Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-24 / 19. szám

2 Csütörtök, 1983. január 24. Az MSZMP XIII. kongresszusa előkészületeiről 0 Moszkva (MTI) Az MSZMP XIII. kongresszusának rlőkészülclciröl köziilt terjedelmes cikket szerdai szamában a Pravda. Hazánk jelenlegi helyzetéről szólva Vlagyimir Geraszimov, a lap budapesti tudósítója emlékeztet arra, hogy Magyarországon az utóbbi években jelentós mértékben éreztette hatását bizonyos termékek világpiaci árának csökkenése, a nyersanyagok és az energia drágulása. Annak érdekében. hogy a jövendő gyorsabb fejlődés előfeltételeit meg lehessen teremteni, Magyarországon vissza kellett fogni a gazdasági növekedés ütemét. Csökkenteni kellett az importot, az új építkezésekre szánt beruházási összegeket, a fogyasztást. Az országnak nem volt lehetősége arra, hogy a korábban megszokott mértékben növekedjen a lakosság életszínvonala. A gazdasági egyensúlyt ar.onPravda-cikk ban sikerült megőrizni. S ami a legfontosabb, nem érte kár a belpolitikai stabilitást, a fejlődési képességet. Sikerült megőrizni a leglényegesebbet: a párt és a nép közötti bizalmat. Kedvező eredmény, hogy megállt az ország külföldi adósságállományának növekedése, sőt a tartozásokat a jelenlegi ötéves tervben több mint egymilliárd dollárral sikerölt mérsékelni. A Pravda tudósítója elmondja, hogy a kongresszus előtti vitaban sok szó esik a két évvel ezelőtt létrehozott gazdasági munkaközösségekről. Ezeket úgy jellemzi. mint új formáját annak, hogy a dolgozókat bevonják a körülmények indokolta kiegészitőtevékenységekbe. Geraszimov beszámol arról, hogy jelenleg Magyarországon a családok felének van valamilyen kiegészít őtevékenységből származó jövedelme. Megjegyzi, hogy az iparban bevezetett „háztáji" elég sok vitát vált ki. A gazdasági munkaközösségek tevékenységének persze vannak árnyoldalai is, a lényeg azonban az, hogy működésük szocialista célokat, a lakosság érdekeit szolgálja. A tudósítás kitér arra is, hogy az MSZMP XII. kongresszusát követően számos új elemet vezettek be Magyarországon az ipar irányításában. Megnövekedett a pénzügyi szabályzók, a szerződéses fegyelem szerepe, kiszélesedett az üzemi kollektívák hatásköre, amelyekre ma komoly felelősség hárul. Kevesebb lett az ipari minisztérium osztályainak száma, átszerveztek több tucat trösztöt, néhány nagy ipari kombinátot. Széles körben alkalmazzák a vállalatigazgatói posztok pályázat útján való betöltésének módszerét. A szolgállatások területén tovább fejlődtek a szövetkezeti formák. CSERNYENKO ÜZENETE Moszkvában szerdán megkezdődött a szovjet békeharcosok össz-szövetségi konferenciája. A tanácskozás résztvevőihez üzenetet küldött Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB fqjtit^ kára, a ^égfHsőbb Tanács Elnökségébek oíriMke EF>ben hangsúlyozza: Az emberiség előtt, álló legfontosabb feladat jelenleg egy nukleáris, háború kirobbanásának megakadályozása, s ezzel egyidejűleg a radikális előrelépés a nukleáris fegyverzetek csökkentése terén, egészen azok végleges felszámolásáig. AZ NI>K KFTL.RGTMINISZTERE EGYIPTOMBAN Oskar Fischer, az NDK külügyminisztere, szerdán háromnapos hivatalos látogatásra Egyiptomba érkezett. EI.TÚNT AMERIKAI FELDERÍTŐGÉP Eltűnt egy amerikai felderítőgép kilenc emberrel a fedélzetén szerdán, a csendes-óceáni Guam-sziget közelében. Az amerikai haditengerészet szóvivője szerint az A—3 mintájú repülőgépnek a guam-szigeti légitámaszppnlra kellett volna visszalérnie Japánból, amikor eltűnt a radar képernyőjéről, és feltételezések szerint a Csendes-óceánba zuhant. DEL-KOREAI VÁLASZTÁSOK Szöulban szerdán hivatalosan megerősítették, hogy február 12-én parlamenti választásokat tartanak DélKoreában. A bejelentéssel egy időben kezdetét vette a húsznapos választási kampány. A hatalmon levő, Cson Tu Hvan elnök vezette Demokratikus Igazsagpárl és az ellenzéki pártok jövő hétfőig adhatják le jelöltjeik listáját AMNESZTIA Új amnesztiatörvényt fogadott el kedden Managuában a nicaraguai alkotmányozó nemzetgyűlés. A rendelet — az 1983-as részleges amnesztiatörvénytől eltérően — közkegyelmet biztosit a managuai kormány ellen harcoló ellenforradalmi csoportok vezetőinek is, ám a legismertebb ellenforradalmi csoport vezetője máris elutasította. ARGENTÍNA ELNÖKE INDIÁBAN Raúl Alfonsin argentínai elnök szerdán hétnapos hivatalos látogatásra Indiába érkezett elsőként annak a hat államnak a vezetője közül, amelyek részt vesznek a hét/ön -Ujy Delhi ben kezdődj csúcstalálkozón. , A ^hatok (Görögország. Mexikó. Svédország, Tanzánia. Argentína és a vendéglátó India) konferenciájának összehívását még a néhai indiai kormányfő, Indira Gandhi javasolta és fia, egyben utóda megerősítette azzal a céllal, hogy a konferencia résztvevői dolgozzák ki a nukleáris fegyverkezési verseny beszüntetésére vonatkozó ajánlásaikat. Budapesti napok Moszkvában * Moszkva (MTI) Magyarországról szóló előadásokkal, baráti találkozókkal, kulturális rendezvényekkel folytatódott szerdán Moszkvában a budapesti napok eseménysorozata. Magyar szakemberek komoly érdeklődéstől kísért előadásokat tartottak a moszkvaiaknak, a szovjet főváros sfehk é misé re i nok '"ft azánk éleiének különböző oldalairól. Megismertették őket a magyar gazdaságnak a megváltozott, új körülményekhez való igazodásával, a szocialista demokrácia magyarországi fejlesztésének időszerű kérdéseivel. az ideológiai harc, az ideológiai vita és a vallás kapcsolatával, a kulturális forradalom vívmányaival és megoldásra váró feladataival. Az UNICEF magyar nemzeti bizottságának ütése B Budapest (MTI) A világgazdasági válság súlyos szociális következményei határozták meg az elmúlt évben is az UNICEFnek. az ENSZ gyermekalapjának tevékenységi körébe tartozó — 110 országban élő — 1 milliárd 300 millió. 16 éven aluli gyermek helyzetét. A fejlődő országok gazdasági helyzetének romlása különösen súlyosan érződött Afrikában, de más térségekben is — hangsúlyozza az UNICEF Magyar Nemzeti Bizottságának jelentése, amelyet a testület szerdai ülésén ismertettek. Ilyen körülmények kőzött — emelte ki Bokorné Szegő Hanna, az UNICEF magyar nemzeti bizottságának főtitkára — 1984-ben továbbra is a harmadik világ nagy problémáinak megoldását segítő munka állt a bizottság tevékenységének középpontjában. Az egyik fontos feladat a felvilágosító munka volt: a hazai oktatási intézményekben például egyre Inkább igyekeznek áttekinthető képet rajzolni az elmaradottság, az alulfejlettség okairól, valamint más népek kultúrájáról és életviteléről. fit megismerés ugyanis fejlesztheti a kölcsönös egymásrautaltság felismerését. Ez kétségtelenül hosszú távú feladat, amelyet támogat a Magyar Nemzeti Bizottság. Több Uaulmany készült arról is, hogy miként lehetne beilleszteni a magyar oktatási rendszerbe a fejlődő országok problémaival foglalkozó kérdéseket. Az idei terveket is az határozza meg, hogy a fejlődő országokban tovabbra is súlyos marad a gyermekek jelentős részének helyzete. Ily módon a magyar nemzeti bizottságnak 1985-ben is az az egyik fő törekvése, hogy tájékoztassa a közvéleményt a világ veszélyövezeteiben élő gyermekek sorsáról és rávilágítson a riasztó jelenségek okainak összefüggéseire. A konkrét segítségnyújtáson kívül ugyanis nagy szükség van arra a társadalmi tudatra. amely érzékenyen reagál a globális problémákra és a fejlődő országok mai helyzetére. Kapunyitás — kérdőjelekkel Gibraltár Hongkongot és Gibraltárt kilométerek ezrei választják el egymástól, a londoni kormányhivatalok folyosóin az elmúlt hónapok során mégis sűrűn emlegették együtt a két brit koronagyarmat nevét. Nem mintha azonos formula látszott volna kirajzolódni kérdőjelekkel qgyformán terhes politikai jövőjük rendezésére—• sőt, a legtöbb szakértő éppen a különbségekre helyezi a hangsúlyt. Hongkong esetében a kínai és a brit vezetők — emlékezhetünk a pekingi ünnepségre — nemrég látták el kézjegyükkel azt a méltán történelmi jelentőségűnek értékelhető okmányt, amely a távol-keleti városállamnak az anyaországhoz való, 1997re tervezett visszacsatolásáról intézkedik. Gibraltárral kapcsolatban azonban — s itt az egyik fő eltérés — egyelőre nincs határozott jele annak, hogy London és Madrid közelebb jutott volna a megegyezéshez a Földközi-tenger és az Atlantióceán kapujánál őrt álló „Szikla" sorsáról. Brüsszeli megegyezés Látszólag ellentmond ennek az a megállapodás, amelyet a két érintett ország külügyminisztere a múlt esztendő végén kötött Brüsszelben. Ez ugyanis számos, eddig vitás kérdésben áttörést hozott. Politikai, gazdasági, de szimbolikus értelemben is mindenekelőtt az a legfontosabb, hogy a spanyol fél ígéretet tett a spanyol—gibraltári határvonal újbóli, ezúttal már teljes megnyitására. Franco tábornok 1969-es intézkedése után ugyanis több mint egy évtizedig nem volt normális forgalom e szakaszon. A hajdani diktátor a postai, közlekedési és telefonkapcsolatok megszakításával igyekezett nyomatékot adni az 1700-as évek elején angol kézre került, alig hat négyzetkilométeres terület visszaszerzésére formált spanyol igényeknek. A szigorú lépés mégsem ért el eredményt, sőt, valószínűleg tovább közelítette Londonhoz a brit fennhatóság fenntartásához amúgy is ragaszkodó helyi népességet. Legalábbis ezt tükrözte az elmúlt másfél évtizedben két alkalommal is megrendezett népszavazás, amelyen elsöprő, 98 százalék körüli többség voksolt a NagyBritanniához való tartozásra. Ez meglehetősen fékezi a madridi követeléseket, hiszen a londoni kabinet soha, a brüsszeli megállapodás kapcsán sem változtatta meg ismert alapállását: azt, hogy a terület jogállásának módosítása nem történhet a lakosság akarata ellenére. A spanyol vezetés elsődleges törekvése viszont mindig az volt, hogy a rendszertelenül. de azért újraújra beinduló tárgyalási fordulók eredményeképpen legalább elvileg kerüljön sor a spanyol felségjogok elismerésére. Eltérő alapelvek A vélemények, az alapelvek tehát, bármennyire is enyhült a hangnem például rácsos kapu. amely immár nemcsak a gyalogosok előtt tárul (et 2 v A Szikla egy része — madártávlatból. (Fotó: MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Lengyel küldöttség 0 Budapest (MTI) A Magyar Újságírók Országos Szövetsége meghívására január 21—23. között Magyarországon járt a Lengyel Népköztársaság Újságíró Szövetségének küldöttsége: Klemens Krz.vzagorski. a szövetség elnöke és Wieslaw 1 Bek alelnök, a Trybuna Luujsagirolátogatása du főszerkesztője. A MŰOSZ vezetőivel folytatott tárgyaláson áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. majd aláírták a két szövetség 1985. évi együttműködési munkatervét. A lengyel újságírókat fogadta r.akato6 Ernő. az MSZMP KB osztályvezetője. a falklandi háború jóval feszültebb, zordabb légköréhez képest, változatlanul alapvetően eltérnek egymástól. Mivel magyarázható akkor, hogy Fernando Morén külügyminiszter és kollégája, Howe a belga fővárosban mégis sikeres megbeszéléseket tudott folytatni? Mert hogy a brüsszeli megállapodás pozitív fejleményt jelent a régóta húzódó jogi csatározásban, azt egyetlen szakértő sem vonja kétségbe. Hiszen, az eddigi szabályokkal ellentétben február 5-től nemcsak a gyalogosok használhatják a határátkelőhelyet (eddig ez volt a szabály), hanem az megnyílik a gépjárműéi áruforgalom előtt, s igénybe vehetik külföldi állampolgárok is. A spanyolok ingatlanokat vehetnek a félszigeten, s bizonyos korlátozással visszaszerzik munkavállalási jogaikat. A másik, mostanában leggyakrabban feltett kérdés az: mennyiben nyújt biztató távlatot, ha a tervek szerint valóban sor kerül a megannyi fényképen látott, hírhedt, komor vaskapuk teljes kitárására? Nos, valószínűleg az első kérdőjel feloldása a könynyebb feladat, a brüsszeli megegyezés ugyanis Spanyolország közelgő közös piaci belépésével értelemszerűen megmagyarázható. A csatlakozás régóta kitűzött dátuma. 1986. január 1. után az EGK alapokmánya nem engedélyezné, hogy a tagországok között zárt határok legyenek. Madrid tehát, ahol az EGK-lagsag az egyik legfontosabb politikai célkitűzés, engedni kényszerült — igaz, London sem tarthatta volna fenn tovább a szabad beutazás és munkavállalás eddigi korlátozását. Am, jóval nehezebb arra válaszolni, hozhat-e február szélesebb értelemben vett fordulópontot, vagyis, hogy milyen kilátásai vannak a Gibraltár helyzetéről folytatandó, már többször megszakadt tárgyalásoknak. A reálisabb helyzetelemzök szerint meglehetősen borúsak. A Szikla hovatartozása ugyanis olyan politikai-katonai szempontokat érint, amelyek áthidalasa aligha várható gyorsan. Sokan ott látják a kiutat, hogy Spanyolország majdani szorosabb NATO-heU. , jfltegráriójával párhuzamosan Washington és Londpn kevésbé fogja ellenezni a meg napjainkban sem megvetendő stratégiai jelentőségű légi és haditengerészeti támaszpont átadását. Csakhogy Madrid és a NATO viszonya korántsem tekinthető tisztázottnak. De még lezártnak sem: González kormányfő nemrég jelentette be, hogy a szövetség ügyében rendezendő, beígért népszavazást csak 1986 februárjára írják ki. Helyi ellenzők Bárhogy is alakuljon a Közös Piaccal, vagy a brftszszeli NATO-központtal folytatott megbeszélések menete, Gibraltár még szemlátomást sokáig ütközőpont marad a két ország között. S hiába utalnak egyre többször egy esetleges „hongkongi típusú" rendezés lehetőségére, a párhuzam valójában kevéssé valószínű. S nemcsak a földrajzi adottságok, vagy a lélekszám miatt. Gibraltár lakossága 25 ezer körül jár, míg Hongkongé 5.5 millió. Különbséget jelent például a lakosok jogállása: a gibraltáriak ugyanis brit állampolgársággal rendelkeznek. Nem világos az sem, mitől változna meg a gibraltáriak véleménye. Szemléletes példa, hogy a tavalyi választásokon már nem is indult az a helyi csoport, amely a Spanyolországhoz való visszacsatolást hirdette, s a voksolás eredményeként Hassan főminiszter eddig is kormányzó pártja szerzett többséget — márpedig ő a brit kötelék rendíthetetlen híve. A légkör bármilyen kedvező javulását, a kereskedelmi, turisztikai és gazdasági kapcsolatok bővülését hozza is tehát a mostani .„kapunyitás", átfogó megoldást, a helyi ellenzők visszaszorulásai aligha jelzi. A Gibraltár jövőjéről folyó diplomáciai kötélhúzás híreit így várhatóan, még hosszú ideig olvashatjuk az újságok hasábjain. Saegő Gábor