Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-13 / 266. szám

Kedd, 1984. november 13. 5 A mezőgazdaságban dolgozó fiatalokról Tárgyalt a városi KISZ-bizottság A megye és ezen belül Szeged es környéke mezőgazdaságának íejlödeseben kiemelkedő volt az elmúlt évtized. A termeles korszerűsödésé új i'elteteleket teremtett az élet- es munkakörülményekben. Növekedett a mezőgazdaság társadalmi megbecsülése, javult az agazatban az állandó es a női foglalkoztatás. Mindezek a megállapítások abban a jelentésben szerepeltek. amelyet Rovó József, a KISZ Szeged városi bizottságának munkatársa készített a váro6 ifjúsági testületének tájékoztatására. A KISZ-bizottság tegnapi, hétfői soros ülésén arról tárgyalt, hogy e változások hogyan befolyásolták a mezőgazdaságban dolgozó KISZ-szervezetek munkáját, mikén» érintik a termelőszövetkezetekben dolgozó fiatalokat. Tény, hogy kevesebb fiatal hagyja el a falut, főleg a gépesített területeken a téeszek melléküzemágaiban és különböző adminisztrációs munkakörökben találnak elhelyezkedési lehetőségeket. Egyfajta nemzedékváltás is tapasztalható. egyre több fiatalra számítanak vezetői munkakörökben. Nagyon fontos, hogv a termelőszövetkezetek KISZ-szervezetei megfelelően képviseljék a fiatalok érdekeit. és vonzó mozgalmi programot adjanak. A közigazgatás átszervezését követően a városi KISZ-bizottsághoz 18 mezőgazdasági üzem 21 KISZalapszervézete tartozik. a városi testület közvetett és közvetlen módon végzi irányításukat. A legfrissebb tapasztalatok szerint nem sikerült több fiatalt megnyerni a mozgalomnak, bár a szervezettség még így is jobb az országos átlagnál. A vitában fölszólalók — Radics Béla, Venkei Teréz, Honfi Maria bizottsági tagok. Szentayörgyi Pál, a megyei KISZ-bizottság titkára. Illés Tóth István, a városi pártbizottság munkatársa, Tuza Klára, a városi KISZ-bizottság titkára — keresték azokat a lehetőségeket, amelyekkel javítani lehetne a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok közéleti, mozgalmi munkáját. Meszszemenően figyelembe kell venni, hogy késő ősszel és kora tavasszal van idejük a fiataloknak a közéleti tevékenység gyakorlására. Szabad idejük csakúgy kevesebb, mint bármely más területen dolgozó fiataloknak. Akad javítanivaló a pártós KISZ-szervezetek együttműködésén. a szövetkezetek sem ismerik eléggé egymás gondjait, de eredményeit sem. Az ifjúsági vezetők ismeretei is hianyosak. A szövetkezeti demokrácia fórumai nem elég demokratikusak. Éppen ezért szükség van tapasztalatcserékre, több közös programra. Legközelebb december 6—7—8ra szervez a megyei KISZbizottság felkészítő tábort a szövetkezeti ifjúsági vezetőknek. A KISZ-bizottság összegezte az ifjúsági parlamentek eddigi tapasztalatait, intézkedési tervet fogadott el a jövő évi szervezeti eseményekről A fiatalok megbeszélték a KISZ KB ideológiai munkáról szóló határozatának eddigi végrehajtását. Kutató- és oktatóbázis Mezőgazdasági biotechnológiai kutató és oktató bázis létesül Gödöllőn — jelentette be hétfőn Papócsi László mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen rendezett kutatói munkaértekezleten. Mint elmondotta: a minisztérium elfogadta a gödöllői tudományos intézmények, továbbá a kutatással és fejlesztéssel is foglalkozó vállalatok pályázatát, amely a helyi szellemi potenciál hatékonyabb kihasználása érdekében a biotechnológiai alapkutatások mezőgazdasági gyakorlatba való átültetését célozza. A biotechnológia eredményeinek mezőgazdasági adaptálása a jövőben fontos emelője lehet az élelmiszer-termelésnek. az állattenyésztésben a nagyobb tömegű és jobb minőségű termelésnek, a növénytermesztésben az ellenállóbb és élelmiszer iparilag jobban hasznosítható termékek előállításának. A Gödöllőn létesülő központ vizsgálja majd azokat a mikrobiológiai folyamatokat is, amelyek mezőgazdasági alkalmazása a melléktermékek továbbfeldolgozhatóságát szolgálja. A gödöllői központ nem utolsósorban az alkalmazott kutatások műszaki fejlesztési hátterét is gondozza majd. Ezen belül a gödöllői egyetem feladata lesz megszervezni e témakörben a nappali tagozatos, valamint a szakmérnöki oktatást. Erlékelemzési kiállítás Az értékelemzés eredményes alkalmazásáról nyílt hétfőn kiállítás a Budapest Sportcsarnokban. A Pénzügyminisztérium a Szervezési és Vezetési Tudományos Társasággal közösen másodízben rendezi a kiállítást, amelyen 30 vállalat olyan termekeket, illetve technológiai eljárásokat mutat be, amelyek költségigényét — az értékelemzés módszerének alkalmazásával — jelentősen csökkentették. A kiállítás megnyitásakor Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes elmondta. hogy a technológiai folyamatok minden egyes fázisát külön elemző, és e fázisok leggazdaságosabb megoldásait rendszerező értékelemzést ma már a népgazdaság számos területén alkalmazzák. Ismertette a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, az Országos Anyag- es Árhivatal. valamint az OMFB által meghirdetett értékelemzési pályázat eredményét. A pályázaton — amelyen értékelemzés segítségével az energiafelhasználás csökkentésére kellett eljárásokat kidolgozni — 18 ipari, 3 építőipari, 4 közlekedési és 3 mezőgazdasági vállalat vett részt, s az újonnan bevezetett technológiai módszerek révén eddig mintegy 360 millió forintos megtakarítást sikerült elérni. A pályázat két első díját a Lehel Hűtőgépgyár. illetve a MÁV Vezérigazgatóság kapta, ' második díjas az Üvegipari Művek Orosházi Üveggyára, harmadik díjas az Alföldi Porcelángyár. Népfronttanácskozás Az olvasás fejlesztéséről Az olvasókultúra fejlesztésének kérdéséit tűzte hétfői ülesének napirendjére a Hazafias Népfront Országos Tanacsának Olvasó Népért munkabizottsága. Vargha Balazs, a HNF gyermek- es ifjúsági irodalom munkacsoportjának vezetője beszámolójában kiemelte: az utóbbi időben újra megszaporodtak a kisiskolások olvasási tudásával kapcsolatos kritikai észrevételek. Egyes vélemenyek szerint az általános iskolát végzett gyermekek nagy része nem tud olvasni, nem szereti meg az irodalmat. Ha van is némi igazság az ilyen, és ehhez hasonló megállapításokban, egészében mégis egyoldalúak és túlzóak — mondotta Vargha Balázs. A szakemberek szerint az olvasástanítással kapcsolatos felfogások kedvező irányban módosulnak. Vannak viszont figyelmeztető adatok is: a gyermekkönyvtárakból kölcsönzött kötetek száma 1980—1983. között 5 millióról 3,4 millióra, a gyermekolvasók — rendszeresen könyvet forgatók — száma pedig 20 százalékkal csökkent. A vitában felszólalók hangsúlyozták: a közoktatásban megmerevedett módszerekkel nem lehet a gyermekeket eredményesen olvasásra tanítani. Az olvasásfejlesztésnek alkalmazkodnia kellene a gyermekek természetéhez, „vidámabb", tréfásabb módszerekre volna szükség a tanításban. Többen szóltak arról, hogy amennyire leszoktatja most a televízió az olvasásról a gyermekeket, ugyanannyira segíthetné is őket. Napjainkban azonban túlságosan háttérbe került a televízió mellett a könyv, az irodalom, az olvasás. összefoglalójában Vargha Balázs hangsúlyozta: a Hazafias Népfront arra törekszik, hogy az olvasás fejlesztéséről szóló vitákon minél több hasznosítható módszer kerüljön napvilágra, így \ a különböző felfogások, nézetek ütközhessenek. Fontos lenne, hogy a pedagógusok maguk választhassák meg azt. az általuk legalkalmasabbnak vélt olvasástanítási módszert, amelylyel megszerettethetik az irodalmat a kisdiákokkal. (MTI) A kamarazenekar jubileuma Fönnállásának ötödik esztendejét ünnepli az Űjszegedi Kamarazenekar. Ebből az alkalomból ma, kedden este 6 órakor, Kiss Ernő vezényletével adnak hangversenyt az újszegedi November 7. Művelődési Házban. Műsorukban Händel, Lovatelli, Bartók, Mozart művei szerepelnek. rádiófigyelő •I Az ürügy jelen esetben csak annyi, amennyit, a szó — útravaló — átvitt értelme jeienthet. Az. hogy kinek-kinek mennyit ad a szülőföld (-város, -falu) később. ki mit képes „hoznivinni" mindabból, amit az otthon erkölcsben-emberségben. szellemben-el vek ben „becsomagolt" neki. Mindez lehet akár divatos riporteri kérdés, esetleg ismert emberek sztereotip megnviiatkozásbeli tiszteletköre is — ám a tanulságok így is, most is kézenfekvőek. „November első napjaiban hazamennek az emberek szülőfalujukba, szülővárosukba." Ez a rádióújságbeli mondat volt az aktuális kiindulópontja Szél Júlia szerdán délután a Kossuth adón sugárzott, Űtravalónk című riportjának. A műsorban kisújszállásiak, pontosabban ma is ott élők és onnan indultak vallottak az útravalóról. a hazalátogatás „számbavételi" apropóján. Első helyen szerépelt az iskola. Az, hogy a megszólaltaknak (volt közöttük nyugdíjas miniszter, ismert műfordító és országgyűlési képviselő is) mi minden kezdődött a gimnáziumban — s ők mit folytattak mindebből. Bizonyíthatóan elég sokat: Kisújszállás e generációjából kerültek ki a Márciusi Front vonzáskörében felnőtt, a népi írók mozgalmának a század második nagy reformnemzedékének igézetében tenni igyekvő emberek. Ök voltak azok. akik 1945-ben elsőként küldtek élelmet az éhező magyar városokba és valóban demokratikus választásokat rendeztek, s ők szervezték ügy, hogy például a segélycsomagok szétosztásakflr őt egyszerű parasztember dönthette el. hogy négy és fél ezer cipőből ki milyet, mennyit kaphat. És hasonlók Tudom, nem valami szerencsés a párhuzam a mával, mégis ki kel] mondani : amit a jelenlegi fiatalok mondtak a gimnáziumról — bizony sokszorosan közhelyesebbnek számító „vallomások" voltak, nem is beszélve az olyan, nyilván nemcsak helyi sajátosságnak számító gondról — hogy például a végzettek közül jóformán senki sem akar magyartanár lenni... Újfent bebizonyosodott: a régi, úgynevezett „kis nagy iskolák" szerepe felbecsülhetetlen jelentőségű volt a magyar értelmiség népi szellemiségű elitjének fölnevelésében. S ha már Kisújszállás ürügyéről szólunk, nem árt újra fölidézni, hogy általában a Tiszántúl különösen élenjárt ebben: „igen tisztességes iskolákról" beszéltek a riportban e tájjal kapcsolatosan, s érős a gyanúm. hogy ama bizonyos nyakas kálvinista szellem is korszerűsödve, megszüntetve-megőrizve élt és hatott tovább ily módon ... Mondhatná bárki: no igen, igen. akkor.. . Nem igaz. És távolról sem a ma is köztudottan erőteljes, súlyos eszmei-szellemi pogygyászt adni képes városok (Pécs, Kecskemét stb.) hatásaira gondolok. Aki netán arra hivatkoznék (mert sajnos, teheti), hogv szülőföldjén a legtisztább szándékkal, a legtöbb jóakarattal is csak kisstílű elvtelenségek egymásba gubancolódott. ragacsos szálait, földhöz ragadt. szűk látókörű attitűdgyűjtemények lehangolóan színtelen foltjait, kiskirálvkodást. lokálpatriotizmusnak becézett, valójában önérdek által kondicionált provirvciás ürügye lis pöffeszkedést. üres. tartalmatlan álsi ker hajszolást, késöfeudális rang- es címkórságot és hasonlókat láthat, illetve láthatott — ne keseredjék el túlságosan. Mert ez is útravaló, és nem is akármilyen. Nincs hely ezen a földon, amely akár a legkiáltóbb negatívumaival is ne tudna adni a valóban értékes személyiségnék nagyon is pozitiv töltetű életpoggyászokat. Kitartást, • érőt, éles szemet, dacot, a tisztesség súlyos, ellenpéldák sorozataival fölnagyított parancsait. És sok hasonló jót. Ráadásul a szülőföld varázsa és útravalói még közvetve is léteznek — ha nem iskola, akkor barátok, ha nem megfelelő közszellem. akkor ezek karaktert edző hatosai és így tovább. Ez (is) Kisújszállás ürügyének tanítása. Domonkos László Hagyvalla VETÉLKEDŐ. Ismét egy monumentális tévés vállalkozás: a Szivárvány című vetálkedósorozat. Nyolc nagyváros közötti a játék: Miskolc, Nyíregyháza, Debrecen, Békéscsaba, Szeged, Pécs. Zalaegerszeg. Győr — az országhatárokat követő vonalról. A választásuk nemi véletlen. A músor arra vállalkozott ugyanis, hogy eltelt 40 évűnket tekintse át a városok által „kiállított" csapatok segítségéve] — a művészetek tükörében. Megvallom, ez újabb televíziós (országos) „ügy" kitalálói és kivitelezői iránt már most, az elején őszinte tiszteletet, némi csodálatot érzek. legalábbis a bátorságukat tisztelem. Negyven év művészettörténetét adni ebben a formában — merész gondolat! Roppant tájékozottság. következésképpen igen sok értő ember kell hozzá. Rendkívüli eszköztár. Erős akarat, lankadatlan ügybuzgalom. sok energia, idő. Zina Lajos emlékére Negyvenöt éves korában, a közelmúltban eihunyt Zina Lajos, a szegedi munkásőregyseg híradó alegysegenek volt parancsnoka. Ezt a beosztást több mini egy évtizedig töltötte be. Példaadó és lelkesítő volt érkezése egységünkhöz 57 tavaszán, a feszült légkörben, amikor édesapjával együtt lépett a sorainkba. Az országban ő volt akkor a legfiatalabb munkásőr: tizenhét éves volt, amikor egyenruhát öltött. Áz általános iskola után mezőgazdasági technikumot végzett. A munkás családi környezetének nagy szerepe volt abban, hogy aktívan dolgozott az ifjúsági mozgalomban. Ez vezette pártunk soraiba és a munkásőregvségbe is. Többször vál, lait pártvezetosegi munkát. Példás családapa, jó munkaerő, felkészült munkásőr volt. Ez bizonyítja, hogy állandóan képezte magát a korszerű híradástechnikában. Szerény, mégis határozott egyénisége, példaadó emberi magatartása jóvoltából tekintélyt tartó parancsnokot ismertünk meg benne. Gyakorlatokon munkakedvtől vibrált körülötte a levegő. Optimizmusára jellemző, hogy amikor néhány éve parancsnokaink írásban kérték válaszunkat. meddig akarunk még szolgálni. Zina Lajos azt írta: 2000-ig. Akkor lett volna 60 éves. Most már csak a közös munkásőrélmények emléke maradt szivünkben. „Gera Sándor" munkásőregységparancsnokság. Szeged Az első rész, Debrecen és Gyór vetélkedése után, bizakodóak lehetünk. Egyrészt azért, mert föltétlenül látszott ezen a műsoron, hogy készítői eg.yaltalan nem ugy viselkednek, mint viselkedtek volt ama franciák. Nem mondom, hogy mindent, de sokat tanultak az előző, hasonló jellegű monstre műsorokból. (Hogv mit felejtettek. s mit nem, még nem derült ki pontosan.) Például megtanulták, hogy szép az, ha valaki beszél különösen, ha jól beszél, mégis, a tévében vagyunk: s itt többet lehet néha mondani képpel, mint szóval. Nyilván ezért igyekeztek most hoszszadalmas és gyakorta nyakatekert feladatmagyarázások helyett képekben adni meg a kérdéseket. (Csak zárójelben mondom: arra még készületlennek tetszik a nagytiszteletű és nagy tekintélyű Zsűri, mit tegyen olyankor, ha a játékosok tájékozottabbnak bizonyulnak valamely témakörben, mint a válaszokat elbíráló szakértő.) Ez a „képes" módszer egv bizonyos fazont, stílust látszik adni a játéknak. Jobb híján mondjuk: tévés stílust. Másrészt bizakodóak lehetünk azért, mert öröm nézni. hogv ebben a közművelődési-közösségi apálykorszakként emlegetett • jelenünkben ennyi tájékozódásra. ismeretszerzésre való energia, s ennyi lokálpatrióta közösségteremtő buzgalom jelenik meg — a képernyő közvetítette valóságban. Izgalommal várjuk a legutolsó fordulóban (december 21-én) „fellépő" szegedieket, s reméljük, legalább úgy szerepelnek, mint a nemrégvolt Jókai-vetélkedőben! IGNOTUS. Pontosabban, a fia. Ignotus Pál volt a hét tévéműsoraiból kiemelkedő, vasárnap késő este vetített program főszereplője. Á Nyugat nagynevű főszerkesztőjének fiáról, az íróról, publicistáról, a magyar irodalomtörténet óriás Korszakinak szemtanújáról es feszeséről Londonban keszítették portréfilmet. Az utolsó, előtti pillanatban, hiszen nem sokkal a forgatás után meghalt. A film meg dobozban várt mostanáig. Miért? Ki tudja, mi oka volt, hogy majdnem 9 évig nyugodni hagyták? Mellékes a kérdés, mondhatnunk, hiszen az a lényeg, hogy láttuk-hallottuk végre e nagy idők tanúját. De hát az ember már csak így van megszerkesztve. Ha a műsorújságba a cím alá írják, hogy kilenc éve elkészült ez a portré, legalábbis kíváncsivá tesznek bennünket. Magyarázatokon kezdünk gondolkodni, kerdésekre szeretnénk válaszokat kapni. Üdvös-hasznos megoldás lett volna, ha erre illetékesek kiszolgáltak volna bennünket. Amolyan ..felnőtt dolog" lett voina, ha a műsor elótt. vagv után tisztázzák velünk a késedelem okait. Egyféle tájékoztatáspolitikái tett: no nem nagy, „csak" amolyan aovó, mindennapos Amiivénekböl épül az egész, az elvek szerinti praxis. Meg kell mondani, csak ez az egy szépséghibája volt e vasárnap esti izgalmas es tartalmas televíziós órának. Mert Ignotus Pál lenyűgöző, megnyerő, valódi szellemi izgalmat teremtő modorban ós stílusban tárgyalt velünk ebben a rövidnek tűnt 00 percben. G felnőtt, egyenrangú partnerként „kezelte" közönségét. Személyes véleményét irodalmunk nagyjairól a velük való találkozásokról érdekesen, szellemesen. ragyogó stílusban, atmoszféra teremtő tehetséggel fogalmazta és örökítette ránk. Szegényebbek lennénk a szavai, egyéniségének legalább a tévé közvetítette ismerete nélkül. HausPrné Borús Rózsának, a szerkesztő-rendezőnek tartozunk elsősorban köszönettei. Sulyok Erzsébet