Délmagyarország, 1985. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

Szerda, 1985. január 23. 5 Simonovits Imre1 v^sti búcsú sjimuifUrtU4L.it Gosztonyi Jánostól emlék© Mély megrendüléssel értesültünk arról, hogy szeretett elvtársunk és barátunk, Simonovits Imre nyugalma, zott rendőr alezredes 64 éves korában elhunyt. Szegeden született, négyen voltak testvérek, ő volt a legfiatalabb. István bátyja útján kapcsolódott be a munkásmozgalomba, tevékenykedett a vasas ifiknél. 1938ban lépett be a Szociáldemokrata Pártba, ahol részt vett a Népszava-agitációkban, a kulturális munkák, ban és szervezte a vasmunkások között az ifjúsági szervezetet. 1948-ban kerül a Belügyminisztérium szolgálatába, ahol 27 évig fontos beosztásokban dolgozott. Jó munkáját több kitüntetés és elismerés fémjelzi. 1967-ben a Szocialista Hazáért Érdemrenddel tüntetik ki. A felszabadulás előtti pártmunkáját tovább folytatta. Rendszeresen részt vett a párt agitációs munkájában. A budapesti főkapitányságra kerülése után rövidesen megválasztották alapszervezeti párttitkárnak. Tagja lett a Budapesti Rendőr-főkapitányság pártvigrehajtóbizottságának. Nyugdíjba vonulása után átjelentkezett a XIII. kerületi pártbizottsághoz, ahol az egyik körzeti pártszervezet titkára lett. Halála előtt egy héttel isimét megválasztották párttitkárnak. Példamutató pártmunkája mellett példamutató volt családi élete is. Tisztelte az embereket, elvtársait, barátait és egész haláláig kommunista áldozatkészséggel szolgálta a pártot. Halála családjának, pártunknak, elvtársainak és barátainak fájdalmas vészteség. -Emlékét kegyelettel megőrizzük. Temetése 1985. január 28án 14 órakor lesz Budapesten, a Farkasréti temetőben. Dr. Dáni Sándor Elvtársai, barátai, harcostársai vettek végső búcsút kedden a Mező Imre úti temető díszravatalozójában Gosztonyi Jánostól, az MSZMP Központi Bizottságának volt tagjától, a Magyarok Világszövetségének főtitkárától, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségének tagjától. A vörös drapériával szegélyezett, koszorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíbor párnákon helyezték a koporsó elé — aiszőrséget álltak párt. és állami életünk vezető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertartáson az MSZMP Központi Bizottsága es a HNF Országos Tanácsa nevében Horn Gyula, az MSZMP KB osztályvezetője vett búcsút az elhunyttól. Hangsúlyozta, hogy a szocialista haza szolgálata hatotta át minden megbízatasában es munkaterületén, ahová a párt, a nép bizalma állította. Szüts Pál, az MVSZ főtitkárhelyettese az elhunyt barálai, munkatársai és családja részéről mondott búcsúszavakat. Mennvien, hová ? i y Pályaválasztásra készülő diákok Különféle struktúrák Kiállítási napló A struktúra a modern képzőművészet egyik sarkköve. Amióla az avantgarde törekvesek nyomán az alkotók a felület rendjét, rendszerét. a mondanivaló szerkezetét és logikai-érzelmi építményét is igyekeznek megmutatni, mintegy sajátos művétó J röfitgenen átvilágítani ar jelenségeket, a struktúrának igencsak nagy szerep jut. Csakhogy ez jóval bonyolultabb dolog. mint egyszerűen a kép felszínén, .mondhatnám az eszközök anyagában teremteni bizonyos rendet. Egy műalkotás struktúrája több reszletből szerveződik, így például a létrehozó gondolat, érzelem vagy indulat végiggondolt rendjéből. a megvalósító anyag faktúrájából és a kompozíció rendszeréből. Mindenekelőtt nonfiguratív alkotások előtt találjuk szembe magunkat ezekkel a struktúraproblémákkal, holott minden műnek egyfajta megközelítés szerint rendelkeznie kell ezzel a bizonyos tervezett építmenyrendszerrel. Mindezekről az Ifjúsági Ház Mini Galériájának legfrissebb tárlatán gondolkodtam el, ahol két fiatal alkotó. Dobó István és Balazs Mihály mutatkozik be. Előbbi színes litográfiákkal, utóbbi márványmozaikokkal. Ha egy szóval kellene íellemezni Dobó István lapjait. firkastruktúráknak nevezném azokat A színes foltok közegében kavargó firkavonalak igyekeznek átplántálni az alkotó indulatát a, nézőbe Hogy ez sikerül-e? Talan egyik képének címével válaszolnék; Sajnálom, nem! Mert hiába a finom faktúra, a vonalak érzékeny kalligrafikus játéka, valamint a lapok asszociatív névadásai (Depó. Délszak, Finálé, Helyben stb.). Ez még nem művészet. legfeljebb tehetséges kísérletek sora egy majdani öntörvényű világ felé, ahol a íirkastruktúrák művészi tartalmak hordozói lesznek. Balázs Mihály a márvánv gyönyörű és nemes anyagát választja, hogy struktúráit megfogalmazza. Kétféle lehetőséggel kísérletezik, részint a térből kiemelkedő, tört márványdarabok dombormű jellegű plasztikai variációit keresi, részint fényesre csiszolt felületek táblakép értékű kompozícióit készíti. Az emher ámulva szemléli ennek a fantasztikus anyagnak színeit a feketétől a szürkén, rózsaszínen át a fehérig, a kagylós felületeken át a vonaljátékokig. az erőteljes törésnyomoklól a kalligrafikus vibrációkon át az izgékony EKG-görbekig. A márványmorzsák. á tört darából: bonyolultabb problémát igyekeznek kézenfekvővé tenni, míg az emberi figura jelzésével építkező, síkba simított képek inkább a gondolatra, az egymás melletti felületek harmóniájára építenek. Picit mintha utánérzéseket látnék az Ifjúsági Házban, de hát öntörvényű világ, sajátos kifejezésmód csak megjárt terepek után alakitható ki. S mindketten jó nyomon indultak. T. L. Országszerte több mint 130 ezer diák fontos döntésre készül ezekben a hetekben, hónapokban; ennyien végzik el e tanévben az általános iskola 8. osztályát. Az alapfokú tanulmányaikat most befejezők 90—95 százaléka várhatóan továbbtanul, és ők — szüleikkel együtt — arról határoznak, milyen iskolatípusban, képzési formában sajátítják el a választott szakmájukhoz, hivatásukhoz szükséges ismereteket. A jelentkezési lapokat az általános iskolák március' 20ig küldik el a szakiskolák, a gimnáziumok, a szakmunkásképzők és a szakközépiskolák igazgatóinak. E lapok kitöltését a fiatalok, szüleik és a pedagógusok közös beszélgetéseinek kell megelőznie, hogy olyan döntés születhessék, amely a gyermeknek az évek során kialakult érdeklődési körén, valós képességein, alkalmasságán alapul. I 1 Minden diák csak egy to| vábbtanulasi lapot tölthet ki, de e nyomtatványon két középfokú oktatási intézménybe kérheti felvételét. Célszerű különböző típusú iskolákat — például gimnáziumot és szakközépiskolát, vagy szakközépiskolát és szakmunkásképző intézetet — megjelölni, ez növelheti a felvételi esélyeket. Ettől eltér- azoknak a jelentkezési / rendje, akik a művészeti szakközépiskolákban, speciális természettudományos, illetve matematikai gimnáziumi osztályokban kívánnak továbbtanulni. Nekik két jelentkezési lap készül, s mivel ezekben az osztályokban jóval korábban döntenek a felvételről, mint másutt, elutasításuk esetén is egyenlő feltételekkel pályázhatnak más intézményekbe. A továbbtanulási nyomtatványon különféle szociális juttatások —"például diákotthoni, menzai ellátás — is kérhetők. Az ilyen igényekhez igazolást kell csatolni a szülök jövedelméről. Azokban a gimnáziumokban, ahol nagyarányú a túljelentkezés, felvételi beszélgetésekre hívják a fiatalokat, a szakközépiskolák jelentős részében pedig úgynevezett rátermettségi viszgát kell tenniük a jelentkezőknek. Felvételükről az általános iskolából hozott osztályzatok és a vizsga írásbeli, valamint gyakorlati, illetve szóbeli részén elért pontszámok alapjan dönt az intézmény igazgatója. Ugyancsak felvételi vizsgát tesznek a speciális osztályokba jelentkezők. A továbbtanulási kérelem elbírálásakor hozott döntésről a középfokú oktatási intézmény igazgatója írásban értesiti a tanuló iskoláját, az pedig a szülőt, abban az esetben is, ha a tanuló az első helyen megjelölt oktatási intézménybe nem nyert felvételt, s ezért jelentkezési lapját a másodikként feltüntetett iskolaba továbbították. Amennyiben a jelentkező felvételét a második helyen jelölt középfokú oktatási intézmény is elutasítja', úgy a lapot visszaküldik a diák általános iskolájának. A szakközépiskolák igazgatói a második helyről történő elutasítás után a jelentkezési lapot átadhatják — ha a szülő egyetért ezzel — valamelyik szakmunkásképző intézetnek. A továbbtanulási kérelem elutasításáról és a fellebbezés, a panasz lehetőségeiről a szülőt — a jelentkezési lap visszaérkezését követő három napon belül — az általános iskola igazgatója tájékoztatja. Elutasítottnak csak akkor tekinthető a kérelem, ha a jelentkezési lapon megjelölt két középiskola igazgatójának egyike sem vette fel a tanulót. A szülőknek csak ebhen az esetben áll jogukban fellebbezniük. (A szakmunkásképző intézetekből történő elutasítás esetében fellebbezésnek nincs helye.) A szülő (gondviselő) az elutasító döntés ellen a kézhezvételtől számított 8 napon belül fellebbezési kérelmet nyújthat be a gyermek általános iskolájának igazgatójához. A fellebbezes esetleges elutasítása után a továbbtanulási lap a Pályaválasztási Intézethez kerül, ahol nyilvántartják a még rendelkezésre álló iskolai helyeket. Az intézet ezután újbóli pályaválasztásra biztatja a fel nem vett tanulókat, illetve szüleiket, és elfogadható megoldást keres számukra. (íj dokumentumfilmek a fölszabadulás 40. évfordulójára Tapasztalom, hogy... NDK kulturális központ Gazdag program A budapesti NDK Kulturális és Tájékoztató Központ az idén is gazdag programmal várja az érdeklődőket. Barátsági napokat, kiállításokat, filmvetítéseket, zenei rendezvényeket és előadásokat szervez a Deák téri kulturális intézmény — mondotta Werner Warnecke igazgató a kedden tartott sajtótájékoztatón. Werner Warnecke elöljáróban hangoztatta, hogy a negyedszázada alapított intézmény a kezdetek óta a két ország kapcsolatai, a népek közötti baratsag elmélyítésén munkálkodik. A két és fél évtized során több mint 12 ezer rendezvényt tartottak Magyarországon, amelyek megszervezéséhez a Hazafias Népfront különböző szervezetei is tevékenyen hozzájárultak. Tavaly ötven NDK—magyar barátsági napot tartottak, amelyeken 7 ezren vettek reszt. Tovább gyarapodott a kiemelkedő német személyiségek nevét viselő magyar kollektívák, szocialista brigádok száma; az idén egyebek mellett az Ernst Thálmannról és Clara Zetkinről elnevezett brigádoknak rendeznek találkozót. A rendezvények többsége kiemelkedő politikai eseményekhez kapcsolódik. A kulturális központban a továbbiakban előadások hangzanak el az NDK népgazdaságának fejlődéséről, az ország újítómozgalmáról. A kiállítások sorában bemutatkozik több könyvkiadó, s öt évszázad német kézművessége címmel a berlini német történelmi múzeum anyagából nyílik tárlat. Kiállítást rendeznek a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségével közösen az itt élő németajkú lakosság népművészeti alkotásaiból U. ... csenik a madáretetőJ ket. Egyre-másra tűnnek el a városszéli kiserdökből és temetőkertekbe kiakasztott etetők. Még örültem ie! Hiszen az. elvitt. egyszerű kis mú) anyag flakonból készített madáretetők ezzel a „módszerrel" még elterjedhetnek is. Aki elvitte, kitapasztalja.' és könnyen gyárthat hypós, étolajos es mosószeres tubusokból akár százszám is. Azután csak feltölti tánvéricamaggal. ráaggat egy-két félbereccsent diót, kis szalonnadarabkát, és máris kész a príma madáretető. Széncinegék, kékcinegék és más apró madarak számára — ebben a dermesztő januárban — életmentő lehetőség Egyszóval örültem es vidáman készítettem fiammal az újabb etetők tucatjait. Belevalót a Madártani Egyesület újszegedi csoportjától bőven kaptunk. Már meleg szívvel meséltem tanítványaimnak az állattani szigorlat közben, az újfajta madárvédelem láncreakcióiról. Azután egy délután — persze, megint hiányoztak etetők — a temetőkert bokros széle felé kerültünk .... s megtaláltuk mindet. Közel száz etetőnket, de nem ám szépen felakasztva az ágakra. hanem összevágva, hóba taposva. S üresen, csak a szalonnadarabok voltak érintetlenek, tányérica egy szem sem! Viszsza az egész .. meleg szív ... meg láncreakció ... lám vannak emberkék. „JÖMADARAK". akik igv takarékoskodnak. A madáretetőkre járnak szotyoláért! Jómadarak, nem csennek, hanem lopnak, nem tőlünk, de a fázó, éhező cinegéktől. Szupertakarékosak ... a szotyolát nem két-három forintért veszik a Marx téri árusnál, hanem mars ki, a madáretetőkhöz! Képzelem, milyen izgatottan várják, milyen minőseget találnak! ígérem, továbbra is igyekszem pólolni a szotyolát. de kérem, az etetőket hagyják az ágakon. Ha nem megy — ígérem — erő(s)szakos ráhatással próbálkozom. Lesben állok. mint egy karvaly, s a ,.jófnadarak"-nak erős és hosszan tartó madártani szakos előadást tartok ott, a helyszínen, a hidegben ... csak egy félórácskát ... de szotyola nélkül...! Csizmazia György A Mafilm közművelődési stúdióiban több új produkció készül a felszabadulás 40. évfordulójára. Kolonits Ilona ,,Negyedik talalkozas" című dokumentumfilmje a befejezéséhez közeledik a Híradó- és Dokumentumfilm Stúdióban. Az óbudai Tímár utcai általános iskola egyik leányosztályának életót követte nyomon alkotásában a rendező. Azokról lergatta filmjét, akik 1945ben születtek. Az első felvettelek 1955-ben készültek. A huszadik évfordulón a fiatalok vágyait, elképzeléseit rögzítették, a harmincadik evi ünnepen azt vették számba, kinek mit sikerült megvalósítania elképzeléseiből. A negyvenedik születésnap alkalmából most áttekintették életpályájukat. A négy évtized alatt nemcsak a lányok változtak, hanem Öbuda, az ország is. Ezt a fejlődést is érzékelteti a rendezőnő filmje, Szabó Árpád és Ormos Tibor kamerájával. Fehéri Tamás rendezi „A határ két oldalán" című dokumentumfilmet. A produkciót — amely arra igyekszik választ adni, vannak-e hasonlóságok a szinte egyazon napon felszabadult Nyugat-Magyarország és a határ másik oldalán levő burgenland között — ezekben a hetekben forgatják; az operatőr Máriássy Ferenc. A Népszerű-tudományos és Oktatófilm Stúdióban készül Kis József „Hazunk, Magyarország" című alkotása. Ez a felszabadulástól napjainkig követi nyomon a társadalom fejlődését. A Baranyai László és Mertz Lóránt fényképezte dokumentumfilmet március végen mutatják be a mozik. Háromrészes dokumentumfilm-sorozat készül ezekben a napokban a Mafilm Katonai Stúdiójában. Az archív anyagokra alapozott történelmi visszatekintést .,Magyarország felszabaditasa" címmel rendezi Glósz Róbert. A produkció első rcsze „Battonyatól Budapestig" címmel már elkészült, a hazai hadmüveletek különböző mozzanatait örökíti meg, 1944 májusától 1944 októberéig dolgozva fel az eseményeket. A második rész „A budapesti ctata" címmel a főváros felszabadulásának évfordulójára készül el. A harmadik részU. dunántuli csata"-1 Nemesmedvesen. Dunaföldváron, Esztergomban. Sopronkőhidán, Zalaegerszegen és ZaIsszentgróton forgatták, s készülnek még felvételek Győrött és Székesfehérvárott. A filmet április 4. alkalmából mutatják be a mozik. Zenés színház lett a Fővárosi Operett Január 1-től a Fővárosi Operettszínház új „státust" kapott: megteremtődtek a feltételei annak, hogy a jövőben zenés színházi jelleggel működjék. Zenés színházi besorolása eddig csak a Magyar Állami Operahaznak volt, az operettek, musicalok otthonát a „prózai" kategóriába sorolták. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy egy olyan színház, amelynek színpadán naponta felcsendül a zene, a művészek nem csupán prózában szólalnak meg, hanem énekelnek és táncolnak is, miért nem dolgozhatott megalapítása óta zenés színházként? Az ok kiderítése alighanem a szinháztörténészekre vár, hiszen a FővárosiOperettszínháznál megtalálható dokumentumok csupán arról tanúskodnak, hogy a színház mindenkori vezetői régóta szorgalmazták e státus elnyerését — tájékoztatott Keszler Pál, a Fóvárosi Operettszínház igazgatója. A fővárosi tanács művelődésügyi főosztályán egyébként ezt az okot rossz hagyományként „könyvelik el". Az új kategória természetesen nem jelent az operáéval azonos rangot, besorolást, ez méltatlan is volna, de segít abban, ihogy az operettszínház működési feltéleleit tekintve a funkciójának megfelelő helyre kerüljön.