Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

Kedd, 1984. december 18. S Az ezüstkötélnek semmi köze a karácsony előtti, ezüstvasárnapi vásárlási szo­kásainkhoz. a boltostromló népvándorláshoz. amiről egyébként megint láthattunk tevés riportot. Sok újat nem mondott az idei kétrészes tallózás. Ha kifejezett vásárlási szándék­kal indultunk útnak, mond­juk a 33-as gyerek csizmáért, szinte biztos, hogy nem ta­láltunk, ha pedig tanácsta­lanul bóklásztunk az áruhá­zak osztályain, kevés segít­ségre számíthattunk. Az ün­nep előtt rendre eltűntek idén is a megszokott hiány­cikkek: a fólia, a szánkó... Változást egyet tapasztalhat­tunk — s nem is kicsit — az utolsó stációban. mikor a kosgrba gyűjtött portéká­kért, fizetés után alig kap­tunk visszájáról forintokat. Talán ezt kompenzálandó volt akkora reklámhadjárat a tévében. Csütörtök késő estéjén ke­rült a képernyőre az . . . és elszakad az ezüstkötél. A. Kazancev színművét a ma­gány. az. egymástól való el­szigeteltség, a közömbösség, manapság nagyon is gyakori példái teszik aktuálissá. Az. eset akár tipikus is lehet: a Leningrád melletti nya­ralóban három korosztály elég a cinizmushoz, a kiáb­legifjabb generációnak pedig kicsinyke élettapasztalata él. Az aggastyán iro. ser­dülő unokaja, és a közép­korú férfi' rokona. Együtt­élésük nem jelent együttlé- érzékeltethető rándultságho/.. Lehet, túl sarkított, kiélezett a fokoza­tosság a jatékban. ám így leghatá sö­tét, A nagyapa iró élete al- sabban az emberi kapcsola­konyán számvetésre készül, tok elszíntelenedése, a ma­Számtalan regényt irt, sike- gány. Páger Antal jól min­res embernek számit, mégis tázta a tépelődő, tétova öre­kétségek gyötrik. Vajon pa­pírra vetette-e a legíorjlo­get. aki végül is sorsába be­letörődve mond búcsút az sabbat. nem hallgatta-e el az életnek. Magányosságra ítél­igazságot? Nincs kivel meg- letett. Máté Gábor (a ro­ossza gondolatait. Az. unoka kon).), Hernádi Judit (az al­meg nem partner a tettek, kalmi barátnő) szerencsére cselekedetek megítélésében, igen élethűen, nem túljátsz­rokona pedig saját bajaitól va. természetesen adta a ki­elfoglalt. Rendezetlen ma- égett, a változtatásra kép­gánélete, a munkahelyi int- telen. talán igénytelen típu­rikak alkalmatlanná is te- sokat, míg a gyerekek (kú­szik. hogy megértő, együtt- lönösen Szántó Petra) tőlük érző társa legyen a kétke- várható iskolás módon mó­dii írónak. Alkalmi barátnő- zogtak. beszéltek. A szom­jével is csupán felszines sz.édból föl-föltűnő munka­kapcsolatra képes; egyetlen társ is (Balázsovits Lajos) mentsvára az autó bütykö- elég intrikus. közönséges lése. Míg az alkatrészekkel volt. hogy legalább szívlel­bíbelödik, megnyugszik, bár jük a példázatot, a Nemere érzi, felszínes e nyugalom. László rendezte tévéjátékot: valahol máshol és máskép- végtelen riasztó a közö­pen kellene keresnie problé- nyünk. máinak megoldását. Míg az öreg íróban ágaskodik az önvizsgálódás igénye, addig rokona már menekül, még annak gondolatától Is. A Lehetne másképp is csi­nálni. Még mielőtt az. ezüst­kötél elszakad. Mag Edit Hitt és cselekedett Emlékezés Dáni Jánosnéra Negyedszázadon at varia jegyszedő lett. A belvárosi, aranykoszorút jelvényét, a haza Lachauban mártírba- ma Szabadság moziban dol- Munka Érdemrend e/.úsi »alt hall férjét, aki második gozott. öt választottak meg arany fokozatát, a Feis/ai. internálásából soha nem tért a vállalat párttitkárává. Ér- dulási Jubileumi Emléké, vissza. Nehéz es kalandos dekes, hogy férje vasasszak- met és a Szocialista Haza '. eiele volt Dani Jánosnénak, szervezeti tugságát megtar- Érdemrendet, a proletárasszonynak, aki ta- tatta. Jelképesen fizette a Proletárasszony volt és valy hagyta itt szeretteit es tagdíjat, mert mindig úgy legkiválóbbak közül va elvtársait. Kilencven éve gondolta, hogy Dáni János Hitt az eszmében, azért, h • •>, született. A partnak 1918-tól visszatér hozzá és két gyer- megvalósuljon sokat is tc . elismert tagja. Gondolkodás- mekéhez. A vasasok ezt ho- » módját kosárfonó apja és norálva és tisztelve válasz- A Magyar Szocialista Mi vasalónő anyja hatarozta tották meg özvegy Dáni Já- kaspárt Szeged városi bré> meg, akik mindketten szocia- nosnét a hatvanas évek kö- sága és Szeged megyei vá lista érzelműek voltak; és zepén elnöküknek. Szinte tanácsa ma, kedden de igen nehéz körülmények kö- élete végéig dolgozott, és 12 órakor Dáni Jánosné s/i zött eitek, hiszen kilenc mindig pártmunkásként, letésének 90. évfordulója gyermek volt a családban. Munkásságát több kitünte- kalmából megkoszorúzza Dáni Jánosné női szabósá- téssel ismerték el. Őrizte a munkásmozgalom régi sz. got tanult a Francia utca- magyar békemozgalom ki- gedi harcosának sírját ban. Két nővérével rendsze- tüntető jelvényét, az MSZBT Belvárosi temetőben, resen jártak a Munkás Test­te rádi¿figyelő Szebb műsorcimet igazán kitalálni sem lehet. Komo­lyan: a jó cím legfőbb kí­vánalmai. nevezetesen, hogy figyelemfelkeltő, érdekes, eredeti, az adott térpát kon­centráltan fölmutatni tudó legyen, tulajdonképpen nem tartalmaznak kifejezetten eszmei természetű kritériu­mokat. Mindazonáltal e szó — közjó — nemcsak szép. de igen nemes veretű is Nemigen lehet még lejá­ratni sem. hiszen alkalman­kénti kiábrándultság Ide. olykor tapasztalt cinizmus oda — e roppant plasztikus jelentéstartalom voltakép­pen minden demokratikus törekvés elemi alapjait ké­pes jelezni, arról nem is be­szélve, hogy jelen esetben sorozatról lévén szó, a meg- | szólaltatott felelős emberek | többnyire nem is önmagu­kat, hanem Ügyeket képvi­selnek. Lehet, tán nem min- i dig kellő dinamizmussal, de ez a dolog eredményessége szempontjából édesmindegy. Ha jól figyelem a rádió­űjságot. ezen a héten utol­jára jelentkezik A közjó szolgálatában. Ám a múlt héten csütörtökön, bizony meglehetősen késő este, majdnem háromnegyed li­kőr a Kossuth adón hallott. Esélyegyenlőség cimű, Fodor Csilla által Inzsel Ottóval, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa osztályvezetőjével készített beszélgetés kapcsán (a régi és az új településfej­lesztési koncepcióról volt szó) tobb dolog legalábbis szíven ütött. Amelyek tán (sok egyéb mellett) azt a tanulsagot is súlyos ballaszt­kent hozzák magukkal, hogy ki tudja, mikor van igazán ideje hangsúlyozni valamit — ami eddig úgy ment, aho­gyan ment. Hogy egészen őszinte le­gyek, nekem csupán két dolog nem tetszett ebben a sorozatban: az adás idő­pontja es az adás hosszúsá­ga. pontosabban rövidsége. Hogy oly későn és — leg­utóbb például — mindössze öt (!) percig hallhattunk mindarról, ami a közjó szolgálatában íontvs lehet. Közjó, öt percig távolról sem bizonyos, hogy varázslatai is — de vajh mi a lehető legtökéletesebo indokolja mifelénk, hogy a megoldás. És most hagyjuk közjó szolgálatáért valóban a konkrétumokat. hiszen tenni akarók (sőt: tényke­sek értelmes és érdemes dők is!) oly gyakran így gondolat hangzott el pél- vagy úgy csak szimbolikus dóul éppen a településfej- öt perceket kapnak valamikor lesztéssel kapcsolatban, de későn, midőn már vélhetően az illetékesek ne vegyék a kutya sem igen figyel oda? bűnömül: az adott műsortól Lehet egy műsor egyébként függetlenül kissé jelképes jo — miként ez is —, de értelműnek vélem, hogy nem lehetne esetleg a köz­mindazt, ami a közjó érde- jót prezentáló akciókat ter­kében komolyan, felelősen, jedelmesebbé, a deklarált továbbgondolásra méltón elveken túl a gyakorlatban hangzik el. az nálunk a tö- is súlyosabb ügyekké tenni megkommunikációban késő valahogy? Ha naiv vagy est; órán öt percre ítéltetik, talán tájékozatlan lenne e A rádió műsorpolitikája, tu- kérdésfölvetés, lelkem rajta dom, külön univerzum, mi- —. de ezt azért nagyon ként a műsoridő szükségle- szeretném, tei és a szerkesztés nagy Domonkos László Fölsvatták Hidas Sutái síremlékét Hidas Antal Kossuth-díjas 2-es számú háznál megemlé­í.ró születésének 85. évfor- kezést tartpttak, leleplezve clulója alkalmából a Magyar az író emléktábláját — Do­hok Szövetsége síremlék- monkos Béla szobrászművész avató ünnepséget rendezett domborműalkotását. A sírnál hétfőn a Mező Imre úti te- és az emléktáblánál a Mű­mető művészpareellájában. velődési Minisztérium, a A síremlék előtt amely Magyar frók Szövetsége és Somogyi László grafikus- írói pártszervezete, a Ma­művész tervei alapján ké- gyar irodalomtörténeti Tár­ktiTmt «** a fordító, az írószövetség alel- sasag Művészeti Alapja kép­nöke mondott beszédet. Em- viselői, valamint családjá­lékeztetett arra, hogy Hidas nak tagjai helyezték el a Antal ifjúmunkásként élte megemlékezés virágait, át a magyar proletárforra­edző Egyesületbe. Művész szeretett volna lenni. Szí­nésznő. S ahogy a kortársak mesélik, kirobbanó tehetség volt, ahogyan ezt a Maros ut­cai munkásotthon szinjátszó­körében is bizonyította. Le­geslegnag.vobb és elvtársai körében sokáig emlékezetes sikereit Várnai Zseni ver­seinek interpretálásával aratta. Nem kis dolog volt abban az időben munkás­színjátszónak lenni. Egyrészt kiállás volt az osztály mel­lett. másrészt az önművelés szinte egyetlen forrása. Akik átélve mondták a proletár költő gondolatait, nevelték és lelkesítették a többieket. Dániné persze mást is, töb­bet is vállalt. Plakátot ra­gasztott, agitált, mozgósított legendásan akiv harcost, volt a nőmozgalomnak és a választási harcoknak is. Ma­ga négy gyermeket nevelt, nem csoda, hogy szívesen nagy kedvvel és odaadással dolgozott a gyermekbarátok egyesületében. Az ő munká­júnak volt köszönhető, hogy a munkások gyerekeit ingye­nes napközi otthonok látták vendégül nyaranta. Pályadíjak átadása Tegnap, hétfőn délelőtt a nyi Tibor adjunktus (SZO Szegedi Akadémiai Biz.ott- TÉ, I. sz. Belgyógyászán ság székházában Szőkefalvi­Nagy Béla akadémikus, a Klinika), Mojzes László Cádzser Mária, Antal Al­SZAB elnöke átadta az ide.i leit (SZOTE. Igazságügyi pályadíjakat. A pályázaton es Orvostani Intézet), Al­24 felnőtt kutató és 18 kö- páry Lajos (Mentőszolgálat zépiskolai diákcsoport által vezető orvos). Miseta Máru. készített dolgozat vett részt. (BZOTE, Gyógyszertechnoló­gial Intézet), i/j. Regdon Kiemelt dijat kapott Ceza (SZOTE. Gyógyszer­kecskeméti Erdészeti Tudó- tár). Facsar Imre, Kovács mányos Kutatóintézet kol- Mihály. Bucsánszki Gábor lektívája (Kovács Loránd, (Hódmezővásárhely, Atlai­Walter Ferenc, Faragó Sán- egészségügyi Főiskola), Mak­dor, Rédei Károly, Tóth Jó­zsef, Papp László). Jutalom­ra László. Kiss Árpád, Abo­nyiné Palotás Jolán (JATE ban részesült Hévizi Natália Éghajlattani Tanszék), Csiz­és Tóth Ilona könyvtáros mazia György és Tóth (Somogyi-könyvtár). For- György (Juhász Gyula Ta­gacsné Drahota Sz Erzsébet nárképző Főiskola, valamint tanár, Kovács László tanár- Kiss Ferenc Erdészeti Szak­segéd (JATE). Benkö Zsu­zsanna tanársegéd (SZOTE) Oláh János tanársegéd (JA­TE). Pokonyi Gyula ad­junktus. Horváth Péter, Fo­dor Eleonóra tanársegéd (SZOTE. I. sz. Belgyógyá­A felszabadulás után — i szuti Klinika), F. Kiss Zsu­mas munkát nem találván —jzíanna tanársegéd és Várko­közepiskola). Pályadíjban részesült a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium a Fiadnóti Miklós Gimnázi­um és a Széchenyi István Gimnázium és Szakközépis­kola diákcsopot-tja Is. Levi elköszönt Aztán egyszercsak megje- A Cooptourist jóvoltából, báltunk: Levi ne hagyd ab­lentek a plakátok az utcán, példás szervezésben, részese ba! Es erre Szörényi vála­Szótényi Levente december lehettem Levi elköszöné.sé- szolt. „Tudod a helyzet, az 15-én a Budapest Sportcsar- neki Ilyenkor érzi az em- jó, de nem remenytelen. Tu­nokban rendezi meg búcsú- ber, hogy nem koncertkritl- uort, a szívem vidám, csak a koncertjét. Mi „negyvene- kát kell írnia, hiszen akkor hangom élettelen. Szólnék, sek". akik az Illés, a Fo- elveszti a méltatás jelentősé- hogy várjon, de az élet nc-gráf és Szörényi zenéjén get az egész. Mert akkor megy tovább. Na, gyere éne­nőttünk fel, nem akartunk szóvá kellene tenni, hogy kela velünk el a mindent hinni a szemünknek, sokkal több jegyet eladtak, újrakezdők Eszünkbe sem jutott, hogy mint ahány ember befér a rm. nem zenészek, már ré- Sportcsarnokba meg kelle­ges-régen „váltottunk" vala- ne említeni Bródy „unott- tunk kívül nem érti senki, ni másra. Most jutott nak" tűnt szereplését, so- nern érti senki, nem is akar­eszünkbe igazán, hogy ezt kadszor megismételt mon- ja megtanulni! Levi is megteheti... Csak dutát. amikor a jegy nél­himnuszát..." És hiába énekeltük vele. mert a magyar nyelvet raj­hát. ez a bejelentés nem kul jelenlevőket üdvözli jáitam. ..Ha te jártál ott, ahol én enekelt Levivel stb. Ezeket egyszerűen fe- a csarnok, és már akkor lejteni kell. Hiszen Levb, éreztük, hogv egy év múlva ezt a csodálatos zenészt, ezt úgv megbocsátanank: ,. Nézd, visszatértem, le­éiményszerűen hatott ránk. Inkább letargikusan. Réges-rég ismertük őket. a már zavaróan tiszta han­smikor 1973 szilveszterén Rú énekest búcsúztatta a het. hogy szégyen, de nincs megalakultak. Csupán ra- publikum. És felejthetetlen bennem lelkifurdalás. Mas vasz megfontolás szülte a marad. dátumot, hogy másnap meg- Közel akartam lenni, kö- szálltam, éreztem, kell ünnepelhették egyéves fenn- zel a színpadhoz, közel a változás..." Bűvölet állasukat. Mint Tardos Pé- búcsúzóhoz. Ezért inkább a csarnokban az ter írta: csúcsegyüttes. Mu- színpad előtti pódium kö­füldre vágytam, tengerre a a énekesnek, bűvölet Dés Lászlónak, u dalmaL Azok közé tartozott feleségével, Kun Ágnessel, akik nemcsak tanúi, de cse­lekvő részesei voltak a kor­szak viharos változásainak. Kötetnit lehetne összegyűj­teni Hidas Antal azon ver­seiből. amelyekben a jöven­dő ifjúságához is szól. Szim­bólumnak is szép, hogy vég­akarata jegyében olyan ala­pítványt tett az 1980-ban el­hunyt író, amellyel tavaly óta egy-egy 30 évnél fiata­labb költőt jutalmaznak. A síremlékavató ünnep­séget követően Hidas Antal egykori lakóhelyén, a II. ke­rületi Sólyom László utca Ifjúsági parlament a Vidiánál A hét végén ünnepélyes né vett részt a tanácskozás keretek között tartották a munkájában. Vidia Kereskedelmi Válla- A vállalat igazgatójának, dr. lat szegedi központjában az Csölle Tibornak előzetesen összevont ifjúsági parlamen- írásban kiadott, majd szóban tet. A nagy érdeklődést ki- kiegészített beszámolóját váltó rendezvényen részt figyelemmel hallgatták a vettek a négymegyés válla- ¡fftSÜ £Tl?3ggSL lat választott küldöttei, az javaslatot tettek, hogyan le­egységek gazdasági és társa- het tovább javítani a vúlla­dalmi vezetői. A Szeged vá- latnál dolgozó fiatalok hely­„-re-, n .... zetét, munkakörülményeit, ros, KISZ Bizottság részéről A 'parlament barátiy han_ Dobra Ferenc, a KPVDSZ ré- gu|atú beszélgetéssel ért vé­széről jpedig Seláí Boldizsár- get. Zsikáiuk, mint a szombati zánségéhez csatlakoztam, és szaxofonvirtuóznak. És nincs búcsűkoncert is bizonyította: ri(?rri bántam meg. Mert ze- megállás. Amíg fúj egyet a lobogó! A fiatalság lobogó- néjét igazán csak ebben a zenekar. Bródy szólózik „fii­ja! környezetben élhettem át. emlékeiről". Aztán öt perccel a kezdés előtt konferál egyet, hogy csak már zúgott a vastaps Egy «Sy nap az élet, még vak.'t percre rá kopaszodó „indiá- a naP. de pályáján lefele nok" énekelték az Újra itt halad. Lassan bealkonyul, a van-t. És aztán megérkez­tek. sorban, egymás után. jatéknak vége, és a függöny lehull ... Koncz Zsuzsa stí­akiket nemcsak a zene. ha- luaosan kezd a Rohano ído­nem barátság is összeköt. voi- Aztán felbolydul a méh­Eródy János. Tolcsvay Lász- kas a Ha én zászló volnék ló. Móricz Mihály, Németh című dalra. Ezt követi a Oszkár. Szörényi Szabolcs Miért hagytuk, hogy így le­és Levi.., A „Tiltott forrással" kez­dett a Fonográf Így szólt az Úr: E város legyen .^VJil, tíí, VI. ti VOiUÖ J„11 „1 hát. tiéd. Játszd ugy a dalt, hogy rólam álmodjon a nép ..." Ha nem is a fővá­ros de a Sjjortcsarnok ezek­gyen rigmusa: Azt hiszed, hogy hallgatunk a hazug szóra?... Tolcsvay már csak betetézi a hangulatot a Este fél 11. Hétkor kezd­tünk. és Levi nem fárad. Virágcsokrokat kap, bemü­hen a percekben Levié volt !?tja f,iátu ~ UttIe ÉS úgy játszott. ahogyan R'fhard-dal búcsúzik. Bródy megírta szövegét... A „tinik' amerre néztem. Mi I v«oe*>ek". csak anayú kU-. Mar 11 óra is elmúlt, ami­kor még zúg a publikum könnyeztek, Kórusban kiabálják: Szép negy- volt, Levi! ilagamcry László I

Next

/
Thumbnails
Contents