Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-24 / 302. szám

84 Vasárnap. 1984. december 23. Nyolc év, nyolc nap Opcrafclvétel Nagymágoeson. Ezúttal a „díszlet" a Mentségül: sokkal nehe­zebb volt megszervezni a szegedi tévét, mint lehetett azt Pécsen. Magam ment­ségére: nem áll szándékom­ban mentegetni a szegedi stúdiót semmilyen fondor­lattal, csupán arra emlé­kezem, hogyan „jött nap­világra" a város új „gyer­meke". Ha már hasonlat, legyen vaskos: „inkubátor­ba került a bébi", ahol úgy megerősödött, hogy méltó partnere, kitűnő segítőtársa a TEVÉNEK. Wichmann Ta­más jut eszembe, aki gye­rekkorában mozgássérült volt, s aki sziklakemény akarata „üvegburájában'' iz­mosodott, s többek között kilencszer lett világbajnok a talán leginkább embert gyötrő számban, a kenu­ban. Evezzünk most át a Ti­szán, idézzük fel a mene­dékhelyet, a Sportcsarno­kot. Ez volt, nem volt más, dolgozzanak ott az öltözők­ből alakított stúdióban. El­képzelhető, hogy milyen le­hetett egy hely- és csend­igényes műfajnak kinőni önmagát szükséghelyen. Az első adást 1976. november 24-én láthattuk. Ugyanez a pécsiek bemutatkozó idő­pontja. Akkor egyértelmű vereséget szenvedett Szeged. Olyan súlyos volt ez, hogy három évig viselték ennek a terhét. Mivel győzött Pécs? Ké­zenfekvő: akkor már 25 éves rádiósrutinja volt a szomszédvárnak. Nálunk szinte senki sem ismerte a mikrofonos újságírást. De azóta megtanulták! Bizony­ságul: 12 ezer percet adott a szegedi stúdió, ami 200 óra, illetve kerekítetten 8 nap a képernyőn. Kijelent­hetjük, mert kijelentették már „illetékes" helyeken is, hogy egyenrangú társa va­lamennyi főosztálynak. Iga­zolandó: számtalan tévéjá­ték készült Szegeden, avagy a környéken, csodás hely­színen. Ilyen például a nagymágocsi Károlyi-kas­tély, ahol minap vígoperát rögzítettek. A legnagyobb elismerés, hogy fő napon, fő időben, az egyes műsor­ban sugározzák az itt ké­szült, 55 perces show-mű­sort! Ezt december 29-én láthatjuk, 20 óra 5 perctől. Hét szűk esztendő után tavaly költözhetett el a stú­dió az albérletből. Az Út­törő téri székház dekoratív, s ami a legfőbb, kielégít minden igényt. A volt út­törőházból kialakított-kibő­vitett épület 2800 négyzet­méter összalapterületű, ami­ből a stúdió 160 négyzetmé­ter. Hogy elég-e? Igen, bő­ségesen! Kellemes végigsé­tálni a műhelyben. Nyug­tató az okker és dióbarna színharmónia, irigylésre méltóak a kollégák mun­kaszobái. Csönd van az épületben. Csönd csak éjjel volt az al­bérletben. Érthető, hiszen a Sportcsarnok edzésekre, versenyekre való. Ott a stúdió födémje azonos volt a játéktérrel. A vasbeton szállította puffogások-dü­börgések közepette elkép­zelhetetlen bármilyen föl­vétel. Tehát — n kezdeti há­rom évet leszámolva — a szegedi stáb megmérettetett, és jónak találtatott. A bu­dapesti főosztályok mind többet kérnek Szegedtől. A Zene — Szeged — Zene, vagy a Zenebutik igazi el­ismerés, csakúgy az a meg­bízás, amely szerint elké­szült (még nem volt adás­ban) egy tévéjáték. Címe: Mécsfény. Ez Arany és Pe­tőfi levelezéseit dolgozza fel. A Volán—Alicante ké­zilabda-kupameccset is a szegedi technikával, az it­teni műszakiakkal közvetí­tették. Alapvető feladat a Dél­Alföld (Bács, Békés, Csong­rád megye) életét bemutat­ni, úgy, hogy a műsorok al­kalmazkodjanak az orszá­gosan is aktuális kérdé­sekhez. Ezen túl, megszer­vezték a környékén élő nemzetiségiek műsorát is. A román nyelvű adás 1982 áprilisában, a szlovák pe­dig tavaly szeptemberben indult. A földrajzi adott­ságok szinte tálcán kínál­ták a lehetőséget, hogy kap­csolatot teremtsenek az új­vidéki televízióval. Évente két közös műsort készítenek — immáron három éve. Példa erre a Pola-Pola, Fe­le-Fele. A felvételeket két nyel­ven készítik. Most egy ver­ses műsoron dolgoznak, kö­zösen. A Tisza menti táj­egység néptánckincsét dol­gozzák fel. Készül a Tisza­táj és a Matrica irodalmi folyóiratok műsora is. Do­bozban van már az oroshá­zi Madrigál kórus fölvé­tele; érdekessége, a kórust Koroknay Károly felvétele Károlyi kastcly terme a neves zeneszerző, Szoko­lay Sándor édesapja, Szo­kolay Bálint alapította. Meg kell említeni a Gyulai Vár­színházzal való kapcsolatot: a földkerekségen ma élő lírikusok verseit dolgozzák fel, valamint a Kicskereső ifjúsági folyóirat „különki­adását", amelyet nyaranta készítenek 10—14 évesek­nek. Új feladat? A következő év első felében megindul a regionális adás. Ezt a Dél­Alföldön lehet fogni. Szen­tesről sugározzák majd a 2-es csatornán, hetente har­minc percet. A technikáról is szólni kell. Ugrásszerű javulást hozott az átköltözés. Min­dent színesben vesznek föl, a tévések legnagyobb örö­mére a garázsban díszeleg — persze leginkább, dolgo­zik — egy vadonatúj, na­gyon korszerű, színesközve­títő-kocsi. Azt hiszem, ezzel a mű­szerrel is a kiváló munkát ismerte el a „nagy tévé". Jószándékkal mondták: a közeljövőben Szegeden in­duló rádió szervezéséhez se­gítő kezet nyújtanak. For­dult a világ. Hiszen most adódhat elő­ször, hogy televíziós rutinra támaszkodhat a rádió. Acs S. Sándor Hét közben, egy-egv roha­nó. ideges, stresszekben bő­velkedő napo. hánysz-r só­hajtunk fel: bar csak két vége lenne! S amikor lön. ott állunk tanácstalanul a két szabadnap előtt, nem tudunk mit kezdeni vele. Azaz tudunk: folytatjuk azt. anut pénteken abbahagy­tunk, dolgozunk kalákában, dolgozunk a gmk-ban. dol­gozunk a konyhában, a ház körül, a garázsban, legjobb esetben a kiskertben. Mo­noton egymásutánban, cseppnvi változatosság nél­kül jön hétre hét. lábunk ugyanazokat az utcákat ta­possa, szemünk érzéketle­nül siklik át a mégoly esz­tétikai értékkel büszkél­kedő épületeken. szobro­kon, lökdössük egymást az autóbuszon, az üzletel;ben, odahaza vacsorakészítés. mosás, mosogatás, közben oda-oda vetünk egy-egy szót érdeklődő gyermekünknek, aztán a nap végeztével le­huppanunk a tévé elé. Env­nyi. S másnap minden kez­dődik elölről. Így telnek el hetek, hónapok. így az évek, s panaszkodunk, nincs al­kalmunk a kikapcsolódásra, a feltöltődésre, az erőgyűj­tésre. Több cukrozott gpmöfes A kereslethez igazodva, a korábbinál több cukrbzott gyümölcsöt gyárt e szezon­ban a kecskeméti Alföld Szakszövetkezet. Három me­gye háztáji kertjeiből tízfé­le gyümölcsöt vásároltak. | 1.| Alkalom és lehetőség. Al­kalmat kínál a szabad szombat és a vasárnap, más kérdés, hogy — törekvő nép lévén, nem nyugszunk bele a kevésbe és a nincsbe - — ezeket a napokat is pénz­es nem erőgvűitésre hasz­náljuk föl. Pedig orvosok a megmondhatói, bizonyos ha­tárokon túl sokkal inkább létkérdés a pihenés. mint néhány ezerrel több forint. Lássuk a lehetőségeket! Bennünket, szegedieket saj­nos nem kényeztetett el a természet, nincsenek hóföd­te bérceink, vadregényes völgyeink, vízesésünk és fu­tó patakjaink. amelvek vonzzák a turistákat. Igáz­ván Tiszánk, de vize nem CSábít a fMröérr- -> ti kc-sken.v, bozótos erdősáv­ja a sétára. Hova mehet­nénk hat, ha mégis erőt ve­szünk magunkon és hét vé­gén sutba dobunk minden­féle szerszámot. 1 oltat és fő­zőkanalat? A városi tanács 1975 és 1930 között nyolc Szeged környéki erdőben alakított ki olyan környeze­tet, amely a szombati, va­sárnapi kirándulásra, ter­mészetben eltöltendő, kel­lemes időtöltésre hivatott. A Ueiag 1,5 millió forint értékben hangulatos, kör­nyezetbe iliö esőbeállókat, padokat. asztalokat, torna­fölszereléseket helyezett el a iák között, több helyen szalonnasülő, bogrács tar ió állvány, kut fogadja a ki­rándulókat. sok-sok tár;,a­da'm: munkás jóvoltából. Azaz, sajnos helvteien a je­len idő használata: fogadta a k rándulókat. A tanács vizsgálata szerint ezekből a berendezésekből a legtöbb helyen mar csak mutatóban maradt. A tapasztalat sze­rint a legközelebbi, érthető­en a leglátogatottabb erdei pihenőhelyek állapota a leg­siralmasabb, s minél távo­labb esik valamelyik a vá­rostól, annál épebb. annál tisztább, annál kellemesebb. Az emberi nyomok arra utalnak, hogy mégiscsal; használjuk ezeket a kirán­dulóhelyeket. De kik? Félő. hogy nem azok, akik kultu­rált kikapcsolódásra vágy­nak, sőt őket talán el is ri­asztja, legalábbis, nem vonz­za ez a környezet. A Bikató, a Vértó, a Sancer tavak környéke a szándékos, bar­bár rongálás áldozata lett. Hiába a tanács, a Defag minden jószándéka, a bele­ölt forintok és munkaórák, a karbantartásra fordítható 100 ezer forint elég a beren­dezések újrafestésére, apró javításokra, az erdei al j nö­vényzet kiirtására, de nem elegendő az elégetett esőbe­állók évenkénti újjáépíté­sére, a kiborított padok új­rabetonozására, a hiányzó lécek, a lecsavart csaptele­pek pótlásr'rá. 2. Az édesüzemben a nyáron összegyűjtött, félkészen tá­rolt szamócát, meggyet, cse­resznyét, zöld mandulát, di­ót, körtét, szilvát, sárga- és őszibarackot, valamint sár­gadinnyét a téli hónapokban kandírozzák. Pályázat honvédségi ösztöndíjra A Honvédelmi Miniszté­rium jelentkezésre hívja fel meghatározott felsőoktatási intézmények nappali tagoza­tos hallgatóit vagy az oda felvételre jelentkezőket, akik tanulmányaik befeje­zése után — képesítésüknek megfelelően — a Magyar Néphadsereg hivatásos tiszt­jei kivannak lenni. A ie­lentkezés feltételei: ma­gyar állampolgárság, feddhe­tetlen előélet, erkölcsi, poli­tikai megbízhatóság, egész­ségi alkalmasság hivatásos katonai szolgálatra. A pályázók jelentkezési lapot iskolájukban, vagy a hadkiegészítési és területvé­delmi parancsnokságoktól kaphatnak. Honvédségi ösztöndíjra pályázhatnak a műszalci egyetemek közlekedésépítő, földmérő. járműgépész, szerkezetépítő. épületgé­pész. építésztervező, gép­ipari technológiai, híradás­technikai, műszer- és irá­nyítástechnikai mérnök ké­pesítést nyújtó szakjain ta­nulók. Jelentkezhetnek a tudo­mányegyetemek jogász­pszichológus. programozó matematikus, térképész, me­teorológus, tervgazdasági és pénzügyi szakos tanulói. Várják az orvostudományi egyetemek általános orvos hallgatóinak jelentkezését is. A főiskolák és az egyete­mek főiskolai karajnak ma­gas- és mélyépítési, épület­es építőgépészet i. hídépítési és fenntartási, útépítési és fenntartási. vasútgépészeti. közlekedésautomatizálási, gyártástechnológiai. hír­adásipari, szervezés- és számítástechnika alkalma­zási, repülögépvezetői, föld­mérési és földrendezői szakos növendékei ugyan­csak pályázhatnak. Női; csal; egyes terüle­tekre és korlátozott létszám ban jelentkezhetnek, erről a hadkiegészítési és terület­védelmi parancsnokságok személyügy i osztályain ad­nak felvilágosítást. Az ösztöndíjszerződés megkötésére az egyetemi (főiskolai) felvételi vizsga, valamint a katonai pálya­alkalmassági vizsgálat együttes eredményétől függően kerülhet sor. Az egyetemisták (főisko­lások) az évfolyamtól füg­getlenül bármely időpont­ban pályázhatnak, a felső­fokú oktatási intézmények­ben felvételizők március 31-ig jelentkezhetnek. Mí a teendő? Semmi eset­re sém az; hogy arra buzdít­suk a városlakókat, csukják bt maguk mögött a lakás ajtaját, zárkózzanak be hét vegén is a négy fal közé. A természet s benne az ember építette, bennünket szolgáló bererdezések épségét min­den eszközzel, végre kellő hatósági szigorral meg kel­lene védeni. Ebből az alap­állásból várható el csak, hogy a társadalmi munkára építő fejlesztésekre lesz ele­gendő jelentkező. Elvégre senkitől nem kívánható, hogy elkótyavetyélje ener­giáját. pusztító kezeknek ál­dozza munkáját, annak ered­ményét. Márpedig — amint azt a népfront városi elnök­sége előtt is elmondta Ta­kács Máté városi főépítész, különösen a panelfalak közé zárt lakókra gondolva —, a Bikató és a Vértó környéké­nek rendezésében számíta­nak társadalmi összefogás­ra. A tanács az e célra ren­delkezésre álló forintjaiból a Sancer-tavak térségét sze­retné kellemes környezetté varázsolni. Az eddigiek alap­ján talán már nem is szo­rul magyarázatra, ami né­hány olvasónknak szemet szóit, nevezetesen az, hogy rt.itri kerítették be a tavak környékét. A vagyonvéde­lemnek éz is egyik módja, annál is inkább, mert ott niaiis van mit védeni. A 2ü hektáros, vegyes erdő o'yannyira megnőtt, s meg­er '.scdött, hogy épségét a juir.tvelt látogatók tömegei­től sem kell féltenünk. Amióta a Medikémia elköl­tözött, nem szennyeződnek a tavak, s a kerítés •jóvoltá­ból a megtisztított területen nem nőnek ki a földből újaob szeméthegyek. A Defag és a Városgondnokság kezelésé­ben levő területet ma már k:c pített sétautak hálózzák be állnak az őrbódék, a ke­ztdőbódék, elkészült a tava­kat összekötő híd, a közel­mú.tban szorgalmasan dol­gozta» itt az olajipar, a Dcmász, a vízművek szak­emberei. Nincs messze az a? idő, amikor kulturált ki­rándulóhelyként megnyitná kc-puit a szabadidőpark, amely a tervek szerint táj­jellegű vadasparkká, a kör­nyékünkön honos vad. és háziállatok otthonává, egv­szei állatkertté fejlődhet. Hasonlóan csábító a Matyér — egyelőre sportolási lehető­séget kínáló — környékének jövője. Foglalkoznak a gon­dolattal, hogy a kirándulni vágyó városlakókat is be­engedik erre a területre, netár, a sátorozókat is. Jo­gos az indulatos kérdés; de hát érdemes?! Két malom közt őrlő­dünk: melyik a fontosabb, a természet- és a vagyonvé­delem, vagy az egészséges életmód, a kikapcsolódás föltételeinek a megteremté­se. Úgy tűnik, hogy e két egyaránt létfontosságú igény' aligha.'.lehat egyszer­re kielégíteni, mert az em­ber nyoméban',;< mindenütt pusztulás jár, épen csak az marad, amit jelenlétünkkel nem szentségtelenítettünk meg. Nem fedeztük föl a szc.regi. vasútállomás mel­letti, szalonnasütővel, padok­kal ellátott kis pihenőt, nem is volt, aki megrongálja. Az hát a megoldás, hogy „lel­tárba'' véve a kirándulóhe­lyeket. eltitkoljuk létüket, s a felajzott idegrendszerű városlakó meg hét végén is ói led jön a négy fal között? | 3.J Aligha. Higgyük, hogy az ember, belátva, maga is a természet része, csak meg­próbálja úgy élvezni a tes­tei-leiket fölfrissítő zöldet, a tiszta levegőt, a madárfüty­tvös csöndet, hogy közben nem árt neki. S ha hitünk mindehhez nem elég? Ne riadjunk visz­sza a szigor kényszerítő ere­jétől sem: nehogy mindany­r.yjan végleg kitaszíttassunk — mint arra érdemtelenek — a természet lágy öléből. Mert egy-egy rohanó hét u'án mégiscsak ez az egyet­len idegnyugtató menedé­künk. Chikán Ágnes Fölújítják o Rákóczi-várat Évszázádokon át állta a történelem viharait hazánk egyik legszebb, legépebb várépítészeti remeke, a sá­rospataki Rákóczi-vár. Min­denkor fontos katonai bázis­nak számított. Még negyven évvei ezelőtt is igen sok gra­nát- és aknatalálat érte, mi­vel a visszavonuló német és nyilas egységek a falai közé vették be magukat. A vár fölött elzúgott szá­zadok kikezdték a mégoly vastag falakat is, úgyannyi ra, hogy napjainkban ha­laszthatatlunnu vált a vár magvát képező Vöröstorony és a palotaszárnyak külső felújítása a kőcsipkés bás­tyákkal, messze tekintő vi­gyázóházakkal együtt. A munkák az Országos Műemléki Felügyelőség irá­nyításával folynak. A szak­emberek gondosan ügyelnek arra, hogy a meglazult kö­vek, reneszánsz ablakdíszek, faragványok hitelesen kerül­jenek vissza a vár falaiba.

Next

/
Thumbnails
Contents