Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-04 / 284. szám

Kedd, 1984. decemSer 4. 3 Épül —„jó ütemben >> Hogyan változik az érrendszer? Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy ha építőiparról kell írnom, borsózik a hátam. Pedig — amúgy — teljességgel indokolatlan lenne, hiszen, mi lehet szebb annál az újságírói feladatnál, amely azt „irányozza elő" a tollkoptatónak,, hogy hírül adja, már megint valamit építünk, íme, már megint valami új születik. Csak hát, annak a bizonyos hurrának vannak — manapság egyre inkább! — kevésbé színes árnyalatai. Például: hurrá, épül a víztorony Rókuson. Még mindig hurrá, ha azt veszem figyelembe, mit tud az a torony, mivel lesz jobb a környék vízellátása. Csakhogy, nem kalapot, de egy elnyűtt hálósipkát sem igen van kedve levegőbe dobni az embernek, ha arra gondol, ennek a — teljesítmény, ellátási, mie^ymásnövelo —• nagy beruházásnak már régen elfeledettnek kellene lennie, ha komolyan veszem az eredetileg kitűzött átadási határidőket. Ám, ha azt akarom, hogy engem vegyenek komolyan, nekem sem szabad az imént említett kikötéseket komolyan vennem. Ennek megfelelően, természetesen csak azért írom le, hogy a képünkön látható vázszerkezet azé az ABC-áruházé, amelyet móravárosinak neveznek majdan. s amelyik az idén szilveszterre fogadja az első vásárlót, mert az 1980-ban elfogadott beruházási programon is ez a dátum szerepel. De, sajnos, annyit meg kellett már tanulnom, hogy „a szó elszáll, az írás meg? ... Marad". Magának. Nem röhögtetem ki magam, hogy úgy adjam tovább, mintha elhinném — bár szerénybecsú szakmánkhoz eme szerep úgy hozzátartozik, mint a (szebbik nevén) clown-hoz a krumpliorr — ezért hát, csak arra szorítkozom, amit láttam. Ha ide óévbúcsúztatás napján vevő jön, az csak az ötödik üveg pezsgő után hiheti, hogy ki is szolgálják ... Térjünk vissza oda, ¡jiogy sajnálom, mennyire swgényebbnek érzem magam az „épül-szépül városunk" mindennapos rózsaszín-híreivel. De, hát tessék nekem megmondani, mit csináljak akkor, ha meghallgatom a városi tanács tervosztályának vezetőjét, és azt hallom, hogy a Rókus városrész I C ütemében az óvoda 1983-ban már elkészült, valójában oda még verebek sem tudtak beköltözni? Az ugyancsak rókusi ABC-ben már tavaly óta (papíron) tülekednek a vevők, egyébként meg csak a rozsdafoltok a vasszerkezeteken, mert még az idén sem lesz avatás, a Felsőváros II. ütemének ABC-áruháza szintén tavaly óta vonzza a vásárlókat „amúgy", mert „emígy" még el sem kezdték építeni, nos, akkor bizony elbizonytalanodom. Még jó, hogy kapaszkodó szalmaszálnak ott a .könyvtár-levéltár: ez idén elkészült, szép is, jó is, bánja fene, hogy annak is '83-ban vágták volna át a szalagját! Az pedig már csak igazán szerény ráadás, hogy a lakótelepi házak alatti, egyéb közösségi-kereskedelmi célokra szolgáló fogadószintek megfelelő profilú kiépétését is tavalyra tervezték, és az idén sincs vége . .. Mindegy, fő az, hogy elmondhatjuk a tisztelt olvasónak, Móravároson „jó ütemben halad" a mintegy 11 millió forintos költséggel létesülő ABC-áruház kivitelezése. A Szegedi Magasés Mélyépítő Vállalat Táncsics brigádja éppen a vasszerkezet szerelésén szorgoskodik. Németh Péter brigádvezető elmondta, hogy a folyamatos munkavégzésnek a jelenlegi körülmények közt nincs akadálya, így részükről az új határidő tarthatónak tűnik. Amennyiben viszont — nem lévén az építőiparban egyetlen beosztottnak sem nyilatkozati joga — ezek az információk csak belső használatra, vagy még arra sem alkalmasak, így nem biztos, hogy nincs akadálya a folyamatos munkavégzésnek. Azt viszont hiteles információként közölhetjük, hogy a Kolozsvári tér sarkán épülő kereskedelmi beruházást aggodalommal vegyes bizakodással figyeli a sarki fűszeres, Szekeres Imréné kiskereskedő, aki úgy kapta meg pár éve a boltnyitási engedélyét, hogy itt bizton kihúzhatja nyugdíjig, s most fél, mondván, a nagy hal... stb. Ennyit az aggodalomról. A bizakodásról meg annyit: sejti ő is, nemcsak csúszózsalut ismerünk, csúszó — határidőt is. .. Igriczi Zsigmond A napokban láttak napvilágot a gazdasagirápvítási rendszer korszerűsítéséről szóló minisztertanácsi rendeletek. Érthető módon a bér- és keresetszabályozás mellett az árrendszer 1985től érvényes szabályait kíséri megkülönböztetett figyelemmel. Hiszen az árak nemcsak mindennapi életünkben játszanak fontos szerepet, hanem alapvetően meghatározzák a vállalatok gazdálkodását. annak közvetlen mércéjeként szolgáinak. Hosszú távú koncepció A január elseje után érvénybe lépő változásokat csak akkor értékelhetjük reálisan, ha ismerjük a hoszszú távú elképzeléseket. A mostani változás nem fordulónapos reform, hanem egy éveken keresztül húzódó folyamat .'•»•zdeti szakasza, ennek t fásait lemérve hoz újabb intézkedéseket a kormány. Hosszú távon a cél már egyértelműen megfogalmazódott. A piac, a verseny erősítése a gazdasági hatékonyság emelésének eszköze, s ehhez olyan ármechanizmust kell kialakítani, amely összeméri az itthon eladott árut ¡> külföldivel, s lehetetlenné teszi, hogy versenyképtelen, túlságosán drága árut is el lehessen adni. Ám az árrendszer másik funkciója, hogy gátat szabjon a túlságosan gyocs ütemű árnövekedésnek — magyarán, érvényt kell szerezni a kormány antiinflációs politikájának is. Éppen ezért érvényben maradnak még a korábbi években bevezetett stabilizáló eszközök, például a hatósági árak aránya egyelőre nem csökken. (Ebbe a kategóriába tartoznak az ipari alapanyagok, alapvető fogyasztási cikkek stb.) Az áremelést fékező tényezők közé tartözik a tisztességtelen árról szóló minisztertanácsi rendelet is. amelv csak kiegészíti a tisztességtelen gazdasági tevékenység tilalmát rögzítő törvénvt. Az árellenőrzés szigorodása, a súlyos szankciók *alkalmazása — a szabályok megsértőivel szemben — arra készteti majd a gazdálkodókat, hogy ne a költségek automatikus áthárításával, monopolhelyzetük kihasználásával, hanem iobb. hatékonyabb munkával próbáliák bevételeiket növelni. Az általános elvek után érdemes megismerkedni néhány fontosabb területen bekövetkezett változással. A fogyasztókért Az egvik jpgfontosabb módosulás a kompetitív. a külkereskedelmi árakhoz igazodó mechanizmusban következett be. Ebben a körben a korábbi években számtalan adminisztratív korlát gátolta az árak mozgását, amelv nem a valós piaci viszonyokat. hanem egy imitólt piac mozgását tükrözte. Már ebbén az évben féloldották ezeket a korlátokat a gazdálkodók 15 százalékánál, jövőre útabb 20—25 százalék kerül át a versenyár kategóriába. Ennek viszont feltétele, hogy itthon már működő oiac értékel ie az adott gazdálkodók teljesítményét, s a kereslet—kínálati viszonyok is viszonylag kiegyensúlyozottak legyenek. A vállalatok pályázat útján kérhetik az „átminősítésüket". Az árak a vámmal növelt import és az exportban elért árak kettős korlátja között mozoghatnak majd szabadon. Az építőiparban megmarad a hatósági árak viszonylag tág köre, de egyre nagyobb teret kell kapnia a versenytárgyalási rendszernek, ahol a vállalatok közvetlenül mérhetik össze teljesítményüket. s a megrendelő a számára legkedvezőbb árat ajánlónak adhatja a megrendelést. Természetesen a piaci versenv ebben az ágazatban is csak akkor erősödhet meg. ha sikerül visszaszorítani szervezeti intézkedésekkel a nagy cégek monopolhelyzetét. Az ioari ágazatok mellett a mezőgazdaságban sem marad változatlanul az árak képzése. Ahogv az egész népgazdaságban, úgy itt is elsőrendű ieUdat a támogatások arányának csökkentése. A következő években ennek megfelelően fokozatosan megszűnik a holtmunka-ráfordításokhoz adott állami támogatás — magvarán a műtrágya és egvéb kemikáliák vásárlása az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek költségvetését terheli majd teljes egészében. Ezzel párhuzamosan leépítik, illetve a minimálisra csökkentik az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékek vásárlásához nyújtott állami támogatást, s csak néhány alapvető cikk árához járul majd hozzá a költségvetés. A harmadik lényeges eleme az új szabályozásnak. hogy egyre nagyobb teret kapnak a hatósági árak rovására a szabad árak. Am éppen a már említett fontos gazdaságpolitikai cél. az életszínvonal védelme miatt e koncepció maradéktalan megvalósítása jó néhány évet vesz majd igénybe. | Kiállítás Szegeden Mérőműszerek a Szovjetunióból Ronssmereü konferencia Szekszárdon vasárnap befejezte háromnapos munkáját a IV. Országos Honismereti Diákkonferencia. Főként azt vizsgálták, hogyan lehetne a honismereti szakkörök eredményeit az eddiginél jobban hasznosítani az iskolai newlé; ben. Ehhez a témához kapcsolódva tartott előadást a konferencia zárónapján Poztgay Imre. a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, aki az ifjúság történelemszemléletének kérdéseit elemezte. Föiszcbadulásunk 40. évfordulójára Közcélú felajánlások A népfrontmozgalom támogatja Tiszakécske politikai és társadalmi szervezeteinek kezdeményezését, amely szorgalmazza: településeink lakossága közcélú felajánlásaival és azok teljesítményeivel járuljon hozzá a felszabadulás 40. évfordulójának megünnepléséhez — hangzott el a Hazafias Népfront Országos Titkárságának hétfői ülésén, amelyen — egyebek között — véleményezték a nagyközségi kezdeményezést. A tanácskozáson emlékeztettek rá: a HNF idén áprilisban felhívást tett közzé, amelyben arra szólította fel a területi népfrontbizottságokat, hogy csatlakozzanak a településfejlesztési mozgalomhoz, új akciókkal segítsék szűkebb pátriájuk céljainak megvalósítását. A tiszakécskei kezdeményezéstől azt várják, hogy friss lendületet adjon a helyi kezdeményezéseknek, amelyeknek köszönhetően már eddig is számos szép Eredmény született. A Szesedi Ipari Vásár H jelű pavilonja az üt-Kbi időben egyre több nemzetközi jellegű kiállításnak ad otthont. Legutóbb az NDK műszeripara mutatkozott be. most pedig a szoviet műszeripar mutat be újdonságokat. A negyedszázados alapítását köszöntő Maspriborintorg sok újdonsággal jelentkezett. A bemutató megnvitóián — amelyen tegnap, hétfőn délelőtt ott voltak Csongrád megye és Szeged város párt- és tanácsi vezetői. a Kereskedelmi Kamara képviselői, valamint iparvállalatok. kutatóintézetek munkatársai — Szucskov Ni-, kolaj SzergeievioB. a Ma sori borin torg vezérigazgatója elmondta, hogy a népszerűsítés mellett szeretnének üzleti partnereket szerezni termékeiknek. A kiállítás igazán plasztikus: fölvonultattak néhány olvan műszert. berendezést is. amelyet a szovjet gyártók első ízben mutatnak be külföldön. Ezek a legújabb és nagy teljesítményű oszcil' lográfok és oszcilloszkópok. Ezeken kívül fénymutatós galvonómétereket. számlálóműszereket. analizátorokat ffekvenciamétereket. ellenállásmérőket. léaereket, szig? nálgenerátorokat és speciális mikroszkópokat állítanak ki Szegeden. N Sz. Szucskov vezérigazgató elmondta többek között, hogy a magvar partnereikkel — elsősorban a Migérttel, valamint a Transelektróval. a Metrimpexszel. a Medicorral — széles a kereskedelmi kapcsolatuk. Évente 230 millió rubel értékben szállítanak mérőműszereket Magyarországnak. A szovjet gyártókat fémjelzi, hogy például speciális elektronmikroszkópjaikból nemrégiben 200 darabot Japánban adtak el. Mikroszkopiáikról a legnagyobb elismeréssel vannak a híres nyugati cégek. A ielenlegi kiállítással szeretnék elérni, hogy ne csupán Budapesten. hanetm a vidéki nagyvárosokban is megismerkedjenek termékeikkel. A kiállítás megnyitóián már komoly tárgyalásokat is megkezdtek. A bemutatót egyébként csütörtökön estig — délelőtt tíztől délután ötig — megtekinthetig. s ott szakmai tanácsadást, üzleti kontaktus előmozdítását is segítik az érdekelt cé°ek képviselői. A szovjet műszeripari bemutató egy részlet» Új forgalmi adókulcsok A termelői ármechanrizmus változása csak akkor hozhatja meg a kívánt hatást, ha a fogyasztói árképzés sem marad változatlanul, E két árnak együtt ke'.l mozognia, hiszen csak így érzékelhetjük a valós ráfordítások növekedését, vagy éppen csökkenését. Az utóbbi években végbement változások kedvező alapot teremtenek arra, hogy ez megvalósuljon. De ehhez szükség lesz arra is, hogy a két ár közé beépült támogatási mechanizmus mirtd kisebb területre szoruljon vissza. A tervek szerint néhány év alatt a mostani szint felére csökken majd az ily módon adott állami támogatás. A preferencia eszköze pedig a két ár között levő forgalmi adó lesz. A korábbi bonyolult szisztémát egv egyszerűbb, mindössze négy adókulccsal számoló rendszer váltja föl. Az első n százalékos körbe tartoznak maid az alapvető élelmiszerek, a gyermekáruk, az iskolaszerek. egyes kulturális szolgáltatások. termékek stb., vagvis a fogyasztás szempontjából fontos cikkek. A következő. 11 százalékos csoportba többek között a felnőttruházati cikkek kerülnek, s 22 százalékot — ez a harmadik kulcs — fizetnek majd az iparcikkek vásárlói. A legmagasabb adókulcs a luxuscikkeknek minősülő termékekre vonatkozik, például a külföldi kozmetikumokra. autókra. Mint köztudott. már eddig is jelentős forgalmi adót kellett fizetni az ilven cikkek vásárlásakor. többet, mint most. A különbséget fogyasztási adóként vetik ki ezekre a termékekre, tehát emiatt árváltozás nem lesz. Hosszú oldalakon lehetne még sorolni az új intézkedéseket. De néhány fontosabb terület kiragadásával is pontos képet kaphattunk e rendeletek szelleméről. A gazdasági szabályozás a piaci kontroll szerepét növeli a I kötöttségek feloldásával, és az ezt kísérő tudatos piacépítő munkával. A változások zöld utat adtak a termelői és fogyasztói érdekek közvetlen ütközésének is. hiszen csak így kényszeríthetők a vállalatok arra, hogy kihasználják a gazdálkodásban rejlő tartalékaikat, s ne csak az árak emelésével növeljék nyereségüket. A szabályozott piac hatókörének bővülése a gazdasagi fejlődés. a hatékonyság fokozásának' hajtóereje lehet n következő esztendőkben. _ L. M.