Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-19 / 297. szám

5 Szerda, 1984. december 19. Hemzetiségpoütikáiskról a népfrontnál Ülést tartott tegnap, ked­den a Hazafias Népfront megyei nemzetiségpolitikai bizottsága. Petrusan György, a tanárképző főiskola román tanszékének vezetője ismer­tette a megyénkben folyó nemzetiségi nyelvoktatás helyzetet, a nemzetiségi nyelvet oktató pedagógusok tapasztalatait. Móricz Jenö­né. a nemzetiségpolitikai bi­zottság elnöke a november 2(Lán és 27-en Gárdonyban, az országos nemzetiségpoli­tikai bizottságok vezetői ré­szére megrendezett értekez­letről számolt be. Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Borsodi Györgynek, a Szakszervezetek Bács-Kis­kun megyei Tanácsa vezető j titkárának tobb évtizedes J eredményes munkássága el­| ismeréséül nyugállományba vonulása alkalmából a Szo­cali.sta Magyarországért Ér­demrendet adományozta. A kitüntetést Sólyom Fe­renc. a SZOT titkára adta át­Hasznos-e a szünidő? „Holnap már nem lesz is­kola'' — mondtuk nem cse­kély lelkesedéssel gyermek­korunkban valamikor így ka­rácsony előtt. Ha örvendező megállapításunk megütötte valamely bölcs felnőtt — fii­képpen pedagógus — fülét, többnyire nem maradt el a kiigazítás: „Nem iskola nem lesz. kisfiam, hanem tanítás". Életkori sajátosságaink­nál fogva persze nem tehet­tünk mást. tudomásul vettük a helyesbítést, s az okosab­bak — mellékesen a strébe­rebbek — maguk is figyel­meztették később társaikat a pongyolaságra. Holott, éppen ez a „pongyolaság" volt gon­dolatunk pontos kifejezője. A gyermek száméra ugyanis nem az az iskolai szünidő lé­nyege. hogy nem lesz tanítás, hanem az, hogy nem kell is­kolába mennie. Ami egyben azt is jelenti, hogy nem kell korán kelnie, nem kell leg­kevesebb négy-öt órát a fa­lak között ülnie, miközben odakünn talán már szánkó­zásra, hóemberépítésre, sí­zésre alkalmas hó, netán korcsolyázásra való jég van, nem kell házi feladatot ír­nia. órákra készülnie: egyál­talában: néhány napra ol­dódhatik benne mindaz a feszültség —. hogy ne mond­jam: stresszállapot —, ame­lyet az iskolába járás jelent. Lényegében véve ez a fe­szültségmegoldás, — oldódás a tanítási — legyek én is precíz felnőtt, és ne írjam: „iskolai" — szünet célja. S ezt a célt betölteni igen fon­tos, különösen télidőben. amikor is a diák a tanéven belül a hosszabb szakaszt — bő három és fél hónapot — teljesíti egyfolytában. Ez az egyfolytában természetesen módjával értendő, hiszen a vasárnapok mindig is szaba­dok voltak, az utóbbi évek­ben pedig általános a szabad szombat is. ám ezek a hét végék korántsem jelentik a a regenerálódásnak olyan al­kalmát, mint a szünidő. Még a két nap sem biztosít ele­gendő lazulást, már péntek délután arra kell gondolni, hogy hétfőn újra kezdődik az egész; s ne feledjük: éppen az ötnapos tanítási hét be­vezetése jelenti a hétközbeni fokozottabb terhelést. Ámde végül is eljő a vár­va várt téli szünet, amikor is „nincs iskola". Azazhogy van. és kell is lennie. Amió­ta az édesanyák döntő több­sége is dolgozik, szükség van rá, hogy az iskolák — leg­alábbis az általános iskolák — ne legyenek zárva a diá­kok előtt. Nem kevés az olyan gyermekek száma — különösen a nagyvárosi gye­rekeké —, akik a tanítási szünetben teljességgel fel­ügyelet nélkül maradnak, s ha nem mehetnek be az is­kolába — már évek óta meg­született a kifejezés —, „kul­csos gyerekként" lengenek, léfigéííek, fhígném 1 édesany­juk vagy édesapjuk elő nem k+röl a műhkából. (Általá­ban nem korán kerül elő, hi­szen ő is ötnapos munkahe­tet dolgozik, munkanapja te­hát szükségképpen hosszú.) * Kell tehát az iskolai fel­ügyelet, kellenek a nyitva Megnyílt a Régi Képtár Kedden újra megnyitotta kapuit a közönség előtt a Szépművészeti Múzeum Ré­gi Képtára: a gyűjteményt az első napon több százan keresték fel. A csaknem egy évig tarjó ^felújítási os szerelési munkák végez­tével ismét megnyílt kép­iárban a közönség immár frissen festett falak között, méltó környezetben csodál­hatja az európai festészet klasszikus alkotásait. A Régi Képtárban két kép kivételével már helyü­kön vannak az elrabolt, és már restaurált festmények is: a két Tintoretto-képen még dolgoznak a szakembe­rek. A gyűjteményt meg­osztva, a spanyöl szárnyat délelőtt 10-től 13-ig. az olasz szárnyat délután 14-től 18­ig tekinthetik meg > Több Orion tévé és Hi-Fi torony Számolva az igények to­vábbi növekedésével, jövőre lényegesen több Orion szí­nes televízió és más híradás­technikai fogyasztási cikk kerül az üzletekbe, mint az idén. Az Orionban 1984-ben összesen 46 ezer színes te­levíziót állítottak elő, 12 ezerrel többet, mint tavaly Így is nehezen lehetett hoz­zájutni ilyen készülékhez,. Jövőre további 20 ezerrel bővítik a termelést, s ezzel folyamatosabbá kívánják tenni a hazai ellátást. Je­lenleg — s ez szerepel a vállalat jövő évi programjá­ban is — az 56 centiméter képcsőát.méröjü színes té­vék normál kapcsolással es távvezérlővel készülnek egy részük alkalmas a teletext­adások vételére is. Ezek':e a készülékekbe amerikai li­cenc alapji-n gyártott len­g--pl képcsöveket építenek be. A 67 centiméteres kép­-soví televíziók is táwezér­lésűek, s részben francia kepcsövel gyártják ezeket. Újdonság a nemrég forga­lomba került 32 centiméter átmérőjű, szovjet képcsöves, hordozható készülék. A kereskedelemnek 1984­ben 60 ezer fekete-fehér té­vét szállított a gyár a Mát­ra. a Tátra és az Andok tí­pusokból Ezekből is növelik a termelést mert az idén | a kínálat fekete-fehér készü­lékekből is meglehetősen szegényes volt. Nem volt kedvezőbb az ellátás színvonala Orion hangfalakból és Hi-Fi tor- l nyokból sem. Ezért 1985-ben a hangfalakból megkétszere­zik a termelést, mini Hi-Fi tornyokból megháromszoroz­zák, s ebből összesen 30 ez­ret szállítanak a kereskede­lemnek. Ugyanakkor a kor­szerűtlenné és gazdaságta­lanná vált nagyméretű Hi­Fi tornyok gyártását meg­szüntetik. tartó napközik. Ámde ilyen­kor gondolni kell arra, hogy a foglalkozások minél ke­vésbé legyenek tanóraszerű­ek. Sajnos, a kényszerűség — s olykor a nevelői kényel­messeg — miatt ez a kívá­nalom nem valósul meg. Ha nincs klubnapközi, önálló napközis traktus, a gyermek a nap jó részét ismét csak a tanteremben tölti, s az idő­beosztás ritmusa is alig kü­lönbözik a tanítási napoké­tól. Persze mindezt el lehet ke­rülni, ha a nevelő minél többször kiviszi tanítványa­it az iskola falai közül. Ám­de valljuk meg, gyakorta nem szívesen vállalkozik er­re. Nemcsak azért, mert a közlekedés, a gyerekek „moz­gatása" fokozott felelősséget jelent. Vannak más okok is. Nem ritkán tapasztaljuk — olykor az újságok is szóvá teszik e visszás helyzetet —. hogy a különböző intézmé­nyek nem vesznek tudomást a tanítási szünetről. A mo­zivállalatok nem gondolnak arra, hogy ezekben a napok­ban több matinét tartsanak a filmszínházak, lehetőleg a legjobb gyermek- és ifjúsági filmeket tűzve műsorra, a művelődési házak megfeled­keznek arról, hogy máskép­pen kell ilyenkor „nyitva tartani", figyelembe kell venni a fokozódó igényeket, s több gyermekműsort szer­vezni így karácsony körül. Természetesen akad dicsé­retes és jó példa is, s ahol figyelmesek a különböző művelődési intézmények ve­zetői, ott lényegesen köny­nyebb a pedagógusok dolga, .s színesebben, pihentetőbben tölthetik el szünidejüket a ! gyermekek. S ha már a pedagógusok­nál tartunk! Gyakran han­goztatják a nevelőknek: a tanítási szünet csak a ta nulónak szünet, a tanítónak, tanárnak nem. Ez így igaz. Ámde egészen bizonyos, hogy ezt az elvet azokban az isko­lákban alkalmazzák helye­sen, amelyekben úgy szerve­zik meg a munkát, hogy azért pihenésre is jusson egy kis idő. Hiszen a pedagógus is ke­ményen végigdolgozta azt a három és fél hónapot. Rá­adásul többnyire ő is éppen olyan szülő, mint a más fog­lalkozásúak, s éppen úgy megvannak a karácsonyi többletfeladatai. Bizonyos, hogy az a jó, ha január első napjaiban, mind a tanuló, mind a nevelő pihentebben lát újra munkához. M. I. Egy nemzedék útján Néhai mesterünk. Munka István autószerelő és gépla­katos kisiparos működése végefelé összeszámolta, hogy 185 tanuló — akkor még inas — nevelődött a keze alatt. Fiai, autószerelők, vaseszter­gályosok és géplakatosok szétszóródtak az országban, s voltak közöttük, akik ide­gen földön próbáltak szeren­csét. Legkésőbbi fiai is. akik itthon maradtak, közel jár­nak már a hat ikszhez és ké­szülődnek átadni helyüket egy űjabb generációnak, kö­zöttük Mészáros János, a Pa­mutnyomóipari Vállalat sze­gedi gyáregységének — honi lakosoknak textilművek — igazgatója is. Véleménye sze­rint a maszatos kisinastól a. gyárigazgatóig nem különös és főleg nem egyedi az ő út­ja. Megegyezik nemzedékbe­li társaiéval, akik a felsza­baduláskor voltak 19—21 évesek és repülhettek, szár­nyalhattak, minden lehetett belőlük, tárva volt előttük az érvényesülés kapuja, csak be kellett lépni rajta. Kérdés, hogy ki'milyen el­szántsággal, jövőt építő ten­ni akarással lépett be azon a kapun. Ö azzal kezdte, hogy vasesztergályosként beirat­kozott a felsőipariskola gépé­szeti tagozatára, s azt elvé­gezve még mindig a kezdet kezdetén állt. sőt még hát­rább, mert akkor még hosz­szú sorokban várakoztak munkára a gyárak, üzemek és vállalatok előtt. Egy da­rabig elszegődött a talaj­vizsgálókhoz afféle minde­nesnek, majd bekerült a mai vízművek és fürdők elődjé­hez, ismét vasesztergályos­nak. 1947-et írtunk akkor, s még az újjáépítés és a párt­harcok korát éltük. Innen még a hatalom megszerzésén, amely a munkásosztályra várt. Mint fiatal munkásnak az ő helye is a kommunista pártban volt. A mai textilművek alap­kövének lerakásán, a gép­műhelyek építésén alig vol­tak túl pár hónappal, Mé­száros János már itt állt esz­tergapad mellé. Az időpont 1949 ősze volt, s a lehetősé­gek azzal kecsegtettek, hogy aki ideszegődött, akár egy életre elkötelezheti magát a gyárnak. Beszélgető partne­rem nem csalódott ebben máig sem, amikor visszanéz az itt eltöltött több mint 35 évre. Volt anyagbeszerző, műszaki rajzoló, üzemtech­nikus, tartósan munkaügyi osztályvezető, majd kinevez­ték főkönyvelőnek, miután levelező tagozaton diplomát szerzett a közgazdaságtudo­mányi egyetem ipar karán. Pár év múltával került a gyár élére. Elismert vezető­vé nőtte ki magát, amit bi­zonyítanak a megszerzett el­ismerések, érdemek. A köny­nyűipar háromszoros, a gyár ötszörös Kiváló Dolgo­zója. Szakszervezeti Munká­éit a SZOT Elnökség tüntet­te ki ezüst fokozatú jelvény­nyel. Honvédelmi Érdemér­met is több alkalommal ka­pott a polgári védelemben tanúsított helytállásáért. Megkapta a Haza Szolgálatá­ért Érdemrend arany foko­zatát is. A közbülső kisebb elismeréseknek se szeri, se száma, de egyiket sem ad­ták érdemtelenül. A gyárban végzett mun­kája a különböző beosztá­sokban csak egyik jellemző­je Mészáros Jánosnak. Köz­életi tisztségeket töltött be gazdaságpolitikai területen, szakszervezeti és pártfóru­mon. Megadatott neki, hogy Rókus tanácstagja, azé a vá­rosrészé, amely bölcsőjét ringatta és gyermekkora, fel­nőtté válása tanúja is. Sike­res, szerencsés, megelégedett ember családi életében is. Felesége is gazdasági vezető volt iparitanuló-intézetben. Három fiuk van, felnőttek már. A legnagyobb építész­mérnök, a középső pedagó­gus, a legkisebb utolsó éves hallgató a közgazdaságtudo­mányi egyetemen. Bennük csak örömük tellett mindvé­gig, s újabban egy, unoka jö­vetele is megörvendeztette őket. Rájuk is vár majd, meglesni első lépéseit, és for­málni őt a nagycsaládban, amelynek legidősebb férfi­tagja nyugdíjba készül ugyan, de nem pihenésre. Azt mondta, ahhoz túlságo­san megszerette a közhasz­nú elfoglaltságot, semhogy meg tudna lenni nélküle. Lódi Ferenc /ó kapcsolat a testvérvállalatokkal MSZBT-tagcssportok tevékenysége A szegedi városi pártbi­zottság mellett működő Ma­gyar—Szovjet Baráti Társa­ság munkabizottsága tegnap, kedden a Szegedi Konzerv­gyár termében tartotta ülé­sét Kormányos Antal elnök­letével. Dr. Wiegand Gyula, a városi pártbizottság mun­katársa köszöntötte a részt­vevőket. akiknek először Hidvégi Béláné, a konzerv­gyár MSZBT-tagcsoportjá­nak ügyvezető elnöke szá­molt be a kollektíva mun­kájáról. Mint elmondta, a barát­ságot ápoló közösség a gyár­ban társadalmi alapon, a tö­megszervezetekkel együtt, a vállalati pártszervezet irá­nyításával tevékenykedik. Elsősorban a szocialista bri­gádokra támaszkodnak mun­kájukban. amelynek elsődle­ges célja bemutatni a szov­jet emberek életét, munká­Karácsonyi koncert A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskoia szegedi ta­gozatának Weiner Kamara­zenekara idén is megrendezi hagyományos karácsonyi hangversenyét. Az esemény­re megnyertek Ruha István romániai hegedűművészt, nki ezúttal Dankó Brigitta ás Janurik M'.rta zenékari szólamvezetőkkel Bach d­moll és Vivaldi a-moll ket­tősversenyét, valamint Bee­thoven G-dűr és F-dúr ro­máncát játssza. A műsorban elhangzik meg Bach III. Brandenburgi versenye és Vivaldi .Gíória című műve. Szólót énekel Berdál Valéria | érdemes művész. Gelecsényi Kriszta és Meszlényi László. Közreműködik a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vegyes kara Berényt Bogáta betanításában. Az est kar­mestere Weninger Richárd. A karácsonyi koncertet hói­ra p, csütörtökön este fél , 8-tól hallgathatják meg az érdeklődők a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Le­nin körút 79. szám alatti koncerttermében. ját, hétköznapjait. Külön szólt az izmaili konzervgyár­ral meglevő kapcsolatokról, amelynek egyik jó példája a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából meg­hirdetett közös munkaver­seny. Ezen túlmenően cél­juk, hogy bemutassák a Szovjetunió békéért tett erő­feszítéseit és népszerűsítsék a szovjet kultúrát A Csongrád megyei Tej­ipari Vállalat baráti kollek­tívájának munkáját Csá­penszki István, a vállalat igazgatója és egyben a tag­csoport ügyvezető elnöke is­mertette. A négy éve műkö­dő tagcsoport nagyon jó kapcsolatokat tart fenn az odesszai testvérüzemekkel. Rendszeresen kiállításokon mutatják be munkájukat, eredményeiket és több Odesszában kidolgozott tech­nológiát honosítottak meg a vállalatnál. Ezután több résztvevő mondta el véleményét, és az elhangzottakat dr. Wiegand Gyula foglalta össze, majd értékelte a munkabizottság idei tevékenységét, amelyet sikeresnek minősített. A munkabizottság jól irányí­totta tanácsaival a városban működő baráti kollektívák munkáját, ezáltal jelentős mértékben segítette, hogy az MSZBT-munka a megyeszék­helyen éö a vonzáskörzetébe tartozó településeken immár mozRalomma szélesedjen. Cooptourist­tervek A Cooptorurist idei ered­ményeiről és jövő évi ter­veiről tartottak kedden saj­tótájékoztatót az utazási >ro­da vezetői a Budapest Szál­lóban. Mint elmondták, a Cooptourist idei forgalma várhatóan meghaladja „ 2 milliárd forintot. A vállalat az idén is tovább tudta nö­velni — mintegy 6 száza­lékkal — konvertibilis bevé­teleit. Az év során csaknem 600 ezren vették igénybe a Cooptourist szolgáltatásait. 20 százalékkal többen, mint 1983-ban. Külföldről 190 ez­ren érkeztek hazánkba, s 30 ezer magyar turista utazott a határokon túlra az utazási iroda szervezésében. A bel­földi turizmusban is csak­nem 80 ezren vettek részt 10 százalékkal többen, mint a megelőző évben. Jövőre tovább bővítik az utazási ajánlatok körét: 35 országba 174-féle utat kínál­nak. Az utak 60 százaléká­nak ára nem éri el a 6 ezer forintot s mindössze egy­ötödé drágább 10 ezer fo­rintnál. A legolcsóbb út 570, a legdrágább pedig 160 ezer forintba kerül. 27-féle uj programot kí­nálnak, s törekednek arra. hogy a legkeresettebb vidé­kekre, így például a bolgár és a jugoszláv tengerpartra minél többen eljussanak. Nőtt a bolgár utak választé­ka. így például először aján­lanak a Druzsba üdülőtele­pen programot. Változatla­nul széles a kínálat a már évek óta népszerű utakból, ilyen például a jaltai üdü­lés, a bécsi kirándulás, illet­ve az olasz tengerparti pi­henes.

Next

/
Thumbnails
Contents