Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-05 / 285. szám

Szerda, Î984. december 5. £ 5 Zeneművészek csoportértekezlete ülést tartott tegnap dél- kórusok, kamarakoncertet trtán Szegeden a zeneművé- szegedi tanárok — és ápriszek szövetségének dél-ma- lis 19-én föllép a városban gyarországi csoportja. A cso- a debreceni Kodály kórus is. port titkára, Weninger Ri- A jövőre esedékes khmachárd számolt be a lassan razenei napokat a városi tabefejezódó esztendő munká- náccsal közösen szervezi a járói. Értékelte a mai ma- szövetségi csoport, mely a gyár zene hetének tapaszt«- filharmónia egyetemi-főiskolatait, egyben ismertette a lai bérletének megszűntével jövő tavaszi programot, is feladatának tekinti szorEszerint április 15—19. kö- galmazni a szegedi előadózött Kalmár Lászlónak ren- művészek szerepeltetését, deznek szerzői estet Tarjáni Ugyancsak tavasszal emléFerenc kOrtmúvésszel ad keznek meg. hangverseny koncertet a Weiner kamara- keretében Bachról és Hánzenekar. hangversenyt ad- délről, a barokk két óriásának szegedi és békéscsabai ról, évfordulóik kapcsán. r Édességek Felkészült az édesipar a decemberi ünnepekre: termékeinek döntő többségéből a kereskedelem igényeinek megfelelő mennyiséget gyártott, megközelítően 7000 tonnát, ami az éves termelés 6 —7 százalékát teszi ki. A fogyasztók ízlése megváltozott, igényeiknek megfelelően az üzemeknek az elmúlt hónapokban jelentősen át kellett alakítaniuk a termelés szerkezetét. A piackutatásoknál ugyanis kiderült: csökkent a cukorkák és a kekszfélék iránti kereslet, ugyanakkor ugrásszerűen megemelkedett a csokoládés készítmények iránt az érIdeklődés. Gaslini és az avantgard dzsessz Két héten belül már má- nek Caslini homlokán, amisodik szuperrendezvényét kor Ezio bernardelli és Szatartotta a JATE-klubban a bó Tibor, mint tolmácsok a szegedi dzsesszklub. Jan rendelkezésemre állnak. A Garbarek hangversenye után ..mester" fúj egyet, aztán ezúttal az avantgard dzsessz közli, jöhetnek a kérdések, jeles képviselője, az olasz — Gaslini urat, mint az Giorgio Gaslini és együttese olasz dzsessz prófétáját is- Nottéjára vagyok. De dollépett pódiumra Szegeden. A merik hazájában. Kérem, goztam a kiváló JancsóMiknyoJc kiváló zenész a ma- beszéljen zenészi pályájáról! lóssal és Lazzinival is. gyarországi Olasz Kultúrin- — Hétéves koromban kezd- — Eddigi pályafutása sotézet meghívására a fővá- tem zongorát tanulni. Ki- rán. mint dzsesszzenész, mely rosban három konceríet Jencévesen már a nyilvános- országokban járt? adott óriási sikerrel, végül ság elé léptem. Az első ze- — Az USA-ban hat nagySzegeden búcsúzott a hazai nei indíttatást édesapámtól sikerű hangversenykörúton dzsesszrajongóktól. kaptam, aki Olaszországban vehettem részt New Yorktól A szegedi fellépés előtt ismert újságíró volt. Paolo Pellegattival azonnal Konzervatórium tanára vagyok. — Nem ismeretlen a film világában sem. — Közei 50 film zenéjét írtam eddig. Legbüszkébb természetesen Antonioni La Mint Afrika-kutató észrevétközös témánk adódott, méglenül is belém táplálta a rök mestere" ugyanis „fekete zenét". Tizenöt évesen már a leghíresebb bigMilan-szurkoló. Amikor töbandben játszottam Firenzéviről hegvire kitárgyaltuk a ^ Hat diplomát szereztem dzsessznek? a milanói konzervatórium New Orleansig. Bambayben, Űj-Delhiben és Calcuttában a „Yatra Jazz" rendezvényein szerepeltem. Máltán, mint szólista léptem fel. — Milyen jövőt jósol a Két darab egy új színpadon Aki még nem látta vagy csusszant sajtóhiba ezúttal netán nem is hallott volna kivételesen látens igazságróla, annak hitelt érdemlő- tartalommal rendelkezik: P en tanúsíthatom: a Szegedi Horváth László sajátos draNemaeti Színház új színész- maturgiája — valóban. sebben nevezem tragikomédiának. A darab több változata ismert, a Szegeden bemutatott a Segítség című. egész estét betöltő dráma klubja korszerű., tágas. íz- ahogy nyomtatásban írva egy felvonásos variánsa. S ha léses, minden igényt kielé- vagyon — „sajnálatos drágító és céljainak teljes mér- maturgia". méghozzá abban tékben megfelelő létesít- az értelemben, hogy túlsámény. Ami ez utóbbiakat, gosan szétesónek, túl mármint a célokat illeti, kö- rögén szövetűnek. a zöttük találtatott: légyen a dandó koncentráltabb fölklubban — egy klubszín- mutatásának pad is. vagyis stúdióelőadá- „szenvedőnek" sok bemutatására alkalmas rakciózuhatagaival kezdettér (hely), ahol ötven-hat- ben még alapos újezovetsévan néző élvezheti azokat gi ismeretek birtokában is az intim hangulatú, egy-két érthetetlennek tűnik, s e tészereplős darabokat, me- nyen Sándor János értő lyek az úgynevezett stúdió- rendezése sem segíthetett, produkciókat (oly sok mű- Mária Magdolna nemcsak veszi-esztetikai kritériummal egyetemben) jelentik, önmaga, önnön kepzeletvilaMondom, kívántatott, hogy gában Márta is. a feltámadt légyen — s lőn. Lázár pedig időnként Péter. Hétfőn este két egyfelvo- János, vagy Efraim, a gaznásossal nyílt meg a sze- dag kereskedő,— ám e gyagedi Klubszínpad. s az ese- kori áttünések nem teremmény nemcsak az imigyen tenek sem játékstílusban. a Mária Magdolna kapcsán nem szóltunk az „intellektuális" könyvdráma különöhete- sen nehéz színészi feladamon- tait kiválóan megoldó Juhász Rózáról, csakis azzal hiányában magyarázható, hogy a Himhat. Abszt- nuszban — Kovács Zsolttal együtt — látványos része volt abban, hogy a kluoszínpadnyitó est második része oly örvendetesen igazolhatta az előzetes várakozásokat. Ez a fiatal, a főiskolát tavaly befejező színésznő gyakran megejtő ügyességgel, rendkívül érett, magabiztos eszközökkel, hitelesen és igen-igen hatásosan varázsolja elénk a mai (lumpen)proletár-lét asszonyát. Kettőse Kovács Zsolttal akár jutalomjáték-du.inak is minősíthető. A forkitárult lehetőségkapuk hí- sem színpadi szituációkban mális „társadalmi segítségvogató mélyei miatt üdvöz- merész asszociációváltásokra késztető nóvumokat, így jó darabig azt sem tudni (hiszen a közönség honnan ismerné előre a textust?), fölvillantást hogy a költői zengésű szöveget mondó párosban éppen ki kicsoda, ki mikor újra az, aki eredetileg volt, és régmúlt idők Rivera vezérelt csodacsapatát. a zenéről kezdtünk beszélgetni. Mindaddig élni fog, ban. Eddigi pályafutásom amig egyetlen zenész is pósorán több mint 3 ezer kon- diumra áll. certet adtam, több mint 70 — Milyen benyomásokat — Jelenlegi együttesünk j^p,, őrzi zenei világom, szerzett Magyarországról? két év óta dolgozik együtt, s 1973-ban a római Santa Ce- — Csodás tapasztalatokat, többnyire Gaslini mester ze- cl]ja Konzervatórium dzsessz.- Megismertem egy figyelmes néjét játssza. Hiszek a tanszakának tanárává ne- néoet. érzékeny minden rezdzsesszben. hiszen a mm- ve7tek ki. majd 1980-tól a dülésre. dennapi élet táplálkozik ... Francesca Olivért akár kozmetikai szalont is nyithatna az asztalra felsorakoztatott szépítószerekből. Még a fellépés előtti utolsó pillanatban is „javít" valamit a sminken. — Lírai énekesként kezdtem pályafutásom. Ezután következett a könnvűzéne. aztán spirituálék, és végül a bluesnál kötöttem ki ... Még javában beszélgetünk, amikor szinte benobba-i az öltözőbe Gaslini. A rövid taktikai megbeszélésen mór csak a „csapat" vehet részt. Közben a pódiumon n szegedi dzsesszklub vezetője beszél az együttesről. Legalább olyan profi módon, mint ahogy szervezi a programokat És akkor egy fiatalos szökkenéssel a pódiumra lép Giorgio Gaslini. Zúg a vastaps. amikor bemutatja „csapatát": az énekes Francesca Oliverit, a fuvolás és altszaxofonos Claudio Allifranchinit, a tenor- és szopránszaxofonos Maurizio Caldurát, a trombitás Fabio Morqerát, a vibrafonos Daniele di Gregoriót, a bőgős Piero Leverattót, és a dobos Paolo Pellegattit. Aztán elkezdődött a jam session. Bravúros szólók, nyíltszíni laps... Di Gregorio virtuóz vibrafon.játéka lenyűgöző ... Gaslini vigyázó szeme perzsel a pódiumon. Ilyenkor érzi az ember. hegy nem lehet nyelvi nehézség az előadó és a befogadó között, hiszen a zene csak egyet akar. Mégpedig az öröm közös nyelvét, a hangjegvek. az ütem varázsát. ezt a példa nélkül álló „utazást". Gaslini a 40 perces ..örömzene" után szólószámával bizonyította kivételes technikáját. A Mr. Slimms című szerzem én v már Antonioni La Nottéiét idézte. (A film zenéiét egyébként Gaslini szerezte.) A közel 3 órás koncert különleges élménnyel szolgált. Napokba lelhet, amíg letisztulnak az élméfivek. Verejtékcseppek gyöngy özlüktetéséből miiánói Giuseppe Verdi Bagaméry László lendő feltétlen örömmel, de a premieren látott produkció első. igen fontos, közösen végiggondolandó tanulságsanszai végett is. P. Horváth László Mária Magdolna című színműve ősbemutatóként nyitotta meg így tovább. Ráadásul a véga klubszínpadot. A darab- só mondandó egyikét kiferól — ősbemutató ide vagy jező szövegrészlet („mi már oda — annyi bizton állítha- tudjuk, hogy a világot nem tó. hogy igen mély intellek- lehet megváltani, de tualitásával, egész, erőtelje- kell élnünk, mintha sen elvont világával sokkal lehetne") didakticizmusát és inkább könyvdrámának szá- egyben intellektuális közmit. mint színpadi műnek, helyszerűségét az eddig A közvetlen színpadi in- operettekből megismert, s az terpretációhoz túlságosan is új műfajhoz viszonvlag jól. filozofikusnak, elméleti-gon- bár alakításvariánsaival túl nyújtást" nagyon szellemesen, maró iróniával kigúnyoló, a groteszk módszereivel történő szociális háttérugyanakkor mély humanizmussal tragikomikussá változtató, nagyszerű irodalmi alapanyag Mira János konyhaképdlszletével és Molnár Zsuzsa teljességgel stílusos megjelenést kölcsönző jelmezeive! (ezúttal is Sándor János úgy volt a rendező), gyaníth; meg tóan megmutatta az utat. amin a jövőben elsősorban lépkedni érdemes a klubszínpad kicsiny, de tetszetni padlóján. Félreértések kerülendők: nem feltétlenül műfajra. hanem előadásmódra. Egy autentikus költő, Cocteau A költő természeténél fog- módszere pedig felhasználja tisztánlátásé és alázaté: ez va minden lében kanál, kot- a kifejezés sokféle lehető- készteti arra. hogy feltárulnyeles, akire — Cézanne sza. ségét. A belőle fakadó her- kőzzék. Egy mélységesen \aival élve — „nem tudjuk meneutika egyáltalán nem közönyös ember, akinek kivetni a hálót". Jean Coc- a szétszórt embert, hanem csupán néhány elvégzendő teau is ilyen kotnyeles köl- sokkal inkább a saját belső munka és néhány barát jető volt: végigkalandozta a fejlődésvonalát követő mű- Jentett igazán értéket. A valóság' és a valóságfeletti vészt tár.ia elénk: ezt a Beszélgetések a filmről (1951) összes változatát. Pályáját fejlődésvonalat — a vala- c'mü művében bevallja klasszikus stílusú verseskö- mennyiünkben ott rejtőző Fraigneau-nak, hogy a tettel kezdi (Aladdin cso- kincsek csodálatos inventá. munka eltávolítja a költőt dalámpája, 1909), igen gyor- riumát — rajzolja meg az „az űrtől", amelyben nélküle san érdekelni kezdi az Orfeusz végrendeletében, lenne, és lehetővé teszi száavantgarde valamennyi moz. Nem sugallta-e már az Or- mára. hogy „legyőzze a kap. galma. Együtt dolgozik ze- feuszban, hogy a költészet csolathiányt'másokkal szemneszerzőkkel, Eric Satie-val "forrása talán nem is az ben". (Farádé, balett, 1917) és egyes ember intimitásában p Dárius Milhaud-val, Picassó- rejlik, hanem egyfajta közös ff amikor azt írja, hogy val futurista, kubista, dada- alapban, amely az egész Iekkor (14 előestéjen) érista ihletettségű verseket emberiségé? Eközben a mű- ,te tfP? ™eg <™sazul), vagy ír (A Jóreménység foka, vész tagadja az idő és a tér 'nkabb *rezt,e,™ at, egy ,ku!" 1P19: Költemények, 1920), kartéziánus normáit. Kutatá- dPtes ellenállhatatlan erzékcltői regényeket (Potomak, sainak látszólagos egyenet- , ~ anélkül hogy tudtam Vásott kölykök, 1929), szín- lensége ellenére a Pokolgép _ .¡^ffc-Tj s darabokat jelentet meg (Az (1934) szerzője figyelemreemberi hang, 1930, Rettene- méltó kontinuitás, a csak a ff* szülők, 1938. A közömbös nagy művészekre jellemző szépség, 1953), a mesék vi- szinenergia bizonyítékát ad- . lágához való vonzódása foly- ja- „Az egyes percek őszin- PZ' az ,gaza? alkotokra tősége, még ha látszólag el- £ ,emzö a'azat<>t? Merhetlentmondásos sorozatot alkot 1uk-f azt mondani. hogy dolatinak hat a szöveg. A egysíkűan alkalmazkodó nem mindenkéopen a habi blikus téma egy eszme Bácskai János dikciója sem gyományos értelemben .•megizmosodásának" folya- tudta megváltoztatni. Ami x-twő" művekre de matát kívánja elsősorban pedög az eszme születés ennetö mpvekre, ae megragadni, többé-kevésbé utáni megerősödésének eljó] ismert evangéliumi figu- vont érzékeltetését illeti, rák lólekmélyeibe ágyazva erősen vitatható. lehet-e áron mindezt. Am sajna, a szín- ilyen típuBÚ darabot egyálház idei évadjának kezde- talán színpadra állítani, az- U1 .., . , „ tén megjelent műsorfüzetbe az a mű és a stúdiószínpad PTO»l«mat'kát legalább ilyen közötti látszólagos kötelék ¡Kénnyel hordozó művekre szakítószilárdságát elbírja-e gondolnék, egyáltalán a Márta Magdolna. gyományos értelemben „köza Himnuszhoz hasonló hatású produkciókra, nem mindenvaló jópofárftodásra. de élő. eleven, aktuális Schmajda György Himnusz című műve „egyfelvonásos komédiának" íratik a plakáton: jómagam szíveKét darabot láthattunk az űi klubszínpadon S ha igaz. még a héten jön a harmadik is. Várjuk. Domonkos László most hogy e küldetésnek eleget tettem, még most sem tudok többet róla", lehet-e bátorságunk megvonni tőle tár. a film is érdekelni kez- tősége, még ha látszólag eldi (A költő vére, 1930, A szép és a szörnyeteg, 1946, Orfeusz, 1949, Orfeusz végrendelete. 1960). Rajzolt és festett is: albumokat adott ki. ő maga illusztrálta verseit, freskóival Villefranche. svr.merben és Milly-laForet-ben kápolnákat díszített. Ez az áttekintés azonban távolról sem teljes: is, egyenesebb, mélyebb vonalat húz, mint az összes o'van teória, amelynek érdekében az ember oly gyakran kénytelen feláldozni ön. maga legjavát" — vallja. Világosan látja, nem titkolja küldetésének hatalmas nehézségét, és A létezés ne. zézségében, az Egy ismeretmúló sikere volt, s ő ezen illékony siker ataraxiájában tetszelgett csupán? Nyilvánvalóan nem. E rövid és korántsem teljes bemutató után hadd mond jak köszönetet az egyetemnek és az Ifjúsági Háznak. amiért elvállalták a Jean Cocteau-kiállítás megrendezését. A kiállítás délén naplójában megpróbálja az Aladdin csodalámpája és le]eplezni magát megvallja '^mber «. és 13. között tea Rekviem (1962) között im. hibóit nyugtalansagait. A már akadémikusként (1955- Maalesch_hen ^yan em? ben a Belga Királyi Akadé- berként áu e]énk gkj j6 ságból és lelki életének megvédése érdekében igyekszik úgy tenni, -mintha-": Kollégiumi konferencia A KISZ KB Középiskolai napirenden szereplő kérdéseés Szakmunkástanuló Taná- ket. csa és a Művelődési Minisz- A konferencia résztvevői térium december 8-9-én kicsfrélik, tapasztalataikat , . _ arról, milyen szerepe, jelenrendezi meg a IV. Országos tősége van az ÖnkormányKollégiumi Konferenciát. Az zatnak a diákotthoni kolléeszmecsere során — amely- giumi élet irányításában, nek az MSZMP Budapesti szervezésében, milyen jogoBizottságának Oktatási Igaz- sítvánvokkal rendelkeznek a gatósága ad otthont — ple- diákok, s ezek hogyan érvénáris üléseken, valamint két nyesülnek a gyakorlatban, felnőtt, illetve öt diák szak- milyen a kollégisták kapcsocsoportban vitatják meg a lata a nevelőközösséggel. I Pártéle! decemberi számából A Pártélet decemberi szá- ra a párttagok helytállásáról, ma közli az MSZMP. Köz- aktivitásáról fejti ki véleméponti Bizottságának a XIII. nyét. kongresszusra kiadott irány- , elveit. A folyóirat méltatja x A f°varosi tapasztalatokra az Ideiglenes Nemzetgyűlés epu az lras> amelyik a és az Ideiglenes Kormány KazdasaKKal kapcsolatos J iHi.rtlniía f rr 1944. decemberi megalakuideológiai munka eredmérria és a Francia Akadémia tagjává választják) szinte ontja a műveket. Mert a művész munkája pt.rsze nem játékból. Egy hasonló az archeológuséhoz. _,„„/„„ PAÍJ„T „ .. . . _. feloldatlan magany fa.dalPeavatia az embert a misztériumba. ..napfényre hozza mas hangsúlyozása ez. csak. kirhető meg az Ifjúsági Házban. A megnyitó csütörtökön délután 3-kor lesz, beszédet mond Jean-Pierre Glaux, a budapesti Francia Intézet kultúrtanácsosa és di Pálfy Miklós, a JATE francia tanszékének vezetője. Dr. Jean Panl lásának jelentőségét, a ma- "yeit, sondjait és tennivalógyar államiság újjászületé- !l értékeli. Egy másik írás az sét. Foglalkozik a decemberi !pa.r,ban d° Kozo nők helyzeszám a jelölő bizottságokra téről, munka- és életkörülháruló felelősségteljes fel- "f?ny,eik .Okulásáról nyújt adatokkal a pártvezetóségek atfo8° kepet. újjá választásában. Egy to- Folytatódik az eszmecsere vábbi cikk a Központi Ellen- a vállalati pártszervezetek őrző Bizottság tapasztalatai- helyéről az irányítás új fórra építve az ellenőrzés szere- mái között. Ezenkívül olvaspét taglalja a pártfegyelem hatunk e számban a mlkroerősítésében. A Nógrád me- elektronika fejlesztésének a sötétséget", heurisztikus úgy mint egy kíméletlen (Fordította: dr Albert Sándor) gyei pártbizottság első -ütká- programjáról.