Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-12 / 291. szám

Csütörtök, 1984. december 3. 5 Negyven esztendő társadalmi fejlődése Kedden folytatódott „Az elmúlt 40 esztendő társadalmi fejlődése" címmel rendezett tudományos ülésszak a Magyar Tudományos Akadémia székházában. Az MTA. az MSZMP KB Párttörténeti Intézete, Társadalomtudományi Intézete. a Politikai Főiskola, az Eötvös I-oránd Tudományegyetem és a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rendezte tanácskozássorozat második napján az elmúlt négv évtized gazdaságpolitikai és irányítási koncepcióinak változásairól Bognár József akadémikus, iparunk 40 éves fejlődéséről Vajda György akadémikus tartott előadást. Mezőgazda* sági eredményeink forrásait mutatta be referátumában Sípos Aladár akadémikus, maid társadalompolitikánk 40 esztendejét tekintette át Kulcsár Kálmán akadémikus, az MTA főtitkárhelyettese. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó korreferátumok egyebek közt a külgazdasági kapcsolatok és a magvar gazdasági fejlődés összefüggésével, a növekedés hajtóerőivel és forrásaival, a magyar mezőgazdaság iparosodásával, gazdasági és társadalmi fejlődésünk kölcsönhatásaival foglalkoztak. A tudományos ülésszak zárónapján — szerdán — más témák mellett a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés, illetve a művészeti kultúra elmúlt négv évtizedének jellemző vonásait, közművelődésügyünknek a felszabadulás utáni fejlődését rajzolják meg a szakemberek. (MTI) Biomasszahasznosítás Plenáris ülést tartott kedden Szolnokon á Debreceni Akadémiai Bizottság. Témája: az elsődleges biomassza felhasználásanak és növelésének lehetősége Kelet-Magyarországon. Bognár Rezső akadémikusnak, a bizottság elnökének megnyitója után Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia megbízott főtitkára tartott előadást. Egyebek között elmondotta: 1981 és 1984 kőzött az Akadémia koordinálásával országoá felmérést készítettek a biomassza, vagyis a biológiai eredetű anyagok hasznosításának lehetőségéiről, majd ennek alapján az Állami Tervbizottság több határozatot hozott a témakörben. Lengyel pártküldöttek megyénkben Volántájékoztató A Volán-vállalatok idei tevékenységéről, jövő évi terveiről tartott sajtótájékoztatót kedden, a Volán béri oktatási telepén Paisch Nándor, a Volán-vállalatok Központjának vezérigazgatója. Mint mondotta: az idén mérsékelten növekedett a népgazdaság szállítási igénye. A Volán autóbuszok csaknem 1,8 milliárd utast szállítottak. 2.6 százalékkal többet, mint 1983-ban. Különösen a helyi járatok, illetve a szerződéses és bérautóbuszok, valamint a különjáratok iránti igény növekedett. Az áruszállítási teljesítmény kissé elmarad a tavalyitól. A kieső feladatok pótlására újabb piacokat kerestek a Volán-vállalatok, ennek eredményeként sikerült növelni a távolsági és a nemzetközi árufuvarozások arányát. A Volán-vállalatok idei nyeresége várhatóan eléri a 3.2 milliárd forintot. A következő évben az egyik legfőbb feladat a személyszállítási szolgáltatások, az utaskiszolgálás színvonalának, minőségének megtartása, lehetőség szerinti javítása. Idegenforgalmi tervek 1985-re Az Országos Idegenforgalmi Tanács Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek. a tanács elnökének vezetésével kedden a Duna Intercontinental Szállóban ülést tartott. , A résztvevőket Meggyes István, az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőie tájékoztatta a jövő évi idegenforgalmi alap felhasználásának tervezetéről. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló összeg előreláthatóan 430—145 millió forint lesz — mintegv 10 százalékkal több. mint ebben az évben. A tervek szerint az alapból mintegy 120 millió forintot a kiemelt idegenforgalmi területek — a Balaton, a Velencei-tó. a Mátra és a Bükk hegység — infrastrukturális és kommunális létesítményeinek fejlesztésére. felújítására, korszerűsítésére fordítanak. Az országos jelentőségű kulturális, sport- és egvéb rendezvények. valamint az ezekhez kapcsolódó beruházások támogatására mintegv 160 millió, az idegenforgalmi propagandára 110 millió forint jut. Az alap fennmaradó részét az elképzelések szerint a nagy forgalmú idegenforgalmi területeken autóparkolók és nyilvános mosdók létesítésére, szúnyogirtásra. továbbá a budapesti sikló építésének támogatására. és a fővárosi magasabb kategóriájú szállodáknak a teletext rendszerbe való bekapcsolására fordítják. A testület megtá-gyalta az. egyik leglátogatottabb magyar város. Sopron és környéke idegenforgalmának fejlesztési lehetőségeit. Megállapították. hogy a város vezetői és gazdálkodó szervei következetesen és előrelátóan dolgoznak a növekvő idegenforgalom feltételeinek megteremtésén. Az OIT célszerűnek tartja a soproni határátkelőhelv bővítését, a fertőrákosi Barlangszinház rekonstrukcióját, a Fertő-tó idegenforgalmi célú fejlesztését. Sopron kereskedelmi és szolgáltató hálózatának bővítését, rangos kulturális programok mind szélesebb körű szervezését. Az Országos Idegenforgalmi Tanács felkéri az illetékes minisztériumokat, főhatóságokat. a célkitűzéseket vizsgálják meg. s vegyék figyelembe a hetedik ötéves terv előkészítő munkálatainál. (MTI) Pintér József felvétele A LEMP KB küldöttei a megyei pártbizottságon, balról: Andrzej Waczilewski. Maria Kulesa, Bogdán Jachaz; jobb oldalon: dr. Konez János és Horváth Béla Szakszervezeti tanácskozás Napirenden: a bányászat feladatai A bányászat idei munkáját és jövő évi feladatait tekintette át keddi ülésén a Bányáipari Dolgozók Szakszervezetének elnöksége. Czipper Gyula ipari miniszterhelyettes elmondotta, hogy az idén a tervezettnél jobban növekedett az ország energiafogyasztása: a növekedés az előirányzott 1—1,5 százalék helyett várhatóan megközelíti a 3 százalékot Ezen belül villamos energiából 5,5 százalékkal volt nagyobb a felhasználás, mint tavaly. A fogyasztást növelte, hogy az év elején a szokásosnál jóval hidegebb telünk volt, de nemcsak a fűtéshez volt szükség több energiára, hanem az ipar termeleséhez is. amely 1,5—2 helyett várhatóan 2,5—3 százalékkal bővül. A lakosság villamosenergia-fogyasztása is több mint 1 milliárd kilovatt órával haladja meg a tervezettet, s szénigénye is növekedett. A testület megállapította: a szénbányászok nagy erőfeszítéseket tettek, hogy a súlyos létszámhiány és több bánva természeti, geológiai nehézségek miatt keletkezett lemaradást pótolják, es az év vegéig 25—25.1 millió tonna szenet adjanak az országnak. Ebből 1.2—1,3 millió tonna a szabadnapi potműszakokon végzett munka eredménye, ami a teljes termelésnek körülbelül 5 százaléka. A szakszervezet szükségesnek tartja. hogy a műszaki fejlesztés meggyorsításával, és az évek óta tartó létszámcsökkenés megállításával a bányászok szabadnapi pótműszakjainak száma is csökkenjen. A szénhidrogén-bányászok a hazai kőolajból az év végéig várhatóan az előirányzottnak megfelelően 2 millió tonnát adnak az országnak. Földgázból 6,96 milliárd köbmétert hoznak felszínre, ami 160 millió köbméterrel több ugyan a vállalati terveknél. de valamivel elmarad a 7 milliárdtól, amellyel a népgazdaság számolt. A jövő évi tervek a földgáztermelés bővítését irányozzák elő, s ezért fontos feladat a tervezett fejlesztések gyors megvalósítása. Jövőre áll munkába az endrődi földgázmező, s fontos beruházás fejeződik be Üllésen és Sarkadkeresztúron is. A testület áttekintette a bányászok munkakörülményeinek alakulását is. Megállapította. hogy a biztonságos munka feltételeit javító intézkedések alapján ez év első 11 hónapjában, a múlt év azonos időszakához viszonyítva csökkent a balesetek száma, a könnyebb es súlyosabb sérüléseké, valamint a halálos kimenetelűeké egyaránt. Szükségesnek tartja azonban, hogy az üzemek a további műszaki fejlesztéssel párhuzamosan a jövőben is megkülönböztetett figyelmet fordítsanak a balesetek megelőzésére, a munka biztonságának növelésére. (MTI) A Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága sajtó-rádió és televízió osztályának hazánkban tartózkodó küldöttsége a delegáció vezetője: Bogdán Jachaz, a KB osztályvezetője, tagjai: Andrzej Waczilewski és Ma. ria Kulesa, a KB munkatársai — tegnap Csongrád megyébe látogattak Horváth Béla. az MSZMP KB munkatársa kíséretében, ahol a megyei pártszékházban Szegeden dr. Koncz János, a megyei pártbizottság titkára tájékoztatta őket megyénk gazdasági, társadalmi, kulturális és tudományos életéről, valamint a párt és a sajtó kapcsolatáról, illetve a pártirányítás érvényesülésének módszereiről. A tanácskozáson részt vett dr. Székely Sándor, a szegedi városi pártbizottság titkára is. Ezt követően a LEMP KB küldöttei a televízió szegedi körzeti stúdióját keresték fel. majd a délutáni órákbart a szegedi Sajtóházban folytattak megbeszélést a megyénkben megjelenő napilapok, folyóiratok vezetőivel, később, az esti órákban pedig visszautaztak Budapestre. * A megyei pártbizottság meghívására tegnap, kedden megyénkbe érkezett Klemens Kwiatkowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt lódzi bizottsága regionális pártiskolájának igazgatója is, aki előbb dr. Kanyó Ferenccel, az MSZMP megyei bizottsága Oktatási Igazgatósága vezetőjével folytatott megbeszélést. A lengyel vendég ezt követően a DÉLÉP-et kereste fel, ahol dr. Kövér Béla személyzeti és szociális igazgató tájékoztatta a vállalat munkájáról, majd bemutatta neki a Szegedi Nemzeti Színház felújításának munkáit, ahol K. Kwiatkowski találkozott, illetve elbeszélgetett az itt dolgozó lengyel építőipari munkásokkal. A lódzi pártiskoia igazgatója a délután folyamán a szegedi József Attila Tudományegyetem Marxizmus—Leninizmus Intézetébe látogatott, illetve tájékozódott az ott folyó munkáról. Döntés, végrehajtás, felelősség öt pártcsoportban dolgozva. 45 főnyi tagság alkotja a Szeged I. megyei postahivatal alapszervezetét, amelynek működési területe és osztályokra tagozódó szervezetében eléggé kiterjedt és sokrétű, 450 dolgozóval az állományban. Az idetartozó osztályok többsége a szolgáltatások révén közvetlen kapcsolatban áll a lakosággal, munkájuk megítélése nem lehet közömbös sem a hivatali, sem a politikai vezetésnek. Sem a társadalmi szerveknek. Lényegében ennek bemutatása és a pártélet fejlődésével öszszel'üggő eredmények tükröződtek abban a beszámolóban, amelyet az alapszervezet vezetősége terjesztett a taggyűlés elé, mérlegre téve az elmúlt öt esztendőben végzett munkát. Szűcs Jenőnek, a vezetőség tagjának megnyitó szavai után Regdon József né titkár adott teljesnek mondható áttekintést az intézményben folyó gazdasági, gazdaságszervező és politikai munkáról, amelyből egyik erősségét, a pártépítést emeljük ki, összefüggésben két KlSZ-szervezet tevékenységével, a fiatalok magatartásával. Pártfórum A jogászi etikáról A szocialista törvényességnek fontos segítője a jogászi munka. Elengedhetetlen követelmény, hogy hazánkban minden jogasz magatartása, a törvényes előírásokon túl. példamutató legyen, tevékenységük segítse elő a társadalom fejlődését. E gondolatok is kifejeződnek a jogászok most formálódó etikai kódexében, amellyel behatóan foglalkoztak a Magyar Jogász Szövetség választmányának kedden tartott ülésén, A tanácskozáson elfogadták * szövetség új — a jövőre esedékes küldöttközgyűlés elé terjesztendő — alapszabályának tervezetét, amelyben már kifejeződnek a jogászokkal szembeni fokozott etikai követelmények. Ennek érvényesítése érdekében az alapszabály-tervezetben rögzítették, hogy a szövetségnek az a választott bizottsága, amely eddig csak fegyelmi kérdésekben volt illetékes, a későbbiekben a jogászi etikát sértő esetekben is eljárhat majd. A választmányi ülésen dr. Nagy László, az MJSZ főtitkára előterjesztése alap ián megtárgyalták, maid elfogadták a beszámolót a szövetség idei munkájáról. Döntöttek arról, hogy a szövetség sorov következő küldöttközgyűlését 1985 októberében tartják, s ehhez kapcsolódóan országos munkaértekezletet hívnek össze. A KISZ-alapszervezetekről szólva az a megállapítás hangzott el, hogy működésükben ez utóbbi időben egészségtelen rivalizálás tapasztalható. Hogy ez miben nyilvánul meg, arra nem kaptunk választ a beszámolóból, arra azonban igen, hogy legtöbb probléma a KISZ-alapszervezetek szervezettségében, politikai nevelő tevékenységükben leledzik, másrészt a fiatalok sorában az utóbbi időben tapasztalható a mozgalmi élet iránti közömbösség. Ugyanakkor azt is éreztette a beszámoló,, hogy a pártalapszervezet vezetősége sokat törődik velük, szinte pátyolgatja két KlSZ-szervezetét. Tisztségviselőit beszámoltatja, részt vesznek egymás ülésein, egy tapasztalt propagandista személyében úgynevezett összekötő is dolgozik a kiszesek között. A KISZ vezetőségeinek igyekeztek segítséget adni munkamódszerük, stílusuk kialakításában. Hol van hát a probléma? A magyarázat megintcsak az érdektelenség, amely megnyilvánul a marxista—leninista világnézet nem kellő elsajátításában, e politikai vitakörökön való részvételben és aktivitásban. A másik oldalon viszont ott van a pártalapszervezet nagyon is valós erőssége, amikor sorai gyarapításáról teszélünk. Az nem hangzott el, hogy a pártépítésben számszerűen hány esetben volt egyik ajánló a KISZ alapszervezet, de feltételezzük, hogy aktívan betöltötte ezt a szerepét. Erre engednek' következtetni a számok. Ebben a pártalapszervezetben az elmúlt öt év alatt 17 fővel gyarapodott a tagság létszáma, amelyből 14-en a 30 év alatti korosztályhoz tartoznak. Igaz, pártépítés. ben az alapszervezet joggal számított a szakszervezetre, a szocialista brigádokra, s nem utolsó sorban a pártcsoportokra, amelyek itt kü. lönösen eredményesen dolgoznak, lévén, hogy az öt főnyi vezetőség egy-egy tagja valamelyik pártcsoporthoz is tartozik. A beszámolóban mindvégig benne van a vezetőség önkontrollja, amikor az helyénvaló. Erős kritikával illette az üzemi, itt jellegénél fogva hivatali vagy munkahelyi négyszög formális működését amiatt, hogy túlzottan érvényesül az egyszemélyi . döntés, ugyanakkor hangsúlyos a közös, a kollektív felelősségvállalás a végrehajtásban. Az alapszervezet öt évi munkáját a szegedi postás párt-végrehajtóbizottság minősítette. Ezt Mára Péter, a pártbizottság titkára ismertette, majd felszólalások következtek. Húszan kértek szót. Jórészt a KISZ-alapszervezetek munkájáról mondtak véleményt. Megcáfolatlanul az is elhangzott, hogy a Szeged I. megyei postahivatalban dolgozók nem mernek mosolyogni. Hogy e kijelentésre milyen háttér, körülmény adott okot, érdemes lenne fellebbentem róla a fátylat. A pártalapszervezet dolga ez sok minden más mellett, ami ezen a taggyűlésen problémaként felvetődött. A taggyűlés — amely második részében megválasztotta a soros vezetőségválasztó tanácskozás tisztségviselőit — elfogadta a beszámolót, a jövőre nézve hozott határozati javaslatot, a vita összefoglalását adó választ, a párt-végrehajtóbizottság minősítését egy pontban vitatta és megosztva döntött mellette, illetve ellene. A mondanivaló és az olykor parázs hangulat mindvégig érdemi munkára vallott. KYT.