Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-21 / 299. szám

Péntek, 1984. december 21. 59 Tanácsülések Felmentés, A kisváros anatómiája Sándorfalván és Forráskúton Tegnap, csütörtökön délután tartotta ülését a Sándorfalva—Dóc és az Ül les— Forráskút nagyközségi közös tanács. Mindkét testület megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottságának a tanacsí munkával összefüggő októberi állásfoglalását, illetve foglalkozott az ebből adódó helyi feladatokkal, amelyeket az ügyintézés és a lakossággal való kapcsolatok javítása, a demokratizmus szélesítése érdekében kell elvégezni. Emellett elfogadták a tanács és a végrehajtó bizottság 1985. évi munkatervét is. Sándorfalván elemezték a tanácsi vb egyéves tevékenységét. Rámutattak: az eredmenyesebb munka érdekében szükséges, hogy a tagok az eddiginél erőteljesebb aktivitást fejtsenek ki. Szó volt a község fejlődését meghatározó lakásépítésekről is. E témáknál megállapították: az új telkek osztásánál fokozottan figyelembe kell venni, hogy a lakosság előnyben részesíti a családiház-épitést a társasházakéval szemben. Forráskúton a tanácsülés résztvevői megvitatták és jóváhagyták a jövő évi költségvetési és fejlesztési tervet. majd beszámolót hallgattak meg Üllés egészségügyi ellátásáról, és ehhez kapcsolódóan tárgyalták a nőpolitikái határozat végrehajtásának tapasztalatait. Nemzetiségi politika A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsegének elnöksege csütörtökön Gyulán ülést tartott. Az ülés előadói, Márk György főtitkár és Martyin György titkár a szövetség munkabizottságainak beszámolói alapján értékelték az ez évi munkát Mint megállapították, sikeres volt a szövetség1 ezévi két kiemelt rendezvénye: a román nevelők országos találkozója, és az e nemzetiségünk néprajzával foglalkozok tanácskozása. Az idén is eredményesek voltak a különféle politikai, közművelődési, népművészeti, anyanyelvápoló, hagyományőrző rendezvények. A szövetség legutóbbi kongresszusának határozatát teljesítve 1984-ben a hazai románok érdekképviseleti szerv igyekezett szélesíteni tevékenységét, bevonni a nemzetiségi politika végrehajtásába a román lakosságot. A románok által is lakott nagyobb közsé"ekben megalakultak a szövetség aktívacsoportjai is. A legtevékenyebb nemzetiségiek településenkénti öszszefogása a jövő évbeni folytatódik. (MTI) kinevezés A Minisztertanács Gácsi Miklóst, az Országos Mérésügyi Hivatal elnökét érdemei elismerése mellett, nyugalomba vonulására tekintettel felmentette tisztségéből. Egyidejűleg Beledi Dezsőt az Országos Mérésügyi Hivatal elnökévé kinevezte. Gácsi Miklóst — kiemelkedő gazdasági és politikai munkássága elismeréseként — az Elnöki Tanács a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel tüntette ki. (MTI) Grozaemlékülés Petru Groza születésének 100. évfordulója alkalmából csütörtökön Gyulán emlékülést rendezett a Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége. Az Erkel Ferenc Művelődési Központban megtartott emlékülést Petrusán György, a szövetség elnöke nyitotta meg. majd Csatári Dániel kandi, dátus, tanszékvezető egyetemi tanár tartott ünnepi megemlékezést. Ezt követően a gyulai román gimnázium diákjai Groza emlékét idéző műsorral szerepeltek. Az emlékülés alkalmából a művelődési központban kiállítás nyílt, amely Petru Groza életét és munkásságát eleveníti fel. (MTI) Füds feW>efekne\t, betegeknek, nagycsaládosoknak n tanácsi segélyekről Törvényességi ügyekről, kivételes ellátásokról, a feladatok végrehajtásáról, a következő év munkaprogramjáról es a tanácsi segélyezésekről tárgyaltak legnap. csütörtökön a megyei társadalombiztosítási tonacs ülésén. Ezúttal a segélyezes témaköréről tájékoztatjuk olvasóinkat. Elsősorban a legrászorultabb réteget, az időseket, a betegeket., a munkaképteleneket és a sokgyermekes családokat kellett és kell tamogatni Egyik eszköz a szociális segélyezés. A Minisztertanács erre a célra, központi támogatásra, 1983 második felére . 125 millió forint pótelőirányzatot biztosított. amelyből 100 milliót felnőttkorú. 25 milliót pedig a gyermekkorú lakosság segélyezésére lehetett fordítani. Csongrád megye ebből a keretből 4 millió 850 ezer forinttal részesült. Az összeget a következő segélyezesi feladatokra lehetett felhasználni: rossz egészségi állapotú, magára maradott, alacsony jövedelmű idős emberek életszínvonalának megőrzésere. illetve javítására: a lakbérek 1983. iúlius elsejével történt emelésének ellensúlyozására: a rendszeres szociális segélyre várakozók igényeinek kielégítésére: az alacsony összegű nyugdíjasok rendkívüli segélyezésére és szociális étkeztetésre. Az elmúlt évben több mint 46 es fél millió forintot haszna Itak fel segélyezésre. Az idei előirányzat közel 55 millió forint. Az 1984. évi felhasználásról még pontos adat nem áll rendelkezésre. Természetesen figyelemmel kísérték az előirányzatok időarányos felhasználását, mivel Csongrád megyében közismerten magas a 2200 forintnál alacsonyabb nyugdíjasok száma. Az előző évek segélyezési adatait elemezve megállapítható, hogy emelkedett a rendszeres szociális segélyezettek száma. Míg 1982-ben 1916 ember, addig az elmúlt évben már 1998 kapott rendszeres segélyt, amely a létfenntartást biztosította. Olyanok kaphatják ezt, akiknek nincs nyugdijuk, járadékuk, vagy más forrásból származó jövedelmük. valamint nincs tartásra köteles és képes hozzátartozójuk. Ezen segély odaítélése szigorú feltételekhez kötött. A nő 65., a férfi 70. évének betöltése után részesíthető ilyen támogatásban, természetesen abban az esetben. ha nincs létfenntartást biztosító jövedelme. Kaphatnak olyanok is, »kik az említett korhatárt még nem érték el, de munkaképességük legalább 67 százalékban elveszett, és nincs jövedelmük. A rendszeres támogatásban részesülők évente négyszer kaphatnak segélyt. Rendkívüli segélyt kaphatnak az olyan személyek, akiknek nyugdíja alacsonyabb 2200 forintnál, továbbá az olyan betegek, akik nagyobb értékű gyógyászati segédeszközt kénytelenek vásárolni (tolókocsi, hallókészülék ...). Elemi kár esetén is támogatható egyén vagy család. A rendszeres szociális segély összegének felső határa havi 1870 forint. Tavalyelőtt 4692-en. 1983-ban pedig 7670-en kaptak rendkívüli segélyt. A segélyre szorulók felkutatásában és az igényjogosultság jelzésében az elmúlt évtől kezdve aktívan közreműködtek a társadalmi szervek. Csongrád várostervezője a Hild-érem kapcsán Újsághír: a Magyar Urbanisztikai Tarsaság 1984ben a Hild János-emlékérmet adományozza Csongrád város tanácsának és társadalmának a harmonikus városfejlesztésért. különösen az élő hagyományok tudatos ápolásáért A Hild-érmet és oklevelet ünnepi tanácsülés keretében tegnap, csütörtökön délután adta át dr. Szabó János akadémikus, a MUT elnöke Nagy Imre tanácselnöknek. Kiss Lajos várostervező építesz, a CSŐM [TERV munkatársa tizenhárom esztendeje foglalkozik a csongrádi városkép alakításával. Az első. gyerekkori élmények vásárokhoz, kirándulásokhoz kötődnek, amikor is Kunszentmártonból nagyapjával be-beruccant Csongrádra, ahol a kocsiról igencsak megdézsmálhatta az ut melletti gyümölcsfákat. Aztán, mikor tervezőként került kapcsolatba a Tiszaparti kisvárossal, meglepődött: rendezett, jó ízléssel fejlesztett, határozott szemlélettel alakított, jól tagolt, szépen parkosított városban találta magát. — Az első munkám, bugással végződött Jól megfizettem a tanulópénzt mert túlságosan nagy vehemenciával láttam hozzá a bökényi városrész terveihez. Ez a kudarc nem keserített el, sőt, a kapcsolatból immár hosszú szerelem lett. meglehetősen sok élmény, munka köt Csongrádhoz. A városnak igen szerencsés a természeti környezete — nem véletlen, hogy a Közép-Tisza-völgy egyik legősibb települése. Ugyanakkor szimpatikus volt a város léptéke, sok-sok adottsága. fej leszülető volta. S még egy nagyon lényeges és fontos tapasztalatot szűrhettem le már a közös munka legelején, őszinte fogadókészséget, nyitottságot, nagyszerű partneri kapcsolatot, rugalmasságot. kölcsönös bizalmat. Bizonyára összefüggött ez személyeKkel is, a sorból elsőként ar. «Varga József volt tanácselnököt említem, aki okos es bátor várospolitikus volt. mecenási szerepéből sokat kamatozott a város A nyitottságot kétoldalú dolognak fogtuk fel. Egyrészt, hogy mindenről őszintén beszéltünk, igyekeztünk befogadni minden új, korszerű szellemi áramlatot. s azokat a konkrét helyzethez igazítani. Ugyanakkor a városszerkezetben is szerettük volna megőrizni a nyitottságot. mely feltétele, hogy a jövőben a ma még megfogalmazhatatlan igényeket is ki tudja elégíteni. A múlt értékei és az urbanizáció divatelemei. úgy érzem, harmonikusan vannak jelen a mai Csongrádon. — A város három, jól elkülöníthető részre osztható. A történelmi belvárosra, a régi halászházakkal; a városközpontra. mely néhány műemlék és értékes épület mellett a század első harmadában felhúzott házakból áll; s a bökényi városrészre, mely tulajdonképpen egy új lakótelep. — Kezdjük a végén. Az első munkám egy tízéves program keretében indult lakótelep a város keleti, természeti adottságok formálta részében, Bökényben. A tervek szerint tömeges lakásépítés terepe volt ez a terület. Föl is épült 1100 lakás, alapfokú és városi szintű közművekkel. A jövőben — újraértékelve és felülvizsgálva koncepciónkat — folytatjuk e lakótelep építését mindenekelőtt kis társas- és családi házak támogatásával. A városközpont jórészt elnyerte végleges arcát, s számomra ez a csongrádi példa igazolja, hogy egyedileg nem túl értékes házak is alakíthatnak élményszerű térformákat, arányokat jó tagolású utcasorokat, szépen illeszthetők a régi emlékek és az új épületek harmonizálhat természeti és épített környezet. Tulajdonképpen mindez azt bizonyítja, hogy itt már légen is várost epítettek. nem csupán épületeket. A harmadik a régi halászfalu, a védett történelmi belváros. Itt szeretnénk megőrizni a 17. századi halásztelepülés szerkezetét, hangulatát, a népi építészeti együttest. Nem skanzent akarunk kialakítani, hanem élő, működő portákat, utcákat rehabilitálunk, életben tartjuk ezt az együttest, miközben a természetes úton megüresedő lakóházakból múzeum, vendégház, képzőművészeti alkotóház vagy vendéglő lesz. Ma mindhárom városrész jelképez egy-egy friss képzőművészeti alkotást. A régi belvárosban nyáron avatták föl Szervátiusz Tibor faszobrát, a városközpont „kapuiában" áll Tóth BéLa kubikosa, s nemrégtől a bökényi lakótelepet díszíti Mihály Gábor plasztikai jele. — Miként foglalhatná össze közel másfél évtized várostervezői tapasztalatait? — A város élő organizmus, nem steril épületek egymásmellettisége. A jó épület szükséges, de nem elegendő feltétele a várostervezésnek. A kisvárosoknak van egy csapdája: egy nagyobb koncepció a kevesebb pénz miatt szinte mindig csak torzó jelleggel valósulhat meg. Csongrád legfőbb jellemzője a kontinuitás, személyek és a szemlélet folytonossága. Ahogy Németh László kitalálta Vásárhelyen a „csomorkányizmust", mely tudati elemek sűrűsödése, identitástudat és lokálpatriotizmus, büszkeség és tenni akarás, ugyanígy véleményem szerint van „csongrádiság" is. S ami még meghatározó és kellően nem méltányolható: Csongrád kisváros, és nem is akar más lenni! Tandi Lajos Közlekedés — biztonság Napirenden: a kerékpárút Elnökségi ülést tartott a Csongrád megyei Közlekedésbiztonsági Tanács tegnap, csütörtökön a TIT szegedi székházában. A városi KBT négyéves tevékenységéről hangzott el beszámoló, majd tájékoztattak a forgalomszervezés közbiztonsági hatásáról, a megyei kerékpárutak építési tapasztalatairól. Megvitatták és jóváhagyták az 1985. év munka- és költségvetési tervezetét, s ezután bejelentésekkel és javaslatokkal zárták a tanácskozást. A Szeged városi és járási KBT legutóbb négy éve adott számot az elnökségnek az 1975—1980 között végzett munkáról. Az eredmények elismerése mellett akkor Uj karácsonyi műsorát mutatta be Halász Judit és a Bojtorján együttes szerda dé.után a felsővárosi (lila) általános iskolában. A Bartók Béla Művelődési Központ kulturosait dicséri, hogy Budapest után vidéken először itt. Szegeden láthatták a gyerekek ezt a zenésverses összeállítást. A helyszínen hamar szétkapkodott új lemez dalaival indult a műsor. Először Télapót idézte vissza a zenekar, majd a legszebb ünnep, a karácsony kialakulásának történetét mesélte el „Jutka néni", s énekelt a szeretet napjairól, a legendákról, a Száncsengő jászolban született kis Jézuskáról, a három királyról és a pásztorokról; a karácsonyfáról, amely alól mindenkinek jut ajándék; az első hópelyhekről és a c-ilingelő szánokról. A második részt a korábban megjelent lemezek — Amikor én iméq kislány voltam, Máknsrétes, Helikoffer — dallamai alkották. Halász Judit nagv örömére — s talán egy kicsit meglepetés is volt számára — a gyerekek együtt énekelték vele a, Bóbitát. Ákom-bákom történetét és kívülről fújták a mesebeli iskoláról szóló játékos mondókát is. A műsor a Micimackóval fejeződött be. melynek refrénjét sehogyan sem akarták abbahagyni a kicsinyek. Többszáz gyermeknek jelentett „kiskarácsony"-t ez az ötven-hatvan perc és ha néhány nap múlva eljön az igazi, a ..nagykarácsony", remélem, mindegyiknek jut majd feldíszített fenyőfa, amely mellett érezni fogják, hogy nem olyan nap ez, mint más." Varga Gcza újabb feladatokat kapott a városi szervezet. Most elmondhatták, hogy megfeleltek az újabb követelményeknek is. Érdekes és érdemes néhány számadattal is érzékeltetni Szeged közlekedési helyzetét. A környező községekkel együtt a város forgalma 1698 négyzetkilométeren zajlik. Lényegesen befolyásolja a közlekedést, hogy jelentós a személy-, teher- és a tranzitforgalom is. Szorosan a várost tekintve 440 kilométer az úthálózat, amelyen 14 ezer 400 négyzetméternyi burkolati jel, 6250 tábla és 28 jelzőlámpa segíti a közlekedőket. Az intenzíven növekvő forgalmat jól szemlélteti a lemezgyárnál végzett felmérés néhány adata: 1980-ban 22 ezer 440, 1983-ban pedig 31 ezer 895 jármű haladt ott el naponta; csúcsforgalomban óránként 2244, illetve 3589 közlekedési eszközt számoltak össze. Az összehangolt fejlesztések eredményeként — különösen a harmadik körút és az új híd megépítésével — Szeged közlekedési színvonala nagyvárosi lett. A balesetek számát tekintve némi javulás tapasztalható. Bizonyos esetekben alig változott, másutt viszont csökkent arányuk. A KBT munkatársai nagy energiát íordítottak a gyermekek, a gyalogosok és az idősek KRESZ-ok tatására. Az ittas járművezetők tábora viszont sajnálatosan gyarapodott. Sok a segédmotorosok és kerékpárosok okozta baleset is. örvendetes, hogy Szegeden (de a megye más városaiban is) kerékpárutakat építenek. Igaz, szakmai viták miatt akadozott a kivitelezés. de végül is elkészült a Petőfi Sándor és a Rózsa Ferenc sugárúton a bicikliűt. amelyet műszakilag át Is vettek. Addig azonban nem adhatják használatba, amíg néhány kereszteződésben nem teremtik meg a biztonságos átkelés lehetőségét. Elmondták, hogy a kerékpárutakat külön közvilágítással nem kell ellátni, az utcatorkolatoknál viszont kötelező a közvilágítás. Jövőre szándékoznak megépíteni a kerékpárutakat az Izabellahídtól a gumigyárig, valamint Kiskundorozsmára. később pedig a József Attila sugárúton, bár előfordulhat, hogy a Tarján-lakónegyed bicikliforgalmát valamely párhuzamos utcába terelik. Az ülés végén személyi változást jelentettek be: Tiiri Sándor t, nyugdíjbavonulása miatt, felmentették a városi KBT elnöki tisztéből, s helyére Labadi Ernőt nevezték ki. A. S.