Délmagyarország, 1984. december (74. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-15 / 294. szám

2 ¡Szombat, 1984. december 15. 3 Francia-szovjet kollokvium JJ Párizs (MTI) mértékben kiaknázzák a A Franciaország—Szovjet- szovjet—francia együttmükö­unió Társaság kollokviumot désben rejlő gazdag lehető­rendezett Párizsban a két or- ségeket. szág közötti diiplomáciai A nagykövet arra is rámu­kapcsolatok felvételének 60. tátott, hogy néhány tényező évfordulója alkalmából. akadályozza az együttműkö­A kollokviumon Julij Vo- dés kívánatos fejlesztését, roncov. a Szovjetunió párizsi Ilyen hátráltató tényezők a nagykövete emlékeztetett Franciaországban folytatott releben hivatalos latogatast Mitterrand elnök júniusi szovjetellenes kampányok, s 11* -xi ,Je: 'moszkvai látogatására, s ar- az a tény is, hogy a két kor­ra, hogy akkor mindkét rész- mány álláspontjai egyes főn­ről egyetértettek a francia— tos nemzetközi kérdésekben szovjet kapcsolatok sokolda- távol állnak egymástól. Eh­lú fejlesztésének szükséges- hez járul gazdasági téren a ségében. A nagykövet hang- francia üzleti körök passzi­súlyozta: most mindent meg vitása. Ezeket a nehézsége­ken tenni, hogy e törekvés ket azonban le lehet küzde­valóra váljon, s, hogy teljes ni. Tyihonov Törökországba látogat • Moszkva (MTI) Nyikólaj Tyihonóv. az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke december második lentették be pénteken Moszkvában. A szovjet kormányfő tö­rök kollégája. Turgut özal miniszterelnök meghívásá­nak tesz eleget. RADIOTELEX ÜLÉSEZETT A KGST MEZŐGAZDASÁGI ÁLLANDÓ BIZOTTSÁGA Moszkvában véget ért a KGST Mezőgazdasági Ál­landó Bizottságának 61. ülésszaka, amelyen progra­mot fogadtak el új nö­vénytermesztési, állatte­nyésztési és talajjavítási technológiák közös kidol­gozásáról, illetve a már meglevők továbbfejlesztésé­ről. ÜDVÖZIÁI TÁVIRATOK Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Dumagin Szod­nomot, a Mongol Népköz­társaság Minisztertanácsa elnökévé történt kinevezé­sce alkalmából. Táviratban üdvözölte Róbert James Lee Hawkét is Ausztrália mi­niszterelnökévé történt új­raválasztása alkalmából. Várkonyi Péter külügymi­niszter Bili Hayden külügy­miniszterhez intézett táv­iratot az esemény kap­csán. LOSONCZI PÁL FOGADTA A VÖRÖSKERESZT ÉS A VÖRÖS FÉLHOLD TÁRSASÁGOK LIGÁJÁNAK ELNÖKÉT Losonezi Pál, az Elnöki Tanács elnöke pénteken, a Parlamentben fogadta En­rique de la Matót, a Vö­röskereszt és Vörös Fél­hold Társaságok Ligájának elnökét. A szivélyes légkö­rű találkozón részt vett dr. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt Országos Vég­rehajtó Bizottságának elnö­ke. Meghalt flmerigo Tot Hosszú betegség után, hetvenöt éves korában, csü­törtök éjjel a római Gemel­li klinikán elhunyt Amerigo Tot magyar származású szobrászművész, aki évtize­deken keresztül Olaszor­szágban élt. A művész mind a magyar, mind az olasz közönség számára ismert személyiség volt. Tótnak számos alkotása díszíti az olasz köztereket és középü­leteket; és hazánkban is avattak fel keze által lét­rehozott alkotásokat. A ciprusi helyzetről B New Tork (Reuter) a két ciprusi fél magas szin­Pérez de Cuellar ENSZ- tű találkozójának megtartá­fótitkár a ciprusi kérdésről sáról. szóló beszámolót terjesztett a Mint az ENSZ székhelyén Biztonsági Tanács elé. Eb- hivatalosan bejelentették, ben szamot adott a szigetor- Szpirosz Kiprianu, a ciprusi szág görög és török közössé- köztársaság elnöke és Rauf gének vezetőivel folytatott Denktas, a török közösség ve­tanácskozásáról és megelége­dessel nyugtázta, hogy a ' J megbeszélések eredménye- Yorkban, a világszervezet kent megállapodás született székházában ül össze. A Duna Bizottság szakértői értekezletei A Duna Bizottság december kért anyagok, vélemények, 3-tól Budapesten két szak- észrevételek felhasználásával értői értekezleter foglalko- ajánlásokat, javaslatokat dol­zott a dunai hajózás feltéte- goztak ki a Duna Bizottság leinek javításával. A pénte- tavaszi ülésszakára. ken befejeződött tanácskozó- bizottság titkárságának sok eredményeit Djordje La- bizottság titKarsaganan , . eloterjesztese utan a 8 dunai losevic, a Duna Bizottság J igazgatója foglalta össze az MTI munkatársának. ország szakértői részletesen megvitatták a gyakorló ha­jósok mindennapi segédesz­Elmondotta, hogy az érte- közének számító és a kép­kezleten amelyen hajó. zésben, az oktatásban is zási, hidrotechnikai és hiú- hasznosan alkalmazható Du­rometeorológiai, valamint rá- nai Kézikönyv kéziratát, diótechnikai szakértők vet- amelyet a bizottság követke­tek részt — a Duna menti ző ülésszakán hagynak majd országok illetékes szerveitől jóvá újrakiadásra. Jugoszlávia: külföldi beruházások A külföldiek beruházó- Az 1984 novemberében sairól nemrégiben beikta- belgrádi parlament által tott új jugoszláv törvény elfogadott törvény egyik azt a célt szolgálja, hogy a legjelentősebb újdonsága, lehető legnagyobb mérték- hogy az országban létesülő ben vonja be az országot vegyes vállalatoknál a kül­a nemzetközi munkameg- Dartner részesedése osztásba, és tegye a lehető ro'ai Paitner reszeseoese legnvitottabbá a gazdaságot meghaladhatja a 49 sza­a világgazdaság előtt — je­lentette ki a belgrádi kül­ügyminisztérium szóvivője, Zseljko Jeglics. Az új törvény ezen kí­vül arra is hivatott — kö­zölte —, hogy előmozdítsa a gazdaságstabilizációs prog­ram részét képező szerke­zeti változásokat, s segít­se elő a gazdasági növe­kedést. Külföldi üzleti körökben, elsősorban a fejlett ipari országokban, máris jelentős érdeklődést tanúsítanak az új jugoszláv rendeletek iránt — említette meg Jeg­lics. zalékot is, s eltöröltek szá­mos, a profit felhasználásá­ra vonatkozó megkötöttsé­get is. Áz igaz szó erejével Szabad fejlődésünk négy és fél évtizedben egyaránt évtizedének áttekintése so- bővültek a lehetőségek az rában jelentős a sajtó, a írott, a hallgatott es a né­kommunikáció szerepének zett sajtóban. Kialakult a vizsgálata. A sajtóénak, sajtó lenini programban amelynek mindig különösen fontos hely jutott a mun­kás- és a kommunista moz­galomban. Amikor hazánkban 1918 novemberében a Kommu­nisták Magyarországi Pártja megalakult, rövidesen szük­ségessé vált a párt sajtójó­nak a megteremtése is. 1918. december 7-én jelent meg a Vörös Újság. Pártunk első lapja, amely a Moszkvában kiadott Szocialista Forra­dalom című újság folytató­ja is. A Tanácsköztársaság ve­zérkarát látjuk a szerkesztő bizottságban — Kun Bélát, Révai Józsefet, Rudas Lász­lót, Szamuely Tibort és má­sokat. A heti 2-3 meg jele­megfogalmazott tevékenysé­ge: kollektív propagandista, agitátor és szervező. A megyei sajtó fejlődésé­nek néhány jellemzőjére utalva, és a visszatekintés­sel kezdve a Délmagyaror­szág haladó szellemű, pol­gári lapként, 1910-ben in­dult. 1920-ban néhány hó­napig nem jelenhetett meg, majd Szeged néven foly­tatta munkáját 1925 áprili­sáig, amikor ismét betiltot­ták. 1925. májusától 1944. áprilisáig, a német megszál­lók általi betiltásig Dél­magyarország néven folya­matosan megjelent. A szocialisták, illetve a szociáldemokraták adták ki Szentesen 1899-ben a Sza­nés mintegy 10—20 ezer bad Szót, Hódmezővásárhe­példányt jelentett, amely a lyen 1903-ban az Alföldi mai számadatokhoz képest Munkáslapot. A haladó la­valóban szerény, de az ak- pok sorában igen jelentősek kori időszak jelentős agi- a Tanácsköztársaság idején tációs, propagandista szer- megjelent újságok, például vező fóruma volt. A két a Csongrádi Proletár (1919. párt egyesülése után a Vö- április 20—augusztus 3.). A rös Üjság a párt egyik hi- két világháború között Szen­vatalos lapja lett, a másik- tesen több napilap is meg­nak megmaradt a Népsza- jelent. Ezek közül a Szen­va. tesi Hírlap és a Szentesi A hősi harcok, az erő- Kisgazda együttes példány­feszítések és a forradalmi száma _e.lerte a ,napi,harom­lendület eseményeinek be­mutatása után 151. számát ezret. Neves ellenzéki lap volt a Makón, 1937—38-ban követően, 1919. augusztus megjelent, Erdei Ferenc ál­3-án a proletár hatalom le­verésével együtt megszűnt annak sajtója is. A ma­gyar nyelvű kommunista sajtó azonban visszavonha­tatlanul fennmaradt. Szov­jet-Oroszországban a pol­tal szerkesztett Várospoliti­kai Szemle. Megyénkben 1944 őszén, a felszabadulás első napjai­ban több napilap is meg­jelent. Október 23-án a Vásárhely Népe indult meg, gárháború 'éveiben mintegy és hamarosan másutt is kö­50 magyar nyelvű interna­cionalista újság ábrázolta és szervezte a küzdelmeket, de a későbbiekben is több ma­vették e példát. A Délma­gyarország szintén 40 éve, november 19-én indult újra a Magyar Nemzeti Függet­gyar nyelvű lap működött ^nségi Jrontba tömörült a Szovjetunióban és Nyu- Magyar Kommunista Part, gat-Európa számos gában. orsza­'Ml a Nemzeti Parasztpárt és a Független Kisgazdapárt kö­zös laWaként. Az Induló fa­A felszabadulás határkő pokat a kommunistak, vagy volt, mert megszüntette a múlt egyoldalú és manipu­a hozzájuk közel álló bal­oldali erők adták ki, új po­lált tájékoztatási gyakori a- mikai viszonyokat és hala­pi Ä£tt?J?_ a,magvar dó gondolatiságot jelezve kommunisták évtizedes te­Valamennyi orgánum síkra­vékenységét. A sajtóban is szállt a háború befejezésé­több nagy politikai erő fo- ért, a fasizmus leveréséért gott össze, az itthoni és a és a romokban heverő ór­ái v íui u »-4 1 szag heIyebe egy uJ nem­Moszkvabol hazatért kom- zeti egység megteremtéséért. munisták, a spanyolországi Jelentős történelmi vív­harcokban edzettek és más mány volt a Magyar Nem­haladó gondolkodásúak. Az első évtizedekben a lendü- d«ember~3-án'"közöltek let és az ellentmondások egyaránt jellemezték a po­litikát, a sajtót is. A konszolidált fejlődés a sajtóban is 1957-től szá­mitható. Megváltozott a tar­talom, a közölt anyagok szerkezete. Az utóbbi két A szociáldemokrata politi­kusokkal.' a kormányzati és 0 lódzi pártisHola igazgatója Vásárhelyen _ _ A „ iFriedrlch Ebért Alapítvány . . , ... A megyei pártbizottság múzeumban . Kossuth Zsu- j felkérésére kerekasztal-meR- ,a tak .a világgazdaság, he y­meghfvására megyénkben zsanna szakkozepiskolaba. a i .,-„¿,¿-4 fnivtatott «zoriál zet 'doszeru kérdéséiről, to­tartó/.kodó KI.-.««; HODIKOT _ka5o„tl gyíríb. ¡^¿aV ¿XUaSL- ÜÍ5H '"«ÍÍ-TT Magyar-ÜSZK tárgyalások A Német Szociáldemokra- zetőjével. Megbeszélést foly­ta Párt (SPD) meghívására tátott dr. Theodor Waigel­Ballai László, az MSZMP lel. a Kereszténydemokrata KB Gazdaságpolitikai Osz- —Keresztényszocialista tályának vezetője december (CDU—CSU) parlamenti 11. és 14. között _ látogatást frakció első elnökhelyettesé­tett a Német Szövetségi Köz- vei és Matthias Wi.ssmann­tórsasáaban. nal. a CDU—CSU frakció Az MSZMP KB osztály- gazdaságpolitikai szóvivőjé­ve/.etője megbeszélést foly- vél. Látogatást tett a Class tátott Wolfgang Rothtal. az cégnél és a Mercedes Mű­SPD parlamenti frakciójá- veknél. nak elnökhelyettesével. Fo­gadta őt Hans-Jochen Vogel. az SPD frakció elnöke, vala- - , , „ . mint Helmut Schmidt, volt vtfeto kepv loivel folytatott megbeszele­seken véleménycserét foly­kowski, a Lengyel Egyesült Végül felkereste az Alföldi Munkáspárt lódzi bizottsága Porcelángyárat, ahol Horváth regionális pártiskolájának József, a gyár pártbizottsá. ipazgatója tegnap, pénteken gának titkára tájékoztatta Hódmezővásárhelyre látó- az üzem tevékenységéről, gatott, ahol a pártbizottság Ezt követően a lódzi párt. sokkal. Ballai László találkozott dr. Peter Lorenzcel. a kan- Az MSZMP képviselője el­cellári hivatal parlamenti látogatott Düsseldorfba ahol államtitkárával dr. Her- Wilhelm Sprenglerrel és mann Josef Unlanddal. a Kari Heinz Schröderrel. a székházában fogadta és a iskola igazgatója baráti ta- j pariarnent gazdasági bizott- Német Kommunista Párt ve­város életéről tájékoztatta lálkozó keretében beszélge. dr. Szalontai József, a városi tést folytatott a porcelán, pártbizottság első titkára. gyári dolgozókkal. A lódzi vendég ezután a K Kwiatkowski ma. szom. várossal ismerkedett, maid baton délelőtt elutazik me­ellátogalott a Tornyai János gyenkből. ságának elnökével, dr. Die­ter von Würzennel. a Gaz­dasági Minisztérium állam­titkárával. t-ovábbá a német tairól és a pártközi kapcso­ipari és kereskedelmi kama- latok továbbfejlesztéséről rák szövetségének több ve- folytatott, megbeszélést. zeti Függetlenségi Front programja, amelyet 1944. lapok. A megyében megjelenő politikai lapok és folyóira­tok sokat változtak a fel­szabadulás utáni évtizedek­ben. Változott a terjesztés területe és módszere is. Ta­nulságos folyamat a me­gyei lap létrejötte. 1949. október 30-tól Viharsarok névvel jelent meg az MDP Csongrád megyei napilapja, egyesítve a Szentesen ki­adott Mhgyar Alföld, a Vá­sárhely Népe, később a Csanád megye című újságo­kat. 1956. november 20-tól vette fel a lap a mai ne­vét, tükrözve a politikai megújulását. A megyeszékhely nagy hagyományokkal rendelke­ző naptlapja. a Délmagyar­ország a felszabadulás uián is önálló városi lapként dol­gozott, és dolgozik. Az 1944­ben induló lapok néhány ezres példányszámai mel­lett országosan is kiugró volt a Délmagyarország na­pi 20 ezres példányszáma. A Csongrád megyei Hír­lap az évtizedek során 45 ezer példányos megje'enést ért el, a Délmagyarország ma már 62 ezer példányban jut el az olvasóhoz. Ez azt jelenti, hogy a megyei la­pok közel minden család­hoz eljutnak, belátható időn belül várhatóan a mainál jobb technikai kivitelben. A zetősége elnökségének tag- j tájékoztatás helyi jellegé­jaival. a KB titkáraival a ! nek erősítését jól szolgálja két Párt soron levő felada- 8 Csongrád megyei Hirlap dasági kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségeiről. hódmezővásárhelyi és ma­kói mutációja. Szentesen a Szentesi Élet ad kétheten­ként képet a város életének legfontosabb eseményeiről. Az elmúlt évtizedekben 18 üzemi lap és tájékoztató is létrejött, amelyek a mun­kahelyi gazdasági, társa­dalmi élet igen forttos fó­rumai. A napilapok mellett igen jelentősek folyóirataink. Kö­zel négy évtizede jelenik meg a Tiszatáj, amely a legrégebbi, vidéken folya­matosan megjelenő irodalmi és kulturális folyóirat. Tíz éve, innen indul olvasóihoz minden hónapban országos gyermekirodalmi folyóira­tunk, a Kincskereső. Az írott sajtó mellett 1976 óta működik Szegeden, a Magyar Televízió regioná­lis stúdiója. Fejlődése le­hetővé tette, hogy a nagy fontosságú, nemzetiségi mű­sorok sorából a román és a szlovák nyelvű itt készül­jön. Napirenden szerepel a stúdió dél-alföldi regionális adásainak előkészítése. A tájékoztatás új tényezője­ként ugyancsak előkészü­letek folynak a kábelteleví­zió megteremtésére Szege­den, és más városainkban is. A felszabadulást követő években — amikor az or­szág számos városában he­lyi rádióadók kezdtek mű­ködni — Szegeden erre nem került sor. Ma már megkezdődtek azok a mun­kálatok, amelyek ezt a hi­ányt pótolják, és a helyi rádióstúdió várhatóan két év múlva már a tájékoz­tatás továbbfejlesztését szolgálja. A tájékoztatás egyenletes fejlődése tehát ma is jel­lemző folyamat. A lapok írásában, a műsorok készí­tésében mintegy 100 újság­író, szerkesztő és rendező vesz részt. A technikai al­kalmazottakkal, a nyomdá­szokkal és a 260 hírlapter­jesztővel együtt Csongrád megye területén több mint fél ezren dolgoznak azon, hogy a lakosság rendszeres tájékoztatást kapjon ha­zánk, a világ és a szűkebb környezet életéről. Megyénk tájékoztatási esz­közei tartalmilag együtt fej­lődtek társadalmi, gazda­sági, kulturális életünk ala­kulásával. Mindenkor ré­szesei voltak eredményeink­nek, gondjaink és megol­dandó feladataink megfo­galmazásának. Az eredmé­nyek mellett természetesen az elmúlt évtizedek ellent­mondásai is éreztették ha­tásukat a sajtó munkájá­ban. A sajtó, a televízió fej­lődésének évtizedeire visz­szatekintve az eredmények­ből és a tanulságokból egy­atánt napjaink és holna­punk számára kell erót me­ríteni. Ennek most olyan nagy fontosságú időszaka adott, mint a Magyar Szo­cialista Munkáspárt XIII kongresszusára való felké­szülés, a gazdasági, társa­dalmi, tudományos és kul­turális élet fejlődése új tö­rekvéseinek megfogalmazá­sa. Az ezzel kapcsolatos fel­adatok fő vonulatát így je­löli meg a XIII. kongresz­szus közelmúltban közzétett Irányelve: „Nagy és felelős­segteljes feladat hárul a te­levízióra, a rádióra és a sajtóra a párt polit'kájának megismertelésében, a hite­'es. pontos és gyors tájé­koztatásban, a közvéle­mény formálásában, a cse­lekvő társadalmi magatartás kialakításában. Számolva a televízió, a rádió és a sajtó megnövekedett közvéle­mény-formáló szerepével, tovább keli javítani mun­kájukat. Különösen a bel­politikai és az ideológiai­kulturális kérdések alapos, körültekintő, felelősségteljes megvilágítására ' kell na­gyobb figyelmet fordítani." E kongresszusi gondolatok tájékoztatásunk eddig meg­telt útjának eredményes továbbfejlesztéséhez jelölik ki a legfontosabb feladato­kat KONCZ JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents