Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

Péntek, 1984. november 2. 5 Idényzárás a Tiszán A szokottnál korábban sikerült téli szálláshelyükre vinni a tiszai úszó- és csónakházakat valamint a Szőke Tisza vendégfogadó haiót — kaptok a tájékoztatást a vízművek és fürdők vállalattól. Az őszi. kiadós esőzések után ugyanis oktoberben jelentősen emelkedett a folyó szintje, s ezt kihasználva, «az Alsótiszavidéki Vízügyi Igazgatóság jégtörő hajói a tápéi téli kikötőbe vontatták a szegedi parton állomásozó strandházakat. Ezzel véget ért a tiszai idény. A szeszéÍves időjárás miatt az idei szezon gyengébb volt a tavalyinál, mintegy tizenöt százalékkal maradt el a vendégforgalom a strandokon a múlt évitől, örvendetes viszont. hogy sokan megismerték. ..felfedezték" a kiskundorozsmai Sziksósfürdőt amelyet a vállalat az utóbbi években számottevő beruházással bővített. igazán kellemes kiránduló-, fürdőhellyé épített ki. Különösen a hét végi napokon keresték fel nagy számban a természetkedvolők a festői környezetben levő fürdőhelyet. Újdonság, hogy a Székely soii sportuszoda mellett nemrég átadott új tanmedencének rövidesen elkészül a sátra. Ez. nagy segítséget jelent a gyerekek téli úszásoktatási gondjainak megoldásához. Csöpögő csapok — Mire költik a dotációt? Ha gazdasági vezetőkkel beszelgetünk, a mondandójuk refrénje legtöbbször megegyezik. Egyre nehezebb a vállalatot, szövetkezetet úgy vezetni, hogy a szigorodó gazdálkodási körülményeket kivédhessék, szükség van minden anyagi és szellemi tartalék feltárására. Szolgáltatást végző szervezetek gyakori panasza, könnyebb a termelővállalatoknak, ha ügyesek, nyereségesen dolgozhatnak. A szolgáltatás ehhez képest többnyire csak ráfizetéses lehet. Igaz, állami támogatást kapnak, de nagyon szigorú a merce, meggazdagodni nem lehet belőle. * Akad, aki bort iszik és vizet prédikál. Talán ügyesnek is mondhatnánk azokat akik állami támogatásból képesek hosszú évek „céltudatos" munkájával íuxuskörülményeket teremteni. Az újraelosztási folyamat első pillanatra nagyon demokratikusnak tűnik, úgymond boldog-boldogtalan részesülhet az égi adományból. A szentesi székhelyű Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Vállalatnál a pénzügyi revízió meghökkentő jelenségeket tárt fel. Látszólagos eredményük stabil, kismértékű fejlődési átlagszintet sejtet. Nyereségük 1983-ban az 1982. évihez viszonyítva 2 millió forinttal nőtt. Az eredmény szépséghibája csak annyi, hogy eközben az állami támogatás összege 38 millióval emelkedett. A vállalat költekező magatartását egy olyan otthonról jól eleresztett diákéval tudnám összehasonlítani, aki még azt sem tudja — sőt nem is érdekes számára —, hogy szülei mi módon teremtik elő azt az összeget, ami neki „jár". A pénzügyi és gazdasági ellenőrzés több területen állapított meg túlzó, sőt esetenként indokolatlan vásárlásokat. Nem önmagában a beszerzéseket kifogásolták, inkább a szemléletet, a takarékosság teljes hiányát rótták fel. íme: a vállalatnál sikerült egy olyan CBrádióláncot kialakítani, amely 85 készülékből áll. Ennek egy része stabil, más része' mobil telepítésű. A mobil telepítés túlnyomórészt annyit jelent, hogy a dolgozók saját, autójába és a lakásukon van felszerelve a készülék. Kérdés, hogy miért lehet olyan sürgős például a jogtanácsost, a gazdasági igazgatóhelyettest. a tervezeti osztályvezetőt vagy a vízórajavítási csoportvezetőt CQ-n riasztani, jóllehet a munkafolyamatok ellátására már korábban kiépítették a diszpécserszolgálatot. telefonvonalakkal, URH adó-vevőkkel, rádiótelefonnal. A vállalati gépkocsik tartozéka a CB-n kívül mini Hi-Fi-torony, sőt az egyiknek még televízió is. Bizonyára a dolgozók általános műveltsegének novelese, netalán a vízállásjelentesek szakmai értekelése érdekeben 112 rádiókészüléket üzemeltetnek. A műveltségi színvonal és a beosztások figyelembevételével ezt az igényt differenciáltan elegítik ki — így érthető, hogy magnós es sztereomagnós rádiókkal is rendelkeznek. A 38 fekete-fehér és 6 színes televízió a szabad idő kulturált eltöltésére ad eselyt. Van, akinek erre a legmegfelelőbb helyszín a saját lakása. A leltári szám nem zavarja a műélvezetet. Az már csak természetes, hogy a posta tárcsás telefonkészülékeit a sokkal korszerűbb és tetszetősebb nyomógombos típusra cserélték ki — vállalati költségen. Fotólahorukat némelyik fényképész-szövetkezet is mégir ¡Nyelhet né. A színes képek kidolgozása sem gond. A gépek zöme márkás, japán gyártmányú — esetenként vakuval és különböző méretű teleobjektívvel ellátva. A dolgozók beosztását a náluk levő technika segítségével könynyen rangsorolhatjuk. Mivel jégkockagyártással és -értékesítéssel nem foglalkoznak. egy kicsit soknak tűnik, hogy 123 hűtőszekrényt üzemeltetnek. Külső szervezetek jó munkáját bősé|esen honorálták. Tavaly decemberben 446 ezer forintot fizettek egy háromtagú gmk-n^ik. A vállalat folyamatosan karbantartott szervezeti és működési szabályzatát került ennyibe aktualizálni és egységes szerkezetbe foglalni. Ha már az aktualitásnál tartunk: októberben még nem léptették életbe az elkészült művet. A gmk névsora nem túl változatos: T. D., T. D.-né és özvegy T. D.-né. ök a munka nagv részét „alvállalkozásban" csináltatták meg 206 ezer forintért. A programozott gépi vízszerelés és bekötés számlázás bevezetését a szentesi Szervező és Programozó Gmk-ra bízták, amelynek tagjai olyan vállalati vezetők voltak, akik az elkészült munkát munkaköri kötelességükből adódóan önmaguk minősítették és vették át. Gondolom, a közel százezer forintos vállalási összeg kialkudozása nem járt túl sok vitával. * Egyes, vállalati szempontból nélkülözhetetlen szakemberek megtartására sem sajnálták az áldozatot. Az egyik vezető támogatásának lépcsőfokai időrendben: több mint egy évig 84 ezerért a vállalat jogelienesen íizette az IBUSZ-lakását. ezután bérlőkijelölési jogért 420 ezer forintot utaltak át a tanács fejlesztési alapjába. Majd elkezdődött a 4 lakásos társasház építése. Ehhez kamatmentes kölcsön és kedvezményes vállalati anyagbeszerzések tartoztak. A kivitelezésben részt vett a vállalat építőrészlege, egyet fizet, kettőt kap alapon. A közel háromszázezer forintot érő munkát 133 ezerért számlázták. A tényekből éS példákból ennyi talán sok is. de nem én tehetek arról, hogy a valóság néha felülmúlja az egyre inkább kordában tartott képzeletet. Arra kérem a kedves fogyasztókat, legalább mi takarékoskodjunk mindannyiunk értékével, a jó, tiszta ivóvízzel. Zárjuk el a csöpögő csapokat! így kevesebb fogyasztói árkiegészítést, dotációt kell az államnak ..ránk" fordítania. Tóth Szeles István „Csődbe jutottam" — jött át István a kisebb szobából a nagyobba. „Nem tudom felépíteni a házam, börtönbe is kerülök, ha nem fizetem ki az adósságaimat'' — mondta. A füle, az arca kipirulva. Igaz, levertségnek semmi nyomát nem vette .volna észre senki rajta. Töprengéséből a mama kérdése rázta fel: „Na és a leckéd?" István tízéves, és ebben a helyzetben még kért félórát, hogy a gazdálkodó játékban bebizonyíthassa — ott a kisebb szobában — barátai előtt: nem is olyan rossz üzletember. A történtek akkor jutottak eszembe, amikor az ország legnagyobb papírgyártó üzemében elmesélték, hogy a gyári gyerekeknek — szüleik a vállalatnál dolgoznak — minden évben megmutatják a gépeket, a berendezéseket, s mindezek után dolgozatot írnak a lurkók arról, amit láttak: ezeket értékelik a vendéglátók, sőt, jutalmazzák is. Így bizonyos: közelebb kerülnek a kisebb-nagyobb apróságok ahhoz, hogy tudják, mit csinálnak a szüleik, egy ilyen üzemben. Az említett példa meglehetősen ritka. A gyerekek, a fiatalok többsége jobbára csak elszólásokból tudja, mi zajlik egy vállalatnál. Arról pedig a középiskolás korúaknak is csak halvány sejtelmük van, hogy a gazdálkodás kockázatokkal jár, hogy a befolyó és kimenő pénzeket meghatározott szisztéma szeCsapatzászló November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 07. évfordulóján tartották a szegedi Vorosiloviaktanyában az ünnepséget, amelyen csapatzászlót cserélt az alakulat. 34 éve adományozta a Magyar Posta budapesti alközponti üzem kollektívája az egységnek a díszes csapatzászlót, s most, az ünnep alkalmából ugyanennek az intézménynek képviselője. Kovács István igazgató adta át az új zászlót | az alákulat parancsnokának, Nagy Miklósnak. A csapatzászlócsere ünneI pélves rendezvényén ott volt j Siska József vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium képviselője. valamint dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. Siska József vezérőrnagy ünnepi beszéde után a csapatzászlót átvevő parancsnok ismertelte a zászlócseréről szóló miniszteri oklevél szövegét, majd Kovács István igazgató szólt a távközlési üzem munkájáról. Az átadást követően Nagy Miklós a személyi állomány nevében ígérte a katonai helytállást, amelyre a csapatzászlóhoz való hűség is kötelez. Ezután a küldöttek szalagokkal ékesítették a díszes zászlót. Az adományozók nevében Kovács István kötötte fel a szalagot. majd Siska József vezérőrnagy és dr. Székely Sándor után a mihál.vteleki Üj Élet Termelőszövetkezet és a katonai kollégium képviselői következtek. Az ünnepséget a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek színvonalas műsora zárta. rint csoportosítják, hogy a vállalkozás buktatókat és sikerélményeket rejt, s alkalmasint büszkeséggel töltheti el az embert. Az egyik hetilapunk beszámol arról, hogy külföldön az oktatási rendszer elemei közé becsempészik azokat a feladatokat, amelyek a kezdeményező, vállalkozóképességet fejlesztik. Olyan játékokat találnak ki. amelyekben a gyerekek, kiosztva a szerepeket, elosztva az anyagi javakat, gazdálkodást játszanak, vállalatokat szerveznek, munkatársakai toboroznak. Félreértés ne essék, nem egy divatos külföldi cikknek. a Monopoly nevű - játéknak akarok propagandát csinálni. Inkább annak, hogy hazai viszonylatban is elkelne még olyan játék — a Gazdálkodj okosan! mellett — és olyan szemlélet, amely már gyermekkorban felkelti az iskolások érdeklődését. bővíti ismereteiket a felnőttek szemében is többször száraznak, unalmasnak tartott, de ^nindennapi életünket egyébként jelentősen meghatározó vállalkozások iránt. Miért? Fiatal barátom két esztendeje végzett a szakmunkásképzőben. Amint mondja: esztergályos, és mégis megkérdezték tőle, megtanulna-e hegeszteni, mert munkahelyén éppen ilyen szakemberekre van szükség. „Én?" Kérdezte. „A magam részéről befejeztem a tanulást". Az a munkás jutott eszembe róla, akivel a Vízgép Vállalat egyik gyarában találkoztam. Ez az ember angolul tanult, s emellett megtanult több gépen dolgozni. Hasonlóan azokhoz a munkatársaihoz, akik a terméklista változása miatt az üzemben lakatosból átminősültek hegesztővé, szerszámgépessé. Említhetnénk példának az egyik Mezőgép vállalat öntödéjében dolgozó munkásokat is. Bizonyos vagyok benne, egyszerűbb lenne a dolguk, ha szimpla szürke öntvényeket töltenének ki a formákba, anélkül, hogy magnéziummal oltanák be a nyersanyagot, mert — mint mondják — a jobb minőségű gömbgrafitos öntöttvas megkívánja a különleges kezelést. Amikor a kockázat vállalásáról, egyáltalán vállalkozásról beszélünk, többnyire a munkahelyi vezetők, vagy a sajátos munkaterületen dolgozók — piackutatók, műszaki fejlesztők. tervezők — kerülnek szóba, vagy azok az ötletekkel rendelkező emberek, akik elképzeléseiket megvalósítandó üzletet nyitnak, gazdasági munkaközösségek tagjai lesznek. A kreativitás azonban nem szűkíthető bizonyos munkakörökre. speciális munkaterületekre. Kezdeményezésnek egy üzemben ma még többnyire az számit, ha valaki újít, ésszerűsít. A vállalkozót azonban, ma már bizonyos, az is jellemzi, hogy képes az átlagosnál többet nyújtani. ismeretei szélesebD körűek. 3. Egv üzleti elképzelés megvalósítása — vágy annak kudarca — nem csupán a munkahelyi vezetők ügye. Ma már sokszor hallani olyan szállításról, amelynek sajátos története úgy kezdődött: „Az igazgató lejött, és azt mondta . .." Példák tucatját" lehetne sorolni, ami azt bizonyítja, milyen sokat számít egy döntés sikerénél a „hátország", hogy a műhelyekben, az üzemcsarnokokban mire képesek, menynyi idő alatt, és milyen minőségben tudnak eleget tenni egy-egy megrendelésnek. Ha valamikor, akkor most igazán nagy szükség van a kezdeményező, vállalkozó emberekre, beosztottakra és vezetőkre egyaránt. A körüímények mind jobban tudatosítják ezt a magyarországi üzemekben is. Ha viszont így van, a jövőre gondolva szükséges olyan feltételeket, eszközöket teremteni, metódusokat kitalálni, amelyek segítik, hogy a mai iskolások mind nagyobb hányada — akár játék közben is — ilyen emberré váljon. Mindezek mellé csak anynyit: István megnyerte a második játszmát. Mert tanult az elsőből. H. J. A gazdasági társulásokról Országos konferencia V Uj szálloda A Budapesti Lakásépítő szintes Pénzintézeti Központ Vállalat dolgozói az előirt vasbeton-szerkezeteinek épíhatáridőre és jó minőségben tését. Kereken egy évig fejezték be a 224 szobás tartott a munka a pesti j Taverna Ézálloda és a tíz- Belvárosban. i NuU László felvettste A gazdálkodó szervezetek ; együttműködésének különböző formáiról, mindenekelőtt a gazdasági társulások működésének tapasztalatairól kezdődött csütörtökön kétnapos országos tanácskozás Budapesten, a TOT Továbbképző Központban. A konferencián — amelyet az Országos Vezetőképző Központ az MTESZ-szel. sza-, mos főhatósággal és szövetkezeti érdekképviseleti szervvei közösen rendez — mintegy 200 vállalati éi szövetkezeti vezető a közös vállalkozások szervezésének módszereit, eredményeit és előforduló akadályait vitatják meg. Nyitó előadásában Medgyessy Péter pénzügyminiszter-helyettes emlékeztetett rá: az ország előtt álló gazdasági feladatok sikeres megoldásához elsősorban a már rendelkezésre álló anyagi és pénzügyi eszközök korábbinál hatékonyabb, gazdaságosabb felhasználására támaszkodhatunk. Ennek j egyik fontos módszere lehet a vállalatok, szövetkezetek 1 közötti együttműködés, illetve a hazai és külföldi cégek í közötti társulás. A különbpizo együttműködési formák forráskímélő gazdálkodást tesznek lehetővé, alkalmat adnak külföldi eszközök bevonására, létrehozásuk mérsékli a vállalatok — indokolatlan mértékű — önellátásra való törekvését, és segítik a gazdaság ésszerű decentralizálását. Jelenleg az együttműködés többsége a termelőeszközök fe'hasznalásának egyeztetésére szorítkozik. Szükséges, hogy a vállalatok érdekeltebbek legyenek a pénzügyi eszközök közös. nvereségérdekellségű felhasználásában is. Az 1985-től életbe lépő gazd isági szabályozók erősíteni fogják a vállalatok, szövetkezetek vállalkozói érdekeltségét, olyan gazdasági feltételeket teremtve, amelyek a korábbinál jelentősebb szerepet biztosítanak a közös vállalkozások számára a vállalatok életében. A tanácskozás résztvevő a plenáris előadás után ipe ri-építőipari, mezőgazda?'" gi. élelmiszeripari és kert? kedelmi szekciók keretébevitatták meg a különböző társulások ágazati tapasztalatait. Az országos konferencia pénteken ágazati konzultációkkal folytatja munkáját. ... . »