Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-11 / 265. szám

Vásárnap, 1984. november 11. 3 Körösi Csorna nyom Jó! jött a jó idő Finisben az őszi munkák „Minden nép eredete homalyba vesz, mondák világába vezet. Nem célom sem a biblia, továbbá sem a mondák világán elindulni, csupán a jelenlegi tapasztalatok és dokumentumok síkján, amelyen a kérdés megfogható és észlelhető. Persze ezen tapasztalatok még nem jelentenek egzakt valóságot, teljes bizonyosságot, csupán lépcsőt, esetleg (átjelzést a jövő ismeretei szómára, amit utazásom első állomásán Japánban Imaoka professzorral való beszélgetés közben megállapíthattam. Imaoka professzor a magyar —japán rokonság kutatója. Két könyvet írt ezen kérdésről. Magyarul tökéletesen beszél, ír, olvas, ő állította össze az első japán—magyar szótárt, mely közel 50 azonos és 300 hasonló szót tartalmaz. Közöttük találjuk a legősibb magyar—finn szavak egyikét, viz, vizu, mizu szavakat Mindkét nyelv nyelvtani felépítése is hasonló. Ragozó nyelv propozíciók nélkül. Imaoka szerint is a magyarok Ázsia középső részéről nyugatra, míg a japánok keletre húzódott rokonok. így vezettek a szálak Dél-Kínán át, ahol jelenleg is körülbelül 2 millió Ordas nevű rokontörzs él a Sárgafolyó völgyében, Hingah FuShensi volt missziós tartományban. Erről először P. Szajkó misszionárius értesült 1956-ban. Ezen értesülést megerősítette a két világjáró irancia fiatalember, köztük Cíeuguehen Rurant, akikkel Tokióban az Y. M. C. hotelben találkoztam. Ök is átutaztak ezen a területen, ök is emlékeztek Ordasokra, kiknek nyelve nem azonos a körülötte levő kínaival. Megígérte, hogy visszatértében útba ejti Magyarországot. Megemlítettem neki. hogy nálunk szintén található Ordas nevű helység és családok is. Itt említem meg eszmecserémet ezen kérdésről professzor Metzger Nándor magyar diplomatával. ki hosszú éveket töltött Japánban és Kínában, 5 írta meg a magyar nemzet történetét és számos Petőfi-verset japán nyelven, amit alkalmam volt megtekinteni. Japánból Formozán, a Filippini-.szigeteken. Sziámon, Dél-Vietnamon. Ceylonon át érkeztem Kalkuttába, Indiába. Itt behatóan megszemléltem Ázsia leggazdagabb múzeumának antropológiai osztályát, valamint a Senegali Társaság könyvtárát. hogy adatokat, eligazítást szerezzek további búvárkodásom számára. A múzeumban három rokontörzs viaszfigurái, adatai szerepelnek. többek között Bihar törzséé is. Továbbá szerepel még Mangar és Serpa. A Bengáli Társaság könyvtárában Accossion No. C. 958. szám alatt találtam meg Körösi Csorna Sándor eredeti tibeti—angol szótárát az új épület emeleti helyiségében. Körösi Csorna Sándor mellszobra a könyvtár régi épületében áll négy angol tudós szobra között." * Egy olyan ember mondja ezeket az érdekes dolgokat, akinek temperamentuma, egyénisége lenyűgöző. Mr. András Turáni 72 éves amerikai állampolgár, a Los Angeles-i egyetem néprajzi kutatója. Egész életét és 16 ezer dollárját arra Szentelte, hogy Körösi Csorna Sándor nyomdokait végigjárja. Turáni Andrással itt, Szegeden ismerkedtem meg, mert hisz magyar származású, hozzátartozói a Tisza-parti városban élnek. Megvallom, sokáig hitetlenkedve hallgattam az idős világjárót. Sokáig az volt a benyomásom, hogy egy „szent őrülttel" találkoztam, aztán a tények, különböző dokumentumok eloszlatták kétségeimet. „Igen tisztelt Turáni úr! Megkaptuk szíves értesítését Lassából. melyben közli, hogy Körösi Csorna Sándor halálának évfordulóján — céljait és nyomdokait követve — jutott el oda. E nagyszerű hazafias cselekedetéhez szívből gratulálok a Magyarok Világszövetsége Elnöksége és — az illetékesek megbízásából — a Magyar Népköztársaság Kormánya nevében is. Kívánunk önnek további jó erőt, egészséget, nemes magyar törekvéseinek valóra váltásában is. Honfitársi üdvözlettel: dr. Gosztonyi János főtitkár." Hpgy kezdődött ez a világjárás? „Több mint fél évszázaddal ezelőtt Dunántúl egyik szép helyén, Sümegen, a középiskolában Takó János tanár úr földrajz óráján, a p.:d alatt, olvastam. Ekkor az előadást tartó komoly tanár rám rivallt: — Hozd ki azonnal a könyvet! Remegve kiszédelegtem a tanár elé, kezemben Beny<?vszki Móric utazása és kalandjai címú könyvvel. A tanár arca megenyhült, a komor hang elnémult. leszelídült, mint a jó forrásvíz. És ezt mondta: — Most pedig el fogod mondani. amit olvastál, és minden órán részleteket mesélsz a könyvecskéből Így lettem ?zereímese a földrajznak, a történelemnek. Ez volt az első döntő belső Indíték, amely későbbi életemet megszabta. Közel 30 évvel ezelőtt. Amerikába mentem. Előbb Bostonban telepedtem le, aztán végleg Los Angelesben. Két j munkát is vállaltam, hogy Körösi Csorna Sándor útját bejárjam. Először 1965-ben keltem útra és jutottam el Dar.jeelingbé. Körösi Csorna Sándor sírjához, ahol emléktáblát és világot helyeztem el." * Az elmúlt húsz évben mennyit utazott Turáni András? „Kőrösj Csorna Sándornak sokkal nehezebb dolga volt, mint nekem. Ö többnyire gyalogosan közlekedett, én repülőgépen, vonaton és hajón. Eddig összesen 250 ezer kilométert tettem meg. Az első utam alkalmából Darjeelingben találkoztam Tenzing Norgejjel, a világhíres serpávai, aki az új-zélandi angol Hillaryval elsőnek mászta meg földünk legmagasabb hegycsúcsát, a Mount Everest. Tenzingnek már előzőleg levelet írtam, és átadtam neki a magyar serpák üdvözletét, hiszen Magyarországon is élnek leszármazottaik. A sírnál fogadalmat tettem, hogy folytatom Körösi útját, ki Tibetbe, Lhassába akart menni és a magyarság eredetét kutatni. Egy amerikai régészcsoporttal 1982-ben jutottam el Lhassába. Egyébként a magyarok eredetét keresve, más országokban is utaztam. így voltam Pakisztánban. Kuvaitban. Irakban. Szíriában, Jordániában, Libanonban, Görögországban, Egyiptomban. Utazásom alatt még Európában, a Frankfurter Algemeine Zeitung híradásaiból értesültem, hogy Argentínában él egy magyar honfitárs kutató, aki úgy vélte, hogy Peruban és Ecuadorban járva a magyarsággal rokon indián törzsekre bukkant. Buenos Airesben 1966-ban felkerestem a honfitárs kutatót, és vele az egyes indiánok rokonságáról és a magyarokkal való, általa feltételezett kapcsolatról beszélgettem. Felhívták a figyelmemet egy 1729-ben Madridban nyomtatott könyvre. amelynek spanyol szerzője azt állítja, hogy a kara indiánok nem hajlandók megtanulni sem a hódító spanyol, sem a többségben levő kvochua nyelvet, mert magukat hun scyta leszármazottaknak tartják. A kara törzs egyébként a magyar honfoglalás kori törzsek egyike volt. és Yijon Camano ecuadori nyelvtudós szerint fennállt egyes indián törzsek nvelvrokonsága a magyarral. Ottani egyes vélemények szerint ezek az indiánok tengeri úton érkezhettek Ázsiából Amerikába." Halász Miklós Molnár Józseí felvétele Pusztamérgesen folyamatosan szállítják a teli almát Kedvező idő járt a mezőgazdákra az elmúlt két hétben. A közlekedést talán nehezítette a sűrű őszi köd, a betakarítok viszont ettől nyugodtan dolgozhattak, az utóbbi napokban pedig kifejezetten kellemes, napos idő volt. A korábbi elmaradást, amelyet ugyancsak az időjárás, a szeszélyes, hűvös nyár okozott, így sikerült megszüntetni. Kevés fagy volt eddig ezen az őszön, az sem súlyos, s így a becsült paprikatermést sikerült betakarítani, bár így is veszett kárba valamennyi. A borszőlő is édesebb lett végül valamivel, mint amire számítottak, ezzel együtt is átlagosan 15—15,3 cukorfokos. A hét/végére csak néhány kisebb területen maradt vetetlen a föld. Elvetették, ami kalászost akartak, sőt valamivel többet is. Az utóbbi két aszályos esztendő tapasztalata ösztönözte erre a nagyüzemeket. Kukoricából ugyanis idén is gyengébb lett a termés, mint kalászos gabonából, ezért sokan úgy látják, jobban megéri kalászost vetni. Néhány hét múlva már pontos adatokkal is lehet ezt igazolni, menynyien bíznak jobban a búzában, árpában. Befejeződött a szüret, bár egy-két kisebb táblán még találkozni szüretelőkkel, a termés zöme már biztonságba került. Az idei esztendő vitákat és gondokat hozott a bortermelőknek és feldolgozóknak. Sokfelé ráfizetéses a borszőlő termesztése az alacsony átadási árak miatt, s ez nyilván nem mehet így tovább sokáig. Ha tovább emelkednek a költségek, és csökken vagy stagnál az értékesítési ár, akkor valószínűleg a termelést fogják csökkenteni a nagyüzemek. Idén elfogadható a termés cukorrépából. A megyében mintegy 5 ezer 500 hektáron termesztik ezt a kultúrát. körülbelül 4 ezer 900 bektárt takarítottak be belőle a hét végére. Ütemes és gyors a felvásárlás. Kukoricából összesen 6 ezer hektárnyi van még talppn, jól haladnak a betakarításr sal. Egyre több helyen tért hódítanak az energiatakarékos tárolási módok. Néhány zöldségféléből túltermelés mutatkozik. A káposztát például nehéz eladni, ugyanez a helyzet a sárgarépával is. Néhány nagyüzem egyelőre nem szedi föl ezeket a zöldségféléket, ha később sem kell a piacon, jó lesz takarmánynak, s megspórolják a tárolgatás költségét. Nagyjából megnyugtató a helyzet, az idei termés országos méretekben lényegesen jobb a tavalyinál. Mert kisebb területen volt aszály, s ami megtermett, most már fedél alá került, vagy biztonságosan betakarítható. Sikeresnek és reménykeltőnek látszik a jövő évi termés megalapozása is. Idegenforgalmi mérleg Épül a műjégpálya Szegeden épül a műjégpálya. A csatornázásokkal, földmunkákkal elkészültek, most a pályaszerkezeten dolgoznak. Ennek a kőművesmunkáit, födémezését az idén befejezik, a hűtéstechnológia, a csőrendszer kialakítása az időjárás függvénye is. A Hazai in s Népfront hulladékgyűjtési akciója 191 ezer 500 forintot „hozott" a jégpályának, téglajegyckbol. kommunista műszakok felajánlásaiból 7 millió forint gyúlt össze Az Országos Idegenforgalmi Hivatal felmérése szerint szeptember végéig összesen 11.3 millió külföldi látogatott hazánkba, csaknem egyharmadával több, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül gyors ütemben. emelkedett a turisták szama: elérte a 7,5 milliót. Az általuk itt töltött idő 56 millió éjszakát tett ki. A külföldiek idegenforgalmából származó bevétel több mint egyötödével haladta meg a tavalyit, s elérte a 15,8 milliárd forintot. A rubelelszámolású országokból érkezett a külföldiek mintegy háromnegyede (7,8 millió látogató, illetve 5,5 millió turista), számuk a tavalyinál szintén majdnem egyharmaddal nagyobb. Ennél valamelyest jobban emelkedett az általuk haj zánkban eltöltött idő. A kereskedelmi szálláshelyek for1 galma ugyanakkor szeréj nyen, mindössze 8 százalékkal nőtt. Meghatározó szereroet játszik a gyors ütemben | fejlődő csehszlovák forgalom — a szocialista országokból a hazánkban járt turisták mintegy fele csehszlovák volt —, s ugyancsak iszép számmal érkeztek LenI gyeiországból és az NDK. j ból. A Szovjetunióból hoz'závetőleg annyi turista ér¡kezett, mint tavaly. A jufgoszláv látogatók száma di(namikusan növekszik, de az onnan érkezők közül kevesen veszik igénybe a kereskedelmi szálláshelyeket. A tőkés országokból 2,8 millióan érkeztek, csaknem félmillióval többen, mint az előző év hasonló időszakú. ban. A forgalomnak mintegy felét kitevő turisták száma (1.6 millió), ennél is gyorsabb ütemben nőtt. Az is megfigyelhető volt azonban, hogy a tavalyinál valamivel rövidebb ideig tartózkodtak Magyarországon. A kereskedelmi szálláshelyek „tőkés" vendégéjszaka-forgalma 13 százalékkal, ezen belül pedig a szállodáké 14 sz' alékkal emelkedett. Szeptemberben erőteljesen megélénkült a konvertibilis valutabevétellel járó idegenforgalom, a látogatók száma 27, a turistáké 31 százalékkal, az általuk itt töltött idő 27 százalékkal nőtt. Különösen a két, hagyományosan legjelentősebb partner országból, Ausztriából és az NSZK. ból jöttek többen, csaknem 30 százalékkal nagyobb számban, mint tavaly ilyenkor. Külföldre 4,2 millió magyar állampolgár utazott az év első kilenc hónapjában, csaknem • egyötödével többen, mint 1983 azonos időszakában. A turisták többsége — összesen körülbelül 3,7 millió — a szocialista országokat kereste fel, s mintegy félmillióan látogattak el a tőkés országokba. Az idegenforgalmi kiadásokat és bevételeket figyelembe véve a nemzetközi idegenforgalmi fizetések mérlege 143 millió transzferábilis rubel és 116 millió dollár aktívumot mutat. (MTI) LibakoSbeis; Több újdonság próbagyártását kezdték meg a Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Vállalatnál. A nagyszámú májliba feldolgozására berendezkedett üzemnek az utóbbi években már gondot okozott a libahús értékesítése — se külföldön, se belföldön nem talált valamenynyire vevőt. Az ebből adódó gondot különféle ízesítésű libakolbász, -szalámi és -sonka készítésével, értékesítésével akarják megoldani. A recepteket a gyár saját szakemberei dolgozták ki, s az első szélesebb körű kóstolók is sikeresek voltak. A feldolgozó szocialista brigádjai a kongresszusi, felszabadulási munkaversenyhez csatlakozva többek között arra is vállalkoztak, hogy gyorsan elsajátítják az újdonságok készítésének technológiáját. Vállalásuk megvalósítása — az előzetes számítások szerint — már ebben az évben körülbelül 800 tonna libahúskészítmény forgalomba hozatalát teszi lehetővé.