Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-08 / 288. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZUS ZU P SZEGE D VÁRÓ SIBIZO TT SÁGÁN AK LAPJA . 74. évfolyam 288. szám 1984. december 8., szombat Ara: ,80 forint Baráfságos „rangadó" a szalámigyárban Fogyasztók a húsellátásáról A napokban ülést tartott a Fogyasztók Csongrád me­gyei Tanácsa a Szegedi Sza­lámigyár és Húskombinát tanácstermében. Hazai pá­lyán mérkőzhettek tehát a búsipar vezetői a vásárlók képviselőivel. Szem- és fül­tanúként állíthatom azon­ban, hogy a gyár csapata nem helyzeti előnye miatt tudta többször is jól vissza­dobni p labdát. S tisztele­tükre legyen mondva, sport­szerűen fogadták a hálójuk­ba pottyant gólokat is. * A vállalat termelési és kereskedelmi igazgatójáé volt először a szó. Elmond­ta • a szalámigyár és hús­kombinát a több mint egy­milliárd forintos rekonst­rukció után megduplázta termelését. Kétszer annyi sertést és marhát vágnak azóta, megkétszereződött a gyárkaput elhagyó húské­szítmények, szalámik meny­r.yisége, s ennek megfelelő­en növekedett exportjuk is. Különös gondot fordítanak o minőség javítására, amit nem lehet elég korán kezde­ni: a jövőben arra ösztön­zik a kistermelőket, hogy eleve a több húst, kevesebb zsírt adó fajtákat tenyész­szék. Ha túl zsíros a karaj, a comb, azért nem a gyá­rat illeti a vád. Ha azon­ban „lefaragva" érkezik az üzletbe a tőkehús, ha 5 mil­liméternél vastagabb az összefüggő zsírréteg az ol­dalason, más darabokon meg meghaladja a 2 milli­métert, jogos a panasz. Akár csak akkor, ha nem kellően tisztított fej, láb kerül a pultokra. Már pedig — val­lotta be önkritikusan az igazgató — ez állandó mi­nőségi kifogás. Változtatni rajta akkor tudnak, ha — készülve az amerikai ex­portgyártásra — korszerűsi­tik technológiájukat és szert tesznek egy forrázó, ko­pasztó. tisztító berendezés­re is. • Ami a termelt áru meny­nyiségét illeti, ezzel nincs gond. A megyére szabott , keret" mindenkor elegen­dőnek bizonyult — innen kerül a Csongrád megyei üzletekbe a tőkehúsok, hús­készítmények 80—85 százalé­ka —, s e mellett több ton­na tőkehúshoz juttatja a kombinát Budapest lakóit is Húskészítményekből is bőségesen jut a déli megyé­ben élőknek, méghozzá 70 százalékban az olcsóbb faj­tákból. amelyeknek kilója nem haladja meg a 76 fo­rintot. Hetven. hetvenötféle töltött áruból, fölvágottból választhatnak a Csongrád megyeiek, az újabbak közül kedvelt a szegedi húskrém, a tápéi májas, a dorozsmai nyelves, a szegedi húspásté­tom és a füstölt májas. Az igazgató szerint kedvező helyzetben vannak az itt élők, mert központi felada­tuk, a szárazáru — kolbász, szalámi — gyártása miatt tcbb élőállatot vágnak, így ezek olcsó mellékterméke is az üzletekbe kerül. Hozzá kell tenni, ha a kereskede­lem is úgy akarja. Mert hogy érdekük — az árrés miatt — nem egyezik meg a vevőké», vei Jelenleg is 480 tonna fej. láb vár vásárlóra, lefa­gyasztva. Hiába kínálták nyolc hónapon át engedmé­nyes áron a májat, az sem kellett sem a kereskedelem­vek. sem a konzerviparnak, a vevőnek meg így hiába is fáj rá a foga. A szalámik, füstölt kolbá­szok egyharmada marad ha­tárainkon belül, elosztásuk­ról a Belkereskedelmi Mi­nisztérium dönt. Sok asztal melletti elismerést és hiva­talos díjat hoztak a válla­latnak az újdonságok: a Diákcsemege, a Fesztivál, a Boszorkány kolbász, a gyömbéres szalámi, a Szege­diner paprikás szalámi és a Budapest kolbász — hallot­tuk a húskombinát vezető­jétől. De lássuk, mi a vélemény a másik térfélen! Alaposan fölkészült ez a „csapat" is: a megye 950 húsárut forgal­mazó üzletéből 74-et láto­gattak meg a Fogyasztók Tanácsának tagjai. Ellátási hiányosságról sehol nem ér­tesültek, a megrendelt áru 94—98 százalékban meg is érkezett a boltokba. Fölve­tődött azonban, hogy az ipari és kereskedelmi szállí­tásokat jobban össze kellene hangolni: több helyen in­dokolt lenne, ha szombaton érkezne áru, hétfőn ugyanis a kis üzletek némelyike zárva tart. A vásárlók gyak­ran elhangzott vélemértye a minőségről, hogy a tőkehú­sokon sok a zsiradék, egyes készítmények pedig idővel „elzsírosodnak", kezdeti ösz­szetételük megváltozik. A gazdag kínálat ellenére ked­velt fölvágott a párizsi, er­re azonban sok a panasz: morzsálódik, néha fűrész­porhoz hasonlatos módon. A tőkehúsok ügyében mos­sa kezeit a vállalat: ök fél­sertéseket küldenek az üzle­tekbe. S hogy ott nem szak­ember darabolja föl az árut, amiatt fájjon a kereskede­lem feje. Sajnos, ettől a vá­sárlóé fáj, hiszen ki akar 110 forintért comb helyett zsírszalonnát tenni a vasár­napi asztalra. Többen so­kallják a fagyasztott húsok arányát; mire hazaér velük az ember, fölengedve 10 de­kányi — 10—12 forintnyi! — elfolyik belőle. A tanács­kozáson jelen levők közül is többen elmondták: a hús­ipar szállította disznófejjel csak előzetes borjjélykodás j után lehet valamit kezdeni:' akinek van gusztusa előbb j borotválni, porzsolni, tiszto- \ gatni, csak az veszi meg. i Kevesellik a vevők a föl- J vágottak választékát, az üz-1 letbe kerülő 30—35 féle ké­szítmény között alig van új­donság, a hagyományosak összetétele többnyire nem felel meg az egészséges táp­lálkozás követelményeinek. Volt, aki a „típusízek" mi­att panaszkodott: a soproni, a veronai fölvágottat és a nyári szalámit csak az ára alapján lehet megkülönböz­tetni. * S ami a pult túlsó olda­lán soknak tűnik, az innen- , ső oldalon kevés: nincs ele­gendő máj, nyelv, szív, ve- j se és köröm a boltokban, { mondták. Igaz, valaki hoz-t zátette, hogy a pulthak alja is van. megnevezve a hús­üzem Marx téri üzletét. A darált hússal való vissza­élés elkerülésére elhangzott egy javaslat: ki-ki combot kérjen először, s azt darái­tassa meg, akkor jogosan fizeti ki a magas árat. Egyébként alacsonyabb da­ráithúsárat kellene megálla­pítani, hiszen a jelenlegi szokások szerint az értékte­lenebb, zsírosabb részek ke­rülnek be a darálóba. Szinte minden fölszólaló elmondta, hiányolják a füs­tölt kolbászt, a szalámit az üzletekből, s szívesen válo­gatnának az előre csomagolt húsok közül is. 3 hogy a sok szó ne száll­jon el, hanem a közös gon­dolkodásnak a vevők köz­érzetét javító foganatja is legyen, a fogyasztók megyei tanácsa megfogalmazta a húskombinátnak címzett ja­vaslatait is. Egyebek között azt. hogy tárgyaljanak a ke­reskedelmi vállalatokkal, s egyezzenek meg. hogy a ki­sebb. szakembert nélkülöző üzletbe nem félsertést kül­denek, hanem bontott hús­árut. Az már a Fogyasztók Országos Tanácsára, a ke­reskedelmi osztályokra is tartozik, hogy a darált hús jelenlegi eladási szokásán, a vásárlók megkárosításának lehetőségén — akár ármó­dosítással — változtassanak. Több javaslat címzettjei a tanácsok kereskedelmi osz­tályai. Sajnálatos azonban, hogy ezen a megye egész lakosságát — a lakosság egészségét, hangulatát és pénztárcáját — mélyen érintő megbeszélésen nem jelentek meg a kereskedel­mi osztályok képviselői. Számukra sem lett volna tanulságok nélküli a vevők és a húsipar barátságos „rangadója". Chikán Ágnes Ülést tartott a SZOT elnöksége A SZOT elnöksége pénte­ken, tegnap ülést tartott. A testület megvitatta és elfo­gadta a Szakszervezetek Országos Tanácsa soron kö­vetkező ülésének írásos anyagait. Ezek között meg­tárgyalta az 1985. évi nép­gazdasági tervet, és megha­tározta a végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokat. (MTI) Lssonczi Pál és Lázár György loyadía az iráni külügyminisztert Losonczi Pál, a~z Elnöki Tanács elnöke pénteken a Parlament Nándorfehérvár Termében fogadta a hivata­los látogatáson hazánkban tartózkodó Ali Akbar, Velő­je ti iráni külügyminisztert. A találkozón érintették a nemzetközi élet és a magyar —iráni kapcsolatok fonto­sebb kérdéseit. Hangsúlyoz­ták a különböző társadalmi rendszerű államok közötti párbeszéd fontosságát. A megbeszélésen kifejezésre juttatták a két ország ér­dekeltségét az együttműkö­dés bővítésében, főként a gazdaság és a kereskedelem területén. Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke dolgozó­szobájában fogadta az iráni külügyminisztert. A találkozón részt vett Várkonyi Péter külügymi­niszter, valamint Alj Akbar Farazi, az Iráni Iszlám Köz­társaság budapestF és Nagy S. Lajos, hazánk teheráni nagykövete. A nap folyamán az iráni d'plomácia vezetője felke­reste Kapolyi László ipari minisztert is. akivel a ma­gyar—iráni ipari együttmű­ködés kérdéseiről folytatott megbeszélést. Délutáni programja kere­tében Ali Akbar Velajati Budapest nevezetességeivel ismerkedett. Szénmezőtazítás új, biztonságos eljárással Egy év alatt a felhaszná­lási helyeken több mint 60 százalékkal növelte a kiter­melést. mintegy 50 millió forintos megtakarítást tett lehetővé, és minimálisra csökkentette a balesetve­szélyt a szénomlasztáshoz kifejlesztett új típusú lazí ó és jő vesztő berendezés, amely egyúttal minimálisra csökkentette a balesetve­szélyt is. Az úgynevezett szénom­lasztásos fejtés — amikor is a fejtési munkahely feletti rétegből nyerik a szenet — egyik legfontosabb feltétele a széntelep megfelelő fella­zítása, ezt követi a szén fo­lyamatos omlasztása. jövesz­tése. Az eddigi technológi­áknál a széntelepben elhe­lyezett robbanóanyagot al­kalmazták. vagy magasnyo­mású sűrített levegőt hasz­náltak, oly módon azonban, hogy az — a robbantáshoz hasonlóan — viszonylag kis hatókörben, csak pontszerű lazítást tett lehetővé. Az új eljárással 10—12 méter mélységben a szénfalba csövet vezetnek, amelynek segítségével egyszerre több helyen is fellazíthatják a széntömböt. Olyan, egy-két méteres egységekből össze­szerelhető csövet alkalmaz­nak ugyanis, amelynek nem­csak egyetlen pontjából, ha­nem valamennyi egységéből képesek magas nyomású sű­rített levegőt préselni a szénfalba, és ezzel a szén omlása a korábbinál na­gyobb területen indul meg. A világviszonylatban egye­dülálló megoldásra eddig Belgiumban, Franciaország­ban. Angliában és Japánban jelentettek be és adtak sza­badalmat. Külföldi alkalma­zásáról több ország — így a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia — bányavál­lalataival folynak tárgyalá­sok i. Tudományos-műszaki KGST-tanácskozás Moszkvában december 7-én befejezte munkáját a KGST tudományos-műszaki együttműködési bizottság 31. ülésszaka. Az ülésszakon kidolgozták a tagországok felső szintű gazdasági értekezlete, vala­mint a KGST 39. ülésszaka határozataiból származó tu­dományos műszaki együtt­működési feladatok intézke­dési tervét! Áttekintették a KGST-tagországok tudósai és szakemberei által java­solt kutatási és műszaki fej­lesztési. valamint együttmű­ködési feladatokat a 2000-ig szóló tudományos műszaki komplex program kidolgozá­sához az elektronizáció, az automatizálás, az atomener­Gyártjákf szállítják Nagy László felvétele Elhordják az irhájukat — méghozzá tőkés exportra. A szűcsipari szövetkezet 30 millió forintos kivitelének há­romnegyedét a képen látható tarjáni részlegben készítik. A valóban tetszetős irhakabátokból. hörcsögbundákból, hörcsögbélcs-táblákból nem győznek eleget készíteni. getika. az új anyagok éti technológiák. valamint a biotechnológia területén. Megvizsgálták a tudományos műszaki fejlesztési hosszú távú prognózisok kidolgo­zása, a mikroprocesszortech­nika alkalmazása, az ipari robotok fejlesztése és a he­gesztéstechnikai együttmű­ködés terén elért eredmé­nyeket. A bizottság ülésszakán a magyar delegációt Pál Lé­nárd. az OMFB elnöke ve­zette. Pál Lénárd moszkvai tartózkodása során kétolda­lú megbeszélést folytatott Gurij . Ivnnovics Marcsuk m i n iszterelnök-hely ettes­sel, a Szovjet Tudományos és Műszaki Állami Bizott­ság elnökével. Ennek során áttekintették a két ország közötti tudományos-műsza­ki együttműködés eredmé­nyeit. valamint az 1986— 1990 évekre szóló közös ter­veket. Pál I>nárd pénteken ha­zaérkezett Budapestre. Megállapodás Az emberi környezet vé­delmében és a természeti értékek megóvásában való együttműködésről írt alá megállapodást Ábrahám Kálmán államtitkár, az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal el­nöke és Tóth János. a Mű­szaki és Természettudomá­nyi Egyesületek Szövetsége főtitkára. A megállapodás értelmé­ben az OKTH és az MTESZ rend-szeresen egyeztetik kör­nyezetvédelmi kérdésekkel foglalkozó programjaikat és közös rendezvényekkel, ta­nácskozásokkal, az MTESZ szaklapokkal a jövőben az eddiginél szervezettebb for­mában mozgósítják a- mű­szaki és természettudomá­nyos értelmiséget a termé­szeti értékek óvására. I

Next

/
Thumbnails
Contents