Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

8 Szombat, 1984. 'december í: — Tudományos munkássáoát az ifjúsáoi mozgalom története kutatásának szentelt. Mi inspirálta témaválasztását? — Munkám és érdeklődésom egyaránt. A JATE törtenelem—orosz szakán végeztem. kollégiumi tanárkent kezdtem dolgozni. Speciális fölkészültséget kíván ez a nevelő tevékenység. Kezdő tanárként rá kellett jönnöm, nem ismerem a közösségalakítás alakulás ifjúkori nedaeógiai-pszichológiai sajátosságait. Mit tehet az ember, megpróbál ia pótolni a tudás hiányát, rendszeresen képez.tem mt^gam. De érdekelt a kollégiumi mozgalom története, múltja is. E témakörökben végeztem kutatómunkát, amelynek eredménve bölcsészdoktori értekezés maid leningrádi aspirantúra lett. A JATE tudományos szocializmus tanszékén, az oktatás mellett módom van folytatni kedvenc témám kutatását. Néhány éve a felszabadulás utáni magvar politikai rend_ szer sajátosságaival foglalkozom. Elsősorban az érdekel. hogvan Illeszkedett az ötvenes évek ifjúsága a nagv történelmi átalakulás folyamatába. E gondolafkörről speciális kollégiumot hirdetek, második éve esti egyetemi foglalkozásokat vezetek. Űgv tapasztalom. a hallgatók különösen érdeklődnek e kor iránt. nagy örömömre szívesen olvasnak. — Kandidátusi értekezésében a mozgalom időszerű problémáival foglalkozott, az eavetcmi ifiúsáaot vizsaálta. Milyen következtetésekre jutott? — Az egveteml hallgatók közösségi kapcsolatait azok sajátos vonásait, esetleges modell-lehetőségeit vizsgáltam. Az országos felsőoktatási kollégiumi mozga_ lom történeti és pedagógiailélektani elemzéséből kíséreltem meg néhány következtetést levonni. Azt érzékeltem, hogv a nyolcvanas évek egvetemen. főiskolán tanuló fiataljainak szakmailag igényesebb csoportjai is a közösségteremtésben szinte kizárólag a kortársi kapcsolataikra. kötődéseikre épíMicheller Magdolna egyetemi docenshez tenek. így. sainos. a kommunista értékek, elvárások közvetett módon jutnak el hozzájuk. A tanári minták elfo. gadasaban igen szigorúak, ugyanakkor az egvéni törekvéseikben a . közösségi feladatok vállalásában csak kisebb hányaduk igényes. Érdemes lenne velük többet törődni. Képzési rendszerünk elsősorban szaktanárokat ad. ám ió lenne hinni és elérni, hogy nemcsak szakmailag igényes pedagógusokat nevelünk, hanem politikailag is elkötelezetteket. E kettős követelménynek azonban mée sok feltétele nem garantált napjainkban. — Tanulmányokat készített a gyakorlati munka segítéséhez. A közelmúltban például a kisközösségek tudatos irányításának lehetőségeiről irt. — Minden elmélet annyit ér. amennyi a gyakorlati haszna. Az általam vizsgált kisközösségi problémakör na evőn gvakorlati kérdés. Naniainkban Ismét tanúi lehetünk a társadalmi ato- j mizáltságnak. az e"véni és al közösségi érdekek szinte éles | különválásának. Nagvon is nvomon követhető e jelenség például a KISZ szervezeti vitáin, de nem ritka a fölvetes a pártfórumokon sem. ÉDpen ezért szívesen tettem eleget a KISZ Csongrád megyei bizottsága felkérésének. Megpróbáltam öszszegezni a kisközösségek pedagógiai-politikai szerepét. Az a véleményem, hgov az égvén, különösen ha az fiatal. csak akkor érzi iól és szabadnak magát a társadalom egészében, ha annak kis csoportjaiban is megtalálja számításait, akaratának érvényesítését. A mikrokörnyezet formálására. értékorientáló szerepére több és sokkal nagyobb fiaveimet kell szentelnünk. Érvényt kell szerezni a kollektív akaratnak. Tudatossággal kiküszöbölhető a fölösleges formalitás, a véletlenszerű, esetleges csoportképződés. Fölkészültebb vezetőkre, ifjúsági vezetőkre van szükség. és eredménvesebb érdekegyeztetésre. Persze, nem hallgathatjuk el a társadalom felelőssegét sem. M. E. Emlékezés Hámán Kaiéra Hámán Kató, a magyar kommunista mozgalom kiemelkedő személyisége születésének 100 évfordulója alkalmából koszoruzási ünnepséget rendeztek pénteken, a Mező Imre úti temető munkásmozgalmi panteonjában levő urnájánál. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Cr.ercenka Ferencné, az. országgyűlés alelnöke. és Deák Gábor, a XIII. kerületi pártbizottság első titkára, a Központi Bizottság tagjai helyezték el a kegveiel virágait. Az, évforduló alkalmából a Vasutasok Szakszervezete, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete, a Magyar Nők Országos Tanácsa. a Magvar Szocialista Munkáspárt IX. kerületi bizottsága. a7. MSZMP Kál nagyközség bizottsága és közös tanácsa, valamint a Magyar Eszperantó Szövetség képviselői koszorúzlak. Hámán Kató urnájánál családjának tagjai, a nevét .viselő szocialista brigádok, intézmények. iskolák küldöttei is elhelyezték a tisztelet, a hála virágait. A megemlékezés az Internacionálé hangjaival ért véget (MTI) Szolgáltatás - gondokkal Tengerparti város magyar tervei A Technoimpex Külkereskedelmi Vállalat és a Középülettervező Vállalat is részt vesz egy kuvaiti tengerparti város tervezési munkálataiban. Az erről szóló megállapodást a napokban írták alá. A beruházók építési tervpályázatát egy egyiptomi és egy kuvaiti cég közösen nyert? meg, majd kooperációra leptek a Technoimpex-szel és a Középterv-vel. A tengerparti város 1200 modern épületből áll majd, a lakóházakhoz iskolákat, óvodákat, bölcsődéket, különféle kulturális létesítményeket és öt mecsetet is terveznek. Ez az első ilyen jellegű exportszerződése a Technoimpex-nek. (MTI) A Szegedi Autójavító Kisvállalat 1983. január 1-én alakult. Ügy született, mint a szegény emberek gyereke; még pólyára sem telt. Megszűnt a tröszt, de önállósodott kisvállalatának alig tudott valamennyi pénzt átadni megfogyatkozott vagyonából. Így aztán a szerviz pénzügyi helyzete jelenleg sem stabil. Csak jellemzésül; 1984. első tíz hónapjában a tervezeti eredményük 1 millió 722 ezer forint kellett volna legyen. A kasszában csak 105 ezer van. Hogy miért? Igen sok frissen végzett szakmunkás dolgozik náluk, s nemhogy a tervet teljesítenék, hanem csak a pénzt viszik. Arról van szó, hogy a betanulás idejére —, s ez a szakma magas fokon nem sajátítható el könnyen — a kisvállalat garantálja: megkapják az átlagbér 95 százalékát. Teljesítményük viszont nem éri el a negyvenet sem. — Célunk a szolgáltatáskultúra javítása — mondta az alapszervezet párttitkára. Elgondolkodtam, hogy ez miként lehetseges akkor, ha I a kisvállalat létszáma ma' sem teljes, ha az igazan képzett szakemberek sorra mondanak búcsút a kapufélfának, ha nincs elegendő alkatrész, ha nem tudják jól megszervezni a munkát, s olyan bérrendszert alkalmaznak, amely nem ad alkalmat a differenciálásra. Tudom, hogy a szolgáltató cégekről — erről is — mindig megoszlanak a vélemények. Az ügyfél azt szeretné, ha gépkocsiját a legrövidebb idő alatt javítanák meg. s úgy, hogy hosszú ideig ne kelljen újra felkeresnie a szervizt. Az ügyfelet J nem érdeklik a vállalaf belső gondjai. Nem is tartoznak rá. ö a pénzéért szolgáltatást vásárol, s joga van Pártfórum ahhoz: a szolgáltatás a kor követelményeinek megfelelő legyen. Vajon, meg tud-e ezeknek a követelményeknek felelni a Szegedi Autójavító Kisvállalat? Mindezt az dönti el. hogy sikerül-e úrrá lenni gondjaikon. Megfizetik-e a valóban produkálni tudó szakembereket, újra ki tudják-e alakítani a törzsgárdát,- vissza tudják-e szerezni az ügyfelek már-már megrendült bizalmát. Tálán természetes dolog, hogy egy-egy értékeléskor nem mindegyik pártalapszervezet érdemli ki a jeles kalkulust. Az autójavító is közéjük tartozik. A kommunisták nem hallatják eléggé szavukat, nem éltek véleményezési kötelezettségükkel. nem tettek eleget pártépítési feladataiknak, az alapszervezet tagjai nem foglalkoztak megfelelő módon a fiatalok nevelésével sem. Eltöltöttem néhány órát egy beszámoló taggyűlésen. Megismerkedtem a beszámolóval. amiről nem vitatkoztak az alapszervezet tagjai, hallgattak inkább. Pedig, mint talán már kiderült, lett volna miről beszélni. Az ugyanis, hogy a kisvállalat szekere kikerüljön a kátyúból. legfőkeppen a kommunisták dolga, nekik kellene segíteniük a vezetőknek — személyes példamutatásukkal is. Hogy a gondokért, bajokért mennyiben felelősek az objektív körülmények, és mennyiben az emberek, nem tudom. Hiszem azonban, hogy a nehezedő körülmények között mégis megállják majd a helyüket. Hogy egyszer elvihessék a pálmát. A pálmáról pedig tudjuk: teher alatt nő. Petri Ferenc Fiatalok a békére neveüésért A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség és a Nemzetközi Ifjúsági és Diákmozgalom az ENSZ-ért szervezet (ISMUN) rendezésében, harminc ország fiataljainak részvételével négynapos szeminárium kezdődött pénteken Gárdonyban, a Hazafias Népfront üdülőjében. Az UNESCO akcióprogramjának részeként megrendezett eszmecserén egyebek között arról Tanácskoznak a résztvevők, hogy milyen szerepet játszhatnak az oktatási rendszer. a társadalmi szervezetek. a tömegtájékoztatás és a család a békére nevelésben. a kölcsönös megértés megszilárdításában. az emberi jogok érvényesítésében. a fajgyűlölet és a háborús hisztéria visszaszorításában. Megvitatják a békére nevelés és a Nemzetközi Béke Év, a Nemzetközi ifjúsági Év és a 12. Világifjúsagi Találkozó kapcsolatát is. A rendezvényen négy előadás hangzott, illetve hangzik el a fenti témákról. majd a fiatalok munkacsoportokban folytatják a tanácskozási. Ajánálsokat fogarinak el. és részletes jelentést dolgoznak ki az UNESCO számára. (MTI) Két gyermekprogram várja a legfialalabbakat a hét végén az. Ifjúsági Házban: ma, szombaton délután 3 órától karácsonyi játékokat tanulhatnak az apróságok, holnap, vasárnap délelőtt 10-tói a mesematinén ped;g A farkas és a ló című magyar—francia rajzfilmet vetítik. A JATE filmesztétikai körének ma, szombaton délután fél 3 órakor kezdődő foglalkozásán A inúlt édes játékai című film szerepel a programban, az egyetem Ady téri épületének Auditórium Maximumában. A talán legnevesebb olasz dzsesszegyiittes. a Giorgio Gaslini Octet lép föl holnap, vasárnap este 8 órakor a Szegedi Dzse.ssz.klub rendezvényen a JATE-klubban. Az együttes vezetőjét, Giorgio Gaslinit. hazájában az olasz dzsessz egyik alapítójának tartják, edaig mintegy háromezer koncertet adott, és 70 lemezfelvétele készült, a milánói Verdi konzervatórium tanára. A filmművészetben Antonionival éá Jancsó Miklóssal dolgozott együtt, s eddig a világ sz.ir.te minden részén fellépett. New Orleanstól Delhiig — most pedig Szegeden... Balázs Béla. a szocialista kultúra előharcosa — e cimMűsorajánlat mel dr Szabolcsi Miklós akadémikus tart előadást a TIT irodalmi szabadegyetemén december 3-án. hétfőn este fél 8-tól a Juhász Gyula Művelődési Központban. Vannak-e repülő csészealjak? — e kérdésre Szaimary Károly előadása ad választ a TIT megyei szervezetének Csillagászati hét elnevezésű rendezvénvsoi ozatán. hétfőn délután 5 órai kezdettel, a JATE kísérleti fizikai tanszékének Dóm tér 9. szám alatti előadótermében. A Ferfiszenvedély cfmű. 1946-ban készült amerikai filmet vetítik a Kossuth Lajos sugárút 52. szám alatti Dugonics moziban működő Volán-filmklubban, hétfőn este fél 7-től. A Dél-alföldi krónika. a szegedi tévéstúdió műsora, december 4-én. kedden, 17 óra 20 perckor jelentkezik riportokkai. tudósításokkal, hírekkel Bács-Kiskun. Békés és Csongrád megyéből — az l-es programban. A Nasa obrazorka, a szegedi tévéstúdw szlovák nyelvű nemzetiségi műsora december 6-an, csütörtökön. 19 óra 10 perctől tekinthető meg legközelebb a 2-es programban. Az. adást december 8-án, szombaton reggel 8 óra 35 perces kezdettel az l-esen megismétlik. Még száz évvé] ezelőtt is h a gy m ag á r. v ók na k nevez! ék a makói hagymakertészekel. Róluk szól a szege-di tévéstúdió h'agymagányók és utódaik cimú filmje, amelyet december 7-én. pénteken. 16 óra 55-től láthatnak a nézők az l-es programban. Áz Eiffel-cég képviselője A múlt század második felenek jeles vasútépítő mérnöke, a hazai műszaki haladás vitathatatlan értékű menedzsere, Gyengö László (Győr, 1841—Budapest. 1884) munkásságának delén halt meg, éppen száz esztendeje. Fiatalon került a MÁV szolgálatába. és mindiárt az állami vasútügy mellett kötelezte el magat. holott, különböző magánvasutaktól kedvezőbb ajánlatokat kapott. A kiegyezésig kiépült hazai vasúthálózat hossza mintegy 'ketezer kilométerre tehető. Az iparosodással ! egyidejűleg azonban mind I nagyobb szállítási igények léptek fel. azonban az adott kapacitás nem bizonyult mindenben elégségesnek. Az ipari vidékeket a hálózatnak csak tíz százaléka érintette. ¡A bajok orvoslására a korj mány áttért a vegyes vasúti • rendszerre, amellyel az új 'vasútépítések tervszerűségét Innovációs szimpózium A magyar vállalatok szellemitermék-exportja — amelynek értéke eléri az évi másfél milliárd forintot — tovább fokozható, ezert döntött úgy a Magyar Kereskedelmi Kamara, az Ipari és a Külkereskedelmi Minisztérium, hogy a hazánknak fontos piacokon innovációs szimpóziumokat szerveznek. Az első ilyen rendezvényt az NSZKbeli Düsseldorfban és Frankfurtban tartották meg. A szervezésben a helyi kereskedelmi és iparkamara is részt vett. Magyarország és az NSZK között jelentős a szellemi termékekkel folytatott kereskedelem; az egymással lebonyolított forgalom tavaly meghaladta a félmilliárd forintot. Szellemi termékeink NSZK-beli értékesítése azonban az elmúlt három évben nem növekedett a lehetőségeknek megfelelően: idén mintegy 200 millió forint bevételre tesznek szert ebből a magyar vállalatok. , Az első innovációs szimpóziumokon ismertették a magyar ipar eredményeit, és fejlesztési célkitűzéseit, bemutatták a kohászat. a gépipar, az elektronika leginkább versenyképes szellemi termékeit, s több mint 400 innovációs javaslatot adtak át az érdeklődő NSZK-beli szakembereknek. Ennek nyomán máris számos ígéretes tárgyalást kezdtek - az üzletemberek. és a nagy niagánvasutak monopolhelyzetet igyekeztek ellensúlyozni. Ekkor kapott szép feladatokat Gyengö László, aki Mikó Imre miniszter és Hollan Ernő államtitkár vezette vasútügyi bizottság terveinek lett egyik megvalósítója. Tervei és kivitelező munkássága mellett épült ki a pest—losonci vonal, Hatvan. Salgótarján érintésével. 1867-ben. majd később. Besztercebánya és Ruttka bekapcsolásával, csatlakozott a Kassa—Odenburgi vasútvonalhoz 1872ben. Ugyancsak őt tekintjük az ungvári vonal megépítőjénék. Munkács és Máramarossziget közötti vonalon, 1872-ben. Több dél-magyarországi vasútvonalat is tervezett, valamint épített, pl. az arad—piski vonalat. Munkásságának jelentős állomása, amikor a párizsi Eiffel-cég magyarországi képviseletét elváilalta, és vezette a nemrégiben mű| emlékké nyilvánított NyuI gati pályaudvar építését, : számos kivitelezővel egyezi letett tervek szerint. A második világháború í alatt felrobbantott első szei gedi közúti híd építésének [ kivitelezését is Gyengö LászI ló irányította, sőt részt vett j a Tisza alsó szakasza szai bálvozási munkálatainak j irányításában. ! Innen eredhetett az a sokáig tévhitként élt vélemény. hogy az 1883. szeptember elsején átadott közúti hidat az Eiffel-cég tervezte. Ebből annyi az igazság. a párizsi cég csak a kivitelezési munkálatokat végezte, Gyengö László irányítása mellett. A hídpályázatra 29 pályamű érkezett be. és ezek közül a francia Eiffel-cégét fogadták el Csak később derült ki — Lósy-Schmidt Ede technikatörténész kutatásai nyomán, hogy a hidat valóban Feketeházy János tervezte, és adta ki Szegeden idevonatkozó munkáját. Feketeházy János a szegedi Tisza-hid, magyar tervezője címmel, 1933-ban — a valóság, és ennek nyomán írta Móra Ferenc: Kit ünnepeljünk? c. tárcacikkében a követke. zöket: „Mert csak legenda az. hogy a mi gyönyörű hidunk Eiffel remeke. (Olyan, mint az. hogy a Stefánia kioszkja a régi török vár maradványa. Sohase látott az egyéb .törököt', mint azt a bosnyákot, aki nyáron alvét szokott árulni a tövében. (Igaz. hogy így van megírva a Reizner— Kulinyi, féle monográfiában is. a lexikonokban is. sőt a hídon elhelyezett emléktáblán is ez van bevésve, de azért a dolog mégsem iaaz. Való igaz. hogy a szegedi hidat a párizsi Eiffel-céa építette, de az Eiffel neve alatt benyújtott terveket Feketeházy János magyar mérnök készítette. A szegedi híd nem francia. hanem a magyar géniusz alkotása. .. " Abban a t.énvben. hogv a bíráló bizottság ígv jellemezte a hidat: „Bármely világvárosnak is díszére válhatna."— az elsődleees érdem a tervezőé, de a kivitelezés precíz munkálatainak becsületes véghezvitelét Gyengö Lászlónak is köszönhetjük. Olyan munkát végeztek itt. hogy a híd 60 e<-»tendőn át jól viselte a megpróbáltatásokat. a kedvezőtlen talajviszonyokat és a Tisza sodrását. Az. 1943-ban észlelt pillérmozgások következtében elrendelt felúiító munkálatokra 1944-ben került sor. és eközben robbantották fel a hidat. 1944-ben. - Bátyai Jeni