Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

I Ü Szombat, 1984. december 8. Mi Takács Tibor Édesanyám, gyönyörűm Tíz éve halott az anyám, édesanyám, gyönyörűm, éde . énekem, dalom, balladám, ajtó a csukott mindenséghez Szólítalak, de nincs erőm, fekete földdel betakartak, kalotaszegi szemfedőn szenvedéseid vérrel varrtak. Te szótlan, gyönyörű halott elköltöztél immár tíz éve. s hiányod, mint a csillagok olvadnak be az éjsötétlpe. és kezed mégis eleresztett, aranybilincsem voltál, legszebb 1 1981. Andrássy Lajos Meditáció tükör előtt (interjú után) (Kérdésre kérdés ... Serceg a papíron az érzéketlen toll s ím kiterítve sorsod, mint pőre test a negatívon, — boncasztalon: immár nem felesel.) Nézek néhai őseim szemébe: a távolokon át is oly közel piszkei Róza ükanyám (vetése üszkeiről mint Istennel perel!) elestemben még venne-e ölébe? S a még keményebb: mint ismerne el ma kolozsvári ükapám, tenyérbe ha sorsom-munkám mérve így emel? Mi villan rám a viharsarki tájról felém figyelő komiszár szeméből időkön át is? Szikár szépanvámból mit őrzök még? Ö-földi népmeséktől mennyire hullott sorsom el? «— a fától gyümölcse? Ama vertebb nemzedékből tüzel e szív bordáim közt? Magából: mai magam mit örökít? S ki örököl? (Válasz a válasz? Serceg a papíron az érzéketlen toll — s ha kiterítve sorsod boncasztalon, mint negatívon a pőre test — csak visszhang felesel.) Bálint Endre életműve Sass Ervin Állomás a nap aranyló őszi virág akárha Firenze felett az Arno hídjára ülne majd ótugrana a Palazzo tornyára itt az állomás vadgesztenyefáját választja trónusul onnan óvatoskodik a nyárfák hullámvasútjára hogy végül a síneken villantson kardokat az emlékek és TI valóság párviadalához hogy itt csattogott az a vonat itt születtek meg azok a szavak (most és mindörökké) mert parttalan hitünk a megváltás a félelmektől hogv őszi virág a nap a gesztenyefának trónusán A hazai szürrealizmus kiváló mesterének, Bálint Endrének hetvenedik születésnapja alkalmából egész életművét bemutat f kiállítással köszöntötte a Műcsarnok a művészt, és mindazokat. akik korunk művészetéhez nemcsak a látvány, hárem az elmélyedő intellektus oldaláról is hajlandók közelíteni. A Proteuszarcú, nvugtalan szellemű, rendkívül problémaérzékeny Bálint, hányatott életútján mindig a kor legfrissebb nemzetközi áramlataira érzett rá. A Műcsarnok termeiben sokrétűségében is egynyelvű, egV mondanivalójú világot tár fel, melynek legmélyebb tartalma közelmúltunk viharos évtizedeit átélt kortársaink ezerféle negatív élménye, szorongása, örök zaklatottsága, halálfélelme. A művész egyéni tragédiája, kiszolgáltatottsága, sorsának drámai fordulatai, válságai több értelmet hordozó jelképekbe tömörülnek egymásba olvadó műfaji határokkal létrehozott, sajátosan egyedi, vallomásos erejű, intellektuális, absztrahált formanyelvű művein. A sokoldalú művészre már születésének időpontja és körülményei rányomták bélyegüket. 1914-ben. az első világháború kitörésének évében született Apja a Nyugat éles szemű kritikusa, az ifjú Derkovits felfedezője. Bálint Aladár volt anyja pedig az Osvát családból származott. A család hagyományai a művészi pálya felé irányították. A'kalmazott grafikusnak indult. Az Iparművészeti Iskola grafikai tanszékén Helbing Ferenc, maid 1935-ben Vaszary János. 1936ban pedig Aba Nóvák Vilmos növendéke volt. A kiállítási életbe korán, már 1938-ban bekapcsolódott. Művészi fejlődésére a fauvizmus, majd Chagall, döntő mórion azonban barátja. Vajda Lajos hatott, de élményvilágán máig kitörülhetetlen nyomot hagyott a harmincas evek végének nyomora a negyvenes évek állandó üldözöttsége, amely -az újat akaró szentendrei fiatal művészek csoportjának elmaradhatatlan kísérőié volt. Ehhez íárult rtíég kiújuló tüdőbetegsége, mely élete későbbi szakaszaiban is gyakran válságba sodorta. Törhetetlen akarata azonban mindig gvőzött az akadályok leküzdésében A felszabadulás után az európai iskola vezető szelleme lett. Művészetének nagv fordulata Párizshoz kapcsolódik, ahol 1'947-ben csupán pár hónapot, 1956-tól azonban egyfolytában fit évet töltött. Párizs mozgalmas művészeti élete döbbentette rá a sorsdöntő hazai meghatározót'ságra. Az öntörvényű művészete kialakulásáért állandóan vívódó, magával szenvedélyes harcokat vívó Bálint formanyelve itt alakult ki csaknem végleges formában. Gyermekkorának, szülőföldjének. ifjúsága kedvelt környezetének. Szentendrének élménytöredékei itt alakultak át benne egymásra montírozott látványszilánkokká. melvek évek során egyre egyszerűsödve lassan jelképekké formálódtak emlékezetének szűrőjén. A gyermekségét jelentő mézeskarács, vtinsli. bádog'ovaeska, a szentendrei ablakrácsok, kanuk. nz ikonok, a sokszínű sváb. szerb, magyar folklór gyermeki nosztalgiák, egy régi zsidó temető fejfái keverednek képein burnuszba takart titokzatos női alakokkal, halottak csontjaival, kozmikus jelekkel, nappal, holddal Szokatlan, meghökkentő párosításokban barnás, tér nélküli háttérben raciopális képi rendbe szorítva. Képei nem egyszerűen a tárgyat ábrázolják, h inem a tárgyhoz kapcsolód í. megfoghatatlan, az évek során változó érzelmet. Míg kifejezés módja egyszerűsödik, műveinek jelentéstartalma az egyszerűtől a bonyolultig, a látomásig, a csodáig vezet. Képszerkesztési módja ma is s montázs. Mint maga írja: ,,Az én kulcsom papírvágó ollóm ... képes papírokat vagdosok össze, mint a gyermek" kendős panaszt asszonyokat csonkítok meg: arcukat kivágom, és ráragasztom egy asztal laoiára. kivágom egy asztal két lábát, és keresztet alakítok azokból, majd kivágom a Megváltót, és egy csónak keresztalakú fenékpallójára festem fel... Régi zsidó temetők sírkövei között bolyong a képzelerem. megidézi a jnúltakat. és megidézem a múltamat, amit kilelitek egy olyan jövő fehér karíonlapjára. amelyen az idő cigánykereket hány: a létezőből nem létezőt, a nemlétezőből létezőt hazudok .. Víziói élete nagv beLső válságaiban formálódtak, egvre öszszetettebbekké váltak, kifejezésbeli eszközei a nagy felfutás, a hatvanas évek óta egyre bővültek. Az európai kiállítások »urán a hatvanas évektől fogva hozzászegődött a siker. Mindenki másétól könnyen megkülönböv íethetó festői világa jellemzi műveit az 1949—50-ben festett JAtókak sorozattól főművein — Itt már jártam valahol (1960), Csodálatos halászat (1960). a gyermekkori él|m?n\'e:t visszaforgató Népligeti álom (1960) — keresztül legújabb műveiig, a Triptichon ikonosztáz jelmozaikján át a Csodák csendesen adagolva (1971). Iíépsznnettek (1970). Hommage a Pietro Lorenzettt (1970) című aLo'ásokig. s az 1981-es Hi'történet kollázsig. Sokat illusztrált, főleg a gyermekek számára. F'ső nagy külföldi sikerét a Biblia illusztrációival aratta Párizsban. 1959hen. Díszleteket is festett és sok fetomonrázst készített. Mint irta : . Fényképfragmentumokból < gvbekomponált képmonfázsaim kompozíciós mód*/ere. de néha problematikája is megidézi képeim terét. azt a közeget, amit képzeletem benééesftétt: általában nasv részükben éPDÚ'V nyoyon követhető a lebegés, a szárnyalás a neki'ódu' s és zuhanás, továbbá a lelki és testi elsc'oeseriés, nz ember5 nyomorúságok és szomorúságok a7 erőszak e.sztelen«éga. mint képeim elv részében." Ez a többrétegű, műlt-átomhalái világában való jelentés'mbolryás teszi izgalmassá objektjei» is. mint az iq73-as, kis méretű An^va'i Üdvözletet BRF.STYANSZKY ILONA Ami Inczefi Géza könyvéből kimaradt S

zeged város régi határterülete a múltban a város földesúri birtoka volt. Később a város birtokaként közigazgatása alatt is állt. Ez idő alatt a város és a környező, körülbelül 141 ezer katasztrális holdnyi terület között szoros kapcsolat alakult ki. Ennek következményeként ez a vidék nyelvjárási szempontból egységesnek mondható. Szeged régi állapotát — sok helyen még most is — a földrajzi nevek őrzik. Felszabadulásunk óta több új község alakult a régi tanyavilágban, iskolával, kultúrházzal, villanyvilágítással és mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel. A terület földrajzi nevei is e vidék egységét igazolják. Nem tartozott Szegedhez Dorozsma és a tőle északnyugatra fekvő egykori kun puszták területe. Inczefi Géza az 1950-es években Szeged környékének földrajzi neveit gyűjtötte össze. A gyűjtésről az akadémiai kiadásban 1960. évben könyv jelent, meg. melyben 1285 földrajzi név szerepel. A Szeged környéki neveket különböző forrásokból és a maga gyűjtéséből vette, ezeket élő nvelvi adatokkal ellenőrizte. Bejárta a vidéket, felhasználta a Szegeden fellelhető régi és új térképeket. Szeged külterületi térképéhez 1927-ben névjegyzék jelent m»g. melyben abc-sorrendben mutatja ki a neveket és a térképszelvények számát. Ebben a névjegyzékben összesen 546 név szerepel, hogy ezek a nevek eredetileg honnan erednek, nem tűnik ki. de Inczefi Géza részletesen utal arra hogy egy-egy név honnan származik. A nyelvjárási változásokat fonétikus átírásban közli. Próbálom leírni azokat a földrajzi neveket, amelyek valami oknál fogva kimaradtak a könyvből. A

tokháza. Szeged és Szabadka juhászai-pásztorai sokat veszekedtek és átkozták egymást. mert mindig a másik város területére mentek át állataikkal. Ezért Szeged város igen hosszú pusztát mért ki a bérlőknek, és gátat emelt a két város határa közé. hogy megszűnjön í i veszekedés és átkozódás. Ettől a békétlenkedéstől kapta az Atokháza elnevezést. Ballagi-tói elnevezés szájhagyomány szerint onnan ered. hogy a tóban Attilának bizonyos Ballag nevű embere veszett el. Bogárzótó, Szeged városának ettől a tavától Öttömösig igen nagv kiterjedésű marha- és meneslegelói voltak. Nyáron itt sok volt a légy. s ezek kegyetlen csípései elől a szarvasmarhák a vízben kerestek menedéket. Ezért nevezték el bogárzótónak. Domaszék. Kancsalszék. Ábrahánuzék. Kisivánszek. Móraszék. Matraszék. öszeszék. Györiszék és Szirtosszék. .ezek voltak a széksó (sziksó) seprésére szolgáló szikes tavak. (A talajon kikristályosodó szóda.) Az elnevezésük a sziksóból ered. A Honvéderdőről annyit, hogy az 1848. évi szabadságharc után két honvédtiszt hazatérőben éjszakára a Laposjárásban lakó juhászokhoz tért be. A juhászoknak feltűnt, hogy a tisztek pénzzel vannak ellátva, meggyilkolták őket és a közelben levő fák alá ásták el. Ettől kezdve a fákat holt fáknak nevezték. Állítólag a tisztek grófi családból származtak, s bizonyos idő után csontmaradványaikat elszállították. K

istelek helyén volt olyan telek, ahol a aaz olyan nagvia nőtt. hogy zivatar idején a legelő jószág ide húzta meg magát. Nyomásnak nevezték a város körüli legelöket, melynek szántóföldjei kiosztást nyertek, továbbra is „nyomási" földeknek nevezték, ezek körül volt még Koma és Kalvária. Kutyajárás. Az 1840-es években a járás területén ménesle"elő volt. és a ménesgazdák tulajdona. amit látásnak neveztek. A gazdáknak, kiknek itt több lovuk volt. és az erre utazók ideérve a fáradt, elcsigázott lovaikat kicserélték friss, pihent lovakkal, és úgy utaztak tovább. Ezért a ménesben sok volt az elcsigázott, sovány ló. tanyai nyelven „kutyának" való. Igv lett a járásnak elnevez-tt legelőből és a kutyának való ménesből Kutyajárás. Öszeszék elnevezése és összes szikterületről maradt az uf'lor számára. Hegyeknek nevezett szőlőtermő helyek között volt a Sudányi hegy és a Szatvmazi hegy. Ezek talaja (silány) sivánv homok, a bein ültetett szőlő terméséhez a'ig volt remény, innen az elnevezés. Szatymaz történelmi név jelentése piactér. vásártér. KOMOLY PAL