Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-18 / 296. szám

2 Kedd, 1984. december 18. Kinevezések A Minisztertanács Pacsek József altábornagyot, honvédelmi miniszterhelyettest, a Magyar Néphadsereg vezérkari főnökévé, Nárai István vezérőrnagyot honvédelmi miniszterhelyettessé nevezte ki. (MTI) Nemzeti levéltári nap Nemzeti levéltári napot tartott hétfőn a Magyar Könyvtárosok Egyesülete levéltári szekciója. Az esemény alkalmából a Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban „A szó elszáll, az írás megmarad" címmel Ezüstvasárnap Nagy forgalom az üzletekben Országszerte nagy volt a sított lakberendezési tárgyakforgalom ezüstvasárnap az nak, valamint a Romániából üzletekben, áruházakban, érkezett télikabátoknak és Annál is inkább, mert ez kerámia tárgyaknak volt. A idén csak egy hét választja makói Skálában a Télapó el ezt a bevásárló vasárnapot a karácsonyi ünnepektől, s ilyenkor már nem lehet halogatni az ajándékok beszerzését. ajándéktárgyakat osztott a gyerekeknek, s a hűtőgépek, grillsütők és gáztűzhelyek mellé szakácskönyvet adott a kereskedelem ajándékba a A budapesti Centrum Áru- vásárlóknak. A bőséges váházakban a tavalyinál jóval több — csaknem 50 millió forint értékű — árut adtak el. A forgalom ezúttal is a Corvinban volt a legnagyobb, együttes értéke elérte a 10 millió forintot. A budapesti Centrumokban a legnagyobb sikerük a sportcsizmáknak és a sportruházati cikkeknek, valamint az import kötöttáruknak volt. Sokat vásároltak egzotikus ajándékcikkeket, köztük kubai és vietnami fafaragásokat. Nagy volt a forgalom az üvegáruosz-tályokon is. Ezúttal is beváltak a Centrum Áruházak kitelepült árusítóhelyei, jó forgalmat könyvelhetett el a kőbányai Centrum a Pataky Művelődési Házban, a Csepel Áruház a Csiliben és a Csepel Művekben, a Lottó a kispesti Művelődési Házban, az óbudai Centrum a pomázi lakótelepen, az Űipesti Áruház az újpalotai lakótelepen, s a Divatcsarnok, az Ipari Reklám és Propaganda Vállalat, bemutatóházában. A Skála Budapest Nagyáruházban, a Skála Metróban és a Skála Sztrádában összesen mintegy 35 millió forint értékű áru talált vevőre. Nagy sikerük volt a kedvezményes akcióknak: sokan vásároltak olcsóbban kapható női és férfikonfekció-árut, hűtőszekrényt, és különféle játékokat. A Skála Metró Bizományi részlegében kapható számitógépek és rádiós magnók is kapósak voltak. Változatlanul sikeres a Lego, népszerűek a divatos elektronikus. valamint a rádió irányítású játékok. Ezekből az importtermékekből azonban nem tudják maradéktalanul kielégíteni a vevők igényeit. A Keravill-üzletekben sokan vásároltak fekete-fehér televíziót, kis háztartási készülékeket. Az ezüstvasárnapi forgalom mintegy 10 millió forint volt, nem érte el a tavalyit, mert hiányoztak a boltokból a színestelevíziókészülékek. Az Amfora több 10 ezer féle ajándékozásra alkalmas árucikkéből 1.4 millió forint értékű fogyott, 30 százalékkal több, mint a tavalyi ezüstvasárnapon. A Szeged Nagyáruházban sokan vásárolták a jugoszláv határ menti árucseréből származó kosztümöket, kabátszöveteket és pulóvereket. A szegedi Centrumban a legnagyobb sikere a 30—40 százalékos kedvezménnyel árulas/ták ellenéi-e Csongrád megyében is szinte mindenütt hiányzott az üzletekből a színes televízió és az automata mosógép, de a vevők a játékok választékát is szegényesnek ítélték. tíz évszázad levéltári emlékeiből kiállítást nyitottak. Történelmünk írásos dokumentumaival talalkozhatnak a látogatók: királyi oklevelek, buliák, városok kiváltságlevelei, különböző politikai iratok, térképek, a gazdasági élet írásos emlékei illusztrálják ezer év magyar történetét, a társadalmi, a gazdasági élet változásait. Hazánkban két országos, húsz tanácsi, harminchét egyházi és kilenc egyéb szaklevéltár található. Felbecsülhetetlen értékű dokumentumok — a tihanyi alapítólevéltől kezdődően a mai minisztériumok és községek iratanyagáig — találhatók a gyakran korszerűtlen intézményekben, amelyek felújítása, rendbe tétele egyre elodázhatatlanabbá válik, annak ellenére, hogy napjainkban is jelentős állagvédelmi munkákat végeznek a levéltárakban. Hazai levéltáraink jelentős pub'ikációs tevékenységet is folytatnak: csak az elmúlt három esztendőben mintegy hatvan monográfia és harmincöt forráspublikáció készült. A színest szürkének látva? Napi árfolyamjegyzés Az MNB közleménye A Magyar január 3-tól árfolyamjegyzésre. Ezt a pénzpiaci árfolyamok több éve tartó, gyakran jelentős kilengései, illetve az árfolyamok hatékonyságának növeléséhez fűződő népgazdasági érdekek indokolják. A bank 1985. január 3-tól a konvertibilis valuták hivatalos devizaárfolyamait hetenként ötször — kedden, szerdán, csütörtökön, pénteken és szombaton — jegyzi. A szombati árfolyamok vasárnaD és hétfőn is érvényben maradnak. A bank a valuta- — a bankjegy- és csekk- — árfolyamokat az Nemzeti Bank eddigi rend szerint továbbáttér a napi ra is minden kedden, továbbá minden hónap utclsó munkanapján változtatja. A Magyar Nemzeti Bank hivatali helyiségeiben kifüggesztett, illetve a Magyar Hírlapban közzétett árfolyamok január 3-tól számítanak hiteles árfolyamnak. Nem változik a rubelelszámolású valuták államközi megállapodásokon alapuló árfolyamának eddigi jegy^ zési és közlési rendje. Az árfolyamjegyzés űj rendjét részletesen a Magyar Közlöny 1984. december 19-i, 55. száma tartalmazza. (MTI) Á Művészeti Alap nagydíjainak átadása Hétfőn, a Pesti Vigadó klubtermében adták át a Magyar Népköztársaság Mű. veszeti Alapja 1984. évi nagy dijait, valamint a nívódijakat. Vészits Ferencnek, a Művészeti Alap igazgatójának üdvözlő szavai után Gyárfás Miklós író-drámaíró. dr. Maróthy János zenetudós. valamint Barcsay Jenő festőművész vette át az idei nagydíjakat, Kiss Sándor szobrászművész alkotását. A plakettet minden évben három olyan alkotónak ítélik oda. akik művészi munkásságukkal, illetve tudományos tevékenységükkel elismerést váltottak ki a nagyközönség, a kritika, nem utolsósorban a művésztársadalom körében, s tevékenységükkel hozzájárultak a Művészeti Alap művészetpolitikai céljainak eléréséhez. Az immár hagyományos kiállítási nívódíjak mellett az idén először kritikai és mű. vészetszervezői nívódijakat is átadtak. A kritikai nívódíjat Hajdú Éva újságíró kapta a Magyar Nemzetben megjelent, a miikereskedés helyzetét felmérő interjúsorozatáért. Művészetszervezői munkásságukért hárman kaptak díjat: Baranyai László, a kölesdi művelődési ház vezetője tízéves kiállításszervezői tevékenységéért, Molnár József, a csepeli iskolagaléria megalapításáért és programjának szervezéséért, Erdélyi László Attila, a FÖFOTÖ igazgatója a Fotógaléria létrehozásáért. V

oltak, vannak, lesznek viták azon, hogy a változó gazdasági feltételek következtében miként módosulnak az egyes társadalmi osztályok, rétegek jövedelmi viszonyai, életkörülményei. Ahogy mondani szokták, a változásoknak — legyenek azok bármilyen jellegűek — mindig vannak nyertesei és vesztesei, furcsa módon azonban az emiilett vitáknál elsikkad gyakran a nyertesek, vesztesek csoportjainak összevetése. A sokféle szín jellegtelen szürkévé olvad össze a hamari megítélések, megítéltetések tégelyeiben, pedig a valóság legkevésbé a szürkét tűrj, mutatja, örökíti tovább. > Az adott helyzet ellentmondásainak felmutatásában példát kínálnak témánk helyes megközelítésére a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára, amikor kimondják: ,.A XII. kongresszusnak az éietszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javítására vonatkozó határozatai társadalmi méretekben teljesülnek. A lakosság reáljövedelme és fogyasztása — bár rétegenként eltérően alakult — összességében növekedett. Az áruellátás kiegyensúlyozott volt. Jelentős eredmény, hogy megvalósulnak az életkörülmények javítását szolgáló kiemelt programok a közoktatásban, az egészségügyben, a lakásell'átásban. A reálbérek azonban csökkentek, egyes rétegek megélhetése nehezebbé vált. „Öröm és gond, haladás és helyben maradás együtt — ezt nyújtja a fogalmazás, azI az iránytűt ahhoz, hogy a megtett és megteendő utakat hol kell találkoztatni. Ami a színest szürkének látó, láttató vitákban — családokban, munka- és lakóhelyi közösségekben, baráti beszélgetéseken, testületi üléseken — szinte következetesen födve marad: nemcsak egyes társadalmi osztályok, rétegek fogyasztása — annak nagysága és összetétele — eltérő, hanem az egyes családoké is, másokhoz vii szonyítva. Oka a jövedelmek, a fogyasztási szokások ! különbözősége, továbbá a kínálat területi, foglalkoztatási tényezőkre visszavezethető kiegyensúlyozatlansága. Hazánkban minden száz háztartásból negyven a munkás megjelölésű csoportba tartó- títve, már 3488 forintot tetzik, azaz a döntö részt ezek tek ki a munkáscsaládoknál, álkotják. Érzékeltetésül az Bonyolult rajzolatű térkéegyes haztartast.pusokon be; k u eligazodnia annak, elterésekre a kővetkező aki valóban reális képet szeszemleletes peldat említ- fetne alkotnj ennek az alap_ jűk: 1977-ben a munkascsa- yető társadaImi osztálynak a ladoknak 36 szazaleka tartó- helyzetéröl életkörülményei zott a havi 2600 forintnál ki- változ..sáról mert a sémak sebb egy fore jutó szemelyes hasznáihatatlanok. Milyen jövedelmet magaenak tudok sémák segítségével lehetne köze, ot ev elteltével ez a .g magvarázatot találszám 33,4 szazalékra csok- hog az előbbiekben kent, ugyanakkor a 4400 fo- emlfteít éivezeti cikkekre rintnal magasabb jovedel- kiadott 34n8 forint több. mint muek részaranya 12,3-rol a szellemi foglalkozásúak 14.6 százalékra nott. A mun- hóztartasainál _ itt 3400 fokas családok döntő része — rint volt 1983-ban —, am 41 százaléka - havi 2600- ugvanakkor és ennek ellene3800 forint köze jutó - egy re'a hetvenes évek második főre számított — személyes felétől jelentősen csökkent az jövedelmet könyvelhetett el s háztartástipusok köaz 1982-es felmeres szerint zotti különbség a tartós fonépi ©SlesiUrzés vizsgálata Tegnapi, hétfői ülésén a Szeged városi Népi Ellenőrzési Bizo*tsá? megtárgyalta a lakossági javító, és szolgáltató tevékenység helyzetérői folytatott vizsgálat tapasztalatait összegző jelentést. Megállapították, hogy a decentralizáció és a szervezeti formák változása által megteremtett lehetőségeket nem használják ki eléggé a vállalatok. A változásokat nem követik olyan intézkedések amelyek megalapozhatnák a szolgáltatások tárgyi feltételeinek javulását. vagy megfelelően .ösztönöznék a háttéripart. Az összegek igen az arányok tási cikkekkei Való elazota sem valtoztak lenyege- látottságban> kiegyenlítődés sen- ment, megy végbe. Száz C

supán az előbbiekre munkás háztartásból 1970szorítkozva is leírhat- ben 41-ben volt hutogep juk, veszedelmes do- (1983:98), 77-ben mosógép log lenne egyformának te- (99), 5-ben szemé ygepkokinteni a munkás háztartá- esi (32), 75-ben tv-keszulek sokat, hiszen csupán a meg- <1<>9). Az akkori es a zarójelölé's az az uniformis, jelbe tett tava yi adatok mely valamennvire ráillik, aligha igényelnek magyaraszinte minden másban köny- z-atot, önmagukért beszelnyen fellelhetők az eltéré- neksek, a sajátos jellemzők Az ¿tezik persze a mundén januar elsejen az aktív I káscsaládolcnál is keresők o5,7 szazaleka tartó- X-/ abogy a szakmai zott a munkásosztályhoz, de ,v Jelöli __ akárcsak a bizonyos, hogy most decem- . bei ben már más ez az arány, többi háztartástipusnál, amint változott az is, hogy a .nem ésszerű fogyasztó", községekben élő népesség Olyan, aki az egészséges fo43,5 százaléka volt tagja gyasztási szerkezetet eltorzítmunkás háztartásoknak. A Va jövedelme döntő részét folytonos mozgás, a foglal- evésre, ivásra költi — a koztatásban, a keresők és az munkás háztartásokban az eltartottak viszonyszámának egy főre jutó személyes célú alakulásában végbemenő mó- kiadások egyharmada éleldosulások érthetően nem miszerekre, tíz-tíz százaléka hagyják érintetlenül a csa- élvezeti cikkekre, Illetve rulád jövedelmi, fogyasztási házkodásra megy el —, esethelyzetét sem. Ezért azután, ieg éppen ellenkezően, az étbár támpont a tájékozódás- kezéstől a művelődésig, minhoz, hogy — például — a denen irreálisan takarékosszellemi foglalkozásúak után kodik, csakhogy a gépkocsit, a munkáscsaládok költik a az üdülőtelket fenntarthaslegtöbb pénzt bútorra, ebből sa. Ez is beletartozik a színagy merészség lenne arra nek sorába, amint az úgykövetkeztetni, számukra el- szintén, hogy művelődésre, sődlegesebb az ilyen igények üdülésre, szórakozásra a kielégítése, mint másoknál, munkáscsaládoknál minden Folytatva a sokszínű mozaik- kiadott száz forintból — takép kirakását: amíg a hetve- valy — 6,50, a szellemi fognes években a szellemi ház- lalkozásúaknál 10,20, » nyugtartások nyershúsra, hentes- díjasoknál 5,50. a szövetkezeárura többet költöttek, mint ti paraszti háztartásokban a munkáscsaládok, napjaink- 4,90 jutott. Ti ban megfordult a helyzet. Fi- Különbözőségek és azonosgyelmeztető ugyanakkor, ságok szinte végtelen — és hogy nemcsak itt észlelhető f0iyamatosan módosuló — növekedés, hanem az élveze- sorát keilene tehát összevetti cikkekre adott bankóknál ni az ítélkezéshez, amit eléris, ezek tavaly, egy főre ve- hetnek egy elektronikus szá, inítógéppel, az embernek marad a mindennapos tapasztalat, mert képességeiből — „memóriakapacitásából" — erre futja. Nem is ez a gond. Hanem ha a sok tapasztalatból, színből egy valami lesz, egybeolvadó unalmas szürke ... M. O. Itthon söpörnek Szobek András köszöntése Szobek Andrást, a párt é« a munkásmozgalom réiíl harcosát 90. születésnapja alkalmából hétfőn, tegnap Ko. rom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára köszöntötte, és átadta a Központi Bizottság ajándékát. Nagy Lászlló felvétele Pang a soprűpiac a tőkés országokban. Legalábbis erre következtetni abból, hogy visszaesett a Szegedi Ecset- és Seprűgyár exportja. Termelési tervüket viszont teljesítették: a hazai piacon adtak el több árut. Jövőre ttthon sö- Varoa Péter, a KB osztál ypörnek a szegedi söprűk. | vezetője. (MTty A köszöntésen jelen volt