Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-30 / 305. szám

Vasárnap, 1984. december 23. 113 3 mammmmêmm Eredményes a szaiymazi áfész Beszélgetés Sánta Sándor elnökkel Nem hoz szégyent az anyjára — mármint a Kendergcp leányvállalat a Kenderfonó ós Szövőipari Vállalatra. Az itt gyártott alkatrészek, kisgépek, szolgáltatások bevétele az idén elérte a 25 millió forintot. A Tolbuhin sugárúti műhely több mint száz dolgozója a vállalati igényeken felül más megrendelőknek is dolgozik. Az ebből származó ötmillió forint jól jött ugyan, de jövőre ennél többet is vállalnának. A képen látható maró- és esztergagépek kezelőin sok múlik — a pontos, szép munkára mindig akad vevő. Tulajdonosok, alkatrészellátók, javítók ellentétei Mire számíihainak az autós I'löregedőben hazánk járműállománya. Magyarország minden esztendőben vásárol ugyan új kocsikat, de a forgalomba lépők arra sem elegendőek, hogy a keresletet kielégítsék, nemhogy a kiszí: perálásra érdemeseket pótolják. Így évről évre nő az átlagos életkor: a motorizáció aranykorának tartott 70 es években nem érte el a 3 évet sem, ma pedig megközelíti a 8 esztendőt. Eme tények birtokában fogalmazódik meg a kérdés: Számi hatunk-e a valamiféle javulásra, és egyáltalán milyen lehetőségek vannak a kedvezőtlen helyzet megváltoztatására? Verseny nélkül Nézzük, mi történt? A szervezeti változások — tanácsi felügyelet alá irányították a szervizeket, és kisvállalatokat alakítottak, abban a reményben, hogy verseny jön létre a javítók között Ez ismert. A várt verseny azonban elmaradt. Tovább nehfezült a helyzet, mert az alkatrészellátással foglalkozó szervezetek késve alakultak, már nem tudtak egyensúlyt teremteni. A külkereskedők persze mindent megtettek és megtesznek a hiány megszüntetésére, a tárgyalások igazi sikert azonban nem mindig hoztak. Vagyis: kevesebb alkatrészt tudtak importálni, a kereslet meghaladta a kínálatot. Egyes vélemények szerint a bajt a járműjavítók és az alkatrészellátók között feszülő érdekellentétek okozzák. Az, hogy a szerelők anyagilag az új alkatrészek beszerelésében érdekeltek, nekik ez a kifizetődőbb megoldás. Az alkatrészellátók viszont azt mondják: ha a szerviznek van pénze, akkor tartalékol alkatrészt a jobb ellátás érdekében, ebből adódóan párhuzamos készletek halmozódnak fel — s ez okozza a hiányt. Ha viszont pénzszűkében van a szerviz, akkor az sem kizárt, hogy a minimális készletre sincs fedezete. Mások nem tartják elég ösztönzőnek az alkatrészfelújításra, -gyártásra ható szabályozórendszert. De azt sem szabad elhallgatni, hogy van olyan alkatrész, amelynek felújítása többe kerül, mint az új. Példaképpen említhető a /notorhajtóknr. Az új ára 180 forint, a felújítás egy órát igényelne, a kifizetendő közteher és munkabér együttes összege megközelítené a 200 forintot. Nyilvánvaló, alaposan meg kell gondolni, melyik alkatrészt érdemes felújítani, és melyiket nem. De lépni kell! Hírt kaptunk arról, hogy egy új rendszer kidolgozásán munkálkodnak a szakemberek. Természetesen a rendszer működéséhez szükséges érdekeltségekre, szabályozókra is kitér majd a javaslat. Előzetes elképzelés szerint úgynevezett gesztorra bíznák az elhasználódott alkatrészek begyűjtését, raktározását, felújítását és kiadását. Az sem kizárt, hogy új alkatrészt csak akkor kapnak a vásárlók, ha a rosszat, az elhasználódottat leadják. A koncepció januárban ölt végleges formát, így ma még nem ismeretes teljes mélységben az elképzelés. KNEB-vizsgálat Magyarországon csaknem 1,3 millió személyautó fut az utakon. A legtöbb autót 1980-ban Importáltuk, 113 ezret, 1985-ben viszont 94 ezer beérkezésére számíthatunk. Az alkatrészellátásról és járműjavításról minap indított vizsgálatot a Központi Népi Ellenőrző Bizottság. A gépkocsi7tulajdonosoknak személyes tapasztalataik vannak a mindennapi gyakorlatról, lehangoló a helyzet Többnyire a gépkocsitulajdonosoknak kell rohangálniuk egyik üzletből a másikba, maszektól az állami kereskedőig, s vissza, hogy alkatrészhez jussanak. A hiányok és az áremelkedések sok esetben arra késztetik az úrvezetőket, hogy vagy maguk bütyköljék meg autójukat, vagy tusiban csinálják meg. Senki sem mond le könynyen a megszerzett életszínvonalról. És miután egyre nehezebb új személyautóhoz jutni, ritkábban szánják cserére magukat az emberek. Így egyfelől többet kell költeni az egyre öregedő autóra, másfelől éppen a költségek növekedése miatt jobbára csak a legszükségesebb javításokat végzik, vagy végeztetik el a gépkocsi-tulajdonosok. Ennek következményeként a műszaki állapot romlásával kell számolni, ami viszont a biztonságos közlekedést teszi kétségessé. Ugyanakkor sem az állami, sem a magánjavító szolgálta- . tás nem mondható kielégítőnek. Megoldatlan például a garanciális javítás. Javaslatok A helyzet adott, miként lehetne rajta változtatni? Amint a Hazafias Népfront Országos Tanácsa közlekedési és távközlési albizottságának minapi ülésén megfogalmazódott: van kiút! .Számos javaslat hangzott el. Ezek közül, több szorgalmazta: javítani kell a szakmunkásképzés színvonalát, mert a hiányos ismeretekkel munkába lépő ifjú szakmunkások aligha tudnak minőségi szolgáltatást nyújtani. Meggondolandó: nem csökkennének-e a költségek, ha alkatrészekre szakosodnának a felújítással foglalkozó gazdálkodó szervezetek? Mindenesetre segítené a hazai motorizációt, ha jobban együttműködnének az abban érdekelt vállalatok. Elhangzott az ülésen: 1985 első felében kormánybizottság *keresi a gépjárműbeszerzés szélesítésének lehetőségét. Többen felvetették: szükség volna • a vezérképviselet és ' a márkaszerviz keresztezéséből létrejövő új társulásra, ami egy kézben tartaná a kereskedelmet, a szervizelést, a javítást, az alkatrészellátást és a selejtezést. Hogy valóban szükség van-e ilyen felállású és feladatú gazdálkodó szervezetre, még nem eldöntött. Horváth Teréz A termékforgalmazás 1968ig döntően kényszerpályákon mozgott. Ezt követően, a gazdasági önállóságot elősegítő szabályozó rendszer hatására a beszerzési piacokon uralkodó kötöttségek is gyorsan oldódtak. Küiön-ösen az 1980-as szabályozóváltozások, és az ehhez kapcsolódó árképzési reformok adtak gazdaságuknak lendületet. Fő vonalaiban a szövetkezeti kereskedelemben is megváltozott a helyzet. Az ellátáscentrikus kereskedelmi munkát egyre inkább a „kereskedelmi tevékenység" váltja fel. Tény, hogy a fogyasztási szövetkezetekben még ma is uralkodik olyan szemlélet, hogy csakis a bolti kereskedelemmel, a vendéglátással és a felvásárlással. egyszóval az alaptevékenységgel kell foglalkozni. Holott manapság az áfészeken belül is verseny van. A fordulópont pedig, hogy mennyiben képes bármely kereskedelmi szervezet — így az áfész is — változtatni a hagyományos érdekeltségi rendszeren. A jövőben lg alapvető feladat a kiegyensúlyozott ellátás. S ezt a fontos feladatot az elsők között telje- ' siti o szatymazi áfész. Amikor Ocskó Imrének. a Csongrád megyei MÉSZÖV elnökének megemlítettem, hogy írni szándékozom a szatymaziak munkájáról, annyit mondott: — Megérdemlik. A megye egyik legjobb kollektwája dolgozik Szatymazon. Sánta Sándor elnök meglepődve fogad. Nem akar hinni a fülének, hogy a szatymazi áfészról akarok írni. Sorolja az 1983-as eredményeiket, az áruforgalom alakulását, a fejlesztési alap mérlegét, a jövedelmezőségi tervet, a nyereségmutatókat és szinte észrevétlenül eljutunk az 1984. évi terv- és üzletpolitikához. — Szövetkezetünk igazgatósága első és legfontosabb feladatának 1984-ben is a lakosság áruellátásának maradéktalan biztosítását tekintette. — kezdte Sánta Sándor, majd így folytatta: — 1985-re tervezzük. hogy Szegedhez hasonlóan fejlesztünk. Szatymazon 20 év óta nem épült új bolt. Mi most elkezdtünk építkezni is, 1986-ra pedig befejezzük a felújításokat. Idén májusban közel 10 éves igényt .elégítettünk ki az új húsbolt átadásával. Néhány nap múlva, január 4-re tervezzük a darálóval ellátott új termény- és tápbolt átadását. 1985 negyedik negyedévében avatjuk az új vegyi boltot, külön raktárházzal. Az új évben megépítjük a szatymazi vendéglő mellékhelyiségét,, közel 1 millió forintos beruházással korszerűsítjük az E5-ös főútvonal melletti autóscsárdánkat. modern hűtőberendezésekkel szereljük fel az alapterület bővítése mellett az 5. számú önkiszolgáló boltot. 1986-ra beruházási terveinkben szerepel a Tüzép-telep raktárhelyiségének a felújítása is. — Komoly beruházásokat terveznek 1985-re. Megérzik a milliós kiadásokat a tagok? — A komoly kiadások mellett az idei évre több mint 6 millió forint nyereséget terveztünk, tehát nyereségszintünket 5 százalék felett várjuk. A szövetkezetnek 25 egysége van, és kitűnő vendéglátása. Mindegyik vendéglátó egységünk szerződéses rendszerben üzemel. szerencsénkre bennünket elkerültek a „kalandorok". Kereskedelmi tevékenységünk 1984-ben gyengébbre sikerült, de ..hozzá kell tenni, hogy hat olyan tanyai boltot tartunk fenn, amelyek veszteségesek. Mégis, úgy érezzük, hogy a tanyán élő idősebb emberek érdekében, kötelességünk üzemeltetni ezeket a kis forgalmú boltokat is. — Felvásárlási tevékenységünk jó, annak ellenere, hogy évről évre kevesebb a felvásárlásra kínált áru. Éppen ezért új formán törjük a fejünket, olyan megoldáson a Zöldért Vállalattal karöltve, hogy ne érje meg a szatymaziaknak a fővárosba, vagy más távoli helyekre elszállítani a zöldséget, gyümölcsöt. Terveink között szerepel, ho^ kapcsolatainkat még jobban elmélyítsük a lakossággal, habár idén szövetkezetünk betét-, illetve kölcsönállománva meghaladta a 2,5 millió forintot. Külön meg kell említenem két vágóhídunkat, mely nyereségalapunk 55—60 százalékát. forgalmunk egyharmadát adja. Gondunk csupán az, hogy húsáruinkat megyén kívül kell értékesítenünk, mert Csongrádban telített a piac. Erre csak egy példa: amíg Csongrád megyében 15—20 mázsa az igény malacra és birkára, addig egy Szegedhez hasonló városba 40 mázsát szállítunk! — Hogy megtarthattuk a nehezebb gazdasági körülmények között is korábban kivívott pozíciónkat, az nagyban köszönhető a SZÖVOSZ és a Csongrád megyei MÉSZÖV segítségének. Példás kapcsolat alakult ki a helyi párt- és tanácsi szervekkel Is. Két éve vagyok a szatymazi áfész elnöke, de ilyen egymást segítő, az emberek gondjátbaját szívén viselő kollektívával még nem találkoztam. Szeretném, ha jövőre tovább mélyíthetnénk kapcsolatainkat a szövetkezet tagságával, hiszen ez közös érdekük. Csak egymás segítésével érhetjük el kitűzött céljainkat, melynek középpontjában a lakosság minél jobb ellátása szerepel. i Bagaméry László Törekvés az újra fejes siker Megyénkben kevés iparág dicsekedhet hasonló jó eredményekkel, mint a tejipar. A jó bizonyítványért nap mint nap meg kellett küzdeni. Az itt dolgozóknak egy hete valóban hét napig tart. A folyamatos üzem minden nehézségét fel kell vállalni. Csápenszki István, a vállalat nyugdíjba vonuló igazgatója nem elsősorban a mennyiségi eredményekre büszke. Hanem a sok újdonságra. ami mindannyiunk érdeklődésére számot tarthat. A jövő év első negyedében az üzletek hűtőÓra indul 1200-ról? A napokban váratlanul toppantam be a Cooptourist irodájába. Hoffmann György irodavezető felkapta a fejét. Nincs ideje az iratok közé rejteni két számlát, melyet az Információtechnikai Vállalat 5. számú területi üzeme küldött a Gyapjas Pál utcából. Az iroda két Sharp El,—2158 A. típusú kis számológéo javítását bízta a területi üzemre. íme. a két számla: 1. Beszerelt alkatrész értéke: 9 forint 60 fillér. Rá. 10 százalék: 1.— Ft. Munkadíj: 10 órára 10x120 =1200— Ft. Kiíizetendő összesen: 1211.— Ft. 2. Beszerelt alkatrész értéke: 100 forint 60 fillér. Rá. 10 százalék: 10,10 Ft. Munkadíj: 10 órára 10x120=1200,— Ft. Kifizetendő öss7.esen: 1311,— Ft. Ez „művészet". A vállalat dolgozója kétszer 10 óra alatt szerette be a 9.60 és a 100,60 forint értékű anyagot. Remélhetőleg nem kapkodta el a munkát. Vagy az is előfordulhat, hogy a munkadíj rovatba automatikusan mindig 10 órát, azaz 10x120 forintot könyvelnek? Jó lenne ezt tudni előre. mert akkor nem érhetnének kellemetlen meglepetések. A taxi 8 forintról indul, az Információtechnikái Vállalat pedig 1200-ról?! ByL. pultjainál érdemes lesz egykét percet elidőznünk, hogy mtgi.-merkedjünk az éppen a kor megjelenő üjdonsáí. .Val. > hagyományos tejterméke... sorát az exportra készülő kremfehér sajttal törtOK. meg. 1978-ban 1500 tonnát, az idén már 5430 tonnát értékesítettek hagyományos valutával fizető piacaikon. A műszaki fejlesztés. az új gépek beszerzése megteremtette a lehetőségét az útkereső kísérletezésnek. Sűrítő- és ultraszűrő berendezéseikkel egyeduralkodók a hazai pályán. A tejcukorban szegény sűrített tej megjelenése a boltokban egy ' valóban úi minőséget jelent Aki eddig nem tudott megbarátkozni a „tejitalokkal", most nyugodtan próbálkozhat. Felmérések szerint a tej az emberek 30 százalékánál kisebb-nagyobb hasmenést okoz A bűnöst, a laktóz tejcukrot a berendezés kiszűri a gyártás során. Az íz miatti visszacukrozáshoz répacukrot használnak. Aki a nyers tej ízét nem kedveli. választhat vanília, csokoládé, karamell és kávé ízekben készülő változatokból. A boltokban eddig ismert tubusos sűrített tej sokunknak okozhatott bosszúságot — ha kapni lehetett. Nehéz voll kinyomni a tubusból. A másik hiba, hogy épp a tubushiány miatt nem gyár." tott eleget á tejipar. Az új terméket a Szegedi Konzervgyár bérmunkában három és fél deciliteres csavaros üvegekbe tölti. Vízzel hígítható, de kávé és tea ízesítésére is használhatjuk, Üj gépeik a már megszokott cikkeket, az ízesített krémtúrókat is a szó szoros értelmében megfiatalítják. Szavatossági idejük több mint két hétre növekszik. Akinek még ez sem elég. kóstolja meg a krémfehér- sajt morzsalékából készített, fűszerezett változatokat, melyek Fesztivál néven jelennek meg. Amit most is jó szívvel ajánlhatunk. a bácsbokodi üzem felzsíros étkezési túrója. Igaz. hogy az idén tejből 5.6 százalékkal. ízesített tejtermékből 17 százalékkal, más termékeikből 10—15 szazalékkai többet adtak el. így is maradt 9 és fél millió liter tej jugoszláv exportra. És egy intő jel. Lehetnének jobbak is az eredmények, ha nem pocsékolnánk. A karácsony előtt kiszállított tej 30 százalékát kellett féláron visszavenni az üzletektől. Egyes boltokból 2—300 litert is. Kár érte. csak takarmánynak lehet felhasználni. A boltvezetőknek sem lehet mindenre mentség, hogy tejnek zárásig lennie kell. De mennyinek? T. Sz. fc