Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-29 / 304. szám

2 ¡Szombat, 1984. december 29. 3 Kínai—szovjet egyezmények # PckiiiR (MTI) A kínai es a szovjet kor­mány nevében péntek dél­után Pekingben három egyezményt irt alá a két ország közötti gazdasági, tu­dományos és műszaki együttműködésről Jao Ji-lin kínai miniszterelnök-helyet­tes és Ivan Arhipov, a szovjet minisztertanács el­nökének első helyettese. A három dokumentum: — egyezmény gazdasági és műszaki együttműködés­ről; — egyezmény tudományos és műszaki együttműködés­ről. — egyezmény a gazdasá­gi. kereskedelmi és műsza­ki-tudományos együttműkö­dés elősegítését hivatott kí­nai—szovjet bizottság felál­lításáról. A két fél már korábban megállapodott abban, hogy a jövő év első felében hosz­szú távra. 1986-tól 1990-ig szóló gazdasági és kereske­delmi egyezményt Írnak alá. A pénteken aláírt gazda­sági . és műszaki együttmű­ködési egyezmény előírja. hogy a ket ország tanulmá­nyoz és cserél termelési technológiákat. műszaki knowhow-t, tervrajzokat, épít és átalakít ipari üzeme­ket. más objektumokat, köl­csönösen műszaki szolgálta­tásokat nyújtanak egymás­nak. műszaki szakembere­ket képe/.nek ki Kinaban és a Szovjetunióban. A tudományos-műszaki együttműködési egyezménv előírja tudományos és mű­szaki szakemberek csoport­jainak. tudósoknak és szak­értőknek a cseréiét, műsza­ki-tudományos információk es adatok cseréjét, tudomá­nyos problémák közös ta­nulmányozását, tudományos kutatási eredmények cseré­jet. A kínai—szovjet vegyes bizottság elsősorban a gaz­dasági. kereskedelmi és műszaki-tudományos együtt­működés különböző egyez­ményeinek és jegyzőköny­veinek végrehajtására fog felügyelni, az együttműkö­dés- folyamatos fejlesztésén fog munkálkodni. közösen tanulmánvozni fogják az egvüttműködes bóviteséneK módozatait. RÁDIÓTELEX FELMENTÉS, KINEVEZÉS A Minisztertanács dr. Mó­nus Lajost, a Miniszterta­nács titkársága helyettes ve­zetőjét saját kérésére, nyug­állományba vonulására te­kintettel, érdemei elismeré­se mellett tisztségéből fel­mentette, egyidejűleg dr. Kiss Elemért a Miniszter­tanács titkársága helyettes vezetőjévé kinevezte. KUBAI KP KB-PI.ÉNUM A jövő év végére tűzte ki a part III. kongresszusának időpontját a Kubai Kom­munista Párt KB 10. teljes ülése. KLNA IDEGENFORGALMA Az idegenforgalom napja­inkra Kína egyik legfonto­sabb devizaforrásává vált, az ágazat, idén már több mint 1 milliárd dollár be­vételt hozott az országnak — közölték Pekingben. ÁREMELÉSEK Áremelkedésekkel köszönt be az új év Franciaország­ban. Januárban 4.5 száza­lékkal amelik a háztartási gáz és 6 százalékkal az ipa­ri gáz tarifáit, drágábbak lesznek a mozijegyek, s fel­emelik a kórházi ápolás költségeit is. s a biztosított betegeknek is nagyobb hoz­zájárulást kell fizetniük, mint eddig. Bővülnek a magyar-lengyel gazdasági kapcsolatok » Budapest (MTI) Pécsett befejezte - munká­ját a magyar—lengyel gaz­dasági é.s műszaki-tudomá­nyos együttműködési bizott­ság 21. ülésszaka. A meg­beszélések eredményeit rög­zítő jegyzőkönyvet a bizott­ság magyar és lengyel el­nöke. Marjai József és Ja­nusz Obodowski miniszter­elnök-helyettesek írták alá. Vietnam 1984-es tervteljesités, 1985-ös terv Ceausescu beszéde » Hanoi (MTI) 1984-ben a vietnami nép­gazdaság a fő ágazatokban elmaradt az előirányzatok­tól, azonban igy is jelentős növekedést ért el az előző cvhez képest. 1985-re újabb jelentős bővülést tervez­nak, y. belső tartalékok jobb fellarására alapozva — tűnik ki a hanoi nem­zetgyűlés pénteken elfoga­dott határozatából. A vietnami parlament Vo Van Kiet miniszterelnök-he­lyettes, az állami lervbl­zottság elnöke előterjesztése alapján elfogadta a kor­mány beszámolóját az 1984­os terv és költségvetés vég­rehajtásáról, és törvényerő­re emelte az 1985-^6 szóló népgazdasági előirányzato­kat. 1984-ben 17,3 millió tonna élelmiszert termeltek (hán­tolatlan rizsben számolva), ami elmarad a tizennyolc­millió tonnás tervtől, de háromszázezer tonnával több az előző évinél. Az ipari növények termelésének terve nyolcvanhat százalék­ban teljesült, de ez kilenc­százalékos bővülés 1983-hoz viszonyítva: (Mindazonáltal az ipari növények és a szá­razkultúrák termelése — idén 2,2 millió tonna — fél­millió tonnával elmarad az 1981-es rekordtól, s meglehe­tősen messze van a kívána­tostól — írta a minap a ha­noi pártlap.) Hanoi értékelések sz.erint bevált a mezőgazdaság ösz­tönzésében alkalmazott szer­ződéses rendszer, amely sze­rint a beszolgáltatás teljesí­tése után maradt terméke­ket a termelők szabadpia­con értékesíthetik. Főként eme közvetlen ösztönzésnek köszönhető, hogy az idei rendkívül kedvezőtlen idő­járású évben emelkedett a termetes. Lendületet vett a háztáji állattartás: 7—10 százalékkal bővült a háztáji sertés-, bivaly- és baromfi­állomány. Az ipar össztermelése (en­nek hatvan százalékát a kis­és a kézműipar adja) 7,5 százalékkal nőtt, főként az energetikának köszönhetően. A feldolgozó ipar az ener­gia- és a nyersanyaghiány miatt többnyire jelentősen elmaradt a tervezettől, kü­lönösen a fogyasztási cikkek gyártásaban. A kel legje­lentősebb ipari központ. Ha­noi és Ho Si Minh-varos viszont tizenhárom, illetve tizenhat százalékkal túltel­jesítette előző évi teljesít­ményét, nagyjából a terv­nek megfelelően. A szállítás egy százalék­kal maradt el tervétől, hat százalékkal bővülve 1983­hoz képest. Az iparban és a szállítás­ban ösztönzően hatott a nyáron bevezetett irányítási reform, a vállalati önállóság növelése. Az. export tervének mind­össze nyolcvanhat százalékát érte el, ezért a közeljövő­ben újabb kiviteli ösztönző­ket hoznak létre. 1984-ben az ország lakos­sága egymillióval nőtt (2.2 százalékos szaporulat), ezért az 1983-as egy főre jutó há­romszáz kilogrammos élel­miszer-termelés valamelyest csökken. A jövő évre — nem nö­vekedő beruházások mellett — a társadalmi össztermék 6.5, és az ipari termelés 6.7 százalékos növelését terve­zik. Változatlanul elsőbbsé­get élvez az élelmiszer-ter­melés. amelynek előirányza­ta — az ötéves terv vonat­kozó adata alapján — 19 millió tonna. (A népszapo­rulat nem haladhatja meg a két százalékot a most kö­rülbelül hatvanmilliós or­szágban.) A tervadatok szerint a ki­vitelt 11 százalékkal akar­ják felfuttatni, az iparon belül pedig a bányászati, energetikai ágazatok fejlesz­tése lesz gyorsabb az átla­gosnál. Az új gazdasági öveze­tekbe 1985-ben újabb 180 ezer embert várnak (idén százezren költöztek át a túl­népesedett városokból a megművelhető, vagy azzá tehető területekre.) Hanoi közgazdászok a ter­vet reálisnak minősítik, hisz a növekedési ütem nem emelkedik 1981—1983-hoz képest. Ha a kirívóan rossz természeti adottságú 1984. év nem ismétlődik meg, s ide­jében belépnek a szovjet és KGST-segitséggel épülő új energetikai és ipari kapaci­tások. akkor a terv még tűi is teljesíthető. Továbbra is gondként számolnak a há­rommillió munkanélkülivel, akik közül több százezren felsőfokú végzettségűek. csolatok hosszú távú fej- ben aláírt, 1985. évi árucse­lesztését szolgáló komplex re-forgalmi jegyzőkönyv to­program gazdasági együtt- vábbi növekedést iránvoz működésre vonatkozó feie- elő. Egyetértettek abban, zetében foglaltak megváló- hogy továbbra is támogat­sításának menetét. Megálla- iák és elősegítik az éves pílották. hogy a gazdasági árucsere-forgalmi iegyző­és műszaki tudományos könyvben előirányzottakon együttműködés további fei- túlmenő, a forgalmat bővítő, lesztésére irányuló magas a két ország számára szük­szintü megállapodások vég- séges termékek közvetlen rehajtása kedvezően halad, cseréjére vonatkozó évközi Az ere mén yen' megjelent az együttműködési bizottság megállapodások létrejöttét Lukács János, az MSZMP 2,1 ülésszakán elfogadott Megvitattók a két or8zA? Baranya megyei bizottságé- oeltttuzesek jelentós resze közötti idegenforgalom fei­nak első titkára és Horváth ")ar megvalósult. leaz.tésénék, valamint a len­Lajos. a megyei tanács el- A mostani ülésszakon gyei építő, szerelő és ioarí nöke. Ott volt Biczó György, rögzítették, hogy jelentős szolgáltatások szabálvozá«á­har.ánk varsói, és Jerzv Zie- előrelépés történt a ket or- nak kérdéseit az elkövetke­linski a Lengye! Népköztár- szág közötti autóipari saság budapesti nagykövete együttműködés, az elektro­is. nikai és a számítástechni­A bizottság — mint a kai gyártás-szakosítás, vala­jegvzőkönyv megállapítja — ™iat a mezőgazdasági és , . ,, r- élelmiszeripari egvuttmuko­megtárgyalta a Kadar Ja- dés ,erüle1én Az aut6buBZ_ nos, az MSZMP KB és gyártási együttműködés a Wojciech Jaruzelski, a következő tervidőszakban mintegy 400 millió rubel ér­tékben növeli a forgalmat. A hagyományos szakosítási Szükségesnek tartják, hoev és gyártási kooperációs a két ország tervezésért le­jött határozatok, valamint megállapodások mellett ki- 1*1«* szervei a tervkoordiná­az országaink közötti kap- dolgozták a növényvédő dóval összefüggő munkákat szerek és intermedierek el«ő félévében fejezzek gyártásszakosítási és kölcsö- ó®­nös áruszállítási megállapo- A bizottság értékelte a dását is. A felek előzetesen műszaki-tudományos együtt­megállapodtak abban, hogy működés terén az elmúlt magyar gabonát szállítanak években végzett munkát, és megfelelő lengyel nyers- és megbízta a két ország ille­alapanyagok, így kokszolha- tékes főhatóságait a műsza­tó szén. elektrolitikus réz ki-tudományos együttműkö­más termékek ellené- dés 1986—1990. évekre szó­ben. ló programjának egyezteté­A bizottság ülésén kedve- »ével. zően értékelték, hogy a két A bizottság hasznosnak ország közötti árucsere-for- értékelte a két ország gaz­fejlő- daságiránvítási rendszerérői dik. Az 1984. évi forgalom a legutóbbi ülésszak ófa lcü­meghaladja az. egymilliárd lönbözó keretekben folyta­rubelt Az. idén november- tott konzultációkat. LEMP KB első titkárainak találkozóin elfogadott meg­állapodások. a múlt évi bi­zottsági ülésszakon létre­z.endö évekre. Az ülésszak áttekintette a két ország 1936—1990. évek­re szóló népgazdasági ter­vei egyeztetésének helyze­tét, Megállapították, hosv a munka iól halad, a követ­kező ötéves tervidőszakra a két fél által előirányzott áruszállítások mintegv két­harmadát már egyeztették. 0 Bukarest (MTI) len. a kizsákmányolástól Nicolae Ceausescu. az.RKP mentes társadalomért, közö­főtitkára, az RSZK elnöke sen valósították meg a fel­csütörtökön beszédet mon- szabadító forradalmat, közó­dott a magyar és német sen hozták létre a szociális­nemzetiségű dolgozók együt- ta társadalmat — mondotta, tes ülésén. Egyebek közt ki- Ceausescu szavai szerin jelentette: a századok folya- , y mértékben man egvutt eltek, dolgoztat: ' , és harcoltak románok, ma- megoldott a romaniat nem­gyarok, németek é.s szerbek, zetiségi probléma", s ,.a nem­valamint más nemzetiségek, zetiségek számara minden együtt hozták létre mindazt, területen biztositjak a teljes galom dinamikusan ami ma Romániában talál- jogegyenlőséget". Az RKF ' ható különböző vidékeken. KB főtitkára, az RSZR el­Egvütt harcoltak az elnyo- nöke állást foglalt az anya­más. az igazságtalanság el- nyelvi oktatás joga mellett. Leningrád Ákik megszelídítik a tengert... A kerekek számára szokatlan, ke­mény, szilárd, de simának legfeljebb csak viccből nevezhető úton halad Ikarus-buszunk. Bal felől ugyan lát­szik a part. ám tenger vesz körül bennünket mindkét oldalról: a Finn­öböl enyhén sós. zsák formájú part­vonal közé szorított vize. Az autóbusz megáll, de a rázkódás nem szűnik meg. Csak elképzelni tudom: ilyen lehet a földrengés. Harminc tonna nyomású vibrátorhengerek döngölik a teherautókról lebillentett, a mínusz tizenöt fokos hidegben még gőzölgő földet. Az öböl északi partját Kotlin­szigettel összekötő hatalmas mestersé­ges földgáton vagyunk. A leningrádi árvízvédelmi létesít­mény építkezésén felvonultatott tech­nika nem a szokványos léptékű. A te­herautók itt negyven és huszonhét tonnás Belaz-dömperek, a máshol ha­talmasnak tűnő Krazok Eskamazok itt eltörpülnek mellettük, ötszáz ön­borítós vagon szállítja a földet a ho­mokot. a sódert, a követ a partig, uána jönnek a gépkocsik, a hatalmas magyar daruk, az NDK-beli hengerek, a 330 lóerős Kirovec-traktorok. A védmű építése során 50 millió köb­méter talajt kel! megmozgatni, ebből 5 millió köbméter a kő. Mi tette szükségessé ezt a giganti­kus vállalkozást? Bár a Ladoga-tavat a tengerrel ösz­szekötő rövid, bővizű folyam cseppet sem szeszélyes, a Néva-parti város születése óta szenved az. árvizektől. Itt nem a folyó, a tenger a kiszámít­hatatlan. A Balti-tenger fölött gya­koriak az alacsony nyomású légköri képződmények, a ciklonok. Ezek szin­te felszívják a tenger vizét és vizku­t>ola keletkezik. Amikor a kupola összeomlik, körkörös hullámzás indul a partok felé. Ha erős nyugati szél fúj. magasra korbácsolhatja ezeket a hullámokat, s azok a 3-4 méter víz­mélységű Finn-öbölben össztorlódva. több méfer magas vízfalat is nyom­hatnak a Néva deltáján keresztül a városra. A városra alapítása óta zúdult több mint kétszáz árvíz tobbsegében jóval alacsonyabb vízszintű volt. Az 1824-es nagy árviz. amelyet Puskin is meg­énekelt a BronzLovasban. négy méter húsz centiméternyi magasságot ért el. Ismeretes, hogy Nagy Péter cár is árviz miatt vesztette életét: megfá­zott. amikor egy katonát mentett ki a jeges vízből. A szelek által benyomott, a Néva vízhozamát egyes esetekben negyven­szeresen meghaladó áradat ellen ko­rábban is megpróbáltak védekezni. A várost megkerülő vízelvezető csator­nát azzal a céllal építette Kutuzov mérnök (a legendás hadvezér nagy­apja). hogy ezen át az áradás a város fölé terelődjék. A számítás azonban nem vált be. 1979-ben született meg az SZKP KB és a Szovjetunió Minisztertanácsa kö­zös határozata a gátrendszer megépí­téséről. Ezt követően indult meg a munka, ekkor hozták létre a Lengi­droenergoszpecsztroj elnevezésű víz­építő vállalatot, amely a munkálatok fővállalkozója. Bár hetvennél több vállalat szakemberei dolgoznak az építkezésen, a 7 ezer 500 dolgozóból 5 ezer 500 ennek a vállalatnak az. al­kalmazottja. Kiemelt bért kapnak: a közvetlenül a védmű és a műtárgyak építésén dolgozók fizetését 1,2-es szorzóval átszámítják. Az idehívott vízépítő szakmunkásoknak azonnal lakást biztosítottak Lomonosz.ovban. Kronstadtban és az északi parton. Maga a gát. is Lomonoszovtól hat kilométerre indul délen, érinti Kot­lin-szigetet. maid északon. Liszijnosz. fölött ér újra partot. Egyidejűleg két irányból kezdték építeni. Teljes húsz­asa 25.4 kilométer lesz. ebből 22 kilo­méter a vízben épül. A gát alapja száz méter, koronája harminc méter széles lesz. hat méterre emelkedik ki a vízből, tetején kétszer három sávos autópálya fut majd. Az északi. 13.5 kilométeres gátsza­kasz alapia már elkészült, átlagosan két-három méterre emelkedik ki a vízből. Autóbuszunk tanúsíthatja: Kotlinra. Kronstadt szigetére már száraz lábbal-kerékkel iuthatunk el. 1987. november 7-re a két és fél mé­teres áradásoktól mar vedett lesz a város. A gátfalban hat vízcserélő-víz­áteresztő és. két hajózózsilip késjül. Ez utóbbiak kétszáz méter szélesek és tizenhat méter mélyek lesznek, tehát amelyik hajó a dán partoknál bejut a Balti-tengerre, az Leningrádba is be­futhat. A zsiliprendszert fél óra alatt lehet lezárni hatalmas hidraulikus kapuk­kal. az áradás viszont hat órára előre jelezhető a tallinni megfigyelő állo­másról. Legtovább harminchat órán át maradhatnak zárva a kapuk, ennyi idő alatt ugyanis a Néva vize éppen 1.60 méterrel duzzasztja a lezárt öbölrész szintjét, és az e fölötti víz­magasság már árvíznek számít. A bal­ti árvizek azonban sohasem tartanak tovább nyolc óránál. — A hatos számú vízcserélő zsilip­kapu ez év május 8-a óta üzemel. Itt egyenként 120 tonnás szerkezetek zár­ják le a gátat — mutatja kísérőnk. Alekszandr Perepelicin. a Lengidro­energoszpecsztroj pártszervezetenek titkára. Az ötös számú kapusornál azt is látjuk, hogyan készülnek ezek a mű­tárgyak. A leendő betongát helyét körtöltéssel veszik körül, a középső területről kiszivattyúzzák a vizet, és szárazon folynak a betonozási-szere­Iési munkálatok. Itt 180 tonnás kapuk épülnek. Mintha a közeli fortok (mes­terséges szigetek) hajdani ágyúinak torkolattüzet akarnák idézni hegesz­tőgépek szikrázó kék fényei villognak mindenütt. Amikor áll a zsilipekkel szabdalt betongát elhordják az egy­kori kötöltés maradványait, és a viz szabadon cserélődhet a kapuk között. — Nem változik meg a természet egyensúlya. a terület üdülőkörzet-jel­lege pedig erősödni fog. Még a torto­kon is horgásztanyák létesülnek majd — magyarázza Alekszandr Perepeli­cin. — Egymilliárd "rubelbe kerül az építkezés. A számítások szerint tíz év alatt megtérül a beruházás — fű­zi hozzá. Ha az elkövetkező tavaszokon és őszökön a nagy árvizeket kivédi, tá­lán előbb is. Lengyel László

Next

/
Thumbnails
Contents