Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-07 / 287. szám

T»énfeV", 1984. iflecomher 7. 5 Vöröslceresztesek az olajiparban A Vöröskereszt szegedi ülaj ipari csúcsvezetősége megtartotta éves beszámoló küldöttértekezletét. Algyőn. az NKFV szegedi üzemében. Az 1675 tagú nyolc alapszervezet csúcstitkára. Piskorskiné Szabó Erzsébet beszámolóiában kiemelte. az önkéntes véradása való mozgósítás sikerét. Ebben a7. évben az eddiginél is nagyobb számban vettek) részt a dolgozók a térítésmentes véradásban. Az NKFV. a kőolajkutató vállalat. az Olajterv dolgozni közül 1115-en adtak vért bizonyítékául önzetlen segítőkészségüknek. A szervezeti. mozgalmi munka a területi széttagoltság. a gazdasági eevségek különbözősége miatt saiátosan alakult. Ennek ellenére látogatottak voltak az egészségügyi előad»--'- ünnepi taggyűlést rendeztek a mozgalom meealaoítóia. Henrv Dunant születésének 100. évfordulója tiszteletére. A szocialista brigádok felajánlásaikkal bekapcsolódtak az akciókba. Gyermeknapi vetélkedőt a Londoni körúti gyermekotthonban, öregek napi ünnepséget az alsóvárosi egyesített szociális otthonban tartottak. A öbbfordulós üzemegészségügyi és közlekedésbiztonsági vetélkedőn 45 brigád vett részt. Minden évben megrendezik a gvűitőállomásokon a tisztasági versenvt. Rendszeresen tartanak elsősegélynyújtó tanfolyamot. Idén erre a cé'ra 50 ezer forintért vá-ároltak szemléltető eszközöket. Hazánk felszabadulásának 40. évfordulója és a XIII. pártkongresszus tiszteletére a csúcsvezetőség a szocialista brigádokkal és a helyi tűzoltókkal közösen társadalmimunka-felaiánlást tett. szak- és segédmunkát vállaltak, összesen 1200 társadalmi munkaórában. a szegedi vértranszfúziós és művese állomás karbantartási. felújítási munkáinak elvégzéséért. A vöröskeresztesek szabad ideitiket is szívesen töltik együtt: több alkalommal szerveztek kirándulást az aktívák és a nagycsaládosok részére. Zsarkó Imre. a Vöröskereszt városi titkára a vezetőség nevében köszönetét feiezte ki az olajipari vöröskereszteseknek egész évi tevékenységükért. Egvebek között példás véradásukért. Idén. a VI. Országos Véradó Konferenciát Siófokon rendezték meg. ahol megállapították. hogv Csongrád megye országosan első helven van a lakossági véradásban, az olajosoknak is köszönhetően. A küldöttértekezleten dr. Mészáros Erzsébet főorvos véradó kitüntetéseket adott át. A negyvenszeres véradásért iáró kék szalagos arany fokozat kitüntetést Zalka Lajos. dr. Soproni Lajos és Peták János kanta meg. Aranv fokozat zöld szalaggal kitüntetésben 14-en részesültek. Arany fokozatot 38-an. ezüstöt 46-an. bronzot pedig 65-en vettek át. Többen vöröskeresztes munkájuk elismeréseként tárgyjutalomban részesültek. Engi István emlékezete mm Ügyfélszolgálat Az ügyfélszolgálat eddigi tapasztalatairól, és a jövőbeni tervekről tájékoztatták az újságírókat csütörtökön az Állami Biztosító vezetői. Elmondták, hogy a biztosító a munkaidőn túli ügyfélszolgálatot már több mint egy éve megszervezte, a tapasztalatok szerint azonban az emberek- a biztosításokkal kapcsolatos ügyes-bajos dolgaikat még mindig inkább napközben intézik, a forgalom az esti órákban meglehetősen csekély. A hosszabb nyitvatartási ennek ellenére is fenntartják, de más irányban is tovább kívánták fejleszteni a munkaidőn túli ügyfélszolgálatot. Szélesebb körben kiterjesztik például azt a gyakorlatot, hogy az esti órákban lakásukon felkeresik a károsultakat, felmérik a károkat. Tervezik azt is — természetesen ez csak kisebb és egyértelműen fel( mérhető károknál lehetséges —. hogy a kárszakértő a helyszínen pénzre beváltható csekket ad a károsultnak. Több helyütt jól bevált, hogy a nvaralóház-tulaidonosok kárait szombatvasárnap mérik fel. A iövőben ezt a f'akorlatot is .eTöi~-ebb körűvé kívánják tenni. Á történelem naplója 1894. december 7-én. Engi Vince és Ördög Veronika gyermekeként Szegeden született Engi István, a szegedi munkásmozgalom egyik kiemelkedő forradalmi harcosa. Mint ifjúmunkás — bőripari dolgozó. ciDészmunkás — 1911-ben került kapcsolatba a szegedi szervezett munkásmozgalommal. Ekkor lelt tagja a bőripari dolgozók szakszervezetének, és lépett be a Magyarorsiági Szociáldemokrata Pártba. Az I. világháború vihara természetesen őt sem kímélte. 1914—1918 között katonai szolgálatot teljesített. Leszerelése útán a Szegedi Orion Bőrgyárban helyezkedett el, s 1922-ben már részt, vett a munkások bérmozgalmaiban. Következetes, bátor magatartása kiváltotta a munkások elismerését, s 1923 januárjában a Magyarországi Cipész-. Csizmadia-Munkások és Munkásnők Szakegvesülete szegedi csoportja vezetőségének elnökhelyettesévé választják. Az 1920-as évek középén kapcsolatba kerül a szegedi illegális kommunistá mozgalom képviselőivel. így többek között Ladvánszkv Józseffel. és Pusztai (Pipicz) Józseffel is. s részt vesz a Magyarországi Szocialista Munkáspárt szegedi szervezete létrehozásának munkálataiban, a csoport tevékenységében. Jelentős munkát végez a Magyarországi Bőripari Munkások Szövetsége szegedi csoportjában is, amelvnek elnökévé választiák 1926 májusában. Itt együtt dolgozik Gera Sándorral — a j szegedi munkásmozgalom egvik vezetőiével, a spanvol szabadságharc magyar internacionalistájával —. aki 1929 júniusától lesz elnöke a szegedi csoportnak, majd 1932 és 1934 között ismét Engi István tölti be ezt a funkciót. Mint munkásmozgalmi vezető. következetesen törekszik a munkások terheinek csökkentésére is. szociális helyzetük megjavítására, így' 1923-ban ö is részese a szegedi Orion Bőrgyárban és a Vénusz Cipőgyárban szervezett 'oérmczgalmaknak. maid az 1952 májusában a cipóipari munkások kollektív szerződésének megkötéséért folytatott harcnak. 1938-ban Szegeden újabb munkásakciók bontakoztak ki. amelyeknek eredményeként a Felsővárosi Cipőgyárban, a Délmagvarországi Cipőgyárban a munkások béremelést értek el. s kikénvszerítették a kollektív szerződés megkötését, a Pátria Cipőgyárban szintén emelték a munkások bélét. Mint. baloldali szociáldemokrata. jelentós munkát végzett a Magyarországi Szociáldemokrata Párt szegedi szervezetében is, illetve a végrehajt® bizottság, majd később az ellenőrző bizottság tagjaként a szegedi mozgalom irányításában. 1938. december 6-án Dárii János. Mison Gusztáv. Komócsin Mihály. Papdi György. T.acsán Mihály, és más végrehajtó bizottsági tagok mellett ő is aláírója annak a beadványnak, amelvet az MSZDP országos vezetőségéhez intéztek. s amelyben tiltakoztak a jobboldali felső vezetésben megnyilvánuló antiszemita jelenségek ellen. A német megszállást követően. 1944. április 3-án. amikor Szegeden megkezdődött a kommunisták, szociáldemokraták, demokratikusantifasiszta érzelmű polgárok letartóztatása. Engi Istvánt is lefogják, s előbb a budapesti, Mosonvi utcai toloncházba. maid a ricsei internálótáborba hurcolják el. Az internálótáborból való szabadulás után, majd a város felszabadulását követően bekapcsolódott az új élet megindításába, a kibontakozó nép: demokratikus forradalomba. Reszt vesz az Orion Börgvár termelésének megindításában, s a munkások élelemmel, ruhával. 1üzelővel való ellátásának megszervezésében. Egvik kezdeményezője az Orion Bőrgyár üzemi bizottsága megalakításának, s 1945— 1943 között annak elnöki tisztségét is betöltette. Mint az üzemi bizottság elnöke. együtt dolgozott Pusztai (Pipicz) Józseffel, aki 1945 októbere és 1948 márciusa között a gyár igazgatói teendőit látta el. A termelőmunka, a gyári munkáskollektíva tevékenységének irányításában való részvétel mellett bekapcsolódott az SZDP helyi szervezete újjászervezésébe is. Következetes képviselője a munkásegység megvalósításának. küzd a két munkáspárt egyesítéséért, s "1948-ban részese az MDP szegedi szervezete megalakításának. A személyi kultusz káros követKpzméfiypi. qt is érintették. 1955-ben koholt vádak alapján kizárták a pártból. azohban fellebbezés és kivizsgálás után újból elnyerte párttagságát, illetve rehabilitálták. Ezt követően a Szegedi Cipőipari Ktszben dolgozik, ahol egyben a pártszervezetben is aktívan tevékenykedik. Az ellenforradalom ideién kiállt a munkáshatalom védelmében, s 1967. október 1-én bekövetkezett haláláig a párt veteránjaként munkálkodott. Engi István élete jól oé'dázza az öntudatos mun'tós harcát, következetes küzdelmét a dolgozók felszabadításáért. a szocialista Magvarország megteremtéséért. Munkásságát pártunk és kormányunk több alkalommal elismerte. ígv tulajdonosa volt a Szocialista Hazáért Érdemrendnek is. Születésének 90. évfordulóján emlékezünk példás, követendő életútjára. Dr. Fehér István IBUSZtájékoztató Megkezdődött a jövő évi IBUSZ-utazási programok árusítása, ebből az alkalomból csütörtökön sajtótájékoztatót tartottak az Átrium Hvatt Szállóban az utazási iroda vezetői. Elmondták, hogy az idén a tavalyinal jobb eredményeket ért el az IBUSZ, az árbevétel várhatóan eléri a 14,8 milliárd forintot. 1985-ben csaknem 300 útvonalon több mint 200 ezer turistát kíván az IBUSZ utaztatni. Tovább bővítik az üdülések választékát, és eddig ismeretlen bolgár, jugoszláv. spanyol, valamint ciprusi és máltai üdülőkörzetekkel ismertetik meg az érdeklődőket. A hegyvidéket kedvelőknek a lengyel Tátrát. az NDK-beli Oberhoíot, Ausztriában pedig Adniontot ajánlják. A körutazások között is több újdonság szerepel, például a Londontól Brightonig. a Közép-Európától az Atlanti-óceánig, a Moszkva—Helsinki, valamint a Szibéria—KözépÁzsia—Kaukázus utak. Az ajánlott utak mintegy fele 5000 forintnál kevesebbe kerül, de vannak kifejezetten drága programok is, így például az először meghirdetett ausztráliai utazás, vagy az Indiába, az. Egyesült Államokba invitáló ajánlatok. Kérdezz—felelek a gyógyszerszedésről Gyűjtőládák a patikákban A gyógyszereknek mi. betegek és egészségesek szinte mágikus hatást tulajdonítunk. Hisszük, hogy egyegy „bedobott" (tabletta minden gondunkra. bajunkra, fáidalmunkra gvógvítólag hat. ígv aztán gyakran orvosi ellenőrzés nélkül, saiát szakállunkra veszünk be gyógyszereket, várva áldásos hatásukat. Megesik azonban, hogy a kívánt ió eredmény helyett éppen hogy ártunk magunknak. Mielőtt tehát lenyelnénk egy pirulát, a leghelyesebb, ha megfelelő információt szerzünk a gyógyszer bevételi módjáról, az egyes orvosságok kölcsönhatásáról, mellékhatásukról. tájékozódunk a tárolás, az eltarthatóság t'","!valóiról. az ö"gyóavszerezés veszélyeiről. a meghív--V életvitelről. életmódról. A tapasztalat szerint a patikákban megforduló emberek a leafogékonyabbak e kérdések iránt. Ezért is fognak össze az egészségnevelők a gyógyszerészekkel. hogy közös erővel szorítsák vissza a túlzott, a káros gyógyszerfogyasztást, s helves irányba tereljék az ezzel kapcsolatos helytelen szemléletet. A Csongrád megyei Gyógyszertári Központ és a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztálya egészségügyi kérdezz-fetelek programot indít Szeged lakói részére. Céljuk az. hogy szakszerű válaszokat adjanak azoknak, akik többet sz<"-»tnének tudni a helyes életmódról, a gyógvszerek határáról. fölhasználásukról. Az érdeklődő betegek és egészségesek a gyógyszertárakban e célra rendszeresített gyüHöládákba dobhatják be kérdéseiket. minden hónán utolsó péntekéig. A következő hónap első hétfőjén a megyei KÖJÁL egészségnevelési osztályának Odessza lakótelepi klubjában. a szolgáltatóházban szakember ad választ előadás formájában vagy délután 2-től 4-ig a 13-400 telefonszámon. Csak iránymutatóul néhány téma. amellyel kapcsolatban Várják a gyógyszerészek a kérdéseket: vény nélkül kiadható gyógyszerek. öngyógyszerezés. az orvosságok adagolása, egyes készítmények eltarthatósága, helyes' tárolásuk, a gvógyszerszedés idejére ajánlott életvitel, a gyermek és a gyóonszer. Mától tehát lehet kérdezni. kereshetik olvasóinlc a natjknkban a kis ládákat. Választ ki-ki a következő hónapb >n kap. Természetesen. aki sürgős feleletre szorul, és nincs ideie várni továbbra is fordulion körzeti orvosához. Ch. A. Czen a decemberi regge. ™ len is, mint rendesen, a megszokott mozdulattal vesszük kezbe az újságot, fázós kézzel lapozzuk a buszmegállóban, olvassuk zötyögő trolin, munkahelyen. iskolai szünetben, ebéd közben és esti csöndben. Hozzátartozik ételünkhöz szükséges és természetes. épp ezért nemigen gondolunk a készítők hadára. Ha csak nem december 7-én, amikor a magyar saj. tó napját köszöntjük. Ha az ember saját hivatásáról szól, indulatait nemes hagyomány és őszinte büszkeség pántlikázza, még zsörtölődéseit áthatja az „érted haragszom" József Attila-i alapállása. Ez egyszer, a sajtó ünnepén nézzünk a tükörbe, söpörjünk egy kicsit a saját házunk táján szigorral, alapossággal. fegyelmezett felelősséggel. Nem sajnálta tni akarom magunkat, de teny az a szomorú statisztikai adat. miszerint az újságírók átlagéletkora 50 év aiatt van, hogy a kívánatosnál nagyobb a fluktuáció, hogy az utánpótlás-nevelés sem gond nélküli, hogy a nyomdai lapelőállítás is elavult, korszerűtlen gépeken történik, s a terjesztés fogaskerekei közé is szorulnak évek óta homokszemek. Tehát a sajtót elhelyezni — a tegnapit és a ma készülőt — a tér-időtársadalom koordinátarendszereben nemcsak fontos, de tanulságos feladat is. A nagyságos fejedelem, Rákóczi Ferenc megbízásából készítette az első latin nyelvű, harctéri híreket tartalmazó magyar újságot, a Mercurius Hungaricust Ráday Pál. s azóta az újság történelmünk naplója, foljamatosan írja nemzetünk krónikáját/Példaadó fejezetei például a Pesti Napló 1840-es évek második felének számai, ahol Kossuth Lajos írt. vezércikkeket az önálló nemzet eszméjéről, gazdasági és vámkérdésekről. közigazgatásról. függetlenségről; vagy az első kommunista .¡ap, a Vörös Üjság, melynek születésnapja, 1918. december 7-e lett a magyar sajtó ünnepe, s mely homlokán viselte a máig élő közös jelmondatot: Világ proletárjai egyesüljetek!; vagy a Népszava 1941-es karácsonyi száma, mely a Történelmi Emlékbizottság égisze alatt szervezte és szerepeltette a magyar társadalom legszélesebb rétegeit képviselő tekintélyes írókat és tudósokat, akik íiásaikkal kiálltak a béke és nemzeti függetlenség ügye mellett a háború és a fasizmus ellen; vagy hadd hivatkozzam a közelesen 75. születésnapját ünneplő Délmagyarországra, melynek legfényesebb lapjait éppen negyven esztendeje írta. 1944 őszén, amikor a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front orgánumaként szállt síkra a felszabadított országrészen a magyar újjászületés mellett ... Immár negyven éve folyamatos és tendenciájában töretlen az a politikai, társadalmi fejlődés, melynek írott kísérő grafikonja t: magyar sajtó fórumain végigkísérhető. De ahogy az élet sem mentes az ellentmondásoktól, a vargabetűktől. a nekifeszülésektől és kifáradásoktól, a megtorpanásoktól és újbóli lendületektől, egyszóval a folyamatos változástól, úgy sz újság, mint érzékeny szeizmográf sem. Ez persze nem érdem, ez a rá szabott munka, az. általa vállalt feladat teljesítése. Ám hogyha olvasmányos, hogyha érdekes, gazdag és színes, annaK titka, hogy mégis emberek írják, akik tár legyenek azonos világnézeti-, eszmei platformon, más és más vérmersekletúek különböző stílusúak, különféle módon látják a világot, szemlélik a valóságot, emelik ki az általuk fontosnak ítélt lényégét. Gyakran mondjuk, változó világban élünk, s ebben a változásban az egyik legjelentősebb átalakulások terepe a tömegkommunikáció, A rádió és a televízió tömeges elterjedese merőben átformálta az információs rendszert — s a jövőben újabb robbanásszerű változás várható a műholdas műsorszórás, a videózás elterjedése es az elektronikus sajtó nyomán. Napjainkban senki nem kívánhatja, hogy egyetlen újság — például egy hétköznapokon nyolc oldalon megjelenő vidéki napilap — teljességében közvetítse az információk özönét. Ta- i Ián egész rendszer vállal- | kozhat csak arra, hogy ns | csupán hű képet nyújtson j a világról, de a friss és ; fontos tájékoztatás melle élményszerűen közvetített j háttéranyagot, elemző tör- j téneti áttekintést, kritikus j vizsgálódást, gondolatéb- ( resztő szubjektív benyomá- | sokat is. Ha ebben a bonyolult rendszerben minden fórum — rádió, tévé, napi- és hetilapok, magazinok, folyóiratok, szakmunkák — megtalálja a maga helyét, akkor nemcsak az információ-labirintusban lesz könnyebb eligazodni, de talán a világban is. Sokan még ma is úgy tartják, a napilapnak kizárólag jelen ideje van. kézbe venni, elolvasni és eldobni, hisz holnapra elavul. Kutatók sora — történészek. politikusok, irodalmárok. helytörténészek, könyveszek — bizonyítják, hogy a nyomtatott sajtónál nagyobb kincsesbánya, bőségesebben buzgó forrás alig-alig akad. Ennek a tudatnak kettős szoritá-1 «óban kell tenni dolgunk. Hú krónikásai a pillanatoknak, dokumentáló) a jövőnek. Ügy kell képviselnünk tehát ezt a politikát, hogy naponta bátran nézhessünk az olvasók tízezreinek szemébe s ne kelljen pironkodnunk a majdani filoszok előtt sem. S mindezt úgy, hogy lapunk karakterét a „genius loci" is színezze, alakítsa. Feladat van bőven, most például. hogy az MSZMP XIII. kongresszusára készülődve serkentsünk az irányelvek megvitatására, gyűjtsük össze a széles körben fölhangzó véleményeket, összegezzünk, szembesítsünk, továbbítsuk a kikristályosodott elképzeléseket. Ebben rejlik legnagyobb erőnk, szövetségünk az olvasókkal ilyen munkában edződik erősödik. V/áltozások előtt áll a * magyar sajtó is. S ez ránk. a Délniagyarország munkatársaira különösen vonatkozik. Mert január elsejétől nemcsak új ára lesz az újságnak, de megjelenési rendjébe is változás áll be, vasárnap helyett hétfőn kap friss híreket az olvasó, s a helyi lapokat a Szegedi Nyomdában új eljárással, az eddiginél korszerűbb, fotópolimer módszerrel nyom'ák majd. mely reményeink szerint szebb, olvashatóbb tisztább képet ad. A mi feladataink változatlanok: igyekszünk minél frissebben. pontosabban, hitelesebben élvezetesebben írni a történelem naplóját. Tandi Lajns