtár anyagi is az új palotába került. Űgv tetszik, nem volt nehéz eldönteni a könyvtárvezetőknek: mi legyen a helyén? A különleges szolgáltatást, a kazettakönyvkölcsönzést fölkaroló jószándék és a szükség döntött, Izöltözzön a megürült helyre a hangoskönyvtár. és mert nincs mód másutt elhelyezni, egyelőre itt ren 1ezik be a városi fiókhálózat úgynevezett tápraktárát is. (Azokat a könyveket tárolják itt. amelyeket leendő fiókok számára gyűjtenek, s amelyek a mostaniakból különféle okok miatt kikerülnek.) A szegedi hangoskönyvtár február elsején nyit. Pillanatnyilag a berendezkedés-pakolás lázas hangulata uralkodik a galériás teremben. A hátsó traktusban azonban már rendben sorakoznak az itt szükséges eszközök, magnók. rádiók, természetesen működőképesek a korábban használatos „lehallgatóhelvek". (Hiszen az itteni könyvtár már csak a nevében volt ifjúsági, valójában a Sopiogyi múvészieti-zenei részlegeként szolgált.) A kazettaállományt a költözés előtt persze leltározták: mostanáig 700 körüli azoknak a műveknek a száma, melyek szalagon vannak Tegnap hoztak el. Pestről az első hangoskötetcsomagot, vagyis 18 müvei bővült a kínálat. Mihalecz Györgyi az egv hét múlva nyitó részleg könyvtárosa persze eléggé gondterhelt — ki nem az. hasonló készülődések idején? Javítani kell a* antennát, jó minőségű felvételek kellenek a sokszorosításhoz; hátra van egy csomó adminisztrációs munka, s nem kevés fizikai, melytől — ellentétben a közhiedelemmel — bizony ritkán kímélletik meg az ember, ha könyvtáros. (Ottiártamkor éppen Dexion—Salgó polcokat szereltek szét a „könyvtáros kisasszonyok", a régi házból, a múzeumból hordták át az elemeket a legközelebbi, fedett „saját helyre", a leendő hangoskönyvtárba.) Am ahogy ismerem őket. bizonnyal barátságos enteriőr várja néhány nap múlva az első vendégeket. Molnár Mária osztályvezető már a holnapra tervez: azt szeretné, ha minden idős ember ,.olvashatna" itt: aki rosszul lát, akinek csak türelme nincs már a sorok böngészéséhez, aki idegen nyelvet tanul (nyelvleckék is vannak, lemezeken is kazettákon is!), aki társaságban szeret szellemileg frissülni.. . Ezt kívánjuk, a szellemi felüdülést. szívből, a kazettakönyvtár valamennyi leendő látogatójának! S. E. H távfűtési és íiefepízdíjak változásáról A távfűtési és melegvízdijak emeléséről valószínűleg már minden olvasónk értesült. Mint az Anyag- és Árhivalal közleményéből ismertté vált, a meleg víz díic az uj egységár szerint vízköbméterenként 13.50 forint, a lakások távfűtési díja pedig légköbméterenként és havonta 4.80 lett január 21-étöl. Szegeden is. A Szegedi Városgazdálkodási Vállalat főkönyvelőiétől. Széli Józsefné tői kértünk tájékoztatást arról, hogv miként számlázzák az új díjakat Szegeden. Megtudtak: a vállalat n februári számlákon már az emelt Reklámfilm-bemutató Az 1984. évi cannes-i reklámfilmfesztivál száz díjazott alkotását szerdától három napon át vetítik a hazai gazdasági szakembereknek és reklámpropagandistáknak a Magyar Kereskedelmi Kamara fi lm bizottsága szervezésében. A cannes-i fesztiválra 31 ország reklámfilmesei 1930 filmmel neveztek be. A magyar reklámfilmgyártást hat film képviselte, s közülük az egyik — az Exotic dezodorokat hirdető — nemzeti dijat kapott. Igy ez a magyar reklámfilm is szerepel a száz filmből álló kollekcióban, amelyet a világ legtöbb országában most mutatnak be. A kamarai filmbizottság értékelése szerint jól érzékelhető a videózás térhódítása. hiszen majd mindegyik reklámfilm ily modon készült. A bemutatott produkciók többsége — a korábbi feszti vá Íny elles filmekkel ellentétben — cselekményes, rendkívül hatásos, pedig szinte a legutolsó pillanatban derül csak ki a cselekmény kapcsolata a hirdetett áruval vagy szolgáltatással. Kevesebb a csillogó, sokat mutató reklámfilm, inkább a mindennapi élet. az otthoni környezet jelenségeit elevenítik meg. A magyar reklámok érezhetően lépést tartanak a világ reklámfilmiparának új irányzataival — mondják a filmbizottság szakemberei. Nálunk évente 800 rövid és 400 hosszabb reklámpropaganda-film készül, 10 százalékuk már az olcsóbb, ugyanakkor több trükköt alkalmazó videotechnikával. összeggel számol, a január 21—31-ig tartó időszak árkülönbözetét peciig a márciusi számiakon tüntetik fel. Érdeklődtünk afelől is, milyen összegű növekedésre számítsanak a távfűtött és a központi me 1 eg ví z-ellá t ásbn bekapcsolt lakások lakói. Két átlagos és gyakori lakástfpust választoltunk ki: az egv plusz két félszobás, !44 légköbméteres lakás melegvíz-dija 112 forint 20 fillérről 148 forint 50 fillérre. fűtési díja 581.60-ról 691.20-ra. egvúttősen 165 forint 90 fillérrel emelkedett.. A kettő olusz egy félszobás 152 légköbméteres lakások vízdíját ugyancsak 148,50-re emelték. a távfűtés ára 592,80-ról 729 forint 60 fillérre változott. Fűtési idényben a többletkiadás tehát havonta 173 forint 10 fillér ezekben a lakásokban. Azokban a hónapokban, amikor nincs távfűtés, és csupán a melegvíz-díjat tüntetik fel a számlákon, a lakás-alapterületektől függően a következő dijakat kell fizetni: 28 négyzetméterig 54 forint: 28.1 és 35 néo.vzetméter között. 81 forint; 44 négyzetméterig 94,50; 53 négyzetméterig 121,50; 62 négyzetméterig 14850; 70 négyzetméterig 175.50; 85 négyzetméterig 202.50. afölött 243 forint a meleg víz ára. Az árváltozásból adódó többletbevétel egyébként nem a vállalati kasszát gazdagítja — tudtuk meg a VGV főkönyvelőiétől —, hiszen a vállalat is emelt árai fizet január 21-tól afelhaszÁáuilt energiáért. Gyériíy István öröksFiérii Győrffy István életművéről rendezett ülést szerdán a Magyar Néprajzi Társaság és a Magyar Tudományos Akadémia kulturantropoiógiai albizottsága az Eötvös Loránd Tudományegyetem bölcsészettudományi karának tanácstermében. Ezzel utolsó állomásához érkezett az az eseménysorozat, amely Győrffy István születésének 100. évfordulója alkalmából elevenítette fel a neves néprajztudós és művelődéspolitikus munkásságát. A kerckasztal-tanácskozást Szabolcsi Miklós akadémikus. az MTA nyelv- és irodalomtudományok osztályának elnöke nyitotta meg. Utalt arra. hogy tavaly több tudományos ülésszakon emlékeztek meg Győrffy Istvánról, s a fővárosban a munkásságát dokumentáló kiállítást rendeztek Karcagon „A magyar nép tudósa" című állandó kiállítással állítottak emléket Győrffy Istvánnak, s Budapesten emléktáblát avattak. A konferenciák. a centenáriumi ünnepségek, a kiállítások hozzájárultak a néprajztudomány feladatának tisztázásához és tudatosításához — hangsúlyozta az előadó. A Győrff y-élet m űről való gondolkodás választ adott arra a kérdésre: a mai tudományosságban hol helyezkedik el, s milyen szerepet tölt be a néprajztudomány. Győrffy István munkásságának elemzése a néphagyománnyal és a nemzeti műveltséggel kapcsolatos kérdések megvilágítását is segíti. A megnyitót követőien előadások hangzottak ek