Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-09 / 263. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 74. évfolyam 263. szám 1984. november 9.; péntek Ara: 1,40 forint városi tanács vb Két új kitüntetés alapítása A kormány Tájékoztatási Hivatnia közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén tájékoztatót hallgatott meg a KGST XXXIX. ülésszakáról. A kormány a tájékoztatót tudomásul vette, és határozott ez aiáni -sok végrehajtásához szükse^es intézkedések kidolgozásáról. A kormány áttekintette a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Minisztertanács 1982. április 7-i — lakásépítés es -fenntartás. a lakásgazdálkodás és -elosztás fejlesztésének irányelveiről szülelett — együttes határozatának végrehajtási tapasztalatait. Megállapította, hogy a határozatot követő intézkedések nyomán fokozatosan kibontakozó kedvező folyamatok mellett mpg mindig számos íeszülts-'g vár megoldásra. A kormány úgy foglalt állást, hogy a soros feladatok közül a leginkább rászoruló rétegek lakáshoz hitásanak megkönnyítésére, valamint a lakásépitkeuk anyagellátásának javítására kell a legnagyobb figyelmet fordítani. A kormány ismételten felhívta az illetékes kormányzati szerveket es a tanacsokat. hogv tei vek tervszerűbbé és folyamatosabbá a lakóházak felújítását, gyorsítsák az e feladatok megoldására hivatott szervezetek korszerűsítését, érdekeltségi rendszerük javítását. A Minisztertanács, áttekintve a személyszállítási szolgáltatások színvonaláról szóló jelentést, megállapította, hogy az utóbbi két évtized fejlesztései nyomán figyelmet érdemlő eredmények születtek. A kormány ugyanakkor felhívta az illetékesek figyelmét arra. hogy a következő időszakban a még meglevő gondok enyhítésére — a népgazdaság lehetőségein belül — a személyszállítás gazdasági feltételeit úgy alakítsák, hogy az utazási körülmények érezhetően javuljanak. A Minisztertanács felhívta a kormány tagjait és az érintett országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy vizsgálják meg az országgyűlés októberi ülésszakán elhangzott képviselői javaslatok megvalósításának lehetőségét, s arról tájékoztassák az országgyűlés elnökét, valamint az érdekelt képviselőket. A Minisztertanács két úi kitüntetés — a Bányász Szolgálati Érdemérem gyémánt fokozata és a Bányamentő Szolgálati Érdemerem — alapítását határozta eL Á lakásgazdálkodás eredményei és föladatai Szeged megyei város tanácsának végrehajtó bizottsága tegnap, csütörtökön délelőtt tartotta soros ülését. A testület az előterjesztések sorában lakáskiutalási és lakásértékesítési névjegyzéket hagyott jová, döntve 440 lakás odaítéléséről; áttekintette a magánerős lakásépítés teíekellátásáról szóló jelentést; elfogadta a II. sz. kórház oktatási épületének beruházási programját, és jóváhagyta több tanácsi szakosztály ügyrendjét. A végrehajtó bizottság na, pirendre tűzte az onkológiai gondozás helyzetét, a szegedi nevelőotthonokban folyó pedagógiai munkát és a ker reskedelmi szervezétrend' szer korszerűsítésének . tapasztalatait. Korszerűsítés a kereskedelemben A Minisztertanács áttekintette az MSZMP Köz-ponti Bizottságának és a 1 tinisztertanáesnak 1982. április 7-én a lakásépítés és -fenntartás, valamint a láláseloszlás es -gazdálkodás fejlesztéseiül hozott együttes határozatával kapcsolatban két év alatt szerzett tapasztalatokat. Megállapította, hogy a határozatban foglalt feladatok \ égrehajtása megkezdődött, a luk fisfej lesz lés Cs -gazdálkodói gyakorlata az új kívánalmaknak megfelelően kedvező irányban változott. A? egy re nehezebbé váló gazdasagi föltételek ellenére a lakásellátás fejlesztésében pozitív folyamatok bontakoztak ki, mennyiségileg és minőségileg tovább javultak társadalmunk lakásviszonyai. mérséklődött az önálló lakás nélküli családok aránya, s minőségileg jobb es nagyobb lakások épültek. A családok változó lakásigényéinek kielégítésében számottevően nagyebb lett a lakáscserek szerepe. A lakásszerzés és -felújítás új pénzügyi föltételei fokozták a lakosság aklivitá sut a saját kezdeményezésű lakásépítésben és -korszerűsítésben. mérsékelték azokat az Indokolatlan különbségeket, amelyek — a lakásépítés különféle formáiban és a lakásfenntartási kiadásokban — a lakossag különféle csoportjainak teherviselése között mutatkoznakA lakásgazdálkodási rendszer korszerűsítésének hatására a VI. ötéves terv időszakára előirányzott lakásépítési és -felújítási feladatok teljesülnek: felépül 375 ezer - lakás, s csaknem 100 ezer állami lakást felújítanak, 70—80 ezret korszerűsitenek. Miközben a lakásellátást pozitív folyamatok jellemzik, a lakásszerzés és -fenntartás bizonyos föltételeiben az előrehaladás üteme elmarad a kívánatostól, sőt, az elmúlt két évben újabb feszültségek is keletkeztek. Nem rövidült számottevőén a tanácsi lakáshoz juttatás várakozási ideje, a saját kezdeményezésű építkezéseivet pedig a magas , iaká:;árak nasagn megnehezítik. A fiatal házasok és a több gyermekes családok önálló otthonhoz 'vaib jutásának időtartama — jóllehet. az előző évekkel nagyjából azonos mennyiségű jakásjuttatásban részesültek — hosszabb az indokoltnál. A pályakezdő, elsősorban a városokban élő fiatal családok saját jövedelmük cs megtakarítási lehetőségeik alapján nagymérvű támogatás nélkül még ma sem képesek önálló otthont teremteni. Az úgynevezett első la•üáshoz való juttatás rendszere lassan bontakozott ki, mert egyrészt csekély az ilyen célra felhasználható, kis alapterületű lakásoknak a szarná, másrészt még mindig nem megfelelő a továbblépés biztosítéka, s emiatt a fiatalok idegenkednek ettől a megoldástól. Az elmúlt két évben gátolt n. a lakossági építkezéseket az, hogy fontos ép tkrzcsi anyagokbol (íalazóanvagokból, égetett tetőcserépből, vasbeton födémgerendából, faajtókból és -ablakokból, s bizonyos szerelvényekbői) tarlós hiány mutatkozott- Az épitöanvagipar és a háttéripar nem tudta kielégíteni az ugrásszerűen megnövekedett keresletet. Az építőanyag-ellátás javítására hozott központi intézkedések ellenére csak reszben enyhült a hiány. Az építőanyag-elláí is okozta gondokat az építőanyag-kereskedelem fogyatékosságai is fokozták, ezért az ellátásban kialakult feszültségek jogos elégedetlenséget szültek. Igen nagy gondokat okozott az, hogy a lakásépítési költségek a számítót tat meghaladóan növekedtek. Az elmúlt két évben a lakásépítés költségei több mint 11) százalékkal, felszöktek. így a lakáshoz jutó családok terhei indokolatlanul nagyok, ez elsősorban a fiatal családokat érinti hátrányosan, mert az ő jövedelmük az átlagosnál kisebb mértékben nőtt, megtakarításra nincsenek számottevő lehetőségeik. A lakbérek emelése miatt, valamint azért, mert a la-, káson belüii felújítások terheinek nagyobb részét a bérjőkre hárították át. a lakosság jogosan egyre többet vár az ingatlankezelő szervezetek tevékenységétől. Csakhogy e szervezetek tevekénységé nem javult a kívánatos mértékben, a kezelői és szolgáltatói feladatok ellátása nem megfelelő, a munkák elvégzésének időtartama és minőségi színvonala elmarad a bérlők várakozásától, s emiatt annak lakossági megítélése egyre kedvezőtlenebb. A Minisztertanács — azért, hogy e gondokat leküzahessük. és a feszültségeket feloldhassuk — iátézkédisi tervet fogadott el, amelyben kijelölte azókat a területeket. ahol a. lakásellátás korszerűsítését. az építés, fenntartás anyagi-műszaki feltételeinek javítását meg kell gyorsítani. Indokoltnak tartja, hogy a lakáshoz jutásban az elkövetkező években érzékelhetőbb módon javuljanak a fiatalok lehetőségei, s. a kisjövedelmű és a több gyermekes családok kedvezőtlen lakáskörülményei miatt a szociális lakásigényeket a eddiginél gyorsabban elégítsék ki. Felhívta a tanácsok figyelmét arra. hogy az 1984—1988. közötti evekre kidolgozott programok végrehajtását anyagi eszközeikből kiemelten támogassák, s annak meggyorsítására mozgósítsák a társadalmi szervezeteket és a lakosságot. Gazdasági lehetőségeikkei összehangoltan a tanácsok már 1983-ben építsenek több bérlakást. A kormány annak érdekében. hogv mérséklődjenek a családoknak a lakáshoz ju(Folytatás a 2. oldalon.) A kereskedelmi hálózat irányításának, üzemeltetésének évtizedek alatt kialakult formái, módszerei mellett a gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége jelentős eltéréseket mutatott. Csak példaként: a kis üzletek a város és lakói ellátásában fontos szerepet töltenek be, ugyanakkor szoros, vagy szabadkasszás irányításuk nehézkessé, költségessé vált. A kis üzletek Irányításának egyszerűsítésére szolgált a szerződéses rendszer bevezetése — első lépésben —, majd a jövedelemérdekeltségű rendszer meghonosítása a szoros elszámolású kis- és nagykereskedelmi, valamint a vendéglátó egységekben. A város ellátásában meghatározó szerepet játszó gazdálkodó szervezetek üzleteiből jelenleg 289 működik szerződéses rendszerben. (Azaz az átadható üzletek 54 százaléka.) Jöved'elemérdekeltségben 18 üzlet munkatársait foglalkoztatják. Az eddigi tapasztalatok kedvezőek: az üzletvezetők önállóságára és érdekeltségére épülő rendszer megteremtette azokat a feltételeket, amelyek a jobb áruellátáshoz, a kereskedelem hatékonyabb működéséhez vezethetnek. Az áruellátás színvonala javult, az üzletvezetők többsége élt az üzletkörön belüli árusítási lehetőségek kiszélesítésével. A szerződéses forma bevezetésével csökkent az adminisztráció, például nincs évenként vagy ennél sűrűbben (betegségek, szabadságok kiadása miatt) ismétlődő leltározás es elszámoltatás. A bolti kiskereskedelemben a szegedi Éliker országosan is az elsők között áll, miután átadható üzleteinek közel 80 százaléka már tartósan szerződéses formában működik. Lassan halad viszont a szövetkezeti szektor boltjainak átadása, ráadásul a létszámgondok miatt átmeneti bezárásra, rövidített nyitvatartásra kényszerülve. A vendéglátó egységek szerződéses üzemeltetése iránt igen nagy volt a kereslet, ám a túlzott licitálással átvett üzletek nem mindig váltották be a reményeket. A végrehajtó bizottság elé terjesztett jelentés ösz4 szefoglalásként megállapítja: a beszerzési korlátok feloldásával, a legkedvezőbb termékforgalmazási csatornák megválasztásával, az áruutánpótlás egyéni módozataival javult az árukészlet összetétele, a minőség javulása különösen a zöldség-gyümölcs kereskedelemben szembetűnő. A vendéglátóiparban bővült a szolgáltatások köre,- megoldották a nyitvatartás problémáit. A szerződéses üzletek dolgozóinak 10—15 százalékos csökkenésében szerepet játszanak a „besegítő'' családtagok/ A többletjövedelem — igaz, jelentős többlet* munkával — csökkenti a bérfejlesztés iránti, egyébként nem teljesíthető igényeket. Szólt a jelentés a kedvezőtlen tapasztalatokról is: a hét végi és a több napos ünnepeket megelőző kockázatvállalás hiányáról, az értékesítési akciók megfogyatkozásáról. a vásárlási körülmények, a technika) színvonal visszásságairól a fogyasztók megkárosításé, nak és a visszaéléseknek észrevehető szaporodásáról. S a mellékjelenségekröl is: hogy például nőtt az este tíz óra utáni nyitvatartással. a zeneszolgáltatással, a hangerősítők használatával kapcsolatos rendészeti, szabálysértési ügyek, hatósági intézkedések száma. A vendéglátásban a fogyasztói érdekvédelem nem erősödött — a gyakori többtetszámoiás, a szűk mérés a szakképzettség és a kereskedelempolitikai követelmények alapos ismeretének hiányára utal. A jövedelemérdekeltségű rendszerben esetenként helytelenül értelmezik a kereslet és kínálat árkialakító szerepének érvényesülését. Ugyanakkor az anyagi érdekeltség erősítette a kollektív felelősségvállalást, javította a munkamorált. Gépek a raezegaznesápak Véget ért az őszi mezőgazdasági gépvásárlási szezon Az Agrulek összesítése szerint az állami gazdesúgok és a tsz-ek hozzávetőleg ahynyi,gépet és alkatrészt vásáj roltak, mint tavaly szeptemberben és októberben. Á termelők szempontjából a hely- ] jzet kedvezően alakúit, mivel | az 1983. évihez hasonlóan az idén is kínálati piac volt: á hazai üzemek által gyártott illetve a szocialista importból származó berendezésekből megfelelő készlet várt értékesítésre. Az Agroker vállalatok tétovábbra is nagy eladásra. íepem számú gép var Kádár Jánosnak, a Ma! g.var Szocialista Munkáspárt j Központi B-'zottsága első titkárának meghívására pénteken egynapos munkalatoga1 tásra hazánkba érkezik Wojeieeh Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Hatmilliárd forintos költséggel rekonstruálták a szolnoki papírgyárat. Üzembe helyeztek többek között egy évi ötvenezer tonna gyártókapacitású gépsort, aminek a term»lése Uzaróiag dollárimportot helyettesit