Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

Péntek, 1984. november 2. 5 Idényzárás a Tiszán A szokottnál korábban sikerült téli szál­láshelyükre vinni a tiszai úszó- és csó­nakházakat valamint a Szőke Tisza ven­dégfogadó haiót — kaptok a tájékoztatást a vízművek és fürdők vállalattól. Az őszi. kiadós esőzések után ugyanis oktoberben jelentősen emelkedett a folyó szintje, s ezt kihasználva, «az Alsótiszavidéki Víz­ügyi Igazgatóság jégtörő hajói a tápéi téli kikötőbe vontatták a szegedi parton ál­lomásozó strandházakat. Ezzel véget ért a tiszai idény. A szeszé­Íves időjárás miatt az idei szezon gyen­gébb volt a tavalyinál, mintegy tizenöt százalékkal maradt el a vendégforgalom a strandokon a múlt évitől, örvendetes vi­szont. hogy sokan megismerték. ..felfedez­ték" a kiskundorozsmai Sziksósfürdőt amelyet a vállalat az utóbbi években szá­mottevő beruházással bővített. igazán kellemes kiránduló-, fürdőhellyé épített ki. Különösen a hét végi napokon keresték fel nagy számban a természetkedvolők a festői környezetben levő fürdőhelyet. Újdonság, hogy a Székely soii sport­uszoda mellett nemrég átadott új tanme­dencének rövidesen elkészül a sátra. Ez. nagy segítséget jelent a gyerekek téli úszásoktatási gondjainak megoldásához. Csöpögő csapok — Mire költik a dotációt? Ha gazdasági vezetőkkel beszelgetünk, a mondandó­juk refrénje legtöbbször megegyezik. Egyre nehe­zebb a vállalatot, szövetke­zetet úgy vezetni, hogy a szigorodó gazdálkodási kö­rülményeket kivédhessék, szükség van minden anyagi és szellemi tartalék feltárá­sára. Szolgáltatást végző szervezetek gyakori pana­sza, könnyebb a termelő­vállalatoknak, ha ügyesek, nyereségesen dolgozhatnak. A szolgáltatás ehhez képest többnyire csak ráfizetéses lehet. Igaz, állami támoga­tást kapnak, de nagyon szi­gorú a merce, meggazda­godni nem lehet belőle. * Akad, aki bort iszik és vizet prédikál. Talán ügyes­nek is mondhatnánk azo­kat akik állami támogatás­ból képesek hosszú évek „céltudatos" munkájával íuxuskörülményeket terem­teni. Az újraelosztási folya­mat első pillanatra nagyon demokratikusnak tűnik, úgymond boldog-boldogta­lan részesülhet az égi ado­mányból. A szentesi szék­helyű Csongrád megyei Víz- és Csatornamű Válla­latnál a pénzügyi revízió meghökkentő jelenségeket tárt fel. Látszólagos eredményük stabil, kismértékű fejlődési átlagszintet sejtet. Nyeresé­gük 1983-ban az 1982. évi­hez viszonyítva 2 millió fo­rinttal nőtt. Az eredmény szépséghibája csak annyi, hogy eközben az állami tá­mogatás összege 38 millió­val emelkedett. A vállalat költekező magatartását egy olyan otthonról jól eleresz­tett diákéval tudnám össze­hasonlítani, aki még azt sem tudja — sőt nem is ér­dekes számára —, hogy szü­lei mi módon teremtik elő azt az összeget, ami neki „jár". A pénzügyi és gazdasági ellenőrzés több területen ál­lapított meg túlzó, sőt ese­tenként indokolatlan vásár­lásokat. Nem önmagában a beszerzéseket kifogásolták, inkább a szemléletet, a ta­karékosság teljes hiányát rótták fel. íme: a vállalat­nál sikerült egy olyan CB­rádióláncot kialakítani, amely 85 készülékből áll. Ennek egy része stabil, más része' mobil telepítésű. A mobil telepítés túlnyomó­részt annyit jelent, hogy a dolgozók saját, autójába és a lakásukon van felszerelve a készülék. Kérdés, hogy mi­ért lehet olyan sürgős pél­dául a jogtanácsost, a gaz­dasági igazgatóhelyettest. a tervezeti osztályvezetőt vagy a vízórajavítási csoportve­zetőt CQ-n riasztani, jólle­het a munkafolyamatok el­látására már korábban ki­építették a diszpécserszol­gálatot. telefonvonalakkal, URH adó-vevőkkel, rádióte­lefonnal. A vállalati gépko­csik tartozéka a CB-n kívül mini Hi-Fi-torony, sőt az egyiknek még televízió is. Bizonyára a dolgozók ál­talános műveltsegének no­velese, netalán a vízállás­jelentesek szakmai értekelé­se érdekeben 112 rádióké­szüléket üzemeltetnek. A műveltségi színvonal és a beosztások figyelembevéte­lével ezt az igényt diffe­renciáltan elegítik ki — így érthető, hogy magnós es sztereomagnós rádiókkal is rendelkeznek. A 38 fekete-fehér és 6 színes televízió a szabad idő kulturált eltöltésére ad eselyt. Van, akinek erre a legmegfelelőbb helyszín a saját lakása. A leltári szám nem zavarja a műélvezetet. Az már csak természetes, hogy a posta tárcsás tele­fonkészülékeit a sokkal korszerűbb és tetszetősebb nyomógombos típusra cse­rélték ki — vállalati költ­ségen. Fotólahorukat némelyik fényképész-szövetkezet is mégir ¡Nyelhet né. A színes képek kidolgozása sem gond. A gépek zöme már­kás, japán gyártmányú — esetenként vakuval és kü­lönböző méretű teleobjek­tívvel ellátva. A dolgozók beosztását a náluk levő technika segítségével köny­nyen rangsorolhatjuk. Mivel jégkockagyártással és -értékesítéssel nem fog­lalkoznak. egy kicsit sok­nak tűnik, hogy 123 hűtő­szekrényt üzemeltetnek. Külső szervezetek jó mun­káját bősé|esen honorálták. Tavaly decemberben 446 ezer forintot fizettek egy háromtagú gmk-n^ik. A vál­lalat folyamatosan karban­tartott szervezeti és műkö­dési szabályzatát került ennyibe aktualizálni és egy­séges szerkezetbe foglalni. Ha már az aktualitásnál tartunk: októberben még nem léptették életbe az el­készült művet. A gmk név­sora nem túl változatos: T. D., T. D.-né és özvegy T. D.-né. ök a munka nagv részét „alvállalkozásban" csináltatták meg 206 ezer forintért. A programozott gépi víz­szerelés és bekötés számlá­zás bevezetését a szentesi Szervező és Programozó Gmk-ra bízták, amelynek tagjai olyan vállalati veze­tők voltak, akik az elkészült munkát munkaköri köteles­ségükből adódóan önmaguk minősítették és vették át. Gondolom, a közel százezer forintos vállalási összeg ki­alkudozása nem járt túl sok vitával. * Egyes, vállalati szempont­ból nélkülözhetetlen szak­emberek megtartására sem sajnálták az áldozatot. Az egyik vezető támogatásá­nak lépcsőfokai időrendben: több mint egy évig 84 eze­rért a vállalat jogelienesen íizette az IBUSZ-lakását. ezután bérlőkijelölési jogért 420 ezer forintot utaltak át a tanács fejlesztési alapjá­ba. Majd elkezdődött a 4 lakásos társasház építése. Ehhez kamatmentes kölcsön és kedvezményes vállalati anyagbeszerzések tartoztak. A kivitelezésben részt vett a vállalat építőrészlege, egyet fizet, kettőt kap ala­pon. A közel háromszázezer forintot érő munkát 133 ezerért számlázták. A tényekből éS példákból ennyi talán sok is. de nem én tehetek arról, hogy a valóság néha felülmúlja az egyre inkább kordában tar­tott képzeletet. Arra kérem a kedves fogyasztókat, leg­alább mi takarékoskodjunk mindannyiunk értékével, a jó, tiszta ivóvízzel. Zárjuk el a csöpögő csapokat! így kevesebb fogyasztói árki­egészítést, dotációt kell az államnak ..ránk" fordítania. Tóth Szeles István „Csődbe jutottam" — jött át István a kisebb szobából a nagyobba. „Nem tudom felépíteni a házam, börtön­be is kerülök, ha nem fize­tem ki az adósságaimat'' — mondta. A füle, az arca ki­pirulva. Igaz, levertségnek semmi nyomát nem vette .volna észre senki rajta. Töp­rengéséből a mama kérdése rázta fel: „Na és a lec­kéd?" István tízéves, és ebben a helyzetben még kért fél­órát, hogy a gazdálkodó já­tékban bebizonyíthassa — ott a kisebb szobában — barátai előtt: nem is olyan rossz üzletember. A történtek akkor jutot­tak eszembe, amikor az or­szág legnagyobb papírgyár­tó üzemében elmesélték, hogy a gyári gyerekeknek — szüleik a vállalatnál dol­goznak — minden évben megmutatják a gépeket, a berendezéseket, s mindezek után dolgozatot írnak a lur­kók arról, amit láttak: eze­ket értékelik a vendéglá­tók, sőt, jutalmazzák is. Így bizonyos: közelebb kerülnek a kisebb-nagyobb aprósá­gok ahhoz, hogy tudják, mit csinálnak a szüleik, egy ilyen üzemben. Az említett példa megle­hetősen ritka. A gyerekek, a fiatalok többsége jobbá­ra csak elszólásokból tud­ja, mi zajlik egy vállalat­nál. Arról pedig a közép­iskolás korúaknak is csak halvány sejtelmük van, hogy a gazdálkodás koc­kázatokkal jár, hogy a be­folyó és kimenő pénzeket meghatározott szisztéma sze­Csapatzászló November 7-én, a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 07. évfordulóján tar­tották a szegedi Vorosilov­iaktanyában az ünnepséget, amelyen csapatzászlót cse­rélt az alakulat. 34 éve ado­mányozta a Magyar Posta budapesti alközponti üzem kollektívája az egységnek a díszes csapatzászlót, s most, az ünnep alkalmából ugyan­ennek az intézménynek kép­viselője. Kovács István igaz­gató adta át az új zászlót | az alákulat parancsnoká­nak, Nagy Miklósnak. A csapatzászlócsere ünne­I pélves rendezvényén ott volt j Siska József vezérőrnagy, a Honvédelmi Minisztérium képviselője. valamint dr. Székely Sándor, az MSZMP Szeged városi bizottságának titkára. Siska József vezér­őrnagy ünnepi beszéde után a csapatzászlót átvevő pa­rancsnok ismertelte a zász­lócseréről szóló miniszteri oklevél szövegét, majd Ko­vács István igazgató szólt a távközlési üzem munkájá­ról. Az átadást követően Nagy Miklós a személyi ál­lomány nevében ígérte a katonai helytállást, amelyre a csapatzászlóhoz való hű­ség is kötelez. Ezután a kül­döttek szalagokkal ékesítet­ték a díszes zászlót. Az ado­mányozók nevében Kovács István kötötte fel a szala­got. majd Siska József ve­zérőrnagy és dr. Székely Sándor után a mihál.vteleki Üj Élet Termelőszövetkezet és a katonai kollégium kép­viselői következtek. Az ün­nepséget a Szegedi Nemzeti Színház művészeinek szín­vonalas műsora zárta. rint csoportosítják, hogy a vállalkozás buktatókat és si­kerélményeket rejt, s al­kalmasint büszkeséggel tölt­heti el az embert. Az egyik hetilapunk be­számol arról, hogy külföl­dön az oktatási rendszer elemei közé becsempészik azokat a feladatokat, ame­lyek a kezdeményező, vál­lalkozóképességet fejlesztik. Olyan játékokat találnak ki. amelyekben a gyerekek, kiosztva a szerepeket, el­osztva az anyagi javakat, gazdálkodást játszanak, vál­lalatokat szerveznek, mun­katársakai toboroznak. Félreértés ne essék, nem egy divatos külföldi cikk­nek. a Monopoly nevű - já­téknak akarok propagandát csinálni. Inkább annak, hogy hazai viszonylatban is elkelne még olyan játék — a Gazdálkodj okosan! mel­lett — és olyan szemlélet, amely már gyermekkorban felkelti az iskolások érdek­lődését. bővíti ismereteiket a felnőttek szemében is több­ször száraznak, unalmasnak tartott, de ^nindennapi éle­tünket egyébként jelentősen meghatározó vállalkozások iránt. Miért? Fiatal barátom két esz­tendeje végzett a szakmun­kásképzőben. Amint mond­ja: esztergályos, és mégis megkérdezték tőle, megta­nulna-e hegeszteni, mert munkahelyén éppen ilyen szakemberekre van szük­ség. „Én?" Kérdezte. „A ma­gam részéről befejeztem a tanulást". Az a munkás jutott eszembe róla, akivel a Víz­gép Vállalat egyik gyarában találkoztam. Ez az ember angolul tanult, s emellett megtanult több gépen dol­gozni. Hasonlóan azokhoz a munkatársaihoz, akik a terméklista változása mi­att az üzemben lakatosból átminősültek hegesztővé, szerszámgépessé. Említhet­nénk példának az egyik Mezőgép vállalat öntö­déjében dolgozó munká­sokat is. Bizonyos vagyok benne, egyszerűbb lenne a dolguk, ha szimpla szürke öntvényeket töltenének ki a formákba, anélkül, hogy magnéziummal oltanák be a nyersanyagot, mert — mint mondják — a jobb minősé­gű gömbgrafitos öntöttvas megkívánja a különleges ke­zelést. Amikor a kockázat válla­lásáról, egyáltalán vállalko­zásról beszélünk, többnyire a munkahelyi vezetők, vagy a sajátos munkaterületen dolgozók — piackutatók, műszaki fejlesztők. terve­zők — kerülnek szóba, vagy azok az ötletekkel rendel­kező emberek, akik elkép­zeléseiket megvalósítandó üzletet nyitnak, gazdasági munkaközösségek tagjai lesznek. A kreativitás azon­ban nem szűkíthető bizo­nyos munkakörökre. spe­ciális munkaterületekre. Kezdeményezésnek egy üzemben ma még többnyi­re az számit, ha valaki újít, ésszerűsít. A vállalkozót azonban, ma már bizonyos, az is jellemzi, hogy képes az átlagosnál többet nyúj­tani. ismeretei szélesebD kö­rűek. 3. Egv üzleti elképzelés meg­valósítása — vágy annak kudarca — nem csupán a munkahelyi vezetők ügye. Ma már sokszor hallani olyan szállításról, amelynek sajátos története úgy kez­dődött: „Az igazgató lejött, és azt mondta . .." Példák tucatját" lehetne sorolni, ami azt bizonyítja, milyen sokat számít egy döntés sikerénél a „hátország", hogy a mű­helyekben, az üzemcsarno­kokban mire képesek, meny­nyi idő alatt, és milyen mi­nőségben tudnak eleget ten­ni egy-egy megrendelés­nek. Ha valamikor, akkor most igazán nagy szükség van a kezdeményező, vállalkozó emberekre, beosztottakra és vezetőkre egyaránt. A kö­rüímények mind jobban tu­datosítják ezt a magyaror­szági üzemekben is. Ha vi­szont így van, a jövőre gon­dolva szükséges olyan fel­tételeket, eszközöket terem­teni, metódusokat kitalálni, amelyek segítik, hogy a mai iskolások mind nagyobb há­nyada — akár játék köz­ben is — ilyen emberré váljon. Mindezek mellé csak any­nyit: István megnyerte a második játszmát. Mert ta­nult az elsőből. H. J. A gazdasági társulásokról Országos konferencia V Uj szálloda A Budapesti Lakásépítő szintes Pénzintézeti Központ Vállalat dolgozói az előirt vasbeton-szerkezeteinek épí­határidőre és jó minőségben tését. Kereken egy évig fejezték be a 224 szobás tartott a munka a pesti j Taverna Ézálloda és a tíz- Belvárosban. i NuU László felvettste A gazdálkodó szervezetek ; együttműködésének külön­böző formáiról, mindenek­előtt a gazdasági társulások működésének tapasztalatai­ról kezdődött csütörtökön kétnapos országos tanács­kozás Budapesten, a TOT Továbbképző Központban. A konferencián — amelyet az Országos Vezetőképző Köz­pont az MTESZ-szel. sza-, mos főhatósággal és szövet­kezeti érdekképviseleti szerv­vei közösen rendez — mint­egy 200 vállalati éi szövet­kezeti vezető a közös vállal­kozások szervezésének mód­szereit, eredményeit és elő­forduló akadályait vitatják meg. Nyitó előadásában Med­gyessy Péter pénzügyminisz­ter-helyettes emlékeztetett rá: az ország előtt álló gaz­dasági feladatok sikeres megoldásához elsősorban a már rendelkezésre álló anya­gi és pénzügyi eszközök ko­rábbinál hatékonyabb, gaz­daságosabb felhasználására támaszkodhatunk. Ennek j egyik fontos módszere lehet a vállalatok, szövetkezetek 1 közötti együttműködés, illet­ve a hazai és külföldi cégek í közötti társulás. A különbp­izo együttműködési formák forráskímélő gazdálkodást tesznek lehetővé, alkalmat adnak külföldi eszközök be­vonására, létrehozásuk mér­sékli a vállalatok — indoko­latlan mértékű — önellátás­ra való törekvését, és segí­tik a gazdaság ésszerű de­centralizálását. Jelenleg az együttműködés többsége a termelőeszközök fe'haszna­lásának egyeztetésére szorít­kozik. Szükséges, hogy a vállalatok érdekeltebbek le­gyenek a pénzügyi eszközök közös. nvereségérdekellsé­gű felhasználásában is. Az 1985-től életbe lépő gazd i­sági szabályozók erősíteni fogják a vállalatok, szövet­kezetek vállalkozói érdekelt­ségét, olyan gazdasági felté­teleket teremtve, amelyek a korábbinál jelentősebb sze­repet biztosítanak a közös vállalkozások számára a vál­lalatok életében. A tanácskozás résztvevő a plenáris előadás után ipe ri-építőipari, mezőgazda?'" gi. élelmiszeripari és kert? kedelmi szekciók keretébe­vitatták meg a különböző társulások ágazati tapaszta­latait. Az országos konfe­rencia pénteken ágazati kon­zultációkkal folytatja mun­káját. ... . »

Next

/
Thumbnails
Contents