Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-05 / 3. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 75. évfolyam 3. szám 1985. január 5. Szombat Ara: 2,20 forint AZ MSZMP SZEGED VÁROSI B1 Z OTT SÁ GÁ N A K L A P j A A SZOT elnökségének ülése Napirenden: a településfejlesztés A Szakszervezetek Onszá­fos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, és ezen több jelentős kérdésről tárgyalt. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Ál­lásfoglalását eljuttatja a párt Köziponti Bizottságál­nak. Az elnökség tájékoztatót hallgatott meg a VII. öt­éves terv ipari koncepció­járól. és annak társadalmi vitájáról További napirendi pontként megvitatta a ma­gyar szakszervezetek 1984. évi nemzetközi tevékenysé­géről szóló jelentést, és jó­váhagyta az idei teendőkre vonatkozó javaslatot A továbbiakban a Minisz­tertanács felkérésére — a társadalmi vitába bekapcso­lódva — a terület- és tele­pülésfejlesztés hosszú távú feladatait, valamint a buda­pesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepció­ját vitatta meg a SZOT el­nöksége. Az ülésen elhangzott vita. továbbá a szakszervezetek megyei tanácsainak és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának véleménye, va­lamint az ágazati-iparági szakszervezetek észrevételei és egyéb tapasztalatok alap­jón az elnökség kialakította állásfoglalását, amelyet el-. juttat az illetékes állami szervekhez. Állásfoglalásában az el­nökség megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben a te­riilet- és településfejlesztés­ben számottevő eredmények születtek. A termelőerők el­helyezkedése arányosabbá vált. és ez elősegítette a teljes foglalkoztatást Az életszínvonal emelése, majd megőrzése az infrastruktu­rális ellátás javulásával pá­rosult. A szakszervezeti szervek — együttműködve a tanácsokkai — felmérték a jogos igényeket és lehetősé­geket. s tevékenyen közre­működtek abban, hogv tár­sadalmi összefogással javít­sák az életkörülményeket. A társadalmi munka értéke tavaly már túlhaladta a tíz­milliárd forintot Az ered­mények mellett azonban úi feszültségek is keletkeztek. Mind sürgetőbbé válik az időskorúak problémáinak megoldása, a lakáshiány enyhítése, ugyanakkor fel kel', figyelni arra is. hogy a városok koncentrált fej­lesztése csökkentette a fal­vak népességmegtartó ké­pességét. Az általános fejlő­dés ellenére mind a ter­melő mind a lakosságot szolgáló infrastruktúra szín­vonala még mindig elmarad az ország általános gazda­sági fejlettségétől. A SZOT elnöksége helyesli, hogy a területfejlesztési koncepció a korábbinál jobban épít a helyi adottságokra, erőfor­rásokra, s az eredmények növelését segítheti a taná­csok önállóságának növeke­dése. Egyben rámutat, hogy az állomnak is igen jelentős feladatai vannak az infra­struktúra fejlesztésében. A gazdaságirányítás korszerű­sítése például várhatóan eióteljes differenciálódást idéz elő a termelőerők fej­lődésében, ami kedvező ha­tásai. mellett kedvezőtlen aránytalanságokat is elő­idézhet. Ilyen esetekben a szakszervezetek véleménye szerint elengedhetetlen a központi támogatás. Az el­nökség szükségesnek tartja, hogv a hosszú távú kon­cepciókban pontosan jelöl­jék meg a központi és a helyi szervek feladatait. Cél­szerű lenne arra is kitérni, hogv a szükséges fejlesztés fedezetének megteremtésé­ben mit vállal az állam, s mit kell az érdekeltség megteremtésével a helyi gazdálkodó szerveknek és a lakosságnak fedezniük. Az elnökség hangsúlyozza a lakásellátás javításának, az egészséges ivóvíz biztosítá­sárak. a megfelelő egész­ségügyi. kereskedelmi, <£ o­ciális, gyermekintézményi alapellátás kialakításának nag> jelentőségét. Felhívja a figyelmet a demográfiai hullámhoz kapcsolódó kö­vetelményekre. Szükséges­nek tartja például, hogy több célra hasznosítható gyermekintézményeket hoz­zanak létre, s már most meg kell kezdeni valameny­nyi szinten a nagyobb lét­számú korosztályok fogadá­sának feltételeit. A szakszervezetek szüksé­gesnek tartják, hogy a ta­nacsi szervek intézményesen vonják be a lakosság mind szélesebb rétegeit, illetve a lakosságot képviselő társa­dalmi szerveket e célok kö­zös kialakításába. Ez a meg­oldás lehetővé teszi az ér­dekek hatékonyabb feltárá­sát. ütköztetését. «. a közö­sen kitűzött célok megvaló­sításában a társadalmi ösz­szef ogást Az elnökség felkéri a te­rületi szakszervezeti szer­veket, hogv vegyenek részt érdekeltségi területük hosz­szú távú fejlesztési koncep­ciójának kidolgozásában. (MTI) Haldex-rendszerü meddőfeldolgozó Magyar—csehszlovák közös vállalkozás Haldex-rendszerű meddő­feldolgozó üzem épitését kezdte meg a csehszlovákiai Ostravában a Tatabányai Szénbányák Vállalat. 1983­ban alakult meg Haldex— Ostrava elnevezéssel egy magyar—csehszlovák közös vállalat azzal a céllal, hogy hasznpsítsák az ostravai szénmedence bányáinál az évtizedek során felhalmo­zódott, valamint az aknák­ból jeiehleg felszínre ke­rülő friss meddőt a Tatabá­nyai Szénbányák szakembe­rei által kidolgozott Hal­dex-eljárás alkalmazásával. A közös vállalat két rész­vényese, a Tatabányai Szénbányák és az évi 25 millió tonna szenet termelő Ostrava—Karvina Konszern. A közös vállalat megala­kítása előtt a tatabányai szakemberek tüzetesen meg­vizsgálták az ostravai med­dőhányók összetételét, s megállapították, hogy azok 6000—6500 kalóriás, gaz­daságos módon kinyerhető kőszenet tartalmaznak. A szén különválasztása után visszamaradó meddő pedig alkalmas arra, hogy alap­anyagként hasznosítsa az ipar, többek között a ce­ment-, a tégla- és a cse­répgyártásnál. A magyar—csehszlovák vállalat közös tőkebefekte­téssel hozza létre az első ostravai meddőfeldolgozót. A Tatabányai Szénbányák az Állami Fejlesztési Banktól hitelt vett fel az új beru­házáshoz, és mint fővállal­kozó, kulcsra kész állapot­ban adja át rendeltetésének az új üzemet. A berendezé­sek egy részét Tatabányán készítik, s alvállalkozóként több más hazai gyár, mint például a Miskolci Hőtech­nikai Vállalat, a Jászberé­nyi Aprítógépgyár, a buda­pesti VERTESZ és a Zala­egerszegi Alumíniumipari Gépgyár is bekapcsolódott a gépek gyártásába. A meddőfeldolgozó alap­jait a Betonútépítő Vállalat készíti Ostravában. A hely­színi szereléseket március­ban kezdik meg és az év második felében már termel az új üzem, II szövetkezeti alapról Tanáakoxott a SZÖVOSZ elnöksége A Szövetkezeti Közös Fej­lesztési Alap korszerűsítésé­ről tárgyalt pénteki ülésén a SZÖVOSZ elnöksége. Amint a testület megállapította: az alap évek óta eredményesen segíti az áfészek, a lakás- és takarékszövetkezetek felada­tainak megoldását. Az alapi­ból — amelyet a tagszövet­[cezetek. vállalatok adnak össze — más forrásokat ki­egészítve segítették egyebek­között a Skála Áruház háló­zat bővítését, a nagykereske­delmi raktárak építését és megközelítően 30 áfész ser­tésfeldolgozó üzem indítá­sát. A gazdaságirányítási rendszer fejlődese, az érde­keltség nagyobb arányú ér­vényesítése azonban meg­kívánja az évente 300—400 millió forintot kitevő alap felhasználási rendszerének továbbfejlesztését. Az elnökség arról határo­zott. hogy a pénzforrások to­vábbra is az áfészek tői, szö­vetkezeti vállalatoktól áram­lanak a közös alapba, ám amíg a jelenlegi rendszer­ben lényegében lemondanak az áfészek a befizetett ösz­szegről, addig a továbbiak­ban kölcsönként kezelik, s kamat is jár utána. Az elnökség határozata értelmében a következő hó­napiokban kimunkálják az új rendszer működésének rész­letes feltételeit. (MTI) Szatymozi képeslap Országutak vándorának, jövő-menő embernek termé­szetes, hogy jártában kelté­ben fel-feldob ismerőseinek, az otthoniaknak egy-egy ké­peslapot. Nincs benne sem­mi különös, amikor az em­ber belép a trafikba, vagy az útba eső kispostára, és azt mondja: — Kérek egy képeslapot — és amint kimondta, már nyúl is a- pénztárcájáért, hogy fizessen. — Nincs — mondja a pos­táskisasszony, és sajnálko­zóan tárja szét kezeit. — Mikor lesz? — Nem lesz. — Nem is volt? — Nem. Isten hátamegettinek pe­dig nem nevezhető a ba­rackja híréből élő Szatymaz, mégsem számít senki rá, hogy lesz utas, akit érdekel­ne a községről készült szí­nes tabló. Nincs, aki küldje, s nincs mit küldjön. Idege­nek pedig jócskán megfor­dulnak itt, ha nem is .rnesszi földről érkezettek. De hát aki a szőlőbe jön akármeny­nyire is „gyütt-mönt", nem fog anzikszot küldeni az asszonynak. Este úgy ia lát­ja .., Ha nincs képeslap, elké­szítjük. A Képzőművészeti Alap Kiadó Vállalatának, felkért fotósait képeslapcsi­náló útjaikra — produkció­juk tanulsága szerint — olyasmi 'instrukciókkal kül­dik, hogy vegyék észre a település jellegzetességeit. Azután sorra születnek a templomtorony, balról, jobb­ról, elölről, hátulról típusú képek. Azt legalább nem le­het elrontani... Legújabb és egyetlen szatymazi képeslapunk első fotójának javasolnám ma­gát a helységnév táblát. Egy­aprócska módosítással. Ke­reket szerelnék alá. Arra a kis időre, amíg újból át­helyezik, nem érdemes föld­be ásni. Nem sokára — a község fejlődését példázandó — harmadik helyére kerül, vagyis mind kijjebb és kij­jebb a központtól. Fejlődés jórészt annyi, mint építés, legalábbis ami egy település életét illeti. A táblától nem messze az út bal oldalán rozsvetés. Első pillantásra — már amennyire a hó alól kilát­szik — háztáji lucernaföld­re emlékeztet. Kitűzött ka­rók szerteszét. Ami ott a Épülő ház és hidroglóbusz lucernavágásra jogosult tu­lajdonos területét jelöli, iit házhely határait mutatja. A túloldal már beépült. Va­donatúj házak sorolnak a Rózsa utcán és környékén, soknak még kerítéssel sem jelölték ki, háborítatlan bi­rodalmát. Amolyan -közössé­gi idill. Hatalmas emeletes ház. garázsokkal. igen nagv vállalkozásnak tűnik. Lippai Mihály afféle maszek-építő­miatyánknak is beillő sza­vakkal emlékezik meg az építkezéshez szükséges anya­gok beszerzéséről. Nem idéz­zük A . — Minek ez a sok garázs? — Műhelynek, autószerelő vagyok. — Ügy látom hidroglóbusz épül a közelben. — Jól látja. Az is hozzám tartozik. Majd ... ha kész lesz. — Mit • fcsinál azon egy autószerelő? — Én a vízműtelep veze­tője vagyok. — Nem autószerelő? — De. Az is. Másodállás­ban. — És netán népfrontel­nök?, vagy tűzoltóparancs­nok? — Tűzoltóparancsnok! A helyi önkéntes tűzoltó-egye­sület yezetője vagyok. Ehhez már csak gratulálni lehet, annál is inkább, mert Bánfi György őrnagytól, a Szeged Városi Tűzoltóság parancsnokától tudom, hogy eredményes jó évet zártak a szatymazi önkéntesek. Azt viszont Kacsa Imrétől, a községi tanács elnökének szavaiból érzem meggyőző­nek, hogy a hidroglóbusz a jövőben gondolkodás jelképe. A község jelenlegi vízigé­nyét ugyanis még kielégíti, a mostani vízmű. Am a fo­kozatos terjeszkedésre gott­dolva, már 1982-ben új ku­tat fúrattak, s most az épü­lő 200 köbméteres hidrogló­busszal hosszú távon bizto­sítani fogják majd az újabb és mégújabb használóknak az ivóvizet. És lenne a képeslapon egy bolt. Az új húsbolt. A hús­boltról a háznál tartott szerződésesen nevelt sertés, a serlésről meg az új ber­mén.vbolt jut az embernek eszébe. Azzal ÍR dicseked­hetnek a szatymaziak. És megér az is egy kattintást! Boros Sándor kőműves kis­iparos munkája. Éppen teg­nap adták át — papíron. Mert egyébként még nem­hogy tápos zsákkal, de még üvegvágóval is nehéz lenne bejutni. Jelenleg sem az úgynevezett bejárás, sem a használatbavételi engedély kiadása nem történt meg. de egyébként a bolt szép! És a boltról a készítője is eszünkbe juthat. Boros Sán­dor legutóbb ötvenezer fo­rint értékű társadalrpi mun­kát végzett a községben a lőtér építésénél, és a liget­ben. a díszemelvény' elké­szítésénél. Kisiparosok és a kezség, úgy tűnik, jó há­zasságban élnek egymással. Lengyel Istvánné dr„ a tanács vb-titkára mondja, hog> az óvoda bővítésénél is van kisiparos segítőjük. Bartha Ferenc ács, aki a mintegy negyven négy­zetméternyi épület tetőszer­kezetét készíti el. S ha nem lenne hó. ke­rülne még a képeslapra, egy semmitmondó, üres. szürke aszfaltút. Két kilométernyi úttest. A Május 1. utca és a Rákóczi út önerőből lé­tesült „sztrádája". Erre is képesek a szatymaziak .., I. Zs. Plutónium az ivóvízben / Egy, még 1965-ben jóvá­hagyott nemzetközi szab­vány szerint az ivóvízben milliliterenként legfeljebb öt pikocurie plutónium le­het. Ez az ajánlás azon a megfigyelésen alapul, hogy a bélből ez a radioaktív elem voltaképpen nem szí­vódik fel. Két amerikai ku­tató most megállapította, hogy a három és a négy vegyértékű plutónium va­lóban alig-alig, ám a hat vegyértékű — mint az ál­latkísérletek kimutatták — viszonylag könnyén felszívó­dik a tápcsatornából. Az ivóvízben ez a fajta plutó­nium is föllelhető, mert ha a vizet csírátlanítás végett klórozzák, a négy vegyér­tékű íflutónium hat vegy­értékűvé oxidálódik. Ez ar­ra figyelmeztet, hogy szá­mottevően csökkenteni kell az ivóvíz plutóniumtartal­mának felső határértékét.

Next

/
Thumbnails
Contents