Délmagyarország, 1984. november (74. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

keretben ban dolgoznak, keresetük a teljesítménytől függ. A gyár szállodájában laknak, brigádokat alakítottak, versenyeznek, társadalmi munkát nagyon szívesen végeznek. * A santiagói Lissette Lorenzo Valverde előző napon délutános műszakban dolgozott, későn feküdt le, későn is kelt. Odahaza 12 osztályt végzett, tehát kettő esztendőt az egyetemi, illetve főiskolai előkészítőn is kijárt. — Milyen iskola volt az? — A bentlakásos, délelőtt iskolapadban, délután négy órától pedig dolgoztunk. — Miért jött el ilyen messzire, miért választotta a textiles szakmát? — Saját elhatározásom volt. Láttam egyszer a tévében egy riportot textilgyárról, s fölkeltette az érdeklődésemet. — Családja hogyan él? — Hárman vagyunk lánytestvérek, édesanyámmal élünk, mivel a papa elvált tőlünk. Anyukám tisztviselő. — Könnyen elengedték? — Nem, sőt amikor megérkeztek a papírok, anyám nem is akarta elhinni, hogy mire vállalkozom. Később belenyugodott. — Honvágy? — A családom hiányzik, a testvéreim.. — El tudná képzelni az életét véglegesen nálunk, vagy Európában? — Nem, főleg azért nem, mert hideg van. — A2t meglehet szokni. — Soha — mondja. Csoportvezetőjétől tudom, hogy Lissette az egyik legjobb dolgozó, teljesítménye 100 százalék fölött, van. Aét is elmondták, hogy a kubai lányok háromezer forint fölötti keresetét hazautalják családjuknak. — A magyar munkatársaival, a szegediekkel milyen a kapcsolata. barátsága? — Nagyon jó. vannak barátnőim. barátaim szegediek, gyakran meghívnak családjukhoz is. * összehúzza magán a kardigánt a mosolygós Teresa Montero Garces. Ök is öten vannak testvérek, s talán egy kicsit irigylik is nővérüket. . — Nem bánta meg, hogy eljött? — Nem. tudtam, hogy mire vállalkozom. Megmondták, hogy keményen kell dolgozni. szakmát megtanulni. A fonodában már jól megy a teljesítményem is. — Milyenek a magyarok, a munkatársai? — Aranyosak, vendégszeretők és segítőkészek. Fölvillanyozódnak, amikor a közelgő szabadságukról esik szó. Teresa mondja: — Csak már otthon lennénk, nálunk nincs ilyen hideg, s hogy örülnek majd a testvéreim, meg a barátaim. Elköszöntem tőlük, jó utazást és jó pihenést kívánva, s bizonyirigykedve is. hiszen olyan szép ország Kuba, s oly barátságosak, kedvesek a kubai emberek. (Képünkön balról jobbra ' Lissette, Lydia és Teresa. GAZDAGH ISTVÁN A világpolitika jellemzői a 80-as évek közeoén JL. 66 Szerda, 1984. november 7. Valentin Moroz A Patyomkin zászlaja A tenaerbe rejtettük-zászlónkát. és az egész oroszorszáai néo zászlaját — a szabadság eauenlőséo és testvériség lobogóját, hoou ne kerüljön ideaen kezekbe ... Olu keserű volt nézni, amint hol lebukott hol fölemelkedett a hullámok tóráján, mintha a harc Mutatására hívta volna a matrózokat... (O. Matvusenko visszaemlékezéséből! Fáidalmasan^és ünneaélvesen I, ' Foaadta a vörös zászlót a tenger. Vörös hullám siráivszúrnvként csapott te' A mélvséaből dacos-fenségesen.. Maid úira — bár alig hallhatóan A messzeségből felcsendült az ének Fölzengett kórusa a zendülésnek. És véaieszállt az alvó Dartokon. S midőn ásrvű szólt úira s dördiiléNvomán a vörös loboaó az éare RöDiilt. s a hullám esekia csanott A vászon büszke-szé'psen terült szó A forradalom viharában Ismét A Palzomkin zászlóia lobogott , (Baka István fordítása) G. N. PAVLJUK: A GYŐZELEM LOBOGÓJA M

indemellett a lelenlegi időszak egvik fontos és egyértelműen negatív tendenciáin az. hogv veszélves mértékbeú megnőtt, a katonai ténvező s/eltene a Világpolitika egészébéh.' ' Ez "hémcsitk' a fegyverkezési ver? senr Ú1 és még úiabb sniráliát lelenti «—"Hit"®' —-, hanem döntően azt. hogv az Egvesült AUamnk és néhánv nvugat-eurónai szövetségese a katonai erő aktív alkalmazásától sem riad vissza. Szerencsére ez eddig nem közvetlenül a kelet-nvugati kapcsolatokban lelentkezett. De negatív hatása íev is ielentós és széles körű. Arról van szó. hoev a különböző konfliktusok politikai kezelése helvett a katonai eszközök alkalmazása kerül előtérbe. A Grenada elleni katonai intervenció a libanoni polgárháborúba való katonai beavatkozás. Ku|?a.-Salvador Nicaragua közvetett és közvetlen katonai fenyegetése mind azt példázzák, hogv amikor az amerikai kormányzat oolitikai eszközökkel nem tud a saiát érdekeinek megfi'lelően valamelv konfliktust kez.-lni. akkor a katonai erő operatív alkalmazását rendeli el. F.z igen, veszélves politika. Különösen egv olvan helvzetben. amikor a legmodernebb tecnnikával felszerelt katonai eszközök rendszerbe állítása növeli a veszélvt. hogv a katonai ténvező r. politikai döntéshozatal fölé emelkedik.'és a technikai feilödés öntörvénvei aianián. oolitikai ellenőrzés nélkül működik. Az emberiség létérdeke ennek a fölvarratnak a megállítása. A világpolitika tellemző tendenciáin'napiatokban. hogv mind a két világrendszer viszonyában mind a nemzetközi kapcsolatok többi szféráiában növekszik a kölcsönös bizalmatlanság As a veszélyeztetettség érzése. A dolog lénveee abban van. hogv az egymássá! szembenálló államok intő» '-ártók között, a bizalom minimum?) is alig fedezhető fel. A minimális bizalom hiánvában nem lehet eredményesen tárgyalni de hó'avan legven megfelelő bizalom ha nem eredménvesek a tárgyalások? A kor itt és ígv bezárul: A kölcsönös komnromiszszum a bizalom minimumát legalább feltételezi Erre kell törekedni A kooperatív eeviittélés feilosztése fokozatosan — növelheti'.a bizalmat. A.80-?,- években egvre inkább nyilvánvalóvá válik. hogv a nemzetközi viszonvok és a világpolitikái mozgások egvik iellemzö vbnása a elobaltzáció Globalizálódás — bár nem s» molia A

80-as évek eleién — napiatokig — a feszültség iellemzi a nemzetközi kaoesplatok egész rendszerét A feszültség teneelve a kelet—nyugati kapcsolatrendszer, de eeves elemei tűlmennek a kelet-nvugati kapcsolatok szféráién. A feszült nemzetközi légkör alapvető oka az hogv az Egvesült Államok kormánvzata — Carter elnöksége időszakában fokról fokra — elveti az enyhülésnek azt a tartalmát és formálót, amelv a hetvenes évtizedben kialakult és funkcionált. Helvette az amerikai globális képességek telies visszaállítását és megerősítését szorgalmazza, illetve a katonai eröfölépV pozícióiéból akarja diktálni a kelet-nvugati kapcsolatok tartalmát és formáiét beleertwe a fegyverzetellenőrzési targvalások egész rendszerét. Nyilvánvaló hogv ez a politika elfogadhatatlan a Szovietunió és a szocialista közösség számára. A nemzetközi feszültséggel egv időben — szerencsére az enyhülés ís ielen van a kelet-nvugati kapcsolatokban, bár nincs olv mélysége, tartalma és intenzitása mint a 70-es évtized eleién volt. Az összeurópai együttműködésben a helsinki folvamat fennmaradáséban, a Kínai Népköztársasággal kapcsolatos keleti, még Inkább a nvugati viszonyban. sőt a szoviet—amerikai kapcsolatokban is leien van a békés eevmás mellett élés meghatározott — nem túl magas — szintié. Az Egvesült Államok és Kelet-Éuróoa egves országai viszonyában is fellelhetők az enyhülés bizonvos elemei. A két német, állam kapcsolatai a mai viszonvok között szintén az envhülés életképességét bizonvítiák. fel a két világrendszer antagonizmusát — elkerülhetetlen nemzetközi ielenség. mivel a különböző nemzeti politikák, érdekek egvre inkább elválaszthatatlanok lesznek a nemzetközi mozgásoktól. A világban növekszik a kölcsönös függőség. Ennek következtében a különböző nemzeti politikák és érdekek függnek a nemzetközi érdekektől. illetve ütköznek velük. A

világpolitika mozgását ielentősen meghatározza és motivália az elhúzódó és komplexé váló világgazdasági válság. A világpolitika szemDontiából nemcsak annak van ielentősége. ha a gazdasági tevékenység pang. az ipari termelés üteme nem növekszik, nincs beruházási kedv. infláció és munkanélküliség van stb.. hanem annak is. ha erősödik — a katonai megrendelések révén — a katonai-ipari komplexum gazdasági és politikai hatalma, ha a gazdasági válságból való kilábalást sokan a fegyverkezés fokozásában keresik. Az Egvesült Államok gazdasági háborút folvtat a Szovjetunió és a szociahsta közösség ellen. A nvugati hatalmak hajlandóságot mutatnak arra. hogv a tőkés eazdaság működtetéséhez szükséges főleg a fejlődő világban fellelhető nversanvag- és energiaforrások .védelmét" közvetett vagv közvetlen katonai eszközökkel biztosítsák Ez háborús veszélv forrása is lehet. messze túlmutatva a keletnvugati kapcsolatok szféráián. BALAZS JÓZSEF Kubai hármaskép — szegedi A gyár szállodájának ajtóin spanyol nyelvű a fölirat, (dormitorio == hálószoba) a falakon színes fotók, plakátok: havannai részletek, Varadero. Santiagó és arcképek, Fidel, Che. Hozzátartozik már a szegedi textil mindennapjaihoz hogy a fonodában kubai lányok dolgoznak. Színes egyéniségek, kedves teremtések. Nagy Gizella anyáskodik fölöttük és szívesen segíti a messziről jött lányokat. — Százan vannak, — mondia —. két évvel ezelőtt iöttek. t négyéves a szerződésük, Ez alatt alaposan elsajátítják a szakmát, egy kicsit megtanulnak magyarul, és mire hazatérnek, mesterségükről bizonyítványt kapnak. * A száz közül kilencvenkilenc Santiagó városából érkezett. Egyetlen kivétel Lydia Valdes Sanches, aki havannai és nem a fonodában, hanem a szövődében dolgozik. Vajon, miért? — Én a budapesti gyárban kezdtem, s ott a szövőbe irányítottak. később csatlakoztam a szegedi csapathoz. — Hogyan került Magyarországra ? — Amikor hallottam, hogy a kubaiaknak szükségük lesz több textilipari szakmunkásra, s ezért toboroznak jelentkezőket európai országokba, Csehszlovákiába, NDK-ba és Magyarországra, akkor örömmel jelentkeztem. Amikor beadtam a kérésemet. éppen a magyarországi csoportot szervezték. Így kerültem ide. — Odahaza mivel foglalkozott? — V>'t már némi fogalmam a textiles szakmáról, mert egy évet a havannai textilgyárban dolgoztam. A családjáról beszélt Lydia. öten vannak testvérek, a papa és a mama. valamint a férje és három testvére ugyancsak a textiliparban dolgozik. Mosolyogva mondta, hogy akár egy kis üzemet is alapíthatának. annyi a szakember a családban. — Mit szólt a férje, hogy ilyen hosszú időre eljött? — Beleegyezett. Rendes és hűséges férjem van. Ez egy ió próba is kettőnk kapcsolatában, ha kiálljuk, soha nem lesz semmi gond. Gyerekünk még nincsen, így könnyebb. — Azt talalta-e itt, amire számított? — Nagyjából igen, talán valamivel erősebb a munkatempó, a kubai gyárak szövődéiben egy lány 16 gépet kezel, itt meg húszat kell. Egyébként a hideg, a tél az. amire nem számítottam, hogy ilyen kellemetlen. Még a hó is esik. — Hóesést még soha nem látott? — Csak filmen. Olyan érdekes volt, amikor a kabátom is, a cipőm is havas lett. Nagyon szép, de nekünk külön szenvedés. — Anyagilag? — Ugyanannyit Heresíink mint a magyar lányok. Niócs különbség a követeimenyek és a fizetések között. • Nagy Gizella elmondta, hogv amikor megérkeztek a kubai lányok. előbb intenzív nvely,tanú lássál kezdték: naponta négy órát dolgoztak és négy órát ta-* nulták a magyart. Később hetente tartottak nyelvleckéket. — Milyeneknek látja a kubai lányokat? — kérdeztem. — Kissé elfogult vagyok velük, mert a reptértől segítem őket. Tudom, hogy mit jelent nekik az otthonuktól távol ienni, sőt. nagyon távol lenni, más éghajlatot elviselni és természetesen más a temperamentumuk is. De nagvon kedvesek, szeretetre méltó fiatalok. Szépen is dolgoznak. Két kislány tavasszal elnyerte a Kiváló Dolgozó kitüntetést, s most is lesz egy kiváló közöttük Egyébként mindenben azonos elbírálás alá esnek, mint a szegedi dolgozók. Három műszak-