Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-09 / 263. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 263. szám 1984. november 9.; péntek Ara: 1,40 forint városi tanács vb Két új kitüntetés alapítása A kormány Tájékoztatási Hivatnia közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tá­jékoztatót hallgatott meg a KGST XXXIX. ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette, és határozott ez aián­i -sok végrehajtásához szükse^es intézke­dések kidolgozásáról. A kormány áttekintette a Magyar Szo­cialista Munkáspárt és a Minisztertanács 1982. április 7-i — lakásépítés es -fenn­tartás. a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveiről szülelett — együttes határozatának végrehajtási ta­pasztalatait. Megállapította, hogy a hatá­rozatot követő intézkedések nyomán foko­zatosan kibontakozó kedvező folyamatok mellett mpg mindig számos íeszülts-'g vár megoldásra. A kormány úgy foglalt állást, hogy a soros feladatok közül a leginkább rászoruló rétegek lakáshoz hitásanak megkönnyítésére, valamint a lakásépitke­uk anyagellátásának javítására kell a leg­nagyobb figyelmet fordítani. A kormány ismételten felhívta az illetékes kormány­zati szerveket es a tanacsokat. hogv te­i vek tervszerűbbé és folyamatosabbá a lakóházak felújítását, gyorsítsák az e fel­adatok megoldására hivatott szervezetek korszerűsítését, érdekeltségi rendszerük javítását. A Minisztertanács, áttekintve a sze­mélyszállítási szolgáltatások színvonaláról szóló jelentést, megállapította, hogy az utóbbi két évtized fejlesztései nyomán fi­gyelmet érdemlő eredmények születtek. A kormány ugyanakkor felhívta az illetéke­sek figyelmét arra. hogy a következő idő­szakban a még meglevő gondok enyhíté­sére — a népgazdaság lehetőségein belül — a személyszállítás gazdasági feltételeit úgy alakítsák, hogy az utazási körülmé­nyek érezhetően javuljanak. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhang­zott képviselői javaslatok megvalósításá­nak lehetőségét, s arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. A Minisztertanács két úi kitüntetés — a Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozata és a Bányamentő Szolgálati Ér­demerem — alapítását határozta eL Á lakásgazdálkodás eredményei és föladatai Szeged megyei város ta­nácsának végrehajtó bizott­sága tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta soros ülé­sét. A testület az előterjesz­tések sorában lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegy­zéket hagyott jová, döntve 440 lakás odaítéléséről; át­tekintette a magánerős la­kásépítés teíekellátásáról szóló jelentést; elfogadta a II. sz. kórház oktatási épü­letének beruházási program­ját, és jóváhagyta több ta­nácsi szakosztály ügyrend­jét. A végrehajtó bizottság na, pirendre tűzte az onkológiai gondozás helyzetét, a szegedi nevelőotthonokban folyó pedagógiai munkát és a ker reskedelmi szervezétrend­' szer korszerűsítésének . ta­pasztalatait. Korszerűsítés a kereskedelemben A Minisztertanács átte­kintette az MSZMP Köz-­ponti Bizottságának és a 1 tinisztertanáesnak 1982. áp­rilis 7-én a lakásépítés és -fenntartás, valamint a lá­láseloszlás es -gazdálkodás fejlesztéseiül hozott együttes határozatával kapcsolatban két év alatt szerzett tapasz­talatokat. Megállapította, hogy a határozatban foglalt feladatok \ égrehajtása meg­kezdődött, a luk fisfej lesz lés Cs -gazdálkodói gyakorlata az új kívánalmaknak meg­felelően kedvező irányban változott. A? egy re nehezebbé váló gazdasagi föltételek ellenére a lakásellátás fejlesztésében pozitív folyamatok bonta­koztak ki, mennyiségileg és minőségileg tovább javultak társadalmunk lakásviszo­nyai. mérséklődött az önál­ló lakás nélküli családok aránya, s minőségileg jobb es nagyobb lakások épültek. A családok változó lakás­igényéinek kielégítésében számottevően nagyebb lett a lakáscserek szerepe. A la­kásszerzés és -felújítás új pénzügyi föltételei fokozták a lakosság aklivitá sut a sa­ját kezdeményezésű lakás­építésben és -korszerűsítés­ben. mérsékelték azokat az Indokolatlan különbségeket, amelyek — a lakásépítés kü­lönféle formáiban és a la­kásfenntartási kiadásokban — a lakossag különféle cso­portjainak teherviselése kö­zött mutatkoznak­A lakásgazdálkodási rend­szer korszerűsítésének ha­tására a VI. ötéves terv idő­szakára előirányzott lakás­építési és -felújítási felada­tok teljesülnek: felépül 375 ezer - lakás, s csaknem 100 ezer állami lakást felújíta­nak, 70—80 ezret korszerű­sitenek. Miközben a lakásellátást pozitív folyamatok jellem­zik, a lakásszerzés és -fenn­tartás bizonyos föltételeiben az előrehaladás üteme el­marad a kívánatostól, sőt, az elmúlt két évben újabb feszültségek is keletkeztek. Nem rövidült számottevőén a tanácsi lakáshoz juttatás várakozási ideje, a saját kezdeményezésű építkezése­ivet pedig a magas , iaká:;­árak nasagn megnehezítik. A fiatal házasok és a több gyermekes családok önálló otthonhoz 'vaib jutá­sának időtartama — jólle­het. az előző évekkel nagy­jából azonos mennyiségű ja­kásjuttatásban részesültek — hosszabb az indokoltnál. A pályakezdő, elsősorban a városokban élő fiatal csalá­dok saját jövedelmük cs megtakarítási lehetőségeik alapján nagymérvű támoga­tás nélkül még ma sem ké­pesek önálló otthont terem­teni. Az úgynevezett első la­•üáshoz való juttatás rend­szere lassan bontakozott ki, mert egyrészt csekély az ilyen célra felhasználható, kis alapterületű lakásoknak a szarná, másrészt még min­dig nem megfelelő a tovább­lépés biztosítéka, s emiatt a fiatalok idegenkednek ettől a megoldástól. Az elmúlt két évben gá­tolt n. a lakossági építkezése­ket az, hogy fontos ép tkr­zcsi anyagokbol (íalazó­anvagokból, égetett tetőcse­répből, vasbeton födémge­rendából, faajtókból és -ab­lakokból, s bizonyos szerel­vényekbői) tarlós hiány mu­tatkozott- Az épitöanvag­ipar és a háttéripar nem tudta kielégíteni az ugrás­szerűen megnövekedett ke­resletet. Az építőanyag-ellá­tás javítására hozott köz­ponti intézkedések ellenére csak reszben enyhült a hi­ány. Az építőanyag-elláí is okozta gondokat az építő­anyag-kereskedelem fogya­tékosságai is fokozták, ezért az ellátásban kialakult fe­szültségek jogos elégedetlen­séget szültek. Igen nagy gondokat oko­zott az, hogy a lakásépítési költségek a számítót tat meg­haladóan növekedtek. Az el­múlt két évben a lakásépí­tés költségei több mint 11) százalékkal, felszöktek. így a lakáshoz jutó családok ter­hei indokolatlanul nagyok, ez elsősorban a fiatal csalá­dokat érinti hátrányosan, mert az ő jövedelmük az át­lagosnál kisebb mértékben nőtt, megtakarításra nincse­nek számottevő lehetősége­ik. A lakbérek emelése miatt, valamint azért, mert a la-, káson belüii felújítások ter­heinek nagyobb részét a bérjőkre hárították át. a la­kosság jogosan egyre többet vár az ingatlankezelő szer­vezetek tevékenységétől. Csakhogy e szervezetek te­vekénységé nem javult a kí­vánatos mértékben, a keze­lői és szolgáltatói feladatok ellátása nem megfelelő, a munkák elvégzésének idő­tartama és minőségi szín­vonala elmarad a bérlők vá­rakozásától, s emiatt annak lakossági megítélése egyre kedvezőtlenebb. A Minisztertanács — azért, hogy e gondokat leküzahes­sük. és a feszültségeket fel­oldhassuk — iátézkédisi ter­vet fogadott el, amelyben kijelölte azókat a területe­ket. ahol a. lakásellátás kor­szerűsítését. az építés, fenn­tartás anyagi-műszaki felté­teleinek javítását meg kell gyorsítani. Indokoltnak tartja, hogy a lakáshoz jutásban az elkö­vetkező években érzékelhe­tőbb módon javuljanak a fiatalok lehetőségei, s. a kis­jövedelmű és a több gyer­mekes családok kedvezőtlen lakáskörülményei miatt a szociális lakásigényeket a eddiginél gyorsabban elégít­sék ki. Felhívta a tanácsok figyelmét arra. hogy az 1984—1988. közötti evekre kidolgozott programok vég­rehajtását anyagi eszközeik­ből kiemelten támogassák, s annak meggyorsítására moz­gósítsák a társadalmi szer­vezeteket és a lakosságot. Gazdasági lehetőségeikkei összehangoltan a tanácsok már 1983-ben építsenek több bérlakást. A kormány annak érdeké­ben. hogv mérséklődjenek a családoknak a lakáshoz ju­(Folytatás a 2. oldalon.) A kereskedelmi hálózat irányításának, üzemeltetésé­nek évtizedek alatt kiala­kult formái, módszerei mel­lett a gazdálkodás haté­konysága, jövedelmezősége jelentős eltéréseket muta­tott. Csak példaként: a kis üzletek a város és lakói el­látásában fontos szerepet töltenek be, ugyanakkor szoros, vagy szabadkasszás irányításuk nehézkessé, költségessé vált. A kis üz­letek Irányításának egysze­rűsítésére szolgált a szerző­déses rendszer bevezetése — első lépésben —, majd a jö­vedelemérdekeltségű rend­szer meghonosítása a szoros elszámolású kis- és nagy­kereskedelmi, valamint a vendéglátó egységekben. A város ellátásában meghatá­rozó szerepet játszó gazdál­kodó szervezetek üzleteiből jelenleg 289 működik szer­ződéses rendszerben. (Azaz az átadható üzletek 54 szá­zaléka.) Jöved'elemérdekelt­ségben 18 üzlet munkatár­sait foglalkoztatják. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: az üzletvezetők önállóságára és érdekeltsé­gére épülő rendszer megte­remtette azokat a feltétele­ket, amelyek a jobb áruellá­táshoz, a kereskedelem ha­tékonyabb működéséhez ve­zethetnek. Az áruellátás színvonala javult, az üzlet­vezetők többsége élt az üz­letkörön belüli árusítási le­hetőségek kiszélesítésével. A szerződéses forma beve­zetésével csökkent az admi­nisztráció, például nincs évenként vagy ennél sűrűb­ben (betegségek, szabadsá­gok kiadása miatt) ismétlő­dő leltározás es elszámol­tatás. A bolti kiskereskedelem­ben a szegedi Éliker orszá­gosan is az elsők között áll, miután átadható üzleteinek közel 80 százaléka már tar­tósan szerződéses formában működik. Lassan halad vi­szont a szövetkezeti szektor boltjainak átadása, ráadásul a létszámgondok miatt át­meneti bezárásra, rövidített nyitvatartásra kényszerülve. A vendéglátó egységek szer­ződéses üzemeltetése iránt igen nagy volt a kereslet, ám a túlzott licitálással átvett üzletek nem mindig váltották be a reményeket. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés ösz4 szefoglalásként megálla­pítja: a beszerzési korlátok feloldásával, a legkedvezőbb termékforgalmazási csator­nák megválasztásával, az áruutánpótlás egyéni módo­zataival javult az árukész­let összetétele, a minőség javulása különösen a zöld­ség-gyümölcs kereskedelem­ben szembetűnő. A vendég­látóiparban bővült a szol­gáltatások köre,- megoldották a nyitvatartás problémáit. A szerződéses üzletek dol­gozóinak 10—15 százalékos csökkenésében szerepet ját­szanak a „besegítő'' család­tagok/ A többletjövedelem — igaz, jelentős többlet* munkával — csökkenti a bérfejlesztés iránti, egyéb­ként nem teljesíthető igé­nyeket. Szólt a jelentés a kedve­zőtlen tapasztalatokról is: a hét végi és a több napos ün­nepeket megelőző kockázat­vállalás hiányáról, az érté­kesítési akciók megfogyat­kozásáról. a vásárlási kö­rülmények, a technika) színvonal visszásságairól a fogyasztók megkárosításé, nak és a visszaéléseknek észrevehető szaporodásáról. S a mellékjelenségekröl is: hogy például nőtt az este tíz óra utáni nyitvatartás­sal. a zeneszolgáltatással, a hangerősítők használatával kapcsolatos rendészeti, sza­bálysértési ügyek, hatósági intézkedések száma. A ven­déglátásban a fogyasztói ér­dekvédelem nem erősödött — a gyakori többtetszámo­iás, a szűk mérés a szak­képzettség és a kereskede­lempolitikai követelmények alapos ismeretének hiányára utal. A jövedelemérdekelt­ségű rendszerben esetenként helytelenül értelmezik a ke­reslet és kínálat árkialakító szerepének érvényesülését. Ugyanakkor az anyagi érde­keltség erősítette a kollektív felelősségvállalást, javította a munkamorált. Gépek a raeze­gaznesápak Véget ért az őszi mezőgaz­dasági gépvásárlási szezon Az Agrulek összesítése sze­rint az állami gazdesúgok és a tsz-ek hozzávetőleg ahy­nyi,gépet és alkatrészt vásá­j roltak, mint tavaly szeptem­berben és októberben. Á ter­melők szempontjából a hely- ] jzet kedvezően alakúit, mivel | az 1983. évihez hasonlóan az idén is kínálati piac volt: á hazai üzemek által gyártott illetve a szocialista import­ból származó berendezések­ből megfelelő készlet várt ér­tékesítésre. Az Agroker vállalatok té­továbbra is nagy eladásra. íepem számú gép var Kádár Jánosnak, a Ma­! g.var Szocialista Munkáspárt j Központi B-'zottsága első tit­kárának meghívására pénte­ken egynapos munkalatoga­1 tásra hazánkba érkezik Woj­eieeh Jaruzelski hadseregtá­bornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Len­gyel Népköztársaság Minisz­tertanácsának elnöke. Hatmilliárd forintos költséggel rekonstruálták a szolnoki papírgyárat. Üzembe helyeztek többek között egy évi öt­venezer tonna gyártókapacitású gépsort, aminek a term»­lése Uzaróiag dollárimportot helyettesit

Next

/
Thumbnails
Contents